Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-10-04 / 119. szám

r'íegfyveimyolcadik évfolyam, 119. szám Kedd, 1937. október 4. POUTIKAI-LAP. llSűsetégi ár e*eh«xl0T6k értékben; | $e!yfcn é* vidékre postai **étküldé»sel: j TSísüw tm* 80 K, félévre 4© K, negyedévre { 20 K. — Külföldön 150 Ki. «lén éra s 8® fillér. ALAPÍTOTTA í TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B AS ANY A Y JÓZSEF dr. \ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. tt., Megjelenik hetenként háromszori kedden, csütörtökön és szombaton, 9i ni ui Komárom, okt. 3. Szombaton este folyt le a ma­gyar pártok tanácskozása, amely minden választót megnyugvással tölthet el, mert ezen a tanácsko­záson, amely a városi választások elvi részét tisztázta, olyan határo­zatokat hoztak, amelyek a magyar tábor egységességét bizonyítják. Nem titkoljuk, hogy örömmel tölt el bennünket ez az eredmény, amelyet vártunk is pártjaink ve­zetőségeitől, hogy e komoly napok­ban egymásra találnak és egymás mellett mennek egy utón karöltve egymással. A magyarság nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy holmi községi gazdasági és színte­len pártocskák alkalmi egyesülé­seinek a szekerét tolja, mert ezekről tudnia kell, hogy a kormánynak a támogatására használják a párton­­kivüliség álarcát. Ám menjen a kormány pártjainak a támogatására az, aki gazdasági és politikai hely­zetével megvan elégedve, akinek semmi se fáj és aki elmondhatja magáról, hogy jjmindene megvan. De azok, akik itt érzik a kisebb­ségi élet reájuk nehezedő minden súlyát, akik nem találják a gya­korlatban megvalósítva az állam­­polgári egyenlőségnek demokratikus dogmáját: azok csatlakozzanak a küzdők táborához, amely az állam­­polgári egyenlőségért küzd minden téren. Tudjuk, hogy ennek első állomása a községi élet. Nekünk ezt a tábort kell erősí­tenünk, amely megalkuvás nélkül küzd a jogegyenlőségért és a gaz­dasági léttentartás eszközeiért. Ezek az eszközök, jól tudjuk, hogy elő­lünk el vannak zárva, mert ne­künk nem mérnek egyforma mér­tékkel. Különösképen meggyőződ­hetik mindenki erről most, ha figyelemmel kiséri a cseh és a szlovák sajtónak ellenünk való tajtékzó kirohanásait, amelyeket gyűléseiken sem rejtenek véka alá a szónokaik, feltéve, hogy azokat meg is hallgatják. Az érsekujvári eset azt bizonyltja, hogy büntele­­nül mégsem lehet gyalázni a ma­­gyaiságot. A községi választások a legjobb alkalmat nyújtják nekünk az állás­foglalásra mindezekkel szemben. Azt hangoztatják, hogy a községi életbe nem helyes a politikát be­vinni. Nagyon helyes az elmélet, de akkor első sorban a törvényt kell megváltoztatni, mely a köz­ségi élet kormányzására a politikai pártokat delegálja. Nekünk a vi szonyokhoz keli alkalmazkodnánk és a törvények alapjára állanunk. A másik nem kevésbbé örven­detes jelenség az, hogy a komá­romi jogpárt is egyesült a magyar Egységes választási klókba tömörültek a komá­romi magyar pártok a novemberi választásokra. — Saját tudósítónktól. — — október 3. Paféelögue-íerv a csehszlovák kommu­nisták lapjának tükrében. — október 3. A komáromi ellenzéki pártok, az országos keresztényszocíalista. párt, a magyar nemzed párt és a jogpárt meg­bízottai szombaton este tanácskozásra gyűltek Ö8^ze, melyen Dosztál Jakab városi képviselőtestületi és tanácstag elnökölt. Az éitekez.leí célja volt mind­azoknak az elvi kérdéseknek a tisztá­zása, amelynek alapján a községi vá­lasztások az ellenzéki pártok résztvenni fognak. Igen örvendetes jelenség, az hogy a pártok teljes és egyöntetű meg­állapodásra jutottak és határoza­taikat egvhangú megállapodások alapján hozták. A másik örvendetes jelenség gyanánt jelentkezik az a körülmény, hogy az egységes községi pártba, amelyet st ellenzéki magyar pártok alkotnak, belép a jogpárt is és igy a párt­szövetségben egyesülni fognak a minden pártárnyal álhoz tartozó vá­lasztók, akik igy bizonyosan elérik a leadandó szavazatoknak a több­ségét. A pártközi tanácskozáson történt elvi megállapodásokon kivül mássá! nem foglalkoztak és a jelölés kérdését ké­sőbbi időpontra halasztották. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 3. Október 25-én tart ülést a képviselőház. A községi választások nagy általá­nosságban október 16-án fognak lefolyni és a kormány megvárja ezek befejezé­sét, hogy azután a törvényhozás hozzá­foghasson munkájához. A képviselöház október 25-én tartja első üléséi. A par­lament őszi mű kedése igen változatos­nak Ígérkezik, amint azt a miniszter­­elnök lapja, a Venkov írja, amely közli a polgári koalíció nyolcas bizottságá­nak kommünikéjét legmóbb tartott ülé­séről. Az 1928. évi költségvetésen kí­vül legelsősorban a szociális biztosítás noveliázásáró! szóló javaslat kerül tár­gyalásra, amelyet szintén az első ülé­sen fognak beterjeszteni. A földműve­lésügyi miniszter több törvényjavasla­tot fog beterjeszteni és pedig a tago­sításról, a mezőgazdasági kamarákról, az elemi biztosításról, a mezőga?dasági munkások és munkaadók viszonyának újrarendezéséről, a mezei kihágásokról és a vadászati törvény reformjáról. Ezenkívül a többi minisztérium is sok törvényjavaslatot, számszerint 60-at ter­jeszt a parlament elé. Ezek között lesz a magánhivatalnokok aggkori és rok­­kantbiztositása is, a közigazgatási reform és ezzel kapcsolatban a büntető per­­rendtartásról szóló törvényjavaslat. Az iskolaügyi minisztérium a szlovenszkói és ruszinszkói tanítók nyugdijának ren­dezéséről, a nem állami nép és pol­gári iskolák szervezési előírásáról, a tanítók fizetéséről és szolgálatáról szóló javaslatokat fogja beterjeszteni. Az igazságügyminisztérium a fiatalkorúak büntetőtörvényét, a magasabb magán­­alkalmazásban álló tisztviselőkről és a szenny irodalom megszüntetéséről szóló törvényeket nyújtja be a képviselőház­nak, mig a külügyminisztérium több kereskedelmi szerződést és a Francia­­országgal kötött kereskedelmi szerződés revízióját fogja beterjeszteni. A nemzet­gyűlés elé kerül ezeken kívül a rádió­­készülékek gyártásáról, eladásáról és behozataláról, a szeszes italok kiméré­séből eredő bevételekről szóló törvény ellenzéki pártokkal és igy három párt jelöltjeit foglalja magában az a jelölő liszta, melyet ezek a pár­tok a jövő hóban megejtendő köz­ségi választásokra benyújtanak. Erős reménységet Dyujt ez az iránt, hogy Komáromban is, más megszüntetéséről és az ipartörvány ki­egészítéséről szóló javaslat. A vasutasok éles harcra vannak el­készülve Najman miniszter ellen. Najman, a cseh iparos párt részéről tagja a kormánynak és mint turóc­­szentmárloni szerepléséből ismeretes, igen nyíltan szokott beszélni még olyan dolgokról is, amelyek tulajdonkénen politikai titkot képeznek. Nos hát ez a férfiú, aki a vasutak élén áll, néhány lí*p szerint elhatározta, hogy lemond a vasutügyi minisztéeiumról, azonban az a hir, amelyet a Rude Právo kommu­nista lap közöl, egyelőre még teljes aktivitásáról szól a vasutügyi minisz­ternek. A nevezett lap a kormány ellen uszítja a vasutasokat és azt írja, hogy a vasutas szervezet végrehajtó bizott­sága október 6 án országos kongresz­­szust tart, ezt megelőzően azonban kedden küldöttség fogja felkeresni Naj mari var-ulügyi minisztert, akitől a szolgálati szabályzat rendszeresítését fogják követelni. Amennyiben a minisz­ter válasza nem lesz kielégítő, akkor a nevezett lap szerint a vasutasok nem fogják tovább tűrni, hogy az Ígérgeté­sek komédiája megismétlődjék, hanem a legélesebb harcot proklamálják majd az országos kongresszuson a miniszter ellen. Csekély mértékben akarják korlátozni a lakóvédelmet. A népjóléti minisztérium a mostani labóvédeími törvény gyakorlati eredmé­nyeit vizsgálja, aminek az a célja, hogy ezeket a mutatkozó eredményeket alapul használhassák fel az uj lakástörvény kidolgozásánál, mely némileg korlátozni fogja a lakövédelmet. Az eddigiek alap­ján meg lehet állapítani, hogy a lakó­védelem továbbra is megmarad és az eddigi védelem korlátozása igen csekély lesz és csak nagyobb lakásokra és üzemhelyiségekre fog vonatkozni. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat magyarlakta többségű községben is a magyar pártok kerülnek több­ségbe és veszik át a vezetést, amely évszázadokon keresztül az ő keze­ikben volt és azt semmiféle kom­promisszummal elhomályosítani és befolyásolni nem engedik. > Mint ismeretes, a Budapesten meg­jelenő Magyarság c. napilap a múlt héten arról irt, hogy Paléológue, akkori francia külügyminiszteri államtitkár 1920 jűnius havában állítólag egy me­morandumot intézett az akkori magyar kormányhoz, amelyben felajánlotta Franciaországnak messzemenő támo­gatását abban az irányban, hogy Ma­gyarországnak uj határai megállapítá­sánál az akkor már elhatározott tria­noni határok helyet?, a mainál sokkal kedvezőbb határokat eszközöl ki, amely szerint Magyarország állítólag vissza­kapta volna Nyitra, Kassa, Rozsnyó, Léva, Nagyvárad, Arad, Zombor, Sza­badka és más városokat is. A föltétel azonban az volt, hogy Magyarország 100—150.000 katonából álló hadsereg­gel vonuljon segítségére Lengyelország­nak a bolseviki előrenyomulás feltartóz­tatására. Ez a hadsereg francia veze­tés alatt, francia felszerelés és ellátás mellett vonult volna ki a harctérre. Ez állítólagos francia terv körül, amely­nek eredetijét sem a magyar, sem a francia külügyminisztériumban nem ta­lálják, nagy hírlapi polémia folyt úgy Magyarországon, mint az európai sajtó­ban, a legbülönbözőképen magyarázva a szóbsnforgó állítólagos diplomáciai okirat jelentőségét. Természetes, hogy a csehszlovák sajtó is foglalkozott az üggyel, amelyről igen érdekesen és jel­lemzően irt a csehszlovák kommunista lap, a Rude Právo, mely hosszasan tár­gyalja a rejtelmes ügyei és többek kö­zött ezeket irja: — Hogy a francia jegyzéket jobban megértsük, vissza kell tekintenünk arra az időié, amelyben ez a jegyzék készült. Akkor a lengyeleket Kievné! megverték és Varsó felé menekültek. Csehszlová­kiában akkor a Tusar kormány volt a hatalmon, a szocialista párt még egy­séges volt. A baloldalnak akkor sikerült a fegyveres intervenciót Lengyelország javára (?) megakadályozni, ami a kapi­talista nagyhatalmakra nagyon rossz hatást tett. Éhbe az időbe esett a kis­­antantnak az alapítása. Benes külügy­miniszter beutazta a kisantant főváro­sait és megegyezett velük egy uj biok alakításáról, amely általános nézet sze­rint Magyarország ellen irányult Cseh­szlovákia politikai köreiben akkor már tudtak a francia akcióról és nyíltan arról beszéltek, hogy a magyar hadsereg Csehszlovákián keresztül fog Lengyel­­ország segítségére sietni. Egészen kö­zömbös. hogy akkoriban hivatalos jegyzékről, vagy jegyzőkönyvről, avagy kölcsönös tárgyalásokról volt-e sző, a francia jegyzéknek ismerete minden­esetre rendkívül fontos, a nagyhatal­mak külpolitikájának a megvilágítására. A jegyzék azt bizonyítja, hogy a nyugati nagyhatalmak Középeurópa kis államaiban csak a szovjetellenes poli­tika eszközét látják és Magyarország utján akarják Középeurópa államait arra kényszeríteni, hogy Szovjetorosz­­ország elten esetleg katonai erővel is felvonuljanak. A kommunista lap to­vábbá utal arra, hogy a most megis­mert francia jegyzék szerint Franciaor­szág már 1920-ban Középeurópa va­­sutaira befolyást akart gyakorolni. Most ped g megismétlődik az 1920 iki eset Csehszlovákiára vonatkozóan, mert hi­szen ismeretes, hogy épp oly tárgyalá­sok folynak Párisban abban az irány­ban, hogy a csehszlovák vasutakat egy francia érdekcsoport kibérelje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom