Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-24 / 115. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1927 szeptember 24, mert azt hiszem, hogy főleg a háború korszakával kapcsolatban fogják őt a történelemben emlegetni. Sajnálatos azonban, hogy a későbbi években tett szolgálatai már kevésbbé dicséretre­­méltóak. Lloyd George és kollégái a külpolitika terén olyan utakat követtek amelyeket én a legteljesebb mértékben elítélek és nem nyújt sok vigaszt az sem, hogy hibáik magukban hordták bukásukat. Rothermere lord cikkét így fejezte be: Nezetem szerint minden hibája ellenére Lloyd George az utolsó ötszáz év legnagyobb angol férfiai közé tartozik. Nem hiszem, hogy Cromwell óta je­lentékenyebb alakja lett volna az angol közéletnek, mint ő. Lloyd George nem Cromwell és azok a problémák, amelyekkel neki fog­lalkozni kellett, mások, mint a Lord Protector problémái. Azonban Lloyd George alakja nagyon megnövekedett 1914 óta és ma nincs Európában még egy olyan kaliberű, oly ^spaszlalatú és olyan értékű államff int ő. Megkezdődtek a magyar-jngo­­szláv kereskedelmi tárgyalások. —szeptember 23. Belgrádi jelentések szerit csütörtökön tartotta meg első értekezletét a magyar és jugoszláv kereskedelmi delegáció a jugoszláv Külügyminisztériumban. Ezzel kapcsolatban Niki Alfréd, a magyar delegáció vezetője látogatást tett Ma­­rinkovics Mifán pénzügyminiszternél. Látogatása után a hírlapírók előtt úgy nyilatkozott, bogy a magyar delegáció most már harmadizben látogatott ei Belgrádba eddig minden alkalommal igen fontos kérdéseket sikerült rendezni és reméli, hogy a mostani tárgyalások is eredményesek lesznak. meg barátainak ezt a megható tiszte­­letnyilvánitását. A legkedélyesebbre fokozott hangu­lat közepette érkezett meg ezalatt a házhoz váratlanul a zsidó egyházi ének­kar (minden egyes tag égő gyertyával a kezében}, Krausz Mór karnagy veze­tése mellett három gyönyörű magyar dal előadásával pompás szerenádot rendezett az ünnepelt tiszteletére. Lipscher dr. meghatott hangon kö­szönte meg a nem várt ünneplést azzal a jó kívánsággal zárván szavait, hogy a megjelentek minél ritkábban szorul­­az ő orvosi tudására. Ezután az ünneplők azzal a jóleső érzéssel távoztak, hogy egy kiváló embertársuknak pályája 25 éves állo­másán tiszteletük adóját tehetségükhöz képest lerótták. Haragban volt az anyósával és ezért felesége szivébe döfte a kést. Háram évi börtönre ítélték el a kottái főid m fi «rest, aki halálra sebezte feleségét, akit szeretett. — Saját tudósítónktól. — Lipscher Mór dr. jubileumi ünnepségéhez. Amint utólag értesülünk az orvos1 kar által Lipscher Mór dr. kórházigaz gató javára rendezett keddi jubileumi ünneplést hétfőn este, tehát a nagyobb szabású ünneplés előestéjén egy bár kisebb arányú, de talán intimebb jel­legű ünneplés előzte mflg. Ezt a kiváló sebész szokott kávéházi asztaltársasága rendezte. Az asztaltársaság szép kivitelű em­lékalbumot készíttetett 1902—1927 fel­írással, amelyet hétfőn este nyújtottak át a társaság képviseletében küldött­­ségileg megjelent Szijj Ferenc dr, nyug. polgármester, Fried Jenő fakereskedő, továbbá Schmidthauer Vilmos dr. és Virág Mór dr. ügyvédek az ünnepeltnek. Az emléklap humoros témájú vers­ben köszönti a jó cimborát és kiváló orvost és ehhez a vershez füzötten az­tán Lipscher dr. életéből és orvosi praxisából merített különböző, kitünő­en sikerűit tréfás illusztrációkat festett Harmos Károly nagyhírű festőművé­szünk. Magát a lapot a társaságnak mind a tiz tagja sajátkezüleg aláírta. A verset egyébként a következőkben adjuk: Emlékül. Jó doktorunk beh méltán ünnepelnek, Huszonöt ér biz’ nem csekély dolog, Engedd tehát, hogy mi is ékesítsük Egy babérgallyal fényes homlokod. Nem feledhetjük, hogy jó ékeinket Neked elrontani mily jól sikerült S farkaskutyád is tájón emlegetjük, Hogy zord poroszló kezére került. Kutyus gazdáját mindig megbecsültük, €gak arra néztünk, hogy jó cimbora S nem fájt, hogy néha szendergett közöttünk. Messze vidékek legjobb orvosa. S mfg kincsül adtál pácienseidnek Egészséget — s nekünk derűt csupán, A Kávégőz polgári illatában Feledted gondod sok műtét után. Ezen derűdért légy ezerszer áldott Galénuszunk! — Nem feledjük soha. Száz évig légy az «Otthon asztalának» Jó viccet rontó kedves doktora. Az albumot saját házában családja körében derűs baráti hangú beszéd kíséretében adta át Szijj dr. nyug. polgármester, a küldöttség szónoka az ünnepeltnek, aki először meglepetten, majd kacagva vette át es köszönte A komáromi törvényszék esküdtszék! tárgyalásainak negyedik napján Beliczky András koltai 29 éves földműves szán­dékos emberölés bűntettei tárgyalták, A vádirat szerint Beniczky az idén, március 30-án feleségét Porubszky Annát zseb­késével szivén szúrta, úgy hogy az rövid időn belül belehalt a sérülésébe, A vádlott a tárgyaláson kijelentébe, hogy bűnösnek érzi magát és a követ­kezőkben adta elő a történtet: Tavaly januárban kelt egybe a fe­leségével és beköltözködött felesége lakásába. Eleinte jól éliek egymással, de később a férj munkanélküi maradt. Egyszer, amint a fáskamrában foglala­toskodott ő, felesége odajött hozzá, s megcsókolta. Ezt meglátta az anyósa, aki szidalmazni kezdte a feleségét, majd pedig seprűvel kezdte ütlegelni és kikerkergette mindkettőjüket a ház­ból. Úgy ő a férj, mint a felesége la­kást kerestek, de nem kaplak. Más alkalommal, amikor később a munká­ból hazajött, felesége sírva panaszko­dott anyjára, aki megint azt mondotta neki, hogy 24 óra alatt hagyjak el a házat. Egy alkalommal pedig véresre verte az anyósa a feleséget. Erre el­ment a majorba, ahol talált is alkalma­zást magának. Másnap el is kellett volna foglalni az állást, hazament és előadta az anyósának, hogy ki fognak hurcoikodni, mire az anyós azt jelen­tette ki, hogy a leányát nem engedi* kí a házbói vele, a vádlott felesége pedig úgy nyilatkozott, hogy nem megy többé férjével, akivel nem akar többé együtt élni, majd pedig lefeküdt az asszony. Erre a férj úgy feldühöaödött, hogy elővette a zsebkését és dühében az asszony mellébe szúrta. Ezután eltávozott a lakásból azzal a szándékkal, hogy öngyilkosságot követ el, amit meg is kiserelí, úgy, hogy borotva késével nyakán és a mellen vágásokat ejtett magán. A vádlott férj továbbiakban elmondotta még, hogy keresetét mindig odaadta a háztartás céljaira, felesége pedig az utolsó há­rom nap alatt egészen megváltozott vele szemben. Porubszky Józsefné, a vádlott anyósa az elhalt anyja tanúkihallgatásában elő­adta, hogy a vádlott semmivel sem j járult hozzá a háztartáshoz. A kérdéses napon hazajött és megmondta néki, hogy másnap kihurcolkodnak a ház­bói, mire ő azt mondta maradjanak, úgy mint eddig voltak, csak dolgozzék, hogy keresethez is jusson. Igaz, hogy leánya sem volt hajlandó a férjjel együtt elmenni a lakásból. Este fél 9 órakor látta, hogy leányát a férj meg­csókolta az ágyon, majd aztán kiment és röviddel azután nagy sikoltást hallott ki a szobából. a Azonnal befutott a szobába és rnegrő- 3 könyödve látta, hogy a veje megszurta késsel a leányát és azután elmenekült. Az anyós tagadja, hogy bármikor is bántalmazta volna a vejét vagy a leá­nyát. Mikuía István tanú előadta, hogy mint szomszédnak volt tudomása arról, hogy közös háztartásban éllek, de mi­ként éltek, arról nem tud közelebbit. Porubszkinétől halottá, hogy a vádlott a keresetéből semmit nem adott le a — szeptember 23. háztartásra. Schmida Imre soffőr elő­adta, hogy a vádlott neki többször pa­naszkodott, hogy tovább nem bírja ki a neje és anyósa szekirozását,, egyéb­ként a vádlottat józan gondolkodású, szorgalmas embernek ismerte. A kihallgatott boncolóorvosok a szú­rást feltétlenül halálosnak állapították meg, mert a kés a szivet érte. Az elmeszakértők beszámíthatnak találták a vádlott ellmebeli állapotát, csak a telt elkövetése idején latnak pillanatnyi felindulást fenforogni. Ezután az áilamügyész hosszabb vád­beszédet mondott, amelyben indítvá­nyozta, hogy az esküdtszék mondja ki a vádlottat szándékos emberölés bűn­tettében bűnösnek. Ezzel szemben a védő azt bizonyítgatta beszédében, hogy a vádlott tettét erős felindulásban kö­vette el. Az esküdtek verdiktje alapján a szak­­bíróság bűnösnek mondotta ki a vád­lottat es az enyhítő szakasz alkalma­zásával három évi börtönre iiélte el. Az ügyész semmisegi panaszt jelentett be az ítélet ellen súlyosbításért, a vád­lott és védője három nap alatt nyilat­koznak. Felmentő ítélet az esküdt­széki verdikt alapján. — szeptember 22. Az esküdtszéki tárgyalások harmadik napján a komáromi törvényszék Mánya Demeter szőgyéni asztalosmester ügyé­vel foglalkozott, aki a vadirat szerint szándékos emberölés bűntettének kísér­lete miatt állott a bíróság előtt. A tár­gyalást Soós Imre dr. táblabiró vezette, tanácsbirák Talcsik Károly dr. és Doma István járásbirák voltak. A vádat Gyu­­ríss Alajos allnmügyész képviselte. A védelmet Lengyel Ármin dr. Komáromi ügyvéd lásta el. Mánya egy házban lakott Váczi Jenő vendéglőssel, auivel már évek óta ha­ragos viszonyban volt, különböző okos miatt és napirenden volt köztük a pe­reskedés. Ez év áprilisában Vaczí tánc­­mulatságot akart rendezni a közös ud­varban, ami ellen Mánya a községi bírónál tiltakozott, mert félt, hogy a legények megint bepiszkítják lakásának bejáratát. Erre a községi bíró elren­delte, hogy Váczi kerítse el Mánya la­kását, amit Váczi végre is hajtőit szö> gesdróttal oly módon, hogy Mányaék ki sem tudtak jutni a lakásból. Ugyan­ekkor történt, hogy valami árverest tűz­tek ki Mánya ellen, mire Váczi kiállt az ajtajába és a dobolást utánozva gú­nyolta Mányaékat. Manya felesége, hogy a gúnyolódásokat ne kelljen végighall­gatni, nyolc hónapos gyermekevei a karján kiment a ház elé az utcára, Váczi utána ment és újra heccelte az asszonyt. Mányáné rendreutasitotta a vendéglőst, majd pedig egy kő után nyúlt, mire Váczi megragadta az asszony vállát A gyerek sivaikodni kezdett, erre Mánya revolverrel a kezében ki­szaladt a lakásból és kétszer Vá­­czira lőtt rövid távolságból. Az egyik lövés Váczi baíkarját köny­­nyeboen megsebesítette. A vendéglőből a lövésekre többen kijöttek és Bátora csendőrőrmester íefegyverezte Mányát és a csendőrségre kisérte. Mánya a tárgyaláson azzal védeke-Tölbübet ér, mint amibe kerül Gazdák, meg- vagytok róla győződve, hogy föl­detekből mindazt Kihozzátok amit az adni tud? Ne lenne nagyobb a jövedelmetek, ha egy Ford­­son traktort, ezt a leghasznosabb modern mező­­gazdasági gépet, használnátok ? A Fordson minden segítő eszköz között a leghasznosabb, mely a leg­olcsóbb tüzelőanyagot (petróleumot) fogyasitja; nemcsak hogy játszva végzi el a föld megnövelését, hanem számtalan alkalmaztatási lehetőségénél fogva a legsokoldalúbb segítője a szorgalmas gazdának. Ára versenyen kívül áll és sokkal kisebb a tény­leges értékénél. Legalább is ez a meggyőződése azoknak a gazdáknak, akik a Fordsonnal dolgoznak. A traktor éra Ke 30.260.— Ár kötelezettség nélkül Sárhányők külön. <L> > u V £ cn a vH rö3 G oS > JsS G .a o ‘52 aS co Sü <U G JQ-ű o i—1 0/ N (Sí CJ ÖO ZJ o3 S-« SL> ü • fH N rG cn 03 Oh A Ford Motor Company gyártmánya Látogassa meg ma meg az országban lévő számos képviselőink egyikét \

Next

/
Oldalképek
Tartalom