Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-08 / 121. szám
1927. október 8. 5. oldal. Komáromi Lapok Meglepő olcsó reklámárak ELBERT divatárnházában Nádor-ntca 10. Fehér férfi ing 20 — Ke Egyszínű zephir ing 2 gall. 42 — „ Rayé köpper alsónadrág 15 — „ Kutyabőr kezíyii 33 90 „ Ku'yabőr keztyü bélelt 42 — „ 7rikókeztyü bélelt 6 — „ Selyem gallérvédő széles 15‘— „ Munkásing zephir 16 50 „ Jäger ing vagy nadrág 25 — „ Divat-mellény Női kötött harisnya Mintás kötött sokni Vulkán koffer Női nadrágkombine Selyemharisnya Gyapjas férfisvetter Tetős gyermekkocsi Női pulóver 45 — Ke tói 3 50 Kő 3— „ 35'— Ke-tói 25— „ 10— „ 33— Ke 250— „ 43 - „ Szőrmeboa kiárusítás. kultúra ellen elkövetett nagy igazságtalanságok váltottak ki belőlük. Ha a Népszövetség a durva, erőszakos igazságtalanságokat, amelyekkel egyes államok sorsa elintéződött a háború után, le tudja majd kellőképen tompítani, úgy meg lehet teliteni a népek lelkét azzal a tudattal, hogy ez erőszak különféle szervezetei és rendszabályai csak akadályai a néplélek igazi megújhodásának, annak amelynek a lelkek békéjében, az igazi békében kell megszületnie. . Fosch marsall nyilatkozataival inkább akkor tett volna szolgálatot az emberiségnek, ha nem az egész világra húsz év múlva ránehezedő borzalmas háború bekövetkezérére mutatóit volna rá. de azt az utat jelölte volna meg, amelyen haladva elkerülhető a szomorú katasztrófa, mert mégsem az az emberek rendeltetése, hogy egymást végzetesen elnyomerifsák és egymást pusztítsák a tömeggyilkoló háborúban. VI. De gyarló és cinikus az a gondolkozás, amely „a háború mindig volt és mindig lesz“ rettenetes jelszavát nem irtja ki az emberiség szótárából, mintahogy gyarló és cinikus megállapítás az is, hogy a „háború szükséges rossz.“ Nyilvánvaló, hogy a betegségek is szűk ségesek, mert egyébként nem volna létjogosultságuk az élet nagy rendjében, mégis, jogos és szükséges az a törekvés, hogy a betegségeket legyűrjék. A háborút mentegeíők ideológiája is ép olyan szofisztikus, mintha valaki azt mondja az orvosnak, ne vegye fel a harcot a betegséggel, a kórt okozó babusokkal, mert ezek „szükséges roszszak.“ Az emberiség legnagyobbja minden időben azon fáradoztak, hogyan lehet a háború szörnyű járványát végérvényesen legyűrni. Leibniznek, éppúgy Kantnak sok gondot okozott a probléma, miként lehetne az örök békét megvalósítani. Elképzelhetetlen, hogy Tolsztoj hiába irta volna meg a Háború és béke cimü nagy müvét, Romain Rolland „Európa lelkiismerete“ hiába hallatta volna meg a Cerambaultban erőteljes szavát, Karl Spitteler aggastyán korában is hiába harcolt volna a békéért, Gandhi hiába állott volna keleti lelke egész fanatikurságáva a béke eszméje mellé, Barbusse hiába irta volna meg a világháború legemberibb írásait, a Tüzet és a Világosságot, mindnyájukban pedig hiába tisztelnők az emberiség legnagyobb szellemeit Bármennyire is messze lenne még az emberiség az örökbéke megvalósításától, annyira, mint Leibniz vagy Kant idejében vagy akár Krisztus idejében volt, még sem mondhat le erről soha, hanem megvalósulásában komolyan kell hinnie és meggyőződéssel kell vallania a béke hitét, mely az emberi lélek nagy imponderabiliáival akar sokszor síkra szállni a háború pusztításai ellen. VII. Most pedig, hogy ezeket a sorokat írom, visszaemlékezem Mercier bíboros életének egyik epizódjára, melyet tavaly, közvetlenül halála után elevenített fel egy német lap, igy akarva a német újság is meghajolni , Mercier bíboros emberi értéke előtt. 0, mert a németeknek joguk lett volna halála után is neheztelni a nagy egyházfejedelemre, hiszen ismeretes, Mercier biboros mennyire tehetségesen tudta gyűlölni a németeket. Hogy a versaillesi békeszerződés a németekre nézve olyan súlyosan végződött, nem kis mértékben járult ehhez a biboros működése is. Mercier kiváló hitszónok volt és a vallási tudományoknak nagy mestere, de mikor a németek a világháború elején bevonultak belga földre, szónoki tehetségéi arra használta fel, hogy a templom szószékéről hirdesse a gyűlöletet a németek ellen Nagyon tudta gyűlölni a németeket, okosan és tudományosan, egész szivével és értelmével, de egyszer mégis megtörtént vele a következőé set, ami a legszebben mutatja meg minden idők számára a németgyülölő biboros lelki nagyságát. Ezerkilencszáztizenötben, egyik márciusi napon a mechelni dómban az oltár felől egy idősebb pap ment egy fiatalabbal a templom hajója felé. Az idősebb papnak feltűnt, hogy a Rafael kép előtt egy gyerekarcu hadnagy áll a megszállók csapatából és sokáig gyönyörködik a festményben. Az idősebb pap, amint a hadnagy mellett elmentek, megkérdezte a fiatalabbik papol latinül, (nyilván azért, hogy a porosz hadnagy meg ne értse), vájjon hány éves lehet ez a fiatal hadnagy. Az idősebb pap azonban, akinek nagyon szép, nemes vonalú, szoborba illő arca volt, nem gondolt arra, hogy a fiatal hadnagy röviddel a gimnáziumi érettségi után öltötte megára a katonai uniformist és nagy volt a meglepetése, mikor a fiú ti8zia csengésű hangon latinul igy felelt a kérdésre, amit az idősebb pap intézett a fiatalabb paphoz: — Holnap leszek húsz éves Mecheln városában. A fiatal hadnagy ekkor még nem tudta, hogy tulajdonképen a németek legnagyobb ellenségével állott szemben, aki megkérte őt, jöjjön el másnap hozzá és ünnepelje meg nála a huszadik születési napot A hadnagy hazatérve szállásába örömmel újságolta el tiszttársainak, hogy egy idősebb belga pap meghívta őt vendégül és most már világos lett előtte, hogy a meghívást Mercier bíborostól kapta, de felettes tisztjei mégis azt mondták neki, tegyen elegei a biboros meghívásának. Másnap a porosz hadnagy csakugyan elment a bíboroshoz, aki ünnepi módon várta a fiút, a pompásan felteritett asztalnál. Ebéd közben Mercier biboros mindenféléről kezdett beszélni a fiúval, akinek szemeiben még ott ragyogott a fiatalság bizakodó lángolása az élet és a jövő iránt s mikor igy elbeszélgetett a fiúval multjáró', amit a gimnáziumban hagyott, terveiről, amelyekkel az egyetemre készült, a szülői otthonról, amit felcserélt a lövészároki lakással, édesanyjáról, húgáról, akiknek aggódó szivétől elszakadt, szóba került a szerelem is, a kedves alakja és a fiú feltényesedő szemeivel a biboros szemeibe nézve, idézte az Énekek énekéből ezt a mondatot: „Én alszom, de a szivem ébren van.“ Az öreg Mercier biboros ekkor már nem tagadhatta meg magát, szemeit elhomályosították a kibuggyanó könynyek, megölelte a fiút és homlokon csókolta. A következő napon a fiút tovább vitte a vonat új ismeretlenségek felé, de mielőtt elindult volna a vonat, a fiatal porosz hadnagy egy nagy ládát kapott, tele déligyümölccsel, csokoládéval és egyéb édességgel és hogy szellemi táplálékban se legyen hiány, Horatius verseinek gyűjteményét is elküldte a biboros, aki kisérő levelében azt irta a fiúnak, hogy fogadja tőle szívesen a láda tartalmát a tegnapi nap emlékéül és ne feledkezzék meg róla, mert imádkozri fog érte, hogy a háborúból szerencsésen térjen haza. Mercier biboros aki a szószékről lelkesítette hiveit a háborúra és ennek lelki tényezőjére, a gyűlöletre a németek ellen: most találkozott először igazán a háborúval a maga rémes valóságában. Mert rájött arra, hogy egészen más valami a templomban a szószékről hirdetni a háború szükségességét és más valami szemtől-szembe ülni egy húsz éves fiúval, aki ma még életerős és pirospozsgás orcáju s ra gyogó szemekkel beszél terveiről, jövőjéről, de meglehet, hogy holnap már eltorzult arccal fekszik többi fiatal társával együtt élettelenül valahol és senkinek nem szabad arra gondolnia, hogy ez a fiú élni szeretett volna, akinek kihűlt teste felett éhes varjak kerengenék. A katolikus Mercier bíboros elfelejtette most, hogy a húsz éves hadnagy tulajdonképen protestáns valfásü s elfelejtette azt is, hogy annak a nem. zetnek fia, amelyet lénye teljességivel gyűlöl. Minderre ne n gondolt abban a csókban, mellyel el akarta felejtetni a fiatal porosz hadnaggyal azt a nyo. moruságot és kegyetlenséget, ame|vef most látott meg jóformán először a háborúban, pedig egész szivével csatlakozott a háborúhoz, mert igen íudta gyűlölni a németeket... Egy korcsmáros feljelentése alapján felfüggesztették állásából Sült József dr. ógyallai járásbirót és két tisztviselőt. Állantellenes izgatással vádolják őket, mert állítólag Rothermeret éltették. — A községben a magyarul nem tudó korcsmuros bosszújának minősitik az egész ügyet, amiről a kihallgatásokat végzett csendőrőrmezternek is az & véleménye, hogy „nem igen lesz belőle valami!“ Őgyallán napok óta izgalomban tartja a lakosságot az a megdöbbentő hir, hogy egy állítólagos politikai kijelentés miatt Sült János dr. őgyalíai járásbirót a pozsonyi tábla utasítására Vincze Aurél dr., a komáromi törvényszék elnöke azonnali hatállyal felfüggesztette állásából, ípugy a két jbirósági tisztviselőt is: Borbáth Károly irodaiisztet és Reviczky Gyula kejelőiisztet. Az eset szálai még szeptember közepére nyúlnak vissza, amikor ifj, Kádek Boldizsár földbirtokos meghitt a Vek pusztán levő vadászterületére egy kisebb társaságot, ame'yben Sült dr is benne volt, ezenkívül Gorek Béla zöldálláspuszfai szlovák tanító. Vcdásza! után délután 5 órakor a Nyitra partjára telepedtek le uzsonnára, majd később Borbáth Károly járó» bírósági ircdaiiszt, Matusek József és Gorek József járás bírósági dijnokok, Reviczky Gyula bírósági kezelőtiszt, továbbá a magyarországi származású Borbáth Jenő edóiiszt személyekkel bővült ki a vadásztársaság, amely betért a véki korcsmába, — október 17-én. ahol sörö7getni kezdtek. A hangulat a sör következtében mindinkább jókedvübb lett, egy harmonikás fiú muzsikált néhány magyar dalt, a magyarországi Borbáth Jenő pedig énekelt A jókedvű hangulatban tósztok ig elhangzottak és mivel mindenki Sült birót is akarta hallani, végre is Sült felállt és meleg hangon megköszönte a vendéglátó Kádek földbirtokosnak a szívességét. E/után a magyarországi Borbálh Jenő is felkapta poharát és most már ittas hangulatában Rothermere egészségére ürítette annak tartalmát. Borbáth Károly irodatiszt azonnal lein ette öccsét, hogy ne politizáljon itt. Nemsokára a mulatozás be is fejeződött és a társaság nyugodtan hazatért és nem is gondolták, hogy ennek súlyos következményei lehetnek, ami onnan eredt, hogy a véki korcsma Barták nevű cseh tu ajdonosa, aki jóformán semmit nem tud magyarul beszélni, feljelentést tett az ógyallai csendőrségen amiatt, hoey ott Sült járásbiró — Saját tudósítónktól. — A Ford Motor Company gyártmánya Látogassa még ma meg az országban lévő számos képviselőink egyikét mm Ne hevertesse a Fordsonját Az a gazda, akinek Fordson traktor van a birtokában, nagy hibát követ el, ha azt nem dolgoztatja állandóan. Nincsen olyan évszak, melyben a Fordsont nem lehetne használni. A szántáson, vetésen és boronáláson kívül elvégzi a Fordson az aratást, cséplést, stb. A Fordson fáradhatatlan cseléd a mezőgazdasági munka elejétől annak végéig. Dolgoztassa állandóan a j Fordsont saját maga helyett, ezáltal sokkal nagyobb eredményeket fog elérni, kisebb kiadások és fáradság mellett. A Fordson két és fél katasztrális holdat négy óra alatt megmunkál, könnyen elvégzi 6—8 ló munkáját, nagyon kevés üzemi költséget okoz, és ezt is csak akkor, ha tényleg dolgozik. ;A traktor ára Ke. 30.260 — Ár kötelezettség xélkül. — Sárhányók külön.
