Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-11 / 122. szám
1927. október 11. Komáromi Lapok 8. oldal. Fokozatosan le akarják építeni a komáromi dohánybeváltót* A városi tanács átiratban fordult a prágai dohánytőxsde igazgatóságához, hogy bővítsék ki a komáromi állami dohánybeváltót, mert ezzel csökkentenék a nagy munkanélküliséget. — Tavaly novembertől idén júniusig 700 munkással megcsappant a dohánybeváltó üzeme. — A komáromi járás egyes községeit az érsek» újvári dohánybeváltóhoz akarják csatolni. — Saját tudósítónktól. — Ä tél közeledtével a város vezetőségének újra sok gondot okoz a munkanélküliség megszüntetése. Mint köztudomású, a munkanélküliség által bekövetkező nagy nyomor legszembetűnőbben télen mutatkozik, ilyenkor szaporodik meg rohamosan a munkanélküliek száma, mivel nyáron mégis csak könnyebb munkát találni, keresethez jutni, mint télen. Emlékezetes, hogy tavaly télen a munkanélküliek száma Komáromban csaknem meghaladta a kétezret, ami a város összlakosságának igen tekintélyes számát jelenti. A város vezetőségének a munkanélküliség előrelátható megszaporodása máris újabb gondokat okoz és még idejekorán el akarnak követni mindent, hogy a tél beállta előtt, amennyire lehet, csökkentsék a nyomorúságot, ami a munkanélküliség következménye. Értesülésünk szerint a napokban a városi tanács átiratban fordult a prágai dohánytőzsde igazgatóságához azért, hogy a komáromi dohánybeváltót bővítsék ki. Legfőbb inditóokául a városi tanács természetesen azt hozta fel, hogy ezáltal a helybeli nagyarányú munkanélküliségen lehetne segíteni. Komárom ban a munkanélküliség még mindig nagy mértékben áll fenn, a munkásosztály körében nagy az elégedetlenség, mely Komáromban, mint határvi déki városban egyenesen veszedelmes — állapítja meg a városi tanács átirata — a megelégedettség természetes következménye, hogy ezáltal a lakosság is lojális az állammal szemben. A városi tanács ezért azzal a kéréssel fordul a prágai dohánytőzsde igazgatóságához, hogy a komáromi állami dohánybeváltót minél jobban bővítsék ki és ezáltal a helybeli munkásokat keresethez jut tassák. A komáromi állami dohánybeváltó ügye újabban azt a benyomást váltja ki a város vezetőségéből, mintha a prágai dohánytőzsde igazgatóságának az lenne a célja, hogy ezt a beváltót fokozatosan leépítse. Komárom, —október 10-én. Erre engednek következtetni azok az adatok is, amelyek szerint 1926 novemberéig közel 1300 munkás dolgozott a komáromi dohánybeváltóban, mig 1927 júniusáig már csak 700 munkás, tehát 600 munkás vesztette el kenyerét, de az állásukban megmaradt munkások is öt hónappal kevesebbet dolgozhattak. Ezekből nyilvánvaló, hogy a dohánybeváltót le akarják építeni, mert a dohánytermelők számát az 1927. évre a prágai központi igazgatóság rendelkezése folytán kb. ötszázzal csökkentették. Legutóbb pedig a városban komoly formában elterjedt az a hir, hogy a központi igazgatóság a komáromi járás egyes községeit az érsekujvári dohánybeváltóhoz akarja csatolni, ami katasztrofális következményeket vonna maga után Komáromra nézve. Ersekujvárott a dolgozó munkásság 90 százaléka földművesekből rekrutálódik, akiknek nem kell gyárakban elhelyezkedniük a mindennapi kenyér megkereséséért, mig a komáromi munkások legnagyobb része kizáróan abból a keresetből él, amit napi munkája révén megszerez. A városi tanács ezután még arra is kéri a prágai dohánytőisde igazgatóságát, hogy a bolgár dohányt ne Pozsonyba szállítsák, hanem Komáromba, úgy ahogy azt 1924-ig tették, mert ezáltal krb. 50 munkás juthatna keresethez. De az állam is megtakaríthatna ezáltal nagyobb összeget, mert míg Pozsonyban a munkás napi bére szükségletéhez képest 40—50 korona, itt Komáromban csupán 20—25 korona. A városi tanács a napokban küldte el átiratát Prágába, amelyre bizonyára a lakosság nagy része érdeklődéssel várja a feleletet, mert százak mindennapi keresetéről van szó ütngrott a robogó vonatból, mielőtt *• komáromi rendőrség elfogta a menekülő Hromada Sándorig a Ga án ai Hitelintézet sikkasztóját, — Saját tudósítónktól. — — október 10. Szombaton délben Komáromban a magyar határon a csehszlovák útlevél ellenőrző közeg a vonaton felszólított igazolásra egy 30 év körüli férfit, aki hirtelen felrántotta a vonat ajtaját és kivetette magát a robogó vonalból. A vonat megállt és a rendőrök letartóztatták a fiatalembert, aki Vizi Lászlónak mondotta magát és hogy egy ügyvédi irodában van alkalmazva. A rendőrség azonban hamarosan tisztába jött azzal, hogy az elfogott ember Hromada Sándorral azonos, akit a galántai esendői ség sikkasztás miatt köröztet. Hromada Sándor a Galánta vidéki Hitelintézetnek volt a főkönyvelője és mint ilyen több száz ezer koronára rúgó összeget sikkasztott el a bank pénzéből, családját gyermekeit hátrahagyatva pedig nyomtalanul elszökött A múlt héten szerdán két idegen úr érkezett Galániára, a kormány által kiküldött két bank ellenőr. Az uj banktörvény értelmében minden bankban minden második évben hivatalos állami reviziót tartanak A revíziók meglepetésszerüek és igy csak csütörtökön értesitetíék a bank igazgatóságát a revízió megtartásáról, amely még aznap meg is kezdődött. A revízió délelőtt kezdődött, délután azonban Hromada Sándor hirtelenül eltűnt Galántáról. Másnap kisült, hogy számos ezer koronás tételnek nem sikerült megtalálni a fedezetét. Szó van arról, hogy az összeg, ami Hromada kezén eltűnt, meghaladja a háromnegyed millió koronát. A sikkasztó Hromada Sándor fia Hromada Edének, Galánta község sztarosztájának, aki 60 év körüli becsületben megöregedett ember. Az öreg Hromada felajánlotta, hogy negyedmillió korona erejéig váltóval hajlandó a kár megtérítéséért kezeskedni. Hromada Sándor végzete a tőzsde volt és hosszabb idő óta állandóan a tőzsdén spekulált többedmagával, akiket azonban még nem állapították meg. Galánta nagy izgatottsággal tárgyalja a szenzációját. A bank igazgatói szerint a betevőket nemérheti károso dás, mert velük szemben úgy az igazgatósági tagok, mint a felügyelő bizottsági tagok vállalják a felelősséget. A bank, hogy elkerülje a pánikot, moratóriumot kért. Meglepő' olcsó reklámárak ELBERT divatáruházában ha^i IVádor-utea 19. Fehér férfi ing 20 — Ke Egyszínű zephir ing 2 gall. 42'— „ R iyé köpper alsónadrág 15'— „ Kutyabör keztyii 33 90 „ Kmyabőr fceztyü bélelt 42 — „ Trikókeztyü bélelt 6’— „ Selyem gallérvédő széles 15‘— „ Munkásing zephir 16 50 „ Jäger ing vagy nadrág 25'— , Divat-mellény Női kötött harisnya Mintás kötött sokni Vulkán koffer Női nadrágkombine Selyemharisnya Gyapjas férfisvetter Tetős gyermekkocsi Női pulóver 45 — Kc-tól 3-50 Kő 3— „ 35— Kc-tól 25- „ 10*- ^ 33‘—■ Ke 250-- „ 48 - f. Szőrmeboa kiárusítás. A Gül Baba a Katholikus Legényegyletben. Az előadás fényes sikere. — A szerep lök sok sok tapsot és rengeteg virágot kaplak. — A műkedvelő gárda igazi hivatása. — A pompás darab továbbra is műsoron marad. A Katholikus Legényegyesület már annyi sok szép és kellemes estét szerzett Komárom és vidéke színházszerető közönségének, hogy már régen arany belükkel beiria nevét Komárom kultúrájának történetébe. Szinte zavarba jönnénk, ha valaki azt kivánná tőlünk, hogy soroljuk fel azokat a darabokat, amelyeket a Komáromi Legényegyesület derék műkedvelő gárdája pompás előadásai révén ismertünk meg. Csak úgy emlékezetből sorolunk fel egynéhányat: a Náni, a Gyurkoviis lányok, a Debrecenbe kéne menni, a Nótás kapitány, a Marica grófnő és meg sok sok darab, amelyeknek mindig sugárzó, kacagós napja, irányitója, lelkesítője volt R. Moly Margit mű /észnő, Komárom dédelgetett kedvenc művésznője, akit oly szerencsés a Legényegyesület minden előadására megnyerhetni és aki nekünk már oiyan sok művészi élvezetekkel teli felejthetetlen kedves órákat szerzett mint a Mezey társulat ünnepelt primadonnája és azóta is, hogy a világot jelentő deszkákat felcserélte a meleg családi fészekkel, mint a komáromi legényegyesület állandó vendégművésznője. Mindig örömmel halljuk, ha valamelyik komáromi műkedvelő gárda szinieiőadásra készül és ebben a jóleső örömben legtöbbször a legényegyesület révén van részünk, mert hiszen ez a gárda a legtevékenyebb és legtöbbször írhatunk róla, E jóleső örömünk azonban kétszeres volt, amikor arról értesültünk, hogy a magyar operett irodalomnak egyik legszebb termékét Marios Ferenc és Huszka Jenő nagysikerű darabját, a Gül Babát mutatja be a derék gárda. Szerintünk a műkedvelő gárdák csak akkor teljesitik igazán a kuiturhivatásukat, ha ,a mai divatos tingii, tangli, bak ugrásokkal és valósággal cirkuszi mutatványokkal telített, de különben léha, üres, minden mag nélküli operettek helyett a régi, bájos operetteket mutatják be a közönségnek és ezzel mintegy beleharsogják a közönség fülébe, hogy nézd, milyen művészi bájjal teltettek voltak a régi operettek és haso> litsátok össze a mai lezü.öit operett termékekkel és lássátok be ti magatok is, hogy mégis csak szépek vohak a régi dolgok. lit van mindjárt a Gülbaba operett, vannak abban bakugrásszeiü és cigánykerekekre emlékeztető táncok, sikamlós viccek és pikáns dalbetétek érzéki táncokkal ? Úgy- e nincs benne ilyesmi és mégis jól mulatunk az egész darab alatt, sőt visszafojtott lélekzettei várjuk a fejleményeket, hogy mi is lesz a darab hőseivel. A legnagyobb elismerés hangján adózzunk a derék gárdának, hogy ezt a végtelenül bájos darabot szinrshoziák és első sorban R Moly Margit művésznőnek, akinek e darab a legkedvesebb szerepét öleli fel. Nagyon örülnénk, ha a derék gárda e megkezdett utón tovább haladna és sorra venné a régi opereffirodaSom többi bájos termékét, minők: a Bib herceg, a Lili A kis szökevény, a Vig özegy, a Madarász, a Bínyamesíer, aSuhanc, a S'.ulían és a többi régi termék és ezzel a műkedvelők igazi hivatását érnék el- nevelni és visszahódítani a közönséget a régi, puritán erkölcsökre, A hivatásos színészet sajnos ezt nem teheti, mert a közönség a régi darabok reprizéért üres házzal fizet, ezt csak olyan népszerű gárda teheti meg, mint a Legényegyleté, amelynek előadásait akár hússzor is megnézi a lelkes közönség, mert annyira érzi, hogy köteleségei vannak a derék gárda iránt, hogy ha már kívülről is tudja a darabot, azért megnézi még akárhányszor. A nőíás kapitány több, mint húsz előadást ért meg e derék gárda előadásában, hát ellehet ugyanezt képzelni a hivatásos színészetnél ? A harmadik előadást se érné meg a darab, mert a hivatásos színészettel szemben már azt mondja a közönség, hogy a pénzemért újat akarok látni. A régi, kedves darabok reprizével aztán azt célt is eléri a műkedvelő gárda, hogy nem keresztezi a hivatásos színészet útjait. A hivatásos színészetnek oly göröngyösek az utjai, hogy annak már katasztrófát jelent ha az úgy nevezet sláger kasszadarabokat iejátszák előlük a műkedvelő gárdák. így aztán csak ellentét támadt a két gárda között. A színigazgatóknak e miatt igen sok panaszát hallottuk és nem egyszer nehéz helyzetben volt a sajtó, hogy az elkesere*dett hangulat kirobbanását megtudjuk akadályozni. Mind a két gárda a magyar kultúra szolgálatában áll és az igazi hivatásuk megköveteli, hogy édes testvérként kezeljék egymást és a magyar kultúra utjain karöltve járjanak. A legényegylet derék gárdája ezt a testvéri viszonyt nagyban elősegítette a a Gül Baba reprizével. Szeretnők minél több ilyen reprizt látni, habár erre mostanában nem igen lesz szükség, mert az a meleg siker, melyet a Gül Baba két első előadása aratott, biztosítéka annak, hogy a pompás darab még sokáig marad műsoron. A darab szombati és vasárnapi előadása a legteljesebb siker jegyében folyt le. A darab lelke R. Moly Margit művésznő, a közönség kedvence voit. Ezüst csengésű gyönyörű üde hangja, tüzes tánca, szindús, drámai erőtől lüktető, átérzeif, szívből fakadt és a szivek mélyéig leható játéka ezúttal sem tévesztette et hatását és eddigi sikereit egy fényes, meleg bensőséges sikerrel gazdagította. Sok-sok fapsoí, rengeteg virágot és sok kihívást kapott és nem egy tüzes táncát kellett megismételnie. Pompás ruhái is nagy tetszést arattak. Szily Mancika Leila szerepében nagyon szép alakítást nyújtott. Üde leányos bájjal, megkapó, lebitircselő kedvesség» ge!-játszotta meg szerepét és a fényes siferböl őt is megilleti az oroszlánrész. Különösen szépek voltak elegáns mozdulatai és hangjának meleg tónusa a sziveket simogatta. Zulejkat Szaday Mariska adta a tőle megszokott ős hámorral állandóan nagy derültséget keltve. A címszerepben pompás alakítást gyújtott Ruzicska József, akinek maszkirozása olyan megkapó és imponáló volt, mintha Rsbiu dranath Tagore jelent volna meg előttünk a színpadon. Drámai erőtől lüktető és átérzett játéka általános tetszést váltott ki a hallgatóság tömött soraiból. Itt kell megemliíenünk egyúttal azt is és pedig a legnagyobb elismerés hangján, hogy nemcsak, hogy a darab egyik nehéz szerepét is adtíi, de a rendezés nehéz munkája is az ő vállai« nyugodott é3 ez szép szál ala.kján nem látszott meg, mert úgy a sz erepét mint a rendezést pompásan és szerencsés kezekkel oldotta meg és benne a legényegylet egy jeles rendelőt nyert. És mit szóljunk Balogh Miklós
