Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-20 / 126. szám

Negyveimyolcadik évfolyam.

136. szám.

Csütörtök, 1937. október 30

POUTIKAILAP.

ISlSfixetéai ár eaehulovik értékben; Satfben ér vidékre portai rzétküldérral: i

Sftém évre 80 l, félévre 40 K, tieeyrdérre t 20 K. — Külföldön 150 Kő. gyű »«ára ára I 80 flllér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkeszti: BARANYAT JÓZSEF dr.

8zerkerztörég ér kiadóhivatal: Nidor-n. Sf£„ Megjelenik bctenkint háromszor l

kedden, csütörtökön és szombaton.

POLITIKAI SZEMLE

Vert hadsereg.

Komárom, — okt. 19.

A községi választásoknak eddig ismert eredménye is egy pártra nézve valóságosan lesújtó és ez a párt a szlovák néppárt, illetve hivatalosan : Hlinka szlovák néppártja. A párt annyira a vezér személyéhez kötött, hogy ez címében is kifejezésre jut. A vezér most láthatja, hogy a népszerűség tetőzése véget ért, a dicsőség napja leáldozóban van már reá nézve. Lehet mondani, hogy Szlovenszkó keletén a párt eddigi birtokállományának a telénél többet vesztette el. Csakugyan nagy tétbe ment a játék a kormánybalépésnél és a tét: az autonómia elveszett.

Hlinka néppártja ezek után igen természetesen a kormány mögött sem képviselheti azt a súlyt, amelyet eddig jelentett a mögötte álló tömegek révén. Ezek a tömegek most elszéledtek, legnagyobb részük az agrárpártban sorakozott fel, amely Hlinkával világnézetileg is a legnagyobb ellentétet képviselte, részint a cseh néppárt kaszája kaszálta le rendre a ludák szavazatok jó részét, akik eképpen üdákokká lettek, de bőséges aratása vöd a kommunistáknak is a legjobb szlovák vidékeken, ahol eddig a vezér szava parancsszó gyanánt hangzott el. A legféltékeuyebben és legellenségesebben kezelt országos keresztényszocialista párt is sorra építi ki szervezeteit a szlovák vidéken és ezekbe a szervezetekbe is sokan mennek a csalódott választók közül.

Az agráriusok, akiket Hlinkáék esztendőkön át csak argalásoknak becéztek, most visszaadták a kölcsönt. A szlovákság jó része a csehszlovák paripára nyergeit át, amelyet Hlinkáék mindig riogattak maguktól és Szlovenszkótól Most már hasztalan hivatkoznak a turócszentmártoni egyezségnek soha jegyzőkönybe nem foglalt és az indulásra kész tanácskozó tagok által állva hozott határozatára,amire senki[sem emlékezik a ludákokon kívül,a hires tizedik pont klauzulájára. Hodzsa hengere alapos munkát végzett a néppárt soraiban. De ennél is fájdalmasabb veszteséget jelent a Hlinka-pártra Micsura agitációja, aki a demagógia ellen vette fel a harcot és Sramekék malmára hajtja a szlovenszkói ludák vizeket. Hiszen valóságos anatémát zúdított reájuk időnként Hlinka fékezhetetlen temperamentuma,ami most alaposan lehiggadt és elhalkult, hiszen a néppárti szerény kis ibolyák szemlesütve kapcsoltak Pozsonyban is a cseh pártokkal. Az ibolya ölelkezett a bazsarózsával,

A kommunisták térfog'alása nem meglepő. Többet, sőt legtöbbet ígért. A néppártra is rálicitált. Mivel pe-Komárom, — október 19. j

Az őszi ülésszak megnyitása.

Jövő héten, október 25 én nyitják meg a parlament őszi ülésszakát, amely napon úgy a képviselőhá2, mint a szenátus ülést tart. A nemzetgyűlés keddi megnyitására már megindultak az előkészületek, a képviselőház elnöksége megállapította a keddi ülés munka rendjét, amelynek napirendjén a következő pontok szerepelnek: a bányatörvény módosítása, amit a szenátus már elfogadott, a büntetés elévüléséről szóló törvényjavaslat szenátusi tárgyalásának újabb haladéka, valamint öt mentelmi ügy. A keddi Ülésen a kormány benyújtja az 1928. évi költségvetési javaslatot. Ugyanazon napon még egy formális ülés is lesz, amelyen Engtis dr. pénzügyminiszter elmondja expozéját. Az expozé megtariása után a képviselő • ház a költségvetési javaslatot a költségvetési bizottsághoz utalja át, amely azután hozzáfog a javaslat tárgyalásához. A pénzügyminiszteri expozé feleit megindítandó vitát november hóra halasztják, amelyet a jövő hó első napjaiban összehívandó ülésen fognak megkezdeni. A szenátus ugyancsak október 25-én tart ülést.

Készül a cseh nemzeti koalíció.

A polgári koalíció azért jött sz 1925. évi nemzeigyüiési képviselőválasztáskor létre, mert a csehszlovák polgári pártok is megelégelték a szocialista diktaiura hét éves uralmát. B3r a polgári blokkot alkotó csehszlovák pártok a nacionalizmust képviselik és löbbékevésbé a centralizmus hivei, mégis szocialistamen'esek és nagyjából a mostani kormányzatban a polgári partok felfogasa érvényesül. A koimány azonban érzi, hogy a polgári blokkot biztosító többség igen csekély s a kormánytámogato partok között ván olyan párt is, amely, mint a szlovák néppárt, nem tekimhető állandó kormánypártnak s ezértgarra törekszik, hogy a nemzeti koalíciót föltároassza és evégből, mint ismeretes, legkevésbé sem idegenkedik átlói, hogy a nemzeti szocialistákat is bevegye a kormányba.

dig a néppárt egy-két kisebb állás I betöltésén kívül eddig lényeges J eredményeket nem tudott elérni,'a választóknak az a része, mely nem a párt elveit tartja megvalósítandó főcélnak, de a pártból származó esetleges előnyöket mérlegeli elsősorban, a kommunistákhoz csatlakozott. Ha majd a harmadik internacionálé sem váltja be az aranyhegyeket aprópénzre, ezt a pártot is el fogja hagyni olyan meggyőződés nélkül, mint ahogyan azt ez idő szerint támogatja.

Az országos keresztényszocialista párt pedig, amelyet Hlinka mindig térden akart látni maga előtt, szintén sok helyen tépázta meg a ludákok hadsorait. Hiába volt a rágalom-hadjárat, a magyarónság vádja és a rózsahegyi terror, a népet nem lehetett megtartani a párt zászlói mögött. A tábor fegyelmezetlenségére jellemző, hogy nagyrésze ellenséghez pártolt át. Mit érezhet ilyenkora vezér,aki egy egész

Ma még nem látszik liszfán a helyzet, de a kormányhoz közel álló körökben úgy tudják, hogy Svehia miniszterelnök és Benes külügyminiszter arra törekednek, hogy a cseh nemzeti koalíció terve már az 1928. évre megvalósuljon, hogy az állam fennállásának tizedik évfordulóján a cseh nemzeti egységet kifelé is dokumentálni lehessen. A szocialistáknak fölvétele ellen a cseh néppárt, a német keresztényszocialista párt és a szlovák néppárt eddig is hevesen tiltakozott, de kérdés, hogy e föllépés fog-e eredménnyel járni akkor, amikor a Svehia kormány felfogása szerint azokat a pártokat, amelyek a cseh nacionalizmusnak hivei, nem lehet kizárni az államépitő munkából.

A belügyminisztérium korrigálja a képviselők nevét.

A belügyminisztériumnak, úgy látszik, nincsen egyfb dolga, mint azzal foglalkozni, hogy a nemzelgyülés képviselőinek nevét helyesen irjak-e vagy sem. A ház elnökségéhez ugyanis átirt a belügyminisztérium, amelyben a törvényhozók nevének helyes írásáról rendelkezik, A választási bíróság kifogást emelt az ellen, hogy egyes képviselők másképen írják nevüket, mint ahogy a választási okmányokban szerepel. Igen érdekes, hogy miként tendelkezik az átirat egyes képviselők nevének Írásával szemben. Így például elrendeli az átirat, hogy Hajplick kommunista képviselő neve ezentúl rendesen Hajpliknek írandó, Hvozdik szlovák néppárti képviselő neve Hvozdzik nak, Rehak dr. nemzeti demokrata képviselő neve Rehábnak, Tichi német képviselő neve Tichynek írandó, Szent-1vány magyar nemzetipárti képvise'ő neve pedig egybeírandó. A ház elnöksége hosszasan vitatkozott deWetté német szociáldemokrata képviselő nevéről, akinél azt vitatták, hogy a „de“ szócska nem a nemesi rangot jel2i-e Végül is arra a megállapodásra jutottak, hogy ez a név holland eredetű és igy eredeti formájában használható.

életet szentelt egy nagy gondolatnak: népe felszabadításának. Szélmalom harcot folytatott az ezerévesugynevezett elnyomókkal, akik alatt a szlovák nép semmi gazdasági baját nem érezte és most öntudatát felébresztve, azokat más táborokban látja. Minden felelősség őt és vezérkarát terheli, akik az autonómia jelszavának varázsával nagy hadsereget toboroztak össze és ezt a hadsereget az autonómia feladásával elárulták. A vert hadsereggel nem lehet csatát vívni, azt a győztesek legtöbbnyire üldözni is szokták, hogy a győzelmet teljesen kicsikarják. A Hlinka-pártnak tehát teljes lesz a veresége abban az időpontban, amikor az országos igazgatásban és a tartományi életben ef akarta volna foglalni a legjobb pozíciókat. A kedvező hadállásokat mások szállják meg, amig a vert hadsereg „átcsoportosít“.

Lemondás állampolgárokról.

Ezen a cimena Prager Tagblatt, mely tudvalévőén a köztársaságban a legelterjedtebb németnyelvű napilap, vasárnapi számának vezércikke foglalkozik azzal a belpolitikai problémával, melyet a csehszlovákiai magyar kisebbség okoz a kormánynak. A cikk iparkodik mindvégig a legtárgyilagosabb lenni, sőt feltűnően objektív hangja miatt a legszebb válasz ez azoknak, akik az itteni magyarságban csak az állam ellenségét akarják meglátni, de a lelkek kiengesztelődését semmivel sem akarják előmozdítani.

A Prager Tagblatt cikkét a következőkben közöljük:

Csehszlovákia számára a magyar kisebbség Rolhermere lord akciója révén annyira az érdeklődés előterébe jutott, hogy most intenzivebben kell ezzel foglalkozni, mint máskor, noha a kisebbségi kérdést nem kellett először egy esetleg talán túlzottan értékelt epizód által napirendre hozni. Alig tudja valaki elhinni, hogy egy még annyira is befolyásos magánembernek a publicisztikai vállalkozása megváltoztathatná egy állam területi épségét, amelynek sérthetetlen fennmaradásában most, mint azelőtt, a nagyhatalmak egész sora, ha nem is érzelmi okokból, mégis érdekelve van, mert mint segítőtársra szükségük van a nemzetközi cselszövő játékban. De a csehszlovák republika nem cselekedne előrelátóan, ha a diplomáciai valószinűségszámitásoknak ezzel az eredményével és a szlovákok lojalitási nyilatkozataival meg lenne elégedve.

Hiba, hogy hivatalos tényezőink, ennél a szónál, népszavazás, ha csupán még oly teoretikus értelemben és a távoli valószínűtlen lehetőségre való célzásképen is alkalkalmazzák csak, máris ijedten felriadnak. Helyes lentre a politikát arra a fikcióra beállítani, hogy már holnap lesz népszavazás és úgy kormányozni meg igazgatni, hogy egy ilyen aktussal szemben nyugalommal nézzenek szembe. Ehelyett azonban nálunk mindent a külpolitikai helyzet kedvezésére alapítanak. Ez úgy tűnik fel, mim ha fatalizmus lenne, amely feleslegesnek tartja, hogy az itteni magyarokat bévülről megnyerjék ennek az államnak (die Magyaren von innen her für den Staat zu gewinnen). Ebben a pomban politikánk túlzottan illúziómentes: lemond arról, hogy off, szerezzen barátságos érzelmeket, ahol azt kizárt dolognak véli.

Mindenesetre valóban nagy illúzió lenne, ha azt képzelnök, hogy kilenc esztendő elég volt arra, hogy a ma. gyarokat, lángoló magyar hazafiassá, gukból, amiben éltek, csehszlovák patriótákká változtassuk. De nehezen érthető, hogy Csehszlovákia elmulasztotta a magyaroknak az uj államba való beolvasztását előmozdítani ott, ahol a jelek mutatkoztak ehhez a belső kibéküléshez. Nagyon sok magyar ván Csehszlovákiában, akiknek a régebbi haza iránti kegyeletük nem zárja ki az uj haza iránti megértést, amihez az a körülmény is hozzájárul, hogy a gazdasági nyugalom, mint szükséglet, minden újabb felfordulást, mint a nehezen elért nyugalmi helyzet megzavarását, megérzi. Ez a zsenge szeretet bátrabban lépne fel és nem kellene szégyenkeznie a nyers fajbelieknek a radikalizmusa miatt, ha viszontszeretetet nyerne, amelyet megérdemel: ha tehát, józanul mondva, a magyar- szlovák ipar a nemzeti banknál kevesebb kamatlábmel-