Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-17 / 138. szám
•^®frr^enny°loa,<iil* ^vtolyaßi. 138. «z6m. Csütörtök, 1987. november 17. KOMAROMI LAPOK %i8tiMi6si ir eaehnlovik értékben: Jetiben A* vidékre poitai icétkfildéseel: 5fefA»s évre 80 K, (é)évr« 40 ÜL, negyedévre 30 K - Külföldön ISO 56. « y«> 'inn Ára r 80 fülér. POLITIKAI-LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA ár. Szerkesrtő: SARANYAY JOXSEF dr. Szerkesztőiét és kiadóhivatal; Nidor-u. 81 „ Megjelenik bstenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Üdvözlet a színtársulatnak. Ma kezdi meg előadásait a szlovenszkói reprezentáns magyar színtársulat Komáromban. Nagy reményeik fűződnek ehhez a kis városkához, amely az utolsó években énmagára talált a szinpártolás terén. Nagy társuaí érkezik körünkbe, elsőrangú művészi erőkkel, akik a Iegnag^®bb várakozásokat is ki tudják elégíteni. Eltoez a komáromi magyar közönségnek kell az ellenértéket nyújtani a tömeges színházlátogatással, amiben nem is lehet kétségünk. Számítsa ki a közönség, hogy a színigazgatónak mennyi kiadása estelik egy napra, amikor ii^en hatalmas társulatot tort fenn és együtt, ak&or 32ülán arról is meggyőződést szerezhet, hogy ma a színházi kérdés nem csupán idealizmust feltételez, hanem áldozatkészséget is a színigazgató részéről. Ezt az áldozatkészséget, amely abban nyilvánul meg, hogy évek fá radságos «mókájával egyb-gyűjtött filléreit teszi kockára, de azt is, hogy a srintársuiat fentartásához szükséges íorgó tőkét nem a maga -erejéből, hanem kamatos pénzből -«zerzi meg és igy értjük meg a mragyar színészetnek mai válságokkal kikövezett aljait. Az igazgatótól és a társulattól megköveteljük a művészi színvonalat és a jó műsort, az ellenérték nyújtása azont an mirajtunk áll: -ezt azzal viszonozni, bogy a színház tömeges látogatásával a társulat helyzetét megszi'árditsuk és annak ambícióit fokozzuk. Komárom magyar színészete nagy tradíciókra tekinthet vissza. Klasszikus nagy színészek játszottak itt a magyar színészet hőskorában, hogy csak Déryné Ifjasszonyra és Lendvay Mártonra, Fánc-yra utaljunk. Később is, amikor Budapest centralizálta a magyar színészet legjavát, a vidéki társulatok közül a legjobbak játszotlak Komáromban: a győri, soproni társulatok és nem egy színészük került a komáromi deszkákról a fővárosba, amely a színészi álmok délibábos képeiben felragyogott előttük. Ma kisebbségi sorsot élünk. Mig a színészet a közelmúltban nemcsak művészi hivatást jelentett, de a színigazgatóknak üzleti vállalkozását is, ma, megnehezült viszonyok között ez az utóbbi szempont már nem állhat meg többé. A kisebbségi kultúra egyik pótolhatlan tartó pillére a magyar nemzeti színészet, amelynek ezer akadállyal kelt megküzdenie, hogy létét fenn tadja tartani. A mi színtársulataink nem kapnak százezres államsegélyeket, mint a Pozsonyban játszó cseh nemzeti színház és Nedbal opera együttese. Komárom, —nov. 16. Hiába Írták bele a nemzetközi szerződések kisebbségi jogokat statuáló fejezeteibe azt, hogy a kisebbségi kulturális vállalkozások állami erőforrásokból való támogatása iránti igényeit, eddig a mi adófilléreinkből cseh operaelőadásokat támogatott a kultuszminiszter. Társadalmi erőtámasziéka a magyar színészetnek a Szlovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület, amely nek Komáromban is megalakult a beiyi fiókja. Lépjen be ebbe az egyesületbe mindenki, aki szivén viseli a magyar szinészet sorsát. Ma olyan időket élünk, hogy az anyagi áldozat a magyar kultúrával szemben elengedhetlen feltétele nemzeti létünknek. A komáromi magyarság, amelyet sohasem kelmtt kultúrájával szemben való kötelességeire kitanitani, tudni fogja, hogy mi a kötelessége a magyar szinmüvészettel szemben, mellyel együtt áll vagy bukik maga a magyar nemzeii közművelődés ügye is. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —nov. 16» A magyar-német lilnb Likvidálása. A cseh sajtóban a napokban azt a tendenciózus hirt korpoltáiták, hogy Síerv-Ivany József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt vezére a Bund der Landwirte megbizottaival tárgyalásokat folytat abban az irányban, hogy a maeyar nemzeti párt ismét visszalépjen a közös klubba. Ezt a hirt a kormánynak magyar nyelven megjelenő pozsonyi újságja is hozta, kiélezve azt, hogy a magyar nemzeti párt ismét vissza akar térni az aktivista politikára. Mindezekkel a tendenciózus hírekkel szemben teljesen jól informált helyről azt az értesülést kaptuk, hogy Szent-Lány József nemzetgy. képviselő Prágában tartózkodik és a Bund der Lardwirte klub elnökségével tárgyalásokat is folytat, azonban ezek a tárgyai sok kizáróan a közös k ub likvidálására vonatkoznak. Az ezzel ellenkező hírek tehát valótlanságok. A földhivatal a** állami költségvetésben. Az 1928. évi állami költségvetés tartalmazza az állami földhivatal költségvetését is, A földmivelésügyi minisztérium keretében fennálló földhivatal, amely, mint ismeretes, szinte miniszteri jogkörrel van felruházva, elég tekintélyes összegbe kerül és költségvetésében a következő érdekes adatok var nak: A földhivatalnak bevétele 28,427.565 koronát tesz ki és pont ugyanannyit tesz ki a kiadása is, vagyis az összes bevétele fölmegy a hivatal személyi és adminisztrációs kiadásaira. A költségvetés szerint a földhivatalnak tartalékalapja is van, amelyet az állam három 50 milliós részletben, tehát összesen 150 millióval dotált. Ez a tartalékalap a belső kolonizóció támogatásúra szolgál Ezenkívül van még a nagybirtokok volt alkalmazottainak ellálására szolgáló alap, amely azonban csak 5 milliót tesz ki és ehhez is a lefoglalt nagybirtokok tulajdonosai 3 millióval járultak. A csehszlovák légionáriusok támogatására szolgáló alap 1 millió koronát lesz ki. A költségvetéshez csatolt jelentés szerint a földhivatal a lefoglalt földbirtokból eddig 1 millió hektárnál többet intézett el, amiből 717.000 hektár szántóföld. A pittsbourgi szerződés aláírásának évfordulója. A napokban volt kilencedik évfordulója annak, hogy Masaryk G. Tamás köztársasági elnök 1918. november 14-én a pittsbourgi szerződést aláírta. A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák, megemlékezve az évfordulóról, azt írja, ho .y november 14-ike az állam szempontjából nevezetes alapkőletétel napja volt. A szerződés megkötésekor a következő elvekre né<.ve ál lapodtak meg : Csehmorvaország és Szlovenszkó önállósága, a cseh és szlovák nemzet társulása e y föderatív állami szövetségben Szlovén zkó ieljes nemzeti autonómiát kúp, külön törvényhozó testületet, teljes kulturális szabadságot, külön pénzügyi és politikai hatóságokat, a szlovák nyelv államnyelv lesz, megvalósul az általános titkos, közvetlen választói jog s a kormányforma: a perszanális demokratikus állami berendezéssel Anglia mintájára A szerződésben leszögezték, hogy ezt a megegyezést csakis a két fél közös akaratával lehet megvalósítani. Belépnek a nemzeti demoktaták a kormányba Az utóbbi időben mind határozottabb formát kezd ölteni az a hir, hogy a cseh nemzeti demokrata párt, amelynek Kramár dr. a vezére, belép a kormányba. A prágai cseh lapok értesülése szerint hétfőn Svehla miniszterelnök és a Kramár párt képviselői között megegyezés jött létre, amelyben a pártnak a kormánybalépése feltételeit állapitották meg. Az uj kereskedelmi miniszter személyében még nem állapodtak meg, bár hir szerint a párt Matousek dr. képviselő kinevezését sür- éti, Matousek dr. ellen azonban a kor mánynak több kifogása van és igy aligha lesz miniszter. Elsősorban is azt kifogásolja a kormány, hogy Matousek nem szakember, mert ő biró és felrójják neki azt is, hogy tavaly a külügyminisztérium költségvetésének bírálatával állítóan illojális magatartást tanúsított. Azt is beszélik, hogy a kormány felhívta a cseh nemzeti demokratákat arra, hogy a Hradsinnal szemben tanúsított magatartását váltóztassák meg. Komárom, — nov. 16. Az egész világ élénk meglepetésével, sőt egyes országokban valóságos konsternációval találkozott az a szerződés, amelyet Franciaország kötött a minap Jugoszláviával. Bár a szerződésnek szövegét eddig nem hozták nyilvánosságra a kontinens összes topjai megállapítják, hogy ez a szerződés nemcsak egyszerű barátsági jel eggel bír, hanem olyan erteimü egyezség, amely szerint a két szerződő fei egymással szemben háború ese'ére is kötelezettséget vállait abban az hányban, h< gy egymás érdekeit ha keli, fegyverrel i» neszek megvédelmezni. Mar hon pókkal ezelőtt megkezdődött a tárgyalás a szerződés megkötésére nézve amelyet úgy Franciaország, mint Jugoszlávia egyformán óhajtott, hogy mn d éi áitam dáleurópai éidekei! közös erővel m-gvédelmezzék és pedig azért hogy Franciaország a földközi tengeren, Jugoszlávia pedig a Balkánon nyerjen hatalmának megerősítésére olyan biztosítékot, amely mellett mindkét aliam eddiyi pozícióját megérő?.r heti. A szerződésnek éle pedig Olaszország elien irányú1, amelynek nagy belső megerősödése külső politikájánál különösen a tengeri haialomra való von-.tkozásban hatalmas fejlesztő erőt gyakorol, amelyet Franciaország eddig is féltékenyen nézett és Jugoszláviában is állandó idegességet kelteit. Mindez arra bírta a két érdekeit államot, hogy O os. országot lehetőén elszigetelje és tengeri hatalmának kifejlődésében sakkban tartsa. Mi lesz ennek a szerződésnek a következménye, azt nem nehéz megjrsoni, mert azt biztosra lehet venni, hogy O aszország is hamarosan meg fogja tatatni, a maga érdektársait, aktokét a saját védelmére olyan szerződet Kö», amely a francia jugoszláv szerződésből származható mindennemű eshető? g ellen fölvértezi és megvédi. Jő, de a öé«eszerető-napoknak vagyis c ak azt kell kétdeznie, hogy a viiágbeke köveeli-e meg azt, hogy az éhéin >k, mmt a világháború előtti időkben, újra véd- és dac szövetséget kössenek amelyeknek épen olyan következménye les , amit 1914-ben, amit kor a nagy világégés bekövetkezett. A békekötések a vüágbékét alapozákmeg, mint ezt kiienc év óta unos-untaién hiiljtk — azonban a békekötések óto egyremásra köiik a különböző s er2Őd seket, emelyek legfőképen a győző-államok részéről indulnak ki és ezek alts! jönnek léire, állítólagos „védekezésük" címen. A világ természetesen keserűen kacag azon,hogy az álligfelfegyveri- ezeit győzők arravannak kényszerítve (I) h >gy a teljesen lefegyverzeít s legyőzött államok ellen védekezzenek. Ez a, ónban nem igen feszélyezi a hatalmakat, ők úgy vannak meggyőződve, hogy az ilyen „védelmi* szerződésekre s ükségük van, legalább is meg kell nyugtatni a lelkiismeretüket, amely nagyon lehet nyugodt és tiszta ... De a keserű kacaj után joggal kiálthat fel az egész világ, hogy hol van a nemz tek szövetsége, ha ilyan esetek meg örténhetne* ? Hiszen a n pszövetség az a legfelsőbb fórum, amely a hatalmak és népek között hivatva van dönteni minden megoldásra váró kérdésben! Miért nem lép közbe ilyen esetekben ez a szövetség és miért engedi meg azt, hogy az úgynevezett védelmi szerződések megkötésével csak fokozzák azt a nyugtalanságot, amely még mindig uralja az egész világot amely a béke után ábrándozik ugyan, de az államok fegyverkezése és szövetkezése következében nem képes az elérni. A népszövetségnek kellene a felmerülő nézeteltéréseket eliniéznizé8 a világ békéjét fentartani, azonban ez az intézmény már eddig is többszőr bebizonyította, hogy nem tudja feladatát betölteni és már eddig is megérett arra, hogy likvidálják. Mert h:aba ülésezik, hiába tárgyal, végül az egyes hatalmak mégis csali azt teszik, amit saját szempontjukból jónak latnak. Szövetkeznek, szerződnek a más hatalmak ellen, akiknek fejlődé*! Hel a nemzetek szövetsége?