Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-27 / 129. szám
1927. október'27. Komáromi Lapok 3. oldal. Kulturális téren is csak veszteség' lajstromokkal szolgálhatunk. Iskoláink száma egyszerre leapadt és elkezdve az elemi iskolától az egyetemi oktatásig, hatalmas hézagokat mutat. A nyelvtörvény végrehajtva nincsen ; Komáromban,százszázalékos magyar nyelvterületen a biróság csehszlovák nyelvű idézéseket és határozatokat küldözget a magyar lakosságnak, hiába van a húszszázalékos nyelvi jog, ha azt nyolcvanszázalékos magyarságu területen sem lehet érvényesíteni. Magyar tanítóképzőnk nincsen, a magyar tanítóság sorában a destruktiv szellemet akarják becssmipészni a vezető körök és a legnagyobb aggodalommal látjuk, hogy ifjúságunk sok helyen milyen kezekbe került, amelyek a magyar ifjúnak nemzeti érzéseit kiölik a leikéből. Kulturális szabadságaink a papiro son vannak meg és kulturegyleteink alapszabályai esztendőkön át hevernek még most is elintézetlenül. A kulturális szervezkedés szabadsága addig sem terjed, hogy a magyar kisebbség szépirodalmi vagy ifjúsági lap indítására kaphatna engedélyt Pedig nyolcvan évvel ezelőtt mondta ki a magyar tör vényhozás, hogy gondolatát sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti. Ebben a magyar állam senkit meg nem akadályozott. A magyarság ezrei ma is állampolgárság nélkül szűkölködnek. Folytathatnék a kiáltó sérelmek felsorolását akár hoszszabb ideig is, hisz ezek mind közismert tények, amelyek bizonyításra nem szorulnak. Kilenc évi ittélésünk mérlege hatalmas veszteséggel zárul nemzetünk terhére, ki tudja, hogy hogyan leszünk ezért kárpótolva! A magyar nemzeti kisebbség a lefolyt kilenc év alatt a törvények talapzatán állott és arról el nem távozott. A jövőben sem szándékozik onnét távozni; azonban minden viszontagságon és szenvedésen keresztül, amelyen át kellett ^mennie, nem veszítette el önbizalmát és az aka dályok terhein átvonszolta magát. A magyar fold, amellyel érintkezünk, Anteuszként mindennap uj erőt önt belénk, hogy megvívjuk nemzetünk jobb helyzetét, azt a küzdelmet, amelyet kisebbségi sorsunk kényszeritett reánk. A budapesti egyetemi ifjúság a numerus clausus mellett akar tüntetni. — október 26. Budapesten pár nap óta sajnos megint olyan események fordultak eló, amelyekről minden igazi becsületesen gondolkodó magyar embernek csak az lehet a véleménye, hogy az ilyesmikkel rengeteget ártanak annak a szerencsétlen kis Magyarországnak és ezek a felelőtlen fiatal emberek, akik „nemzeti“ felbuzdulásból, a tanulás helyett inkább az erőszakhoz nyúlnak, az ország ellenségei lesznek. Arról van szó, mint ismeretes, hogy a Nemzeti Színház ellen rendezett tüntetésekből kizáró an, (amelyet azért rendezett meg az „Ébredő Magyarok Egyesülete“, mert a színház repertoárjába felvette a zsidó vallásu Szomory Dezső abszolút irodalmi értékű darabját, amit tizenhét évvel ezelőtt mutatott be a Nemzeti Színház e őször) a felelőtlen elemek zavargása megint megismétlődött az egyetemeken belül, ahol újabb üldözések alá vették a numerus clausus által megengedett zsidó vallásu tanulókat Mint megírtuk, Klebelsberg kultuszminiszter, illetve Bethlen miniszterelnök, éppen Magyarország külpolitikai elhelyezkedésének javítása végeit és éppen az u ódállamokban maradt magyar kisebbségek érdekében bejelentették a numerus clausus revízióját, mivel az utódállamok a kisebbségek sérelmes iskolapolitikájával szemben ezt hozhatják fel ellenérvül. A numerus clausus módosítását azonban az „Ébredő Magyarok Egyesülete“ úgylátszik, minden áron meg akarja akadályozni s az ifjúság körében újra elszórta a gyűlölködés magvát. A különböző bajtársi egyesületekbe tömörülő ifjak közül a zsidó főiskolásoknak újabb atrocitásokat okozlak, igazolták őket és több zsidó diákot megvertek, A zsidó egyetemi hallgatók nagyrésze kedden már nem jelent meg az előadásokon, ahol pedig mégis megjelentek, igy az orvosi és iparművészeti fakultáson, eltávolifolták és hangsúlyozottan felhívták őket, hogy tartózkodjanak az egyetemi látogatásoktól, miközben többször verekedésre került a sor. Hasonló zavargások voltak Debrecenben is, ahol az egyetem orvosi fakultásán nem engedték be az előadásokra a zsidó hallgatókat. Az egyetemi ifjúság zavargásaival a nemzetgyűlés is foglalkozott, ahol Pakols József tette szóvá az ügyet, majd a vita során Klebelsberg kultuszminiszter is nyilatkozott. A bajtársi szövetség vezetői elhatározták, hogy tagjaikat zárt sorokban felvonultatják a parlament elé, hogy ily módon demonstráljanak a numerus clausus mellett. A tüntető gyűlést a numerus clausus parlamenti tárgyalása alkalmával fogják megtartani. Irockijt és Zinoujeuet kizárták a szovjetunió uégrehajtóbizotíságáböl. —október 26, Moszkvában a napokban ült össze a szovjetunió központi végrehajtó bizottsága, amelyen szóba került Trockij és Zinovjev ellenzéki magatartásának elbi rálása. A központi végrehajtó bizottság kizárta kebeléből Trockijt és Zinovjevet. A kizárási határozat következtében Trockij és Zinovjev november elsején nem jelenhetnek meg már a pártkongresszuson, noha kérdéses, hogy ezzel elnémították őket, mert hiveik tábora igen nagy és a kizárás következtében ez a tábor még növekedni fog. Felmentették Schwarzbardot. — október 27. Lapzártakor értesülünk, hogy a párisi szenzációs bünper tegnap befejeződött. Schwarzbard előtt tegnap, szerdán este 8 órakor kihirdették az Ítéletet. Az esküdtek félórás tanácskozás után arra a kérdésre, hogy Schwarzbard Salom vétkes-e, nemmel feleltek. A biróság verdikt alapján Schwarzbardot felmentette a vád alól és elrendelte azonnali szabadlábrahelyezését. A felmentés kihirdetésekor a közönség viharosan éltette a francia igazságszolgáltatást. Schwarzbardot azonnal szabadlábra helyezték. Hpaializis esel KnMi. — Saját tudósítónktól. — —október 27. Amint értesülünk, a komáromi közkórházban előfordult egy gyermekparalizis eset. A beteg tiz éves fiú, de mint magbűható forrásból értesülünk, már íul van a krízisen és aggodalomra nincsen ok. A lakosság megnyugtatására közöljük a kórházi orvosok véleményét, amely szerint ilyen gyermekparalizis betegség szórványosan minden évben előfordult Komáromban is, azonban mig Romániában nem lépett fal járványszerüen, addig nem okozott soha nagyobb gondot. A betegség, mint ismeretes a maghülési tünetekkel kezdődik, később pedig az alsótest megbénul. A kórház vezetősége gondoskodott arról, hogy Komáromban a betegség na léphessen fel járványszerüen, aminek érdekében minden intézkedést megtett, a beteg gyereket a többi járványos betegtől egészen-elkülönítve ápolják a kórházban. Aggodalomra tehát legkevlsbbé sincsen sem ni ok. Törvénybe iktatják Kossuth Lajos emlékét —október 26. Midőn a magyar képviselőház a március 15 ének nemzeti ünnepé nyilvánításáról szóíó törvényjavaslatot tárgyalta, Bethlen ellenzéki kívánságra tudvalévőén hozzájárult ahhoz, hogy Kossuth Lajos érdemeit külön törvényben örökítse meg a parlament. A miniszterelnök a nemzetgyűlés keddi ülésén nyújtotta be azt a javaslatot, amelyet a képviselőház már legközelebb tárgyal, hogy az a Kossuth-szobor leleplezéséig törvényerőre emelkedjék. A javaslat cime: Törvényjavaslat Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvénybeiktatásáró), szövege pedig arrról szól, hogy mikor az ország a magyar törvényhozás háza előtt közlelkesédésből márványban örö kiti meg Kossuth Lajos történelmi alakját, ugyanakkor a magyar ország gyűlés is le akarja róni régóta tartozó háláját az alkotmányos szabadság, a jogegyenlőség és magyar igazság lánglelkü, törhetetlen hitü apostola iránt és ezért a törvényhozás Kossuth La jósnak, a magyar nemzet újjászületése, egysége, függetlensége, alkotmányos fejlődése, szabadsága és a nemzet jövőjének a nemzet erejéből biztosítása körül szerzett elévülhetetlen érdemeit, valamint a nemzet lelkében kitörölhetetlenül élő és soha el nem múlható emlékezetét törvénybe iktatja. A törvényjavaslathoz a miniszterelnök rövid indokolást mellékelt, amely utal arra, hogy régi óhajtása volt a nemzetnek Kossuth Lajos örök érdemeinek törvénybeiktatása. Ennek al kaimul szolgál az országos emlékű felavatás. A törvényjavaslat legközelebb az illetékes bizottságban kerül tárgyalásra. Elkezdték már a Tolnaiutca rendezését is. A legrövidebb ut az állomásra. — A teherpályaudvar összekötő kapcsa lesz a Tolnai utca — Mátyás király nyara lói. — Beatrix udvarhölgyei. — A tolnamegyei menekültek. — Egy komáromi rossz szokás. Komárom, — okt. 26. Ha rövid pillantást vetünk Komárom város térképére és ha azt keressük, hogy merre lehet a város központjából a legrövidebb utón kijutni az állomásra, azonnal készen vagyunk az odavezető, legrövidebb útvonallal, amely a következő : Klapka-tér, Jókaiutca, Kossuth-tér, Tolnai-utca, a Tolnai-utca végétől a Kisérsoron a Kőhidig és onnét a Siogelő utján föl a teherpályaudvarra és ott vagyunk a személypályaudvaron is egyben. Ez a legrövidebb útvonal azonban eddig parlagon hevert, mert a Tolnai utca Komárom legrosszabb utcái közé tartozott, nyáron por, télen pedig feneketlen sártenger tette lehetetlenné arra a közlekedést. Aki látta ezt a borzalmas úttestet esős, sáros időben, nehezen tudta elhinni, hogy ott valamikor dicső Mátyás királynak vadász és kéjlaka volt és a büszke Beatrix királynő udvarhölgyeinek ott tették a szépet a nemes lovagok. Bajos volt elhinni, hogy azon a helyen a rózsalugasok útvesztői, a szökőkutak márványmedencéi tarkítottak és aki látta a tolnai utcai sártengert, szinte csodálkozott azon, hogy a törökök elől ideme* nekült tolnamegyei magyarok mért ebbe a sáros utcába telepedtek le. (innét kapta az utca elnevezését), hiszen akinek elkerülhetetlenül átkeltett a feneketlen sártengeren gázolni egyik sorról a másikra, hát az nem egyszer kitört, hogy inkább a török fegyverektől pusztulna el, mint ebben a sártengerben. A sártengeren keresztül nem igen voltak átjárók, az Arokhátutcai torkolatnál, ha volt is ilyen átjáró, azt is hamarosan elnyelte a sár és ha minden rendén lett volna, akkor meg ott volt a komáromi nemtörődömség és a kocsiközlekedés teljes rendezetlensége, amelynek bosszantó lényéből már bizonyára kijutott mindnyájunknak és ez az, hogy ha megálegy kocsi, az pont az átjáróknál áll meg és a szegény földi halandó kény -ÁLLAMI L0B06ÓK 2—3 méter hosszúságban kaphatók: Spitzer Sándor könyvesboltjában, Komárom, Nádor-utca 29. télén a kocsit kikerülni és a sárba gázolni! Felhívjuk az illetékesek figyelmét erre és a rendnek éber őreit hogy oktassák ki erre nézve akocsisokat és ne engedjék, hogy egy kocsi pont a gyalogosoknak szánt átjáróknál, utcatorkolatoknál álljanak meg és ott levagy felrakodás és puszta beszélgetések, trécselések miatt sokszor órákig elzárják az utat a gyalogosok elől. Igen gyakoii eset ez a Kossuth tér és a Rákóczi utca sarkán, ahol a kocsiknak pont ott kell J megállani, ahol az utcákon keresztül legtöbb gyalogjáró közlekedik és ez nagyon kellemes volt, amikor még az a rész sártengerben úszott és bokáig kellett a sárban gázolniok a gyalogosoknak, mert a kocsin ülök valamelyik gyalogos ismerősükkel ott beszélték meg a világ sorát. De térjünk vissza a dologra, a kiindulási pontunkra, a Tolnai utcában uralkodó ázsiai állapotokra, amelyek egyenesen lehetetlenné tették, hogy a város forgalma az állomásra arra bonyoluljon le. Végre ütött a Toloai utca jobbsorsának kezdetét jelző óra is és hála a város utcarendezési akciójának mert ime, amit eddig hihetetlennek tartottunk, a Tolnai utcabeliek régen szőtt rózsaszínű álmuk ime valóra vált és kedden megtörtént az első kapavágás és elkezdődött a Tolnai utca kövezési munkája. Ha a Tolnai utca kőburkolata elkészül, akkor csak azt a nagyon rövid úttestet kell még elkészíteni, amely a Tolnai utca végétől a Kísér soron a kisári köhidig vezet s akkor elkészül a város szivétől, a Klapkatértői a vasút álomásra vezető legrövidebb útvonal, de nem csak a város központjától, hanem a hajóállomástól is ez a legrövidebb ut a pályaudvarig. Elég sajnos, hogy erre a nagyon is fontos és a város forgalmában főütőerei képező útvonalra csak most, ilyen későn gondoltak, holott ennek már el kellett volna készülnie. De azért vigasztalódunk azzal, hogy jobb később, mint soha. Most csak amiatt aggódunk, hogy a munkálatok az őszre maradtak, nem fogja-e azokat majd károsan befolyásolni az esetleges és ilyenkor beállani szokott őszi esőzés s ha nagyon átázik az altalaj, nem lesz a burkolatnak szilárd alapja, hisz a komáromi homokos talaj amúgy se ád valami szilárd alapot az utcák burkolatának. Reméljük a legjobbat, hogy az őszi ÍBgiat
