Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-25 / 128. szám
^íegyveimyolcadik éríolyam, 138. szám. Kedd, 1937. október 35. MSíixetési ár esebsslo'dtk értékben: feliben éi TÍdékre portai **étküldé*wl: j érre 80 K, féiéYie 40 K, negyedérre I 20 K — Kfliffildön 150 Kő. s^-y©« » Ä© , ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkeszti: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SierksutSiég é* kiadóhiyatal: Nádor-c. 81.. Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombaton POLITIKAI' SZEMLE Az őszi üiésszak kezdete. — Összeírják a tartományi és járási választókat. — A Híinkapártnak a kormányból való kilépését jósolja egyik csehnéppárti lap. — Tarthatatlan gazdálkodás a szociális biztosító intézetnél. — Megvalósul a cseh újságírók nyugdíjbiztosítása. Komárom, — okié bér 24 ‘'Az őszi ülésszak első ülése. A képviselőhöz október 25 én, kedden déieiőtt tartja első ülését az őszi ülésszakban. A szenátus ugyancsak kedden délelőtt tart teljes ülést A tartományi és járási választók állandó névjegyzéke. Az eddigi terv szerint a jövő évben lép életbe a közigazgatási reform és ezzel kapcsolatosan szintén csak a jövő évben tartják meg a tartományi és járási választásokat. A tartományi és járási képviselőtestületekben való választói jogot a törvény abhoz köti, hogy a választói joggal biró egyén az az illető tartományban, illetve járásban legalább is egy évig tartózkodjék A Narodny Dennik arról értesül, hogy a belügyminisztérium már értesitette az összes tekintelbejövő hatóságot, hogy az állandó választói névjegyzéset ennek megfelelően állítsák össze és a tartományi, illetve járási választói jogot tüntessek föl a jegyzékekben. Kiválik a Mlinkapárt a kormánykoalícióból ? Az eddig lefolyt községi választások a Hlinka pártnak nagy csalódást hoztak, mert Szlovenszkó sok községében vereséget szenvedett a szlovák néppárt tisztája. Ismeretesek azok az elkeseredett hangú cikkek, amelyek a párt hivatalos lapjában a választás után megjelentek es azok a nyilatkozatok, ame’yekel a párt korifeusai és köztük Hlinka András, a pártvezér tettek. E nyilatkozatoknak az éle első sorban is a koalícióban helyet foglaló pártok ellen irányult, amelyekben nagyon csalódlak a szlovák néppárt törvényhozói, mert ezek a pártok mindenütt ellenük dolgoztak, bles támadásban részesítették a cseh néppártot, amely testvérpárt létére nagy számban szedte el a szavazatokat Hiinkáéktól. Egyik szlovák vezér azt is kijelentette, hogy a szlovák néppárt revideálni fogja a kormány többi pártjához való viszonyát, amiből különböző következtetéseket vonnak le a kormánypártok. Érdekes azonban a cseh néppárt szlovenszkói orgánumának, a Ludová Politikának az a hire, amely egyenesen a szlovák néppártnak a kormányból leendő kilépéséről ir. Sramek lapja ugyanis úgy értesült, hogy a szlovák néppárt parlamenti klubja Prágában kedden ülést tart, amelyen véglegesen meg fogják állapítani azokat az uj követeléseket, melyeket a kormánnyal szemben támasztani fognak. A lap értesülése szerint ezek a követelések olyan jellegűek lesznek, hogy azokat a koalíció többi pártja feltétlenül el fogja utasítani, amiből azt következteti a lap, hogy az elutasítás után a szlovák néppártnak a kormányból való kilépését lehet várni. Vederemo! Lehetetlen gazdálkodás a szociális biztosító intézetnél. A néhai szocialista kormányzat egyik nagy „vívmánya“, a szociális biztosítás ugyancsak sok kifogás alá esik. A biztosítási dijak igazságtalan és szertelen kivetése miatt az érdekeltség már az első pillanat óta számtalan panasszal fordult a kormányhoz, amely főképen a polgári pirtok sürgetésére elhatározta, hogy a törvény sérelmes rendelkezéseit módosítani fogja és mint ismeretes, a népjóléti miniszter készített is egy erre vonatkozó javaslatot, amelyet novemberben fogntk a plénum előtt tárgyalni. Azonban nemcsak a törvénynek súlyos rendelkezései esnek kifogás alá, hanem a szociális biztosítást végrehajtó intézetnek gazdálkodása is kihívja maga ellen a kritikát. Amint a Reforma írja, a kormány a lehető legnagyobb takarékosságra intette a szociális biztosítási intézetet. A népjóléti minisztérium az intézetnek minden további építkezést megütött, aminek az volt *z oka, hogy amíg az intézet sivár pénzügyi helyzete miatt állandóan panaszkodik, addig felesleges ép it kezét eket végeztet, palotákat építtet, finnes a lehetetlen pénzügyi gazdálkodásnak megakadályozására a minisztérium elrendelte a szociális biz - tositó intézet pénzügyi ellenőrzését. A lap szerint megállapították ugyanis, hogy az egyik intézet 100.000 koronái adott ki olyan céba, amelynek semmi köze sincs a szociális biztosításhoz, egy másik intézet 600 000 koronát adott egyik tisztviselőjének, egy harmadik pedig 60000 koronát adott egyik tisztviselőnőjének hozomány gyanánt. Ilyen és hasonló esetek következtében az illetékes minisztérium belátta, hogy a szociális biztosító intézetet takarékosságra kel) szoktatni. Újságírók nyugdijbiztosítása. Régebb idő óta várják a Csehszlovákiában élő újságírók, hogy nyugdíjbiztosításuk ügye dűlőre jusson Most Prágából az a hir érkezik, hogy a nyugdíjbiztosítás ügye minden akad ly és nehézség ellenére végre a megvalósulás stádiumába került. A koalíció tizenhatos bizottsága csütörtökön tartott ülésén a kormány megígérte, hogy siettetni fogja a kérdés megoldását és az arra vonatkozó törvényjavaslatot, amint csak lehetséges, beterjeszti a parlamentnek. Osusky tanár ur Komárom, okt. 24 A komáromi Kossuth téren tegnap rendezett Roihermere-eüenes népgyűlés szónokául Osusky tanár jelentkezett, aki a szlovák történelem tanára. Kijelentése, hogy politikamentes beszédet mond, megfelelt az elmondottaknak, napi politikával nem is fog'aikozott és egész beszédén hangfogó vonult végig, attól a magyarságról volt szó. Azok a sértő kitételek és gyalázkodások, melyek a Szlovák Liga többi Rothermere ellen tüntető népgyűlé-eit annyira jellegzetesekké tették, Komáromban elmaradtak. Ha ezt Osusky tanár jóizlésének a javára kell Írnunk: ezt készséggel megtehetjük. Elvégre mi sehol és soha nem gyaiáztuk a szlovák nemzetet legjobb tudomásunk szerint és ezért azt következtetjük, hogy mi sem érdemiünk senki részéről ilyesmit. Áttérve Osusky tauár beszédének a lényegére, azt röviden abban foglalhatnék ös?ze, hogy szerinte a mai állapoton változtatni nemlehet és a magyarság politikai érettségének az anyaországtól elszakadtan uj államteretekben keli boldogulását keresnie; a magyarság felett sorsdöntő órákban mindenkor a józan belátás lett úrrá, erre a józan belátásra vau szüksége ma is, tehát el kell fordulnia azoktól, akik a viszálykodást és nyugtalanságot akarják állandósítani Szlovenszkón. Sajnálattal kell megállapítanunk Osusky beszédéről annak minden koncidáns tenorja mellett Is, hogy az mégis csak politikum és ezen a téren nem tehetünk épen neki, a történetírónak koncessziókat. A szónok a politikai téren határozottan tapasztalatlanságot és járatlanságot árult el és sok következetlenséget konstatálhatunk okfejtéseiben. Mi nagyon is megértjük a világháború után a szétdarabolt magyarságnak idegességét és érzékenységét emberi szempontokból, — szól a tanár ur megállapítása és ebből milyen téves következtetést von le? Azt, hogy ezen az állapoton változtatni nem lehet és nem szabad, mert azt a nagyhatalmak nem engedik, de nem engedi a csehszlovák köztársaság csehszlo vák nemzete sem. Tehát az idegesség és érzékenység, a nyugtalanság maradjon meg állandóan a nemzeti kisebbségben, ha áll a felállított tétel. Mi a beteg állapotra egészen más árkánumot gondolunk: az igazság gyógyírját, amelytől minden seb meggyógyul. Az igazságtalan béke helyett az igazságos béke hozhatja c-^ak meg Európa nemzeti kisebbségeinek nyugalmát. Ezt az igazságos békét a szerződő felek, mint egyenjogú felek, nem min* győzők és legyőzöttek kötnék és ha ez sikerülne, hosszú idője biztosítanák a lelkek nyugalmát. A diktált béke, bárhogyan szépítik is Parisban, mégis csak oktroy marad mindenkor és a politikai függésre vagy gazdasági szolgaságra kárhoztatott népek lelke mindig vágyódni fog a függetlenségre és a szabadságra; ezt a vágyat a népek leikéből semmiféle békeszerződés, nagy vagy kis hatalom kiölni nem képe?. A békeszerződések kővé merevitése, petrií’ikálása lehetett az 1919. évi háborútól túlfűtött lelki atmoszférának kifejezője, de hol vagyunk már 1919-től! Ez a hangú lat már régen szétoszlott és a vi' lág közvéleménye nemcsak, hogy napirendre tért felette, de abban az irányban kezd átalakulni, hogy a világbékét nem szuronyok erejére kell bízni, hanem a népek megegyezésére. Hogy ebben a tekintetben tekintélyre is hivatkozzunk, ott van Lloyd George, a békét diktáló nagyhatalmak egyikének háborús miniszterelnöke, aki kijelentette, hogy a békeszerződések igenis módosíthatók és Párisban sem gondolt talán a franciákon kívül egy nagyhatalom sem változhatlan és örökérvényű békére. Hogy pedig a franciák sem gondoltak, arra nézve eléggé tanulságos a Fouchet-féle jegyzék ügye a trianoni békét követő hetekből. Osusky ur, a történelem profeszszora és igy bizonyára igen jól tudja, hogy 1815-ben Bécsben is kötöttek »örökérvényű« békét Napoleon ellen, azt is tudhatja mindenki, hogy ez az örökbéke nem tartott túlságos sokáig; de ha még tartott volna is évtizedeken keresztül, negyvennyolc február— márciusa úgy elfujta azt helyéről, mint a pelyhet. A san-stefanoi békekötés és utóbb a berlini szerződés a Balkán ügyeit rendezte szintén »végleges« formákban. Három évtized alatt már megingott a szerződés és a világháborúban végleg felborult Naivitás és a sötétben való fütyörészéssel egyértékű örökkévaló békéről beszélni akkor, amikor azokba a békékbe a legyőzött nemzetek beleegyezése egyenesen erőszakkal volt kikényszerítve. A történelemben nem a békeszerződések jelölik a határköveket hanem az evő úciók, amelyekben minden kérdés megérik sokszor minden erőszakos eszköz igénybevétele nélkül. A magyarságnak politikai érettsége az adott helyzetben minden elismerést megérdemel. Nyugodtan várja helyzetének minden változását. De az az állítás is, hogy a magyarok politikai érettsége csak arra való, hogy kisebbségi helyzetébe a nak minden hátrányával és capitis diminuciójával együtt belenyugodjék: a magyar politikai érettségnek nem mindennapi lebecsülését jelenti. Mivel a magyar uralkodó nemzet volt és kisebbségi helyzetében elvesztette legértékesebb szabadságjogainak oroszlánrészét az utódállamokban, ahol állampolgári és politikai jogai váltak egyszerre vitásakká, gazdasági helyzete akarata ellenére változott kedvezőtlenre igen hátrányosan reá nézve és kulturális életének zavartalan kiélése a kormányok bizalmatlanságába és tilalomfáiba ütközik. Politikai érettségére az vall igazán a magyar nemzetnek, hogy kisebbségi helyzetét törvényes eszközökkel akarja megváltoztatni és
