Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-11-10 / 135. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1927. november 10. Szerencséje, boldogsága és öröme csak akkor lesz, ha nűi- ás leányka tálikabátot Kertész Jenő cégnél vesz (Komárom) Komárno, Nádor-utca 35. Gyapjú mellény és pulóverek, férfi és női harisnyák, bőr és trikó kesztyűk, vulkán bőröndök, rüdikülök és minden egyéb úri és női divatáru cikkek igen nagy választékban és olcsó árban kaphatók ! rend előtti felszólaláshoz az engedélyt. A közgyűlés az engedélyt megadván, Csenget egy gépírásos iratot olvasott föl, amelyben dicsőítve a szovjetuniót tízéves fennállása alkalmából indítványozza, hogy a képviselőtestület közgyűlése üdvözölje Szovjetoroszországot. A rezolució előterjesztése után a 9 kommunista helyéről felállva kiálltotia: Éljen Szovjetoroszország! Az elnökiő városbiró meglehetős halk hangon, hogy a teremben a hátrább ülők alig hallhatták, elfogadásra föltette a kérdést s miután senkisem válaszolt, kimondta a határozatot. A polgári pártok részéröl ekkor hangzottak e! a szavak, hogy nem fogadjuk el, majd Ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő felállott és azon véleményének adva kifejezést, hogy az előterjesztett rezolució politika, már pedig a törvény szerint a képviselőtestü leiben politizálni nem szabad, kérdi a városbirót és az állami főjegyzőt, hogy mi a véleménye ebben a kérdésben és miért nem tartják be ebben az esetben a törvényt. Erre a kommunisták nagy lármába és kiabálásba törtek ki, úgy hogy a szónoknak meg kellett ismé'elni kérdését. A nagy lárma egy percre elcsöndesedvén, Koczor Gyula a kommunistákhoz fordulva, arra figyelmeztette őket, hogy nincs joguk senkit sem megakadályozni abban, hogy véleményét nyilvánítsa és amint ő csendben meghallgatta őket, ők is kötelesek a szólásszabadságot tiszteletben tartani. | |A kommunisták erre még nagyobb lármába törtek ki, mindenféle sértegetéseket zúdítottak a szónok felé és amikor Koczor Gyula kijelentette, hogy ezekre a sértegetésekre, attól a párttól, amelyet a járási hivatal is támogat, nem reflektál, mert méltóságán alulinak tartja, — a kommunisták orditozásban törtek ki és szitkozódva utasították vissza ezt a kijelentést. S£. Az elnöklő városbiró csendre intette a kiabálókat, azonban a vihar csak egy pillanatra szűnt meg, amely idő alatt Jávor Jenő állami főjegyző kijelentette, hogy a határozatot ő hivatalból megvétózta. I A kommunisták újra kitörtek és Koczor felé ordítozva, lehetetlenné tették a tárgyalás folytatását, amire Csizmazia városbiró az ülést felfüggesztette. A szünet után Steiner Gábor nemzetgyűlési képviselő Koczort a járási hivatal támogatásának vádja miatt rágalmazónak mondta, mire Kcczor kijelentette, hogy igazán nem érezné magát jól, ha Steiner őt dicsérné, — de majd a választások bizonyítani fognak. Ezzel a vihar lecsendesedett. Kortes interpellációk. A közgyűlés ezután foglalkozott a kütömböző interpellációkkal. Dénes Emil interpellált a vasárnapi rendőri brutalitások miatt, amelyek a megtiltott kommunista felvonulás alkalmával történtek. Azt kérdezte a városbirótól, hogy milyen intézkedéseket tett arra, hogy ilyen és ehhez hasonló atrocitá sok többé elő ne fői dúljanak. Csizmazia városbiró előadta, hogy már hétfőn eljárt a rendőihatőságnal, ahol a város nevében tiltakozott a rendőrség vasárnapi eljárása miatt. Az államrendőrség ezidőszerinti vezetője Soltész szolgabiró kijelentene, hogy a rendőrség a kommunisták tüntető felvonulását nem engedélyezte éi erről Steiner Gábort három ízben is értesítette. A rendőrök csakis a kötelességüket teíjesitették. Ugyancsak Dinéi Emii interpellál a városi nyugdíjasok ügyében és sürgeti, hogy mielőbb intézzek azt eh Csizmazia városbiró válaszában kijelenti, hogy ebben az ügyben az arra kiküldött bizottság nov. 10 én, csütörtökön fog tárgyalni. Gáborek Károly kommunista h. városbiró a munkanélkülieké?) ügyében interpellál, amelyet derültséggel fogad tak a képviselőtestületi tagok, annyival is inkább, mert a költségvetésbe fölvett 50000 K kiosztását sürgette a munkanélküliek számára. A városbiró azt válaaszolta, hogy a közgyűlésnek ezt a határozatát megfeíebbezték, de még a felebbezést a felsőbb hatóság eddig nem intézte el. Majd Steiner Gábornak a múlt közgyűlésen a záróra szabályrendelet végrehajtása ügyében előterjeszteti interpellációja került napirendre, amelyre Csizmazia városbiró adott választ. Ismételte a város által 1921-ben alkotott vonatkozó szabályrendeletet, melyet fölterjesztettek jóváhagyás végett, azonban a rendelet mai napig sincsen jóváhagyva. A fölterjesztések aktaszámainak fölső rolása élénk derültséget keltett, mert azok a köztársaságban uralkodó bürokratizmusnak bizonyítékai és azt igazolják, hogy milyen kacskaringós és milyen küzdelmes lehet egy aktának az elintézése, amelyet hol visszaküldenek, hol kiegészítenek, hol pótolnak, sürgetnek és ismételten fölterjesztenek, de el nem intéznek. A város utolsó fölterjesztése ez év októberében történt. Steiner azt indítványozta, hogy küldje át a város a záróra szabályrendeletet az államrendőrséghez, hogy azt hajtsa végre úgy, amint a Komáromi Ke- | reskedök Testületének záróra rendezével is történt. Fleischmann Sitim vé delmébe veszi a Kereskedők Tbstülete által hozott záróra rendelkezést, ame lyet megfelelőnek tart, de amelynek csak az a baja. hogy a külvárosi szatócsok nem tartják be. Zechmeisrer Sándor is arra hivatkozik és kéri a városbirót, hogy egy uj zárórajivssiatot terjesszen elő. Neuwirt, Dénes felszólalása után a közgyűlés úgy határoz, hogy a város által készített záróraszabályrendeletet megküldi a helybeli államrendőrségnek, hogy az azt hajtsa végre. Dénes Emilnek a vasút melletti városi telek ekeritése ügyében tett iiterpeiláciéjára adott válásiból kitűnt, hogy a városnak a terület elosztásánál 60 négyzetméternyi darab több terület jutót’, azonban ennek a kérdésnek tisztázására jónak látta a közgyűlés hogy elrendelje, hogy a vasutigazgalósággal együtt állapítsa meg a város a területeket elválasztó helyes határvonalat. Ennél a kérdésnél Fleischmann Samu képv. testületi tag a szövetkezett polgári pártok nevében szóvá tette a vasúti vendéglő melletti följárónak megszüntetését és azt javasolta, hogy a főijárónak visszaállítása céljából a szükséges területet sajátítsa ki a város, hogy a forgalom ezen a részen ismét szabadon lebonyoii'.ható legyen. A közgyűlés egyhangúan hozzájárult ehhez a javaslathoz és megbízta a városbirót a szükséges lépések megtételével. Az utcarendezési program befejezett és tervbe vett része. Végre hét óra tájban rátért a közgyűlés a tárgysorozat legfontosabb tárgyára, az uícarendezés eddig végzett munkálatairól szóló tanácsi jelentés és javaslatok tárgyalására. Biró Sándor nyug. főmérnök adta elő a jelentést a tárgysorozatban fölvett sorrendben. A jelentés szerint a város tanácsa elvégeztette a következő utcarendezési munkákat: a Nádor- és Brross u'cákat kiaszfaltoztatta, a nádor-utca egyik szakaszán csa’ornát építtetett, a Rákóczi u'cát, valamint a Kossuih-térnek a Rákóczi és Jókai-u'Cík közötti útvonalát bazaítkocsákkal kiköveztette, a téren kisebb csatornázási munkákat végeztetett, hasonióképen a Gazda-utcát, a Tehénállás teret és az ennek folytatását képező Kisérsornak az állomás felé vezető részét szintén kis bazaltkockák kai Röveztetíe ki és a szükséges csatornázási munkákat elvégeztette, a Megyercsi utcát pedig andezit nagykockákkal rakatta ki, ugyanígy a Királypüspök utcának a Magyar-u cától kezdődő szakaszát. Ezekkel a munkálatokkal kapcsolatosan a fenti utcákat és útvonalakat keresztező Hajnal és Halász-u'cákat, a Pandató utcát, a báró Eötvös-u cát kiköveztette és gyalogjáróit kiaszfaltoztatta. Még folyamatban levő munkák a Vármegye-utca kiaszfaltozása, a Fürdő- és Tolnai-utcák követése és a napokban kerül a sor az Iskola utca, Magyarutca aszfaltozására és a Korháztér kövezésére. Ezeket a munkákat a tanács a képviselőtestület közgyűlésének felhatalmazása akpján a város részére a Zemska Banka által megszavazott 3 milliós kölcsön és az esetleg szükségszerűen felmerült utcaburkoiasi munkák költségeire engedélyezett 40 százalékos többlet terhére végeztette el. Az eddigi utcaburkolások 4.500 009 korona költségbe kerültek. Tervbe vette a tanács még a Klapkatér parkírozását, a Városház-utca, Jókai és Deák Ferenc-utcák aszfaltozását, illetve kikövezését, a Kossuth-térnek a Megyercsi és Jókai, valamint a Megyercsi és Rákóczi utcák között fekvő kocsiuttestnek kikövezését, a gyalogjárók kiaszfaltozását, továbbá a Hosszú-, Vársor-. Citrom , Akácfa-, Polgár-, Thaly Kálmán- és Kapitány-utcák kikövezését, illetve az utóbbi csatornázását. Ezek a munkák mintegy 2.000 000 koronát igényelnek A jelentéshez Doszíál Jakab szélt először, aki a költségek fedezete iránt érdeklődött. Tudomása szerint a fcövezeivám díjszabályzat alapjan remélt 250000 korona a jövőben nem fog befolyni, meri egyes jármüveket nem lehet 1928 tói fogva megadóztatni. Csizmazia városbiró hivatkozik a törvényre, amely szerint közhasznú beruházások céljaira államsegély kérhető ég ő ebből reméli a szükséges fedezetet előteremteni. Fedezelről egyébként is csak az 1928, évi költségvetésben kell gondoskodni. Ifj. Koczor Gyula elismeri, hogy az u'Cdk rendezése szükséges és a még folyamatban levő munkákat befejezendőknek tartj a. De a munkák keresztülvitelében nem észlelte a szükséges tervszerűséget, pedig véleménye szerint, ha a már elkészítést utcákra nézve egyszerre írtak volna ki a versenypályázatot, olcsóbb pályázatot is el lehetett volna érni. Kifogásolja a fedezetről való gondoskodás módját, mert a jóreménystgre bízni ezt nem lehet. Nemrégiben fent járt a belügyminisztériumban, ahol arról értesült, hogy a motoros jármüvek ulán nem szabad kövezeívámot szedni, sőt szó van arról, hogy az összes jármüvek után meg fdgják tiltani. Figyelmezteti a képviselőtestületet, hogy az államsegélyben ne igen bízzék, mert nem egy könnyen utalnak ki ilyent. Arra kéri a városbirót, hogy az 1928. évi költségvetésbe a legnagyobb nyíltsággal állítsák be ezt a fedezetet váró szükségletet. Fülöp Zsigmond az eddig végzett munkálatokat tudomásul veszi és a tervbevett utcák közül sürgősnek tartja a Vársor utca kikövezéset, amely nagy kocsiforgalmat bonyolít le s indítványozza, hogy a Városház utcát, az ottani lakosok kívánsága szerint, úgy a gyalogjárón, mint a kocsimon aszfalt burkolattal lássak el. Stern Bernát szerint nincs szükség a Klapkatér parkírozására, felesleges kiadás lenne. Polony Bela dr. a Jókai utcának vastag aszfalt burkolattal való ellátását javasolja. Csizmazia városbiró szerint a tanács csasis azoknak az utcáknak elkészítését hajtatta végre, amelyekre fölhatalmazást nyert, de szükséges volt az ismertetett keresztező utcáknak a kikövezésa is. Az uicak rendezésére a városnak különböző helyekről ajánlanak kölcsönt, hogy pedig a város az azzal járó terhekre fedezetet nyerjen, máris beadta a belügyminisztériumhoz az államsegély iránti kérelmet. Koczor Gyula újabb föiszóiaiásában hivatkozni arra, hogy az állam csak azokat a városokat hajlandó az utcarendezésben segíteni, amelyeken valami állami út megy keresztül s az ily utas gyalogjáróinak kiegészítéséhez nyújt támogatást. Kénytelen kijelenteni, hogy ő nem remél államsegélyt. Egyébként pedig az eddigi végzett munkálatokat tudomásul veszi. Dosztál Jakab is kijelenti a tudomásulvételt, mely után a közgyűlés tudomásul veszi, az eddig végzett munkálatokat jóváhagyja, a tervbevett további utcarendezesekre nézve, majd csak a jövő évben fog határozni. A Gazda-utcai csatorna. A Gazda-uicában újra épített csatornát a szakbizottság Broczky és Nagy cégtől átvette, amit a közgyűlés tudomásul vett. A Boldoghy Gyula áltál épitett csatorna ügyben Mihola János dr. főügyész terjesztette elő a tanács javaslatát. Eszerint a tanács Boldoghyvai a kármegosztás elvénél fogva egyezséget kötött, amelynek értelmében Boldoghy hajlandó a csatorna helyreállítási kiadásainak fele összegét 5 év alatt megfizetni a városnak, vagy az ösz-Iparvállalatoknak hogy eredményes munkát végezhessenek. A kevés áramot fo- VTungsra^/ gyasztó és fényesen világitó világos és intenzív fényre van szükségük, ff „TUNGSRAM lámpák elősegitik ezt a célt.
