Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-10-06 / 120. szám
^«Syveuilyolc‘adik évfolyam, ISO. szám Csütörtök, 1927. október 6. POLITIKAI-LAP. SÍ Síket é»i ár ciehttlorák értékben: Sildben éi vidékre poitmi iiétkfildénel: j ■Síéi* évre 80 K, félén-» 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Kd. ! wea mxÁm ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. 8zerkeixt5ié( él kiadóhivatal: Nádor-o. 2S., Megjelenik hctenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. Isten áldott verése a Tizenhárom. Komárom, — október 6. Ezernyolcszáznegyvenkilenc október hatodikán tizenhárom vértanú halt meg a magyar nemzetért. A magyar nemzetért, melynek atmoszférája mártírsorsig bátorította Kiss Ernő, Nagy Sáüdor József, Aulich Lajos, Török Ignác, Pöitenberg Ernő, Knézich Károly, Damjanich János, LeiniDgen Károly gróf, Véesey Károly gróf, Lahner György, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Lázár Miklós tábornokokat, azon a végzetes, komor őszi napon,-Egy borongós, bu3 őszi napon nem ragyogott a napsugár és a sziveket hitetlen hit szállta meg, mert akkor hosszú időre megpecsételték a magyar élet és jövő sorsát és haláluk magyar Golgotává avatta Aradot. Magyar Golgotává avatta, rémséges szenvedések színhelyévé, ahol dacos magyar akarások semmisültek meg, szűntek meg a hóhér keze által, ahol a százszorszent és szép szabadság eszméjét gúnyolta ki négy vértanú agyonlő vetése és kilenc bitófa. Kilenc bitófa nevette ki a magyar eszmét és szöunyüséges látvány volt az, amint az esős, nyirkos alkonyaiban a hűvös szél meglengette a lógó holttestek árnyékát és a kísérteties néma csendben zizzenve estek a lucskos földre a közeli fák elfonnyadt levelei. A megsárgult levelek zörrenése, a szellő susogása, az ég könnyezése megnyugtatóan szomorú hangulatot árasztott széjjel, mintha a haldokló természet is megértette volna a magyar gyászolók bánatát és a Tizenhármat titokban és félelmetesen azok is megsiratták, akiknek sem volt szabad, akiknek nem illett volna megsiratniok: akik a pusztulásukat okozták. A pusztulásukat okozták és életükre törtek embertelen könyörtelenséggel, azért, mert meggyőződésük volt, a mely megtörve sem tudta velük elzengetni azt, hogy »éljen Eduärd«, hanem inkább a halálban vigasztalódtak meg. A halálban békültek meg sorsukkal és azon az emlékezetes őszi napon az aradi várból a Vécseyné kezéhez juttatott levélben kiröppent egy német üzenet a magyar nemzethez: »Vergiss Beine Todten nicht, als Kläger leben Sie«. És ennek a mondásnak első fele ma is, hetvennyolc évvel későbben is benne rezeg a magyar lelkekben. Mégis nem vádolunk többé senkit az október hatodiki eseményekért, de nem feledjük el őket soha és halk fohászt rebegünk ma hozzájuk. Csendes imával fordulunk a Tizenhárom szelleméhez, akik pirosló vérükkel beleírták történelmünkbe a legfeketébb napok egyikét és megharcolt harcuk után fáradtan és önérzetesen állottak a bakó elé, mikor meggyőződésük miatt életüktől kellett megválniok azoknak a fekete napoknak egyikén, hogy kiontott vérük árán hirdessék mindenkoron az utódoknak az örök magyar életet, melyet az aradi várban megfojtani igyekeztek. Megfojtani igyekeztek ököllel, fegyverrel, hurokkal, börtönnel, de túl minden szenvedésen keresztül is, a szivekbe hatolt az öröm érzete, a börtönök sötétségén átszürődött a fénylő napsugár, a halottak sírján uj élet csírázott ki. A hantok felett uj élet bimbózott ki, amint mindenkor: minden szenvedésé ben sem fog eltemetkezni a magyar élet. A magyar élet, amelynek útját megmutatja a Tizenhárom halála, akikkel haragvó Istenünk bebizonyította, hogy sújtva is áld bennünket. Áldva sújt bennünket és ezért az október hatodiki halottakat nem mint vádlókat idézzük ma emlékezetünkbe, de mint életünket hirdető apostolokat. Hitükért meghalt apostolokat, akikről hálásan emlékezünk meg a mai bús őszi napon, kikre büszke szeretettel gondolunk vissza, kik erőt kölcsönöznek nekünk a küzdelemhez: diadalmas haláluk megingathatatlan tartalommal, meggyőződéssel telíti meg lelkünket. Lekszikon. Elhalasztották a közigazgatás reformjának életbeléptetését. Ezelőtt négy évvel a községi választásokkal kapcsolatos volt a járási és megyei választás is, amelyet csak rövid időköz választott el egymástól. Szép tember 15-én zajlottak le a községi választások és rá két hét múlva a járási és megyei választásokat ejtették meg. Az idén erről nincsen szó, amint az újsághírek kombinálják, ezek a választások a jövó évre maradnak és talán egy esztendő múlva ej ik meg azokat. Szó nincsen róla, hogy sürgetnék ezeket a választásodat és áhítoznánk a centralizmus után, amely eltemeti az autonómiának azt az árnyékát is, amelyet még magunkénak mondhattunk a kormánydarabontokkal fűszerezett úgynevezett nagymegyék közigazgatásában és a járási közigazgatásban. Hogy sem a megyei, sem a járási közigazgatás nem elégített ki bennünket annak sokszor adtunk hangot már és azt tüzetesen meg is okoltuk. Nem találtuk ugyanis demokratikusnak azt a közigazgatást, ahol nem érvényesül hét a nép akarata választott képviselői utján és ezeknek a közigazgatás menetére úgyszólván semmi befolyása sincsen. Ez az átmeneti közigazgatás legfeljebb alkalmat adott arra, hogy a pártok küldöttei előadjak panaszaikat vagy sérelmeiket, de ezeknek az orvoslását már nem bizták reájuk egy esetben sem. A járásokban valami igen apró kis körre szorított hatáskört hagytak a járási képviselőtesiüietnek, amelyet az jellemez talán legjobban, hogy minden interpellációt hetekkel korábban írásban kell bejelenteni a járás vezető hivatalnokánál, tehát sürgős interpellációkat egyáltalán nem is ismer a járási közigazgatás, mely a sürgősséget sem igen ismeri. Komárom, — okt. 5. Egy évig tehát a mostani állapotban maradunk. Lehetséges, hogy utóbb íajnálni fogjuk ezt a vékony és óránként kávés kanállal adagolt önkormányzati szurrogátumot is később, ha majd az országos igazgatásban fogunk már élni, ahol a Hlinka szerint való országgyűlés várja majd az autonómiának felvillanásait. A közigazgatás sulyponlja azonban a kerületekre fog esni és azért nagyon fei kell készülnünk ezekre a választásokra, ahol igazán létérdekeink forognak kockán. A kerületek közigazgatása is csak árnyéka annak a régi közigazgatásnak, amelyet mi a vármegyékben választott tisztviselőinkkel és választott bizottságaink útján megszoktunk. Hiszen itt igazán érvényesült a választók akarata, amelyet a viriiizmus alapján jogaikat gyakorló bizottsági tagok sem korlátoztak soha érdemlegesen. Micsoda közigazgatás lehet az, ahol a kormány a maga előőrseit kiküldi bizalmi emberek gyanánt, az alatt az ürügy alatt, hogy ezek érdekképviseleti tagok lesznek a közigazgatásban, a valóságban pedig a mostani szerepet töltik be, amely megakadályozza intézményesen azt, hogy más, mint a kormányra nézve kedvező, ne érvényesüljön a közigazgatás magasabb egységeiben és fokozatain. Ebből az elhalasztásból ítélve az az országos igazgatás, amely ma a belügyminisztérium szlovenszkói kirendelt sége néven gyakorolja Prága jogait, nem készült el a közigazgatás likvidálásával és a hirteleneben összetákolt közigazgatással még sem mertek a közönség elé lépni, amelynek úgyis le kell ezzel szemben fokozni véglegesen igényeit. ____ nHHEBHMBHannB November 13-ikán választ Komárom. • — Saját tudósítónktól. — Ismeretes, hogy Komárom október 16-ikán nem választ uj képviselőtestü letet, mert a legutóbbi választáskor, 1923-ban a választások eredménye egy felebbezés következtében csak néhány héttel később lett jogerős. Amint most megbízható forrásból értesülünk, a komáromi választások napját végleg megállapították és pedig eszerint —október 5-ikén. november 13-ikán fognak lefolyni Komáromban a községi választások. A választási jelölő listákat tehát minden bizonnyal október 23-ikáig vasárnap déli 12 óráig kell majd beadni a pártok bizalmi férfiainak. A pártok nagy része már el is készítette a jelölő listákat, azok a pártok pedig, amelyek még nem ejtelték meg a jelöléseket, október 23-ig kényelmesen elkészíthetik. Amint a városházán értesültünk, leghamarább a kommunista párt készült el a listájával, amely már akkor akarta beadni, mikor még nem volt ismeretes, hogy a komáromi választások október 16 ikáról november közepére tolódlak el. Valószínű, hogy a kommunista párt listavezetője most is Steiner Gábor nemzetgyűlési képviseld lesz. A szociáldemokrata párt állítólag mégis önállóan vesz részt a községi választásokon és nem úgy, mint eleinte tervezte, hogy a csehszlovák szociáldemokratákkal közős választási, listával megy be a választási küzdelembe, ami által nyilvánvaló lett volna a teljes kudarc. A magyar szociáldemokraták listavezetője a legnagyobb valószínűség szerint ismét Csizmazia György városbiró lesz. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — október 5. Egy régóta szükségessé vált törvényjavaslat. Jeleztük már röviden, hogy az igaz. ságügyminiszterium törvény tervezetet készít a szeny- és ponyvairodalom ellen. A minisztérium mar el is készült javaslatával és néhány miniszterközi tanácskozáson a javaslat szövegezését is jóváhagyták. A végleges megszövegezés után az igazságügyminisztérium a tervezetet véleményezés céljából az összes minisztériumhoz, valamint néhány érdekelt testületnek meg fogja küldeni. Reméljük, hogy ez a tervbevett, nagyon is szükségessé vált törvény radikális módon fogja megrendszabályozni az irodalom salakját és szennyét és meg fogja tisztítani olyan munkáktól, amelyek a közerkölcsiséget veszélyeztetik. Készen van az 1926. évi zárószámadás. A legfelső állami számvevő hivatalban elkészítették az 1926. évről szóló zárszámadást és azt a nemzetgyűlés képviselőháza és szenátusa elé terjesztik. A zárószámadással egyidejűén a parlament elé terjesztik az állami meliorációs alapnak, a lakásalapnak és a vagyondézsmának zárószámadása is. A cseh néppárt a Vatikánnal való megegyezést sürgeti. Dostalek cseh néppárti képviselő, a képviselőház egyik alelnöke, a napokban párrhivei előtt beszédet mondott, amelyen sürgette a Vatikánnal való mielőbbi megegyezést. Beszédében többek között azt mondta, hogy a cseh néppárt nem találja megnyugtatónak a kormány politikáját a Vatikánnal szemben és pedig azért, mert a csehszlovák köztársaság külpolitikájának kurzusa állandóan visszafelé halad. Csehszlovákia mindinkább több barátot vészit, ezzel szemben ellenségeinek száma mindjobban növekedik. A helyzet azt kívánja, hogy a Vatikánnal a konkordátumot minél előbb meg kell kötni, mert megtörténhetik az, hogy Magyarország, amelyet Olaszországhoz barátságos kapcsolatok fűznek, megelőzi a köztársaságot. Ha ez bekövetkeznék, úgy a csehszlovák köztársaság külpolitikája sorsdöntő hibát követne el, amelynek kellemetlen következményei volnának. Magyarországtól ugyar. mit sem kell e dologban 'artani, mert Magyarországnak semmi szüksége sincs konkosd búmra, mivel Magyarország viszonya a Vatikánhoz évszázadok óta rendezve van.
