Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-16 / 85. szám

4. oldal,

Komáromi

1927. jtilius 16.

„k borzalmas rabság láncait csörgetjük“

Az orosz írók kétségbeesett kiáltványban kérnek segítséget

a világ Íróitól.

Az „Isten“ nevét nem szabad nagy kezdőbetűvel

írni Oroszországban.

— július 15.

Az Oroszországban élő irők egyik csoportja titkos utón kiáltványt juttatott el Prágába, amelynek közlését kéri a sajtótól. A kiáltvány nem szorul semmi kommentárra:

— Hozzátok, az egész világ Íróihoz intézzük sorainkat!

— Mivel magyarázhatjuk, hogy ti írók, akik az emberi léleknek mélységeit fürkészitek, akik a korok és népek szellemét tárjátok fel, közönnyel tekintetek reánk, oroszokra, akik a borzalmas rabság nehéz láncait csörgetjük. Miért hallgattok ti, akiket a mi lángelméjü mestereink müvei is tápláltak amikor egy nagy országban egy ragyogó irodalmat fojtanak meg? Nem ismeritek talán a szabadszó börtönét, a XX. század második negyedében fennálló kommunista cenzúrát, a „szocialista" áilamcenzurát? Azok az urak, akik Oroszországot meglátogatták, miért nem beszélnek erről hazatérésük után? Fájdalmas arra gondolnunk, hogy a hivatalos pezsgővel töltött hivatalos serlegek csengése, amellyel a külföldi írókat fogadták,

elnyomták a bilincsek csörgését, a

melyekkel az orosz irodalmat, az

egész orosz népet guzsbakötötték.

— Figyeljetek ide és írjátok meg : Az ideálizmust, az orosz irodalomnak ezt a hatalmas iáramlatát, államellenes bűncselekménynek belyegzik. Klasszikusainkat kivétel nélkül száműzték a nyilvános könyvtárakból. Ugyanez a sors éri a nem materialista világnézetű történészek és bölcselők müveit is. Külön erre a célra alkalmazott felügyelők koboznak el a könyvtárak és könyvkereskedések rajta ütésszerü megvizsgálásakor mindent, ami a forradalom előtti gyermekirodalomhoz és népéposzhoz tartozik. A jelenlegi írókat, akiket idealisztikus gondolkodással gyanúsítanak, még a reményétől is megfosztották annak, hogy írásaikat bármikor kiadhassák. Az érvényben lévő állami rend ellenségeinek tekintik őket,

mindenütt elutasítják őket, úgy hogy betevő falatjuk sincs.

— Ez az első fala annak a börtönnek, amely a szabadszót fogva tartja. Jön azután a második fal.

— Minden közlésre szánt iratot előbb két példányban a cenzúra elé kell terjeszteni. Amikor a szedés elkészült, a levonatot még egyszer el kell küldeni a cenzúrának. Megtörtént, hogy egyetlen mondat, egyetlen szó, sőt egyetlen betű miatt — például

ha az Isten szó első betűjét nagygyal szedték —

amelyet az első cenzúra, a szerző, a kiadó és a korrektor elnézett, — a második cenzúra alkalmával könyörtelenül elkobozták az egész kiadást.

— A cenzornak kell jóváhagyni min den müvet, még a kémiai, csillagászati és mennyiségtani könyveket is. A szerző a korrektúrába csak a cenzor engedélyével irhát be egyetlen szót is. Enélkül a nyomda nem szedheii ki a módosi-Iparíársulati közlemények

A borbély iparosok szakosztályának megalakulása.

Folyó hő 14-én tartotta meg a borbély ipari szakosztályt előkészítő bizottság értekezletét a Komáromi Járási Altalanos Ipartársulatban Ivánfy Géza titkár vezetése mellett. A szakosztály szervezésről tartott ismertetés után az értekezlet elhatározta, hogy a szakosztály alakuló ülését Julius 18-ára hétfőn esti 8 órára tűzi ki. A társulat vezetősége figyelmébe ajánlja az összes borbély iparosnak, hogy e szakosztály szervezésében valamennyien vegyenek rés?t, mert érdekeiket csak úgy tudják megvédeni, ha közös szervezetbe tömörülnek. Számos, a borbély iparosokat érdeklő és érintő kérdés vár rendezésre sma*uknak a szakmabéliéinek önmaguk

tást. A cenzúra előzetes engedélye nélkül, amelyet külön bélyeges papiroson irt folyamodványokban kell kérni, még névjegyet sem szabad nyomtatni. A külföldi látogatók észrevehetik, hogy a színházakban például még azokat a jelzőtáblákat is, hogy „tilos a dohányzás", „kijárat balra" a cenzor engedélyező pecsétjével látta el.

— S van a börtönnek egy harmadik fala is.

Könyvkiadó vállalatot csak külön hatósági engedéllyel lehet nyitni.

— Az engedélyt még a tisztán tudományos könyvekkel foglalkozó vállalatoknak is legfeljebb két évre adják meg. Engedélyt rendkívül nehéz szerezni. A nem állami kiadóhivatal egyáltalán ritkaság. A kiadó csak a cenzúra által előzetesen engedélyezett program szerint dolgozhatik.

— A kiadóknak kötelességük, hogy egy félévre szólóan előzetesen a cenzor j elé terjesszék a kiadásra tervbevett könyvek jegyzékét és a könyvek szerzőjének kimentő életrajzát. A kiadó

a cenzor által engedélyezett lajstromon kívül könyvet nem adhat ki. Kiadni csak olyan könyvet szabad, amely Bemmiben sem tér el a mindenkire kötelező kommunista világszemlélettől. Ha ettől eltérő szellemi kéziratot találnak bárkinél, letartóztatják és bíróság elé állítják.

— Lazarevszki egyetemi tanárt, Oroszország legkiválóbb államjogászát csupán azért végezték ki, mert fiókjában egy uj orosz alkotmány tervezetét találták.

— S ti ezt, írók mind nem tudjátok ? Nem érzitek át annak a helyzetnek iszonyú voltát, amelyre szavunkat, nyelvünket, irodalmunkat Ítélték? vagy ha tudjátok és átérziíeK, akkor miért hallgattok ? ... Jól ludjuk, hogy mást nem tehettek értünk és az orosz népért, mint hogy együtt éreztek velünk, erkölcsileg elitélitek ezt a minden zsarnokságnál szörnyűbb zsarnokságot. Többet nem is várunk tőletek, De annál jobban könyörgünk nektek, hogy

a világ lelkiismerete előtt rántsátok ie mindenütt a kommunista orosz államhatalom arcáról az álcát.

— Mi tönkremegyük és semmi reményünk a közeli szabadulásra. Ti azonban, szabad irók, hirdessétek és fessétek le mindezt, hogy kinyíljon a mostani és az eljövendő nemzedékek szeme. Teljesítsétek ezt a végrendeletünket s akkor könyebb lesz számunkra a halál.

— Ezt a levelet mintegy a börtön mélyéről küldjük nektek.

— Életveszedelmek közt viszik át

a határon.

— Azt sem tudjuk, hogy eljut e hozzátok. Ha azonban eljut és temetési énekünk felhangzik majd, akkor kérünk benneteket: hallgassátok meg, olvassátok és elmélkedjetek rajta.

Oroszország, 1927. május. Az orosz irók egyik csoportja.

iránti érdeke, hogy ügyeiket, panaszaikat, kívánságaikat szakosztályuk utján vitassák meg s keressék a megoldás útját,

A záróra kérdés tisztázása. A tisztességes verseny védelme. A textil (ruházati) kereskedelmi szakosztály elöljárósága Stern Bernit szakosztályelnök vezetése mellett f. hó 14 én tartóit*; első ülését. Az elöljáróság foglalkozott a záróra kérdés ügyével és azt az álláspontot foglalta el, hogy a megállapított zárórát minden körülmények közölt fenn kívánja tartani, még pedig olyképpen, hogy a nyitásig időpont élőit az üzlet bejáratát kinyitni, kirakatokat, redőnyöket felhúzni ,és bejárati ajtót illetve redőnyt még a reggel tisztogatás ürügye alatt sem szabad nyitva, illetve felhúzva tartani. Amennyiben pedig a záróra idején vevők volnának az üzletben, az üzlet lezárandó, redőnyök a kirakatokon is lebocsájtandók s vevők csak zárt ajtó mögött szolgáltatók ki.

Foglalkozok az elöljáróság még a tisztességes verseny kérdézével. Igen élénk és beható tárgyalás után az elöljáróság elhatározta, hogy a társulati választmány elé terjeszti azokat az ügyeket, amelyek tiszteséges versenyt illetőleg szervezést kívánnak. Az elöljáróság a ma divatba jött túlságosan szabados reklamirozásnak gátat kíván vetni és abba a keretbe szoritsn', amely a tisztességes verseny határai körén belül folyik.

A szakosztály szervezés üdvös voltát mi sem bizonyltja jobban, mint a textil kereskedők szakosztálya elő'járóságának ülése, amelyen résztvevő elöljárósági tagok a szükséges és egyedül helyes objektivitással és tárgyalták is a szakmabelieket speciálisan érintő kérdéseket s példákat adtak a többi szakosztálynak is a komomoly munkára.

nemzetközileg isseit HM)!

Kellemes nyaralóhely, pompás vidékkel

Wienbői 35 perc alatt elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villámos közlekedik.

4 szanatórium, 1 a középosztály részére, 1 gyermekszanntérium,

41 nagy szálloda, pensiók, számtalan vendéglő.

Lakás és ellátás minden árban. Világhírű kénesfürdők!

„Iäzapcäomagjtas“

Ivókúra Szőlőkura

Újonnan épült strandfürdő!

Ügetőversenyek, autó-, motor- és csónakkirándulás.

Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel.

Elsőrangú zene csodaszép parkban.

Több mozgószinház állandóan változó műsorral.

Villámos, taxi-autó, bérkocsi, egyfogatu. j Felvilágosítással szolgál i

KIM BADEN I Ml ;

Telefon: Baden 243.

476

Ösztöadijkiosztás ; a tanonciskolában.

j

Junius hó 25 én zárultak be a hely- i beli iparos- és kereskedó-tanonciskof Iák. Ebben az iskolában folyó komoly, in- I tenziv muukának voltak a szemlélői j mindazok, akik az évzáró ünnepé'yej ken megjelentek.

Az uj ipartörvény és az iskolák igazgatása uj szellemet vitt a tanoncoktatás és nevelés nehéz munkájának irányításába.

A tudás, a törekvés, a szorgalom ■ és a tiszta jellem az egyén boldogulásának az alapja. Ezekkel iparkodik a tanonciskolák igazgatósága és tantestülete felfegyverezni és szabad szárnyaira bocsájtani a tanonciskolák mai ifjúságát.

Az iparostanoncok évzáró ünnepélye délelőtt 9 órakor kezdődött. Mintegy 350 iparostanocc gyülekezett ez alkalommal a községi elemi népiskola tornatermébe, ahol megjelent Csizmazia ! György városbíró is, mint a, tanonc- i iskolák feiügyelőbizottságának elnöke íj és az iparos tanonciskola tantestülete.

; Sajnos, hogy az iparosság képviselőit S nem láttuk a vendégek sorában.

ÍA terembe lépve, a megjelenteket meglepte a fegyelmezett magatartás, a csend és az a komolyság, amely az iparostanoncokat áthatotta az ünnepség ez órájában, ami az ünnepség színhelyét szinte templommá avatta e rövid időre.

Csizmazia György elnök nyitotta meg a záróünnepséget. Szavaiban a tanulókat kitartó munkára buzdítva, élénk színekkel ecsetelte a való életet, mely boldogulást nyújt a szorgalmasan

és becsületesen dolgozó iparosnak s meghozza műnk.is élete jutalmát. Majd megköszönve a testület fáradozását, felkérte xst igazgatót a jutalmak kiosztására.

Telkes Mihály tanonciskolái igazgató — párhuzamot vonva a földmives és a tanuló munkája között —, lelkes szavakkal szólt a tanulóifjúsághoz, mondván :

— Junius vége van. Kint a határban megpendöloek a kaszák. A föidmives most jut szorgalmas munkájának a gyümölcséhez, az életet adó- kenyérhez. A tanév végével, az iskolában is elérkeztünk az aratáshoz, a bizonyítványok és jutalmak kiosztásához. Mint a föld is csak annak a gazdának nyújt bőséges termést, aki azt az egész éven át szorgalmasan munkálta, művelte, úgy a tanév vége is csak annak hoz örömet, aki az egész tanéven át törekvésének, iparkodásának, adta tanujeiét.

Az eredmény a jó gazdát további szorgalomra buzdítja, a kevésbbé törekvőt pedig iparkodásra inti. Hasonlóan a kitüntetés a jó tanulót újabb célok elérésére serkenti, a hanyagot pedig az előbbiekhez való felemelkedésre ösztönzik

A gazda legnagyobb fáradozását is eredménytelenné teheti a fagy, a szárazság, a pusztító jégeső. A tanoncot is, rajta kívül álló okok befolyásolhatják elhatározásában és igy elvonhatják iskolai munkájától. Az igy elmaradt eredmény azonban nem csüggesztheti el, nem veheti el a kedvét a további munkálkodástól, hanem ujult erővel fogva ahhoz, búik és reméli a jobb jövőt, amely a várt eredményt meghozza.

Az aratás után pihenés következik. Ez azonban csak látszólagos, mert bár még a keresztek a földön vannak, máris verejtéket izzadva szántja a gazda a földjét, hogy megvethesse az alapját a jövő évi termésnek. A tanév befejeztével a tanuló pihenése is csak látszólagos lehet. Az élet küzdelmeiben megállás nincs. A tanonciskoiai oktatás rendelkezésére álló idő, heti 8—9 óra kevés ahhoz, hogy mindent megtanuljunk az iskolában, amire az életben, a kenyérkereső pályára készülő iparosnak szüksége van. Ä szünidőt és minden szabad időt fel kell használni arra, hogy nyelvek tanulásával, szakkönyvek olvasgatásával önmagunkat tovább képezzük.

Végül azokat a tanulókat, akik az iskolának továbbra is tanulói maradnak, szigorú önfegyelemre, komoly törekvésre figyelmeztette az igazgató, az | intézetet elhagyókat, felszabadulókat ; pedig arra kérte, hogy bárhová veti ' is őket a sors, fogadják meg jótanács- I ként azt, hogy az éiet útjait becsülettel | járják. Gondoljanak mindenkor tiszteí lettel és szeretettel erre az iskolára és í annak tantestületére, mely őket gondjaiba véve óvta mindentől, ami rossz és iparkodott elhinteni a jónak, az erénynek, a jellemnek és a becsületnek a magvait, hogy azok termékeny talajra találva, majdan terebélyes fává növekedjenek és a növekvő iparos generációnak tulajdonságaivá válva, annak tekintélyes és a társadalomban méltó helyet biztosítsunk.

Az igazgató szavai után, az iskola tanulóinak nevében Molnár József III, o. tanuló mondott köszönetét egyszerű, keresetlen, de meggyőződésszerü szavakkal a tantestületnek, egész évi fáradozásáért. Kovács Adolf, III. o. kertésztanonc pedig az intézet tanulóinak megbízásából művésziesen összeállított csokorral kedveskedett az igazgatónak és a tantestületnek.

Ösztöndíjat kaptak a következő tanulók :

Az előkészítő osztályból Győri Ferenc 30, Eichinger Béla 20, Márkusz József 20, Németh Ferenc 20 és Éliás István 10 K-t.

Az I. Abc osztályból: Fehér Ferenc 30, Mézes József 20, Reisinger Gyula 20, Szabó Lajos 20 és Pap János 10 K-t.

Az /. Cd osztályból: Rozbroj Mihály 30, Morvánszky Jenő 20, Végh István 20, Borka Hermann 20, Bölcskey János 10, Polákovits István 10 és Keller Lajos 10 K-t.

A II. Abe osztályból: Németh Kálmán 30, Kasztil József 20, Bese János 20, Szente Gyula 20 és Gallé Ferenc 10 K-t.

A II. Cd osztályból i Fonód Istyán 30, Cseh András 20, Varga Gábor 20,