Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-11-12 / 136. szám

1927. november 12. Komáromi Lapok 5. oldal. Kím Illőm bevásárlási forrása ^ „ELBERT“ divaláruháza* Nádor-ntca 19. Dús választékban kapható fehér , zephir és selyemingek, francia alsónadrág, nyakkendő njdon.ágok, selyem salok, pülover, mellény» bélelt bőrkeztyil, Jäger alsóruházat, Vulkan- és börKoffcr, retihQl, szőrme boa, flór- és gyapjú harisnyák, női ingnadrág, selyem és gyapjú alsónadrág stb. Gyermekkocsi és baba kelengye! o'd^fok köré fe 1 kell vennie a? uj kép viselötestü e*m k. Ha ez sz uj pár» a városi r jui di sst kert is akar Hi deni, jól teszi, de szt jondo juk, hogy nem ez a párt van hivatva arra, hogy a nyuid'j sokon segnsen és nem is hi he ő htgy a városi nyugdíjasok ko moiyan jordoikcdó réssé ebbe az uj pár ba helyezné bizalmát. A többi pártok vannak o’yan jó akarói a nyugdíjasoknak, mint azok, akik ?z?n a hirtelen keletkezett pá toc«k?nak j lölö tisztáján sze repednek, an el csak arra hhet alkalmas, hí gy az esetleges zava rosban halásszon. De azt hisrzük, hogy 8 horgára nem fog valami kövérebb fa at akadni... Meg kell még emlékeznünk Lukovics képviselőtestület kimondotta, hogy a tÖ7segi eipmi iskolánál szolgáló idős tanítókat felszóli ja. hogy nyugdíjazásuk irárt kéivényeiket nyújtsák be. Az is­­ko'aszék fcebbezése a kfpviselőtes'ü»et Polony B'la dr. és Csizmazia városbiró felszó'aiasa u’án a tanítói helyettesié sekéit járó dijakat, a tanács eluta si ó javaslatával szemben — egyhangúan kiuai'a az érdekelteknek. A Dálszlovenszkói Villarrosmü fei­st ó'itot'a a várost, hogy 2500 drb. részvényt jegyezzen és annak árat, fél­millió koronát mielőbb fizesse be. A lözgyülés a tanács javaslatán upy ha­tározott, hogy majd az Országos bizto­si ó kö ponti pénztárától fölveendő köl­csönből fogja a jegyzést eszközölni. A város tiszti főügyészének szerző­dése 1927. december 31-én lejár s ezért a pályázat kitűzésének ideje el­érkezett. A tanács foglalkozván ezzel a kérdéssel, úgy határozott, hogy a választást az újonnan összeülő képvi­selőtestület ejtse mega még most mű­ködő képviselőtestület kiírása alapján. A közg\ülés a javaslatot elfcg dia és elrendelte, hegy a tanács a uszti fő ügyészi álláson tűzze ki és a megvá­lasztandó uj képviselőtestület még ja­nuár l e előtt tartsa meg a választást. Elfogadta a közgyűlés Igó Aladár dr. előadása alapján a tanácsnak a jármü­­fogalom korlátozása ügyében szerkesz­tett szabályrendeletet, amely az aszfalt­tal borított utcákon való locsi és autó­közlekedést szabályozza. Majd a kü lömböző telekvétel iránt beadott kér­vényekkel foglalkozott a képviselőtes­tület, amelyiknél ifj Koczor Gyula az ajánlotta figyelmébe a közgyűlésnek, hogy a telkeket elsősorban csak az arra rászoi uó szegény embereknek juttassa. Títtb illetőség és községi kötelékbe való felvétel iránti kérvény elintézéséve»a tárgysorozat kimeiült, amely után Csíz msiia városbiró vissz? pillantást ve ve a képviselőtestület négy évi működésére, rámutatott arra, hogy aza kr pviseiötestü­­let a városban maradandó értékű mun­kásságot fejtett kt Köszönetét fejezi ki a képviselőtestület tagjainak, a tiszti­karnak é,s végül Isten áldását kérve a végzett munkára és a városra, a távozó képviselőtestület utoisó közgyűlését I bezárta. Ferenc listáj?ról amely csak azért ke etkezett, hogy megmutassa volt párt­­fán? k, hogy mégis be fog kerülni a városházára. A párifegytlemmel Síem­­beheiyezkedő nrhai pánigazgetó e cse­lekedete iskolapéldája az egyéni hiúság és önhittség megr yiiatkorásának és csak arra jó, hogy egyetlen magyar ember se támogassa azt, aki ilyen e"ével a magyarság sorain k megbontására tör. Fel kell tételeznünk az itteni magyar­ságról, hogy Lut-ovics listáiéval szem­ben úgy fog eljárni, ahogyan azt az megérdemli. November 20-án Komárom válaszlói­­joggal biró lakossága vá aszta ni fog El fog dö»ni. hogy Kr márom lakossága kikkel kívánja városát vezetni s hogy kikre bizza a sorsát A szavazásnál egyedül csak a város lakosságának érdeke lehet az irányadó, minden egyéni vállalkozás elől el kell vágni az érvénye­sülés u'já*, mert e sokat szenvi det város sorsát azok irányíthatják, akik önzetlenül és a választók bizalmihoz híven képe­sek a köz javára munkálkodni. ■BHnmBBnBSB hsbbuhhhcb A képviselőtestület utolsó közgyűlésé. Komárom — nov. 11. A kedden félbehagyott v rosi köz­gyűlést pénteken, noveber 11 én délután folytatta és frjezte be s krpviselőiestü­­let, amely nyugodt és higg dt tanács­kozás keretében tárgyalta le a napi­rendet. Csizmazia György városbiró megálla­pítván a határozatképességet, a köz­gyűlést megnyitotta és a közgyűlés legelsősorban is a husvizsgálati díjakra és a szemltdijak szedésére vonathozó szabályrendeletet tárgyalta le. Mihola Ferenc dr. t. főügyész előadásában. A közgyűlés a szabályrendeletet egyhan­gúan elfogadta. Hosszabb vitát váltott ki Ivdnfy Géza volt ipar hatósági biz­tosnak ti8zteletdij ügye, amelyet a mi­niszter döntése folytán a várcsnak kell megfizetni. A tanács a döntésnek és az 1916-1925 ig tartó időre járó 8000 K. tiszteletdijnak kifizetésének tudomásul­vételét javasolta, azonban a kommunis­ták azt vitatták, hogy a döntést nem köteles a város tudomásul venni, a polgári pártok azonban a miniszter döntését végrehajtandónak ismerték el. Csengéi, Dénes, Dosztál Jakab, Czike Dénes, Steiner, Csizmazia és Mihola Ferenc dr. felszólalása után a közgyű­lés tudomásul vette a döntést. A községi iskolaszéknél megüreresedelt helyekre a közgyűlés Németh Béla, Ko­máromi Lajos, Gaborek Károly és Mi­­kász Ferenc képviselőtestületi tagokat egy évi időtartamra megválasztotta. A A budapesti Kossuth-szobor alkotója busz észtéi deig dolgozott hatalmas művén. Forvay János szobrászművész a Kossuth-szoborról. — A szobor­­ben szimbolizálva van a nagy magyar tragédia. — „Ez nem a lem or dán saobra, hanem a lelkesedésé“ — A talapzat elhelye­zésem k izgalma!. — Horvay készíti a new-yorki Kossuth szobrot is, amelynek ércbeóntött alakjait a jövő hónapban egy francia hajón viszik Amerikába. Vasárnap, november 6-án, amint beszámollunk arról, — monumen­tális szoboralkolással gazdagodott Magyarország: a Kossulh-szoborral. Horvay János szobrászművész hatalmas alkotásáról egy érdeklődő újságírónak a következőket mon­dotta : Ebben a szoborban benne van a nagy magyar tragédia Mindig el­buktunk, amikor valami nagyot akar­tunk, Rákóczi és negyvennyolc egy­aránt az örökösen visszatérő ma­gyar tragédia felvonásai. A szobor minden alakjában kifejezésre akar­tam juttatni, amit az életben képvi seit az ember. Kossuth Lajos alakja szimbólikusan van elképzelve, a szobor Kossuihot, mint magvetőt ábrázolja. Jobbra tőle elsőnek Batthyány Lajos gróf alakja van, a mártíré, mellette Szemere Bertalan, az inlrikus, azután Deák Ferenc alakja következik, aki csendesíti a lobogó vérmérsékletű Mészárost és bölcseségével hatni akar reá. Kos­suth alakjától balra Széchenyi Ist­ván gróf áll ökölbeszoritoll kézzel, mig egyik keze kardja markolatján nyugszik. Eötvös, a poélalelkü kul tuszminiszter mellett áll Klauzál Gábor és a sor legvégén Eszter­­házy, akit Kossulh maga mellé vett első független felelős magyar mi­nisztériumába, pedig jól tudla róla hogy nagy barátja a Habsburgok­nak. — Az egész mű széles síkokban van elgondolva — mondta a mű­vész — teljesen újszerűén, a régi sablonoktól eltérően. A főalakot le­hoztam a többiek közé és fent csak egy-egy párkány van melyet meg­szakít Kossuth kiemelkedő figurája. — A szobor alapzata óriási kö­vekből van összeállítva. Mindegyik alapkőnek a súlya legalább helven­­nyolcvan métermázsa. Soha Magyar­­országon ilyen hatalmas darabokat nem bányásztak Hallatlan munkába és erőfeszítésbe került a Pestre ho­zataluk Esztergommegyéből, ahol kitermelték őket. — A szobor hátsó része a sza­badságharc apoteózísa. — Ez Itt egy búcsúzó anya a gyermekével, mellettük a harca in­duló hitves, akinek oldalán a lelke­sedés szimbólumaként dobverő ifjú áll, hozzájuk simul az apa figurája a csaták bizonytalanságába távozó fiúval, dacosan kiemelkedik a cso­portból a forradalom allegóriája és a kép haldokló magyar honvéd meg­mintázásával lesz egységes egész. A csoporlról reáhull egy rózsakoszo­­rus trikolór — Én minden idegszálammal úgy érzem, hogy a szoborban megtalál­tam a kor levegőjét, hangulaláf, lel­két. Nem az a fontos hogy a szobor tömegeket tudjon harcba vinni ha­nem az, hogy a lélekre maradandó hatású legyen a kompozíció — Húsz éve kaptam meg a meg­bízást a Kossuth szoborra és két évtized óta, szinte szünet nélkül ennek élek, ezen munkálkodtam. Mindig volt vele valami dolgom, sőt még most is van, hiszen tisztí­tani kell az alakokat, el kell vé­gezni még az utolsó percig és bi­zony nagyon sokszor éltem át vál­ságos idegeket őrlő izgalmas na­pokat, mig a megvalósulásig elju­tottam. A leleplezés terminusa már ki voll tűzve, nem voltak még itt az alapzat kövei, azután megérkeztek és a munka izgalmában elszakadt a felvonó lánc. A mázsányi súly pedig az egyik alakra esett. Rémü­letünkben majdnem megdermedtünk valamennyien, de a végzet különös kegyelméből semmi baj nem történt. — Ez nem a lemondás szobra, hanem a lelkesedésé!... — Úgy érzem, hogy ez a szobor nem egy párt céljait szolgálja, hanem az egész nemzet lelkét, akaratát szólaltatja meg. Ez a nemzet nagy feljajdulását akarja kifejezni. Ezeket mondotta a mester a Kos­­sulh-szobor tövében. Végül még a newyorkl Kossuth­­szoborról szólt: — A jövő hónapban viszem a newyorki Kossuth szobrom bronzba öntőit részeit Amerikába. Havreból indulok francia hajón. Az amerikai Kossuth-szobor a szónokló Kossuth alakját jeleniti meg, balján Washing­ton kardjával, amelyet az amerikai nemzet ajándékozott a hérosznak. A kolozsnémai szegény asszonytól Masaryk köz­társasági elnökig. — november 11. Többször irtunk már Sáray Janka Kis Zsigmondné kolozsnémai lakos szerenesétlen helyzetéről. Fivére, néhai Sáray Géza, hoszzu évtizede­ken át tanító volt Kolozsnémán, aki nem nősült meg és a háztartást ő vezette. Közben elhunyt Sáray Géza és nővére, Sáray Janka egyedül ma­radt. A háború előtt volt egy kis jövedelme, mert Pápa városánál még a múlt század negyvenes éveiben egyik elődjük családi alapítványt tett elszegényedett rokonok részére és ennek kamatait Sáray Janka él­vezte, de aztán jött a mindent fel­faló telhetetlen nagy moloch, a há­ború és a családi alapítvány annyira elértéktelenedett, hogy nemcsak a kamatai, de maga a tőke is a sem« mivel lett egyenlő és még a posta­­költséget se futotta ki. Szegény Sá­ray Janka minden segély, jövedelem nélkü» maradt öregségére. A hetven év körüli asszony sorsa igazán meg­indító és már többször felhívtuk a nemes emberbarátokat, hogy se­gítsék akár pénzbeli, akár termé­szetbeli adományaikkal a nyomorba jutott szegény nőt. Felhívásunkra jött is össze némi adomány, de elég kevés és az már régen elfogyott. Szomorú sorsának hire eljutott! Masaryk köztársasági elnökhöz is és száz koronát küldött az elnök a sze­rencsétlen nőnek. Közben /ezo Már­ton tanfelügydlő is küldött néki 40 koronát, de édes istenem, a szegény asszony nyomora ezzel nem ért vé­get, mert a pénz elfogyott, de a nyomor tovább tart, különösen most tél elején még súlyosabb a helyzet. Ha a szegény asszony szomorú sor­sának a híre el tudott jutni a köz­­társasági elnökhöz, akkor talán el tud jutni a környékbeli tanitóság szivéhez is, hiszen egy néhai és köz­­tiszteletnek örvendett kollégájuk nő­véréről van szó és lehetetlenség, hogy ha a tanítóság, különösen a tanítónők vagy a tanító családok nőtagjai, kezükbe vennék az ü/yet, ne volna sikere a nemes szívre valló fáradságuknak. Egy kis pénzt, lisz­tet babot, zsírt, viseltes női ruhát, cipőt a legkisebb faluban is össze lehetne gyüj'eni. Jóakarattal mindent lehet. Szeretnők,- ha szavunk meg­hallgatásra találna és a köztáasa­­sági elnök s a komáromi tanfelügyelő nemes tette minél több követőre találna a tanitóság körében. Egy nyomdai lapunk nyomdájában azonnal felvétetik. m S? í -V 7\ í lA 0Sr 'V­^ ” iiäi rá( liöcsö a legjobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom