Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-13 / 123. szám

N«gyvenny°lcadik évfolyam 123. »zárni Csütörtök, 1927. október 13. SiSíuetégi ár c*ek«xlOTÍk értékben: lalfben éi vidékre poitai «étkaidéiiel: irt» évre 80 K, félém 40 K, negytdévre 20 I. - Külföldön 150 Kö. tryei szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. • Sxerksixtöiég éi kiadóhivatal; Nidor-o. SS., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — okt. 12. Máskor rendesen csak tavasz felé szoktak eldördülni a Balkánon a fegyverek és a kifolyt vér ilyenkor vörösre festi a hegyek fehér szik­láit. Most macedón meghódiíott területen macedón komitácsikKovd­­csevics szerb generálist lőtték le. Talán nem is ismerték ezt a tá­bornokot, vagy ha ismerték, komoly okuk lehetett rá, hogy megöljék. Ezzel egyáltalán nem akarjuk a komitácsi hadviselés szokásjogát szentesíteni vagy azt glorifikálni. Népjogellenes intézmény ez a bal­káni tradíció, de a Balkántól elvá­laszthatatlan. A balkáni nemzeti öntudat puskával és pisztollyal terjed, ez a délszláv százados szokás ma sem szelídült.! De ha jobban beletekintünk a merénylet hátterébe, azt meg lehet érteni. A neuilly-i béke, ahol Bul­gáriát nyomorították meg a nagy­hatalmak — óriási macedón terü­leteket csatolt Jugoszláviához. A macedónok gyüiöiik a szerb zsar­nokot és ez az évszázados gyűlölet csak fokozódott bennük a béke­kötés után is, amikor a szerbek igazi balkáni eszközökkel kezelték a macedónokat. A kisebbségi kér­dést olyanformán akarták megol­dani, hogy a macedónokat egysze­rűen kiirtják. Egész falvak mene­kültek a szerb csendőrök elől bolgár területre, mert formális hajtóvadá­szatot rendeztek ellenük. Az adók behajtása mindig embervérrel járt és azt, hogy a macedón őslakosok a tájuk nyelvét használják, pap­jaikat és tanítóikat maguk alkal­mazzák, nem tűrték meg a szerbek. A vetésnek megérett az aratása és Kovacsevics tábornok került a macedón puskac-övek elé Isztipben, Az elrabolt szabadság és a nem­zeti élet megsemmisítésének durva erőszakára való válasz ez a me­rénylet, amely nem áll egyedül és alig hihető, hogy folytatása ne kö­vetkezzék, ha a viszonyok a Bal­kánon nem rendeződnek. Elítéljük a merénylőket, de el kell Ítélni azt a rendszert is, amely a macedón hegyek közt az őslakosokat ki akarja irtani és azokat mindenáron szerbekké tenni. Neuillyben erre nem gondoltak a hatalmak, nem gondoltak a müveit franciák, akiknek fogalmuk aem volt arról, hogy mi is az a Macedónia és kik lakják azt. Ki gondolt arra, hogy ennek a vitá3 -Jetületnefc. a birtokáért mennyi vér folyt évszázadokon keresztül és Bulgária is milyen áldozatokat hozott ennek az érdekében. A fő .-«él volt Bulgária megbüntetése, >fohát hatalmas darabot kany.ari- i tettek le .testéből Romáaiáaak és még hatalmasabbat Szerbiának jutalmul. Azután az igazságos békeszerződést Sztambulinszki, az akkori parasztvezérből lett minisz­terelnök, aláírta. Azóta már ez sincsen az élők sorában. Kovácsevics tábornok meggyil­kolása mindenesetre intő példa a nagyhatalmak felé abban az irány­ban, hogy a páriskörnyéki békét nem jól csinálták meg és a han­gulat tiz év után sem nyugodt. A Balkán nem is lesz nyugodt, ameddig ott rendet nem teremte­nek. Ezt a rendet azonban nem úgy képzeljük el, mint a népszö­vetség, mely a macedónokat egy­szerűen felpakolni akarja és át­tenni a bolgár határon. A mace­dónoknak is vannak nemzeti hagyományaik és azok is ragasz­kodnak apáik földjéhez, akik szikláik birtokáért a törökkel vias­kodtak évszázadokon keresztül. A macedón sohasem lesz szerbbé és ezt az elvet, a nemzeti ön­rendelkezés elvét, nem akarják tudomásul venni még ma sem. A macedón bizottság azután időnként Frommer pisztolyokkal magyarázza ezt meg Európának. Bulgáriától azt kívánják, hogy a macedón bandá­kat fékezze meg, de katonaságot nem adnak hozzá és ma az a helyzet, hogy a macedón volon­­tőröknek sokkal nagyobb a száma, mint a bolgár hadseregnek. A nagyhatalmak főzték ezt a keserű levest, amelyet most nem akarnak megenni. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — okíóbei 12 A lakóvédelmi törvény megvál­toztatása. Az utóbbi időben a lakóvédelmi törvény kisért a belpolitikában) amelyre természetesen szintén a politika néző szögéből tekintenek. A hivatalos sajtó­iroda ugyan egyszer már megcáfolta azt a hirt, hogy a lakóvédelmi tör­vényt megváltoztatják, azonban a Rudé Právo a2t állaitja, hogy a kormány még az ősz folyamán törvényjavaslatot fog beterjeszteni, amely szerint 1934 ig telje­sen megakarják szüntetni a lakóvédelmet. A terv szerint a lakóknak külön járu­lékkal kellene hozzájárulni az építési alaphoz, amely minden évben emel­kedne, úgyhogy 1928 ban az 1914. évi házbér 50%-át és 1934-ben az 1914. évi házbér 350%-át tenné ki. A vasutasok leszerelése előtt. Bár a vasutasok szervezetének végre­hajtó bizottsága mindent elkövet, hogy a vasutasokat visszatartsa a sztrájktól, mégis meglehet állapítani, hogy abban az esetben, ha a vasujügyi kormányzat válasza nem lesz megfelelő, akkor a szervezetek tagjai passzív rezisztenciába fognak. *A bizottság azonban reméli, .hegy az utolsó, pillanatban mégis elke­rülhető lesz a /cormánnyal. való nyílt harc, főképen, ha a kormány hivatalos vagy nem hivatalos.* vájasza a legcseké­lyebb engedményt taf4|^wíza,“yagy he­­lyezi kilátásba és ha megindítják a tevábblí.tárgyáMist, amely azonban nem jelenti; &{JtórjCÍés elodázását. Svehla mi­­tMSi&relnók hajtandó is a vasutasok követeléseit a végrehajtó bizottság kép­viselőivel megtárgyalni. De a kormány a kérdést presztízs kérdésnek tekinti és el van határozva arra, hogyameny­­nyiben passzív rezisztencia törne ki, azonnal elbocsátanak 20000 ideiglenes alkalmazottat, akik helyébe munkanél­külieket fogadnának fel. A hírek szerint a vasutasok fizetésének rendezésére még 50 milliót sem akarnak fordít mi, holott erre 180 millió koronát irányoz­tak elő. Csehszlovákia nacionalista állam, hangoztaija újra Kramár dr., a cseh nemzeti demokrata párt vezére, bizo­nyára azért, nehogy valaki elfelejtse ezt a csehszlovák köztársaságban, ahol a tizenhárom millió lakosból hat millió­nál nem sokkal több cseh és morva la­kos van. Kramár dr., a pravoszláv eszme ez ismert előharcosa, sohasem mulasztja el az alkalmat, hogy a cseh állameszme és nacionalizmus mellett ne tüntessen és faji türelmetlenségének más nemzeti­ségek iránt kifejezést ne adjon. A nem­zeti demokrata tisztviselők minapi prá­gai ülésén tartott beszédében szólt többek között az állam nemzeti jellegé­ről és ezeket mondotta: Mi, nemzeti demokrata törvényhozók, soha sem fog­juk megengedni az állam nemzeti jel­legének megsértését vág/ megváltózta­­tását és soha semmi áron sem fogunk eltérni attól az állásponttól, hogy Cseh­szlovákia nemzeti állam. Arról, hogy a népszámlálási statisztika mást mond, Kramár dr., úgy látszik, nem vesz tu­domást. Koalíciós körökben bizalommal tekintenek a községi választások elé. Az október 16-án lezajló községi választások eredményének esélyét tár­gyalják koalíciós körökben, amelyek nagy bizakodással vannak eltelve a választások iránt. Máris bizonyosra veszik, hogy a községi választások eredménye semmit sem fog változtatni a kormánytöbbség összetételén. Ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy több száz községben csak egy jelölő­listát állítottak föl. Azt hisszük azonban, hogy ez a vérmes remény csak a tör­ténelmi országokra vonatkozik, mert Szlovenszkón és Ruszinszkón a koalíció nagyon is csalódni fog számításaiban. A választások előkészítése a magyar községekben Saját tudósításunk. — október 12. Richter János szenátor nagyeredményű útja a C sail© közben. Richter János magyar nemzeti párti szenátor a múlt héten bejárta Ogyalla, Naszvad, Udvard községeket, vasárnap pedig Taksony, Negyed és Farkasd köz­ségekben tartott nagyhatású beszédei­ben a valódi és igazi keresztény szere­­teten alapuló összetartásra buzdította a nagy tömegben megjelent hallgatóit. Megható jelenetek játszódtak le a ma­gyar községekben, mikor Richter sze­nátor szívhez szóló szózatának hatása alatt, a cseh agrárpárt által földigérés­­sel tévútra vezetett magyar választók könnyes szemekkel nyíltan és bűn­bánóan bejelentették, hogy szakítva a múlttal, a magyar pártol hoz csatlakoz­nak s azontúl nem engedve semmiféle ceábitgatás és Ígéreteknek, híven kitar­tanak a magyarság mellett s a szlo­­venszkői magyar pártok zászlaja alatt fognak küzdeni a szebb jövőért. Ifj. Koczor Gyula nemzet­gyűlési képviselő beszá­molója Gután. Vasárnap ezrekre menő hallgatóság előtt tartotta meg Gútán beszámolóját ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képvi­selő, melynek során ismertette a ma­gyar nemzeti párt képviselőinek eddigi parlamenti munkáját, melynek során kifejtette Guta község lakosságának, hogy a magyar nemzeti pártnak a kormánnyal múlt évben folytatott tár­gyalását az tette szükségessé, hogy a párt megpróbálja megegyezéssel rábírni a kormányt a törvényben biztosított jogainak megadására. Ismertette a földreform, az adózás és a vasúti tarifa igazságtalanságait, Jfel- 8orolta egész tömegét azoknak a tör Kénytelen elbánásoknak, melyek az it­teni magyarságot lépten nyomon érik. Foglalkozott a Roihermere akcióval, melynek során óva intette a község lakosságát, hogy ebben az ügyben véleményt s^nki előtt Ée nyilvánítson. Utána Bizsó Kornél pártfőtitkár is­mertette a párt törhetetlen s kizárólag magyar nemzeti irányát. Vissza utasítja az irredentizmus vádat, mert az az ál­­lamellnnes, aki nem tartja be a tör­vényt velünk szemben és ezáltal szilje az elégedetlenséget. Felhívja a község lakosságát a törhetetlen összetartásra, mert csak azáltal érhetjük el a magyar­ság pártfogásának további támoga­tását. A gyűlés igazán lelkes, impozáns le­folyású volt. A hallgatóság szinte áhí­tattal hallgatta a szónokokat s mindun­talan kifejezést adott a szónokokkal egyező felfogásának. Guta község sok viharos, ellentmondásoktól hangos gyű­lést ért már meg, de ezt az ülést egyet­lenegy ellentmondó hang sem zavart?, ami legszebb bizonyítéka a nem mondva csinált, hanem valódi sikernek. Elsiinultnak lehet tekinteni a bolgár jugoszláv feszültséget­— október 12. A szófiai jugoszláv követ hétfőn meglátogatta a bolgár külügyminisztert és közölte vele, hogy kormánya meg­elégedettséggel vette tudomásul a bolgár kormány válaszát és az általa foganasitott intézkedéseket, úgy hogy minden további diplomáciai lépéstől eltekint. Amenyiben újra incidensek történnek Bulgária területén, a bolgár kormány azoknak csirájában való él­fojtására kézséggel vállalkozik. Szófiai diplomáciai körökben az az általános felfogás, hogy a helyzet feszültsége enyhült. Illetékes politikai helyeken biztosra veszik, hogy a konflik­tusnak nem lesznek további kö­vetkezményei és a rendkívüli intézkedéseket, így elsősorban a határzárlatot hamarcfean 'meg lehet szüntetni. Megnyugtató körülmény, hogy a belgrádi sajtó' is higgadtabb hangon ír már Bulgáriáról. 1 Hi Mil.

Next

/
Oldalképek
Tartalom