Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-29 / 130. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1927. október 29. sadalmi jellegi! iparos köröket alakít­sanak. Az ipartársulati szervezett tág '.eret enged a szigoruán vett ipari ér­dekű tevékenység mellett kulturális tevékenység kifejtésére is. Tapasztalat mutatja, hogy az iparos körök, még a városban megalakultak is, mint a Ko­máromi Iparoskör a maga erejére ha­­gyottan pozitív munkát kifejteni nem ludnak, mert rendszert követő kultur­­munkához megfelelő erőkkel ha ren­delkeznek is, a minden napi kenyér­­kereső elfoglaltságban kifáradt vezetők irányítását nélkü'özni kénytelenek. Az iparosság társadalom — kulturális te­vékenysége, hacsak névnapi vacsorák és disznótorok tartásában merül ki s nem odairányul, amire kellene; a haladó kultúra eszközeivel az igazi művelődés terjesztésére, tudás, ismeretek gyara­pítására, kulturhasznot nem fog soha jelenteni. A választmány azért azt tartja ajánlatosnak és szükségesnek, hogy a minden tagot átfogó ipartársulati szer­vezet keretén belül fogjanak össze azok az erők, amelyek á hivatalos funkciókon felül kulturális téren is munkaprogramot képesek adni és azt végrehajtani ahhoz , való képességekkel is bírnak. A nemesócsai körzet javaslatát egy böranyag beszerző központ létesítésére, Breier Ármin v. tag (gúla) indítványára a választmány a bőripari szakosztályhoz 1 utalta részletes megtárgyalás végett. A Kereskedelmi és Iparkamara fel­hívására a választmány az állami költ- jj ségvetési előirányzatoknál a szlovén­­szkói kisipar foglalkoztatását és a ke­reskedelem részvételét előmozdító állami beraházásokat kér, hasonlóan kéri a választmány a Kamara utján a keres- ‘ kedelem és iparügyi, valamint a köz- \ munkaügyi minisztériumokat az állami I kezelésben levő utak helyrehozására. í Különösen érdekébe vág a járás ipa- ! rosságának és kereskedőinek, hogy az állami beruházások sok száz milliós i költségvetési előirányzatából jusson a i járás részére is, mert a súlyos köztér- j bek viselői az iparos és kereskedő számára a forgalom eltolódásának ki­egyensúlyozását az államkormányzat anyagi támogatása mozdíthatja csak eló. Az utak javításánál sürgeti a vá­lasztmány a helyi forgalmat már telje­sen megbénító, járhatatlanokká vált ; megyercsi és őrsujfalusi állami utak legsürgősebb kijavítását. Dr. Gaál jogtanácsos az uj adótör­vény ismertetése kapcsán tesz jelentést arról, hogy a társulat tagjai részére külön ismertető előadásokat tartott és megtette javaslatait az uj adókivető bizottság tagjait illetőleg. Gondoskodott a társulat vezetősége arról is, hogy az uj adókivető bizottság informálására a különböző ipari és kereskedelmi szak­mák képviselőiből informátorok állja­nak annak idején rendelkezésre. A társulat november hóban könyve­lési tanfolyamat fog rendezni, ha meg­felelő számú jelentkező azt kéri. A vá­lasztmány ajánlatosnak tartja minden tagia részére a tanfolyam nallgatását. Breier Ármin v. tag javaslatára a választmány a nagyobb körzetekben is fog megfelelő számú jelentkezés esetén könyvelési tanfolyamot rendezni. A választmány a titkári jelentések után iparügyi kérelmekre vonatkozó véleményezéseket tárgyalta. Az ipari képesítés igazolása alóli felmentések körül fejlődő vita során Mllus János v. tag a kitanult iparosság érdekvédelmét célzó indítványának elfogadása után elnök ülést berekesztette. Egy jubileumhoz. Irtai Alapy Gyula dr., "j a komáromi r. kát. egyházköiségjTÜágijelaöke A Komáromi Lapok már megemlé­kezett arról a nevezetes évfordulóról, melyet a helybeli római katolikus egy­háznak a Paulai Szent Vincéről neve­zett irgalmas nővérekről nevezett elemi leányiskolája érkezett el. Ez az évfor­duló nem csupán a katolikus egyház­nak az ünnepe, melyet holnap fog megütni a mai súlyos viszonyokhoz képest minden nagyobb emóciók és külsőségek nélkül, hanem ünnepe a szlovenszkói magyarságnak is, amely­nek ez a magyar iskola is egyik kincse és kulturértéke. Az a körülmény, hogy ez az iskola úgyszólván fenállása óta mindenkor a a tanulók maximumával dolgozott és minden férőhelye megtelt csaknem !j i minden iskolai évben, mutatja annak értékét a közönség szemében. A kato­likus egyház minden iskolájában a val­láserkölcsi oktatás az a talapzat, amelyen az iskola felépül; hogy ezt az irgalmas nővérek mindenkor átérezték és ennek érvényt is szereztek, talán felesleges is hangsúlyoznunk, mert ez bizonyításra nem szorul. A katolikus közönség a valláserkölcsi oktatást mindenek fölé helyezte a lefolyt ölvén esztendő alatt, amikor számtalan panasz merült fel a beiratások alkalmával amiatt, hogy a tanulók onnét kiszorultak, mert az is­kola létszáma betelt. A nagynevű Simor hercegprímás alapítása volt ez a kultúrintézmény is. amelyet Komárom néhai való nagynevű apátplébánosa, Meszlényi Gyula későbbi szatmári püspök lelkes fáradozásai hív­tak életre. Fentartása egészen az állam fordulatig úgyszólván semmi terhet sem rótt a komáromi katolikus egyházköz­ségre, mert a mindenkori hercegprímá­sok bőkezűen fedezték annak minden szüségletét a Komárom közelében fekvő primási javak jövedelméből. Az áilamfordulat azonban már súlyos megprobáltaiások elé álllitotta ezt az iskolát. Régi jövedelemforrásai egyszerre eldugultak, a hercegprimási javak zár alá kerültek és az uj vagyonkezelőség először hallani sem akart az iskoláról, majd pedig egészen jelentéktelen se­gélyeket nyújtott az iskola tanítónői részére. Alkalmam volt a később igen szorult helyzetbe jutott szegény nővé­rek ügyében Csernoch János heiceg­­primással is több ízben tárgyalni, aki maga is nehéz helyzetbe jutott életének utolsó éveiben, amikor a primási javak már nem neki jövedelmeztek, sőt a személyes tulajdonát tevő birtokfdsze relés árához sem juthatott és ilyen körülmények között az iskoláért semmit sem tehetett, ezt a feladatot az egy­házi javak pozsonyi kezességére és zárgondnokságára hárította. Ebben az időben egy tanitónő-növérnek havi fi­zetése államsegély elmén 70 (hatven) cseh koronát tett ki. Abban az időben társadalmi moz­galmat indítottunk az iskola felsegité­­sére és az áldozatos magyar közönség az irányban meg is tette kötelességét, mig helyzetüket rendezték, az iskóla­­fenntariói terheket a komáromi r. kát. autonom egyházközség vál'alta és a tanitó-növérek számára államsegélyeket eszközölt ki, amelyek ma megélheté­süket nagyjából biztosítják. A komá­romi katolikus közönség támogatásával leányinternátust létesítettünk az iskola­­épületben, amely pár éven át működött és az irgalmas nővéreket anyagilag kedvezőbb helyzeíbe hozta. Azóta az egyházközség végezteti az iskola épület karbantartásai es az iskola leiszereléséről gondoskodik anyagi ere­jéhez mérten. Szóljunk-e az iskola teljesiíményérői az ötven év alatt? Szinte felesleges, amikor Komáromban az őslakosok ezrei élnek, akik ebben az iskolában sajátították el az élethez szükséges elemi ismereteket és ezeken kívül gazdag ulravalóval távoztak onnét, mert az iskola lelkűkbe csepegtette a val­lásos szellemet és az erkölcsös élet szeretetét és amikor családanyák lettek, ezek a régi tanítványok kis leányaikat maguk is ebbe az iskolába vezették, ahol egykor ők is tanultak. yg Mérhetetlen hálával adósa a komá­romi katolikus közönség az irgalmas nővéreknek, akiknek önfeláldozó mun­kájához tapad az iskolának minden sikere és az a felbecsülhetetlen erkölcsi érték, amelyet az iskola a katolikus közéletben, a katolikus hivek lelkében ötven esztendő alatt felhalmozott Az irgalmas nővérek egyedül és kizárólag hivatásuknak élnek, szerénységük és szerzetesi alázatosságuk távolíarija őket a világi hiúságoktól és minden mun­kájukat Isten dicsőségére annak nevé­ben végzik. A komáromi katolikus egyházközség ezt az ünnepi alkalmat felhasználja arra, hogy Ötven év á'do­­zatos munkájáért köszönetét mondhas­son "nekik. _________ — Hanmdoaztaiyu JéUezónaoulut állítanak fal. A prágai .vasutügyi mi­nisztérium a hosszabb vonatoson a hálókocsikon kívül most harmadik osz­tályú étkező koc.uk felállítását is tervezi. Ezzel kényelmesebbé akarják tenni a messzi vidékekre igyekvő kereskedelmi utazók utazását. A tervet kereskedelmi körökben nagy örömmel fogadták Gázolt az autó. Tany és Bogya közölt embert gázolt az autó. — A lelketlen autózók otthagyták vérbefagyva az elgázolt embert — A sze­gény Maier bácsi szomorú esete. — Az őrült sebességű hajtások és a műkedvelő soffőrök. — Mért viseltetik ellenszenvvel a falu népe az autók iránti — Az autóveszedelem mind nagyobb mérveket ölt. — Az erre iletékesek figyelmébe Komárom, — okt. 29. Nagyon sűrűén érkeznek hozzánk panaszok a vidékről és innét Komá­romból is, hogy a gombamódra elsza­porodott autók miau ma már valóságos életveszedelemben forog az úttesten ► e­­resztül haladó, de veszedelemben fo­rognak a járművek is a benneüiőkkel egyetemben, mert a karambolok mind gyakoriabbak lesznek. Amint valamikor a zsebóra, majd a kerékpár és a gramofon, olyan rohamos elterjedésnek örvend manapság az autó. Aki csak teheti, autót vesz, nem mintha arra okvetlen szüksége lenne, hanem mert ez ma már divat és a divat hó­bortjának nagyon kevés ember tud el lentállani. Előbb utóbb ki fog alakulni az a nézet, hogy az nem is ember, akinek nincs autója, mint ahogyan na­gyon megszólják azt, aki nem hord magával zsebórát. Az autógyártás any nyira előrehaladott, hogv rövid pár év alatt olyan olcsó lesz, hogy igen sok ember bj tudja szerezni. Az még magában nem jelentene na­gyobb veszedelmet, hogy sok az autó, de az már katasztrófális baj, hogy aki autót szerzett, annak a fejébe száll a dicsőség mámora és megirigyli a so­ffőrök dicsőségét s ő maga akarja ve zetni a gépet, persze bravuroskodva és őrült iramodással. Ezek az újdonsült autótulajoonosok okozzák leg'öbbször a veszedelmet. Leteszik ugyan a soffőr vizsgát és büszkén dicsekszenek vele az ismerősöknek, hogy milyen szép eredménnyel vizsgáztak le, ménnyire megdicsérte őket a vizsgázó bizo.tság és milyen kitűnő bizonyítványt kaptak, amelyet már be is rámáztattak és a falon csüng már. Ez mind hiába, mert mondás, mint éppen az autóvezetésnél, hogy nem a vizsga, nem a jó bizo­­nyiivány, hanem a gyakorlat teszi a mestert. A soffőrtudomány nem kis do­log, oda nagy lélekjelenlét, lelemé­nyesség. gyors határozás kell, amelyet csak évekig tartó gyakorlat uíán lehet megszerezni. Csak nemrég kellett a komáromi reedőrségnek is eltiltani az újdonsült autómlajdonoíokat, hogy ne a város legforgalmasabb utcáin gyakorolják ko­­csive/etői tudásukat, hanem menjenek ki a néptelenebd utakra. így aztán egy cseppet se lehet azon csodálkozni, ha mind gyakrabbak lesz­nek a balesetek. Különösen sok panasz érkezik vidékről, a falvakból, mert saj­nos nagyon sok autó a falukon keresz­­tülmenet se csökkenti a menetsebessé­get, hanem bravuroskodva száguld vé­gig a falukon. Tudunk eseteket, amikor az autóvezető sportot csinált abból, hogy hány libát, kacsát és tyúkot gá­zolt el, a kutyákról nem is beszélve. Ezeknek a gyerekes bravuroskodá­­soknak aztán éppen azok isszák meg a levét, akik egészen ártatlanok a do­logban, mert a falu gvüiölete az autók és a benne ütök iránt egyre nő és ez azokat is sújtja, akik az au óvezetésben korrektül járnak el és betartják a sza­bályokat. Az au'ótól megbokrosodott Idvak okozta balesetek, az elgázolt li­bák, kacsák, tyúkok, kutyák csak nö­velik az autósok iránt a falunak már meglevő ellenszenvét, hiszen a falu amúgy is ferde szemmel néz miedent, ami városból jön és mivel az autó a jólét, a gazdagság megnyilatkozása szo­kott lenni, a falusi szegény nép ellen­szenve még nagyobb. A falusi nép ellenszenvét az autók iránt bizonyára növelni fogja az alábbi eset, amelynek okozói igazan emberte­len módon otthagyták az elgázolt ál­dozatot. A napokban egyik este hét óra táj­ban Majer Ferenc volt tanyi, most ko­­máromfüssi juhász, a környék népszerű Majer bácsija Bogyáról hazafelé tartott. Ahol a bogyai országút Tany község felé bekanyarodik, hirtelen utolérte egy auió. amely a sötétség ellenére fütyölt hiszen talán sehol se áll annyira az a i minden szigorú rendeletre és nem gyuj-A traktor ára: Ke ?0560 Sárkányok külön Ar kötelezettség nélkül Két mondatban Mind azt a munkát amit csak lovai ' elvégezhetnek, a Fordson traktor íele időben és félannyi költséggel jobban elvégzi. A Fordson két és fél katasztrális holdat négy óra alatt megmunkál, a legolcsóbb üzemanyaggal működik és pótolja a helyben álló hajtóerőt (motort) is. Fordsoiv i ■ f .Ford Motor Látogassa még ma m ax országban levő (jogosított képviselőink egyiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom