Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-22 / 114. szám
2. oldal. Komáromi Lapok Ingyen vételkötelezettség nélkül megtekinthető! Mír m2j;írkiztek az őszi-téli női és leányka kabátajdooságok olyan óriási nagy választékban, amely minden képzeletet felülmúl. A kedvezményes árak az egész idényben érvényben maradnak Kertész J. Jenő áruházában Nádor-utca 25. sz, (az Otthon-kávéházzal szemben). — szeptember 21. Csehszlovákiában két nacionalizmus van. Az egyik a cseh nacionalizmus, amely az egész köztársaságra ráakarja oktrojálni imperialisztikus törekvését s a másik a szlovák nacionalizmus, amely Szlovenszkón akarná nemzeti elfogultságát minden vonalon érvényesíteni. Hogy a kétféle nacionalizmus egymással szemben is a legnagyob türelmet lenséggel viseltetik, azt nem szükséges külön mondani, hiszen ezt a csehszlovák köztársaság minden lakosa igen jól tudja. A kétféle hatalomra törekvő nacionalizmus közül a szlovák nacionalizmus, ha nem is öntudatosabb, de sokkal hangosabb s minket, itt lakó magyarokat sokkal közelebbről érint, tekintve, hogy a szlovák nacionalizmus éle nemcsak a cseh testvérek ellen, de legfőképen a magyarok ellen irányul. Különösen azóta nyilatkozik meg ez a soviniszta türelmetlenség nagyobb méretekben ellenünk, amióta Rothermere lord akciót kezdett a trianoni béke revíziója mellett. A magukat kizárólagosan őslakóknak tartó szlovákok elfogult vezérei és ujságorganumai hónapok óta a legélesebb és nem tagadhatják le, — a legdurvább támadásokban részesítik a magyarságot, amely politikai érettségébe’ folyó nyugodt hidegvérrel tér napirendre a legmeszszebbmenő demagógia megnem igen válogatott eszközének igénybevételével folytatott hadjárat felett és végzi polgári kötelességét, hűségesen fizeti súlyos adóit és adja fiaiból a hadsereg legjobb katonáit. Akinek tiszta a lelkiismerete, annak nincs mit reagálni azokra a támadásokra, amelyeket ellene intéznek és a magyar nemzeti kisebbség, melyet senki megnem kérdezett annak idején, hogy hova akar tartozni, ebben az uj államban, számolva nehéz helyzetével, éli kisebbségi életét és egyedül arra törekszik, hogy szerződésekben és az alkotmány alaptörvényben biztosított jogainak érvényt szerezhessen . .. De nem térhetünk ki mégsem az elől, hogy bizonyos jelenségekről ne vegyünk tudomást és mint az idők krónikása, ne közöljük le azt a legújabb akciót, amit a szlovák liga kezdett legújabban a magyarok ellen. Nagy plakátok jelentek meg Pozsonyban a minap az utcákon, a melyeken a fent nevezett liga bojkottot hirdet a magyar orvosok, ügyvédek és kereskedők ellen és fölhívja a közönséget arra, hogy ne menjenek olyan ügyvédhez tanácsért, aki csak a bíróságon beszél szlovákul. Ne menjenek olyan kereskedőhöz vásárolni, aki parlagi, konyhanyelven kezeli a szlovák nyelvet és ne menjenek olyan orvoshoz, aki nem a liga embere 1 íme erre hívja föl a szlovák liga a szlovákságot és igy ápolja az őslakosság között a megértést és testvéries viszonyt, amelyre pedig ugyancsak nagy szükség volna a republikában, amely a nemzetiségi államoknak legjellegzetesebb iskolapéldája. A türelmetlenség és gyűlölet politikáján nem sokat enyhít az, hogy a régi magyar születésüeket kiveszi a sorból a felhívás, különösen, ha egyébként lojális gondolkozásuak — de az is bizonyos, hogy az ilyen akciók nem érik el céljukat, mert azt csak a túlfűtött soviniszta agyvelő szivja magába, a meghiggadt, józan elem mit sem reagál az ilyen és hasonló mozgalmakra, hanem éli tovább nehéz életét, amely egyaránt súlyos mindenkire, akár szlovák, akár magyar, akár német legyen az. A magyar-román birtokper genfi tárgyalásai után. — szeptember 21. A Reuter ügynökség a magyarromán kérdésben azt a hirt közli, hogy Londonban a beavatott körök remélik, hogy a két kormánynak sikerülni fog a népszövetség decemberi ülése előtt közvetlen tárgyalás utján megegyezést létesíteni. A román sajtó két nap óta az előjelek után biztosra vette, hogy a magyar-román vitás kérdés ezúttal Genfben véglegesen Románia javára dől el. A hélfői halasztó döntés nagy meglepetést okozott, annál is inkább, mert Bukarest már kivilágításra készült és igy akarta megünnepelni a genfi döntést, amelyet biztosan kedvezőnek hitt a maga részére. Amint Budapestről jelentik, a magyar főváros ünnepies fogadtatással akarja kifejezni háláját Apponyinak, hogy o’yan kitartóan védelmezte Genfben a magyar ügyet. « Egy intelligens fiatal leány, aki szlovákul is beszél, elárusítónak felvétetik. Cim a kiadóban. A tannenbergi csata tizenharmadik évfordulóján Hindenburg birodalmi elnök ünnepélyesen kijelentette, hogy nem Németország felelős a háború előidézéséért. Hindenburg birodalmi elnök az egész német birodalom osztatlan érdeklődése mellett vasárnap leplezte le a tannenbergi csata emlékművét, amelyet a harc szinterén Kelet Poroszországban emeltek. Az ünnepélyen körülbelül nyolcvanezer ember vett részt. Hindenburg köztársasági elnök kíséretében Gessler hadügyminiszter is megjelent. Hindenburg a leleplezéskor olyan beszédet mondott, melynek hatása alighanem az egész világon érezhető lesz, A beszéd igy hangzott : „A tannenbergi nemzeti emlékmű elsősorban azoknak az emlékére készült, akik a haza felszabadítása közben haltak meg. Ezeknek az emléke és még életben levő bajtársaik becsülete arra kötelez, hogy ebben az órában és erről a helyről a következőket jelentsem ki: Azt a a vádat, hogy Németország felelős a világ legnagyobb háborújának előidézésében, a német nép és mi egyöntetűen visszautasítjuk ! Nem az — szeptember 21. irigység, nem a gyűlölet vagy a hóditási vágy adta kezünkbe a fegyvert. A háború kizárólag csak önvédelmünk volt az egész ellenséges világgal szemben. Tiszta szívvel vonultunk ki a haza védelmére és a kardot a német hadsereg tiszta kézzel forgatta. Németország mindenkor hajlandó arra, hogy ezt az állítást egy pártatlan bíróság előtt bebizonyítsa." A köztársasági elnök végül kifejezte óhaját, hogy szűnjön meg Németországban a belvíszály. Az egybegyiilt tömeg csaknem egy óráig tartó éljenzéssel felelt a birodalmi elnök szavaira. Páris, szept. 19. Hindenburg tannenbergi beszéde óriási felzúdulást és izgalmat okozott Franciaországban. A Petit Párisién élesen bírálja a beszédnek azt a részét, amelyben Hindenburg kijelentette, hogy Né| metország nem oka a világháborúnak. Az orvosszövetség meleg ünneplésben részesítette Lipscher Mér dr.-t, a kiváló sebészt, aki most jubilálta negyedszázéves működését a komáromi „Emberszeretet" közkórház élén. — Saját tudósítónktól. — — szeptember 20. tét jelentette. Két alacsony, földszintes ősrégi háznak nedves odúiban gyógyították a szerencsétlen betegeket, akiket balsorsuk ide vezetett. A városi törvényhatósági bizottsága a millenium évében pályázatot irt ki a közkórház terveire és harminchat pályázó közül Hübner és Fischer budapesti műépítészek tervét fogadta el. Az 1900. évben kezdik meg az építést és azt 1902. év nyarán fejezi be a vállalkozó, felszerelése is elkészül és 1902 szeptember l-én átadható a szenvedő emberiségnek a 150 ágyas kórház, mely az emeletes nagy befogadóképességű főépületen kívül két paviilonnal rendelkezik az elmebajosok és a fertőző betegek számára. A közkórház működése. Messze vidéknek egészségügyi igényeit elégítette ki az uj kórház, amelyet a modern higiénia követelményei szerint rendeztek be. A kórházigazgató — szeptember 21. Komárom társadalmának ünnepnapja volt kedden, azzá avatta Lipscher Mórnak, a közkórház neves főorvosának negyedszáz éves működését jubiláló ünnepség, amelyet orvostársai, tanítványai és a hálatelt betegek együtt rendeztek meg a város vesetőségével és társadalmával. Az impozáns lefolyású ünnepségen méltókép kibontakozott Lipscher Mórnak nagy értéke, amely tisztelőinek hálatelt spontán köszöntő szavaiban tükröződött most vissza. Komárom város valóban szerencsés, hogy olyan ember őrködik a közegészség felett, mint Lipscher Mór dr., akinek negyedszázados orvosi működése mély nyomokat hagyott a város közegészsége fejlődésének történetében. Komáromnak a múlt évszázad utolsó éveiben közkórháza olyan szomorú képet nyújtott, hogy egy uj kórházépület felállítása a legnagyobb élletszükséglemellett két főorvos és két segédorvos' működik, ezenkívül két orvos gyakornok az ápolószemélyzeten kívül. A háború alatt befogadó képességét 250 ágyra emelik és ez alatt az évek alatt hatalmas teljesítményt végez. A lefolyt 30 esztendő alatt 52920 beteg volt ápolás alatt a közkórházban a sok ezer ambuláns betegen kívül, akik a kórházat különösen a vidékről felkeresik. Ma egyike a legjobb hírnevű közkórházaknak, amelyet igen jó részben nagynevű műtő orvosánák Lipscher Mór dr. kórházigazgatónak köszönhet, aki szintén negyedszázad óta működik a a kórház kötelékében A kiváló orvost nagy arányú ünnep'ésben részesítették orvostársai és a csehszlovákiai orvosszövetség pozsonymegyei kerülete. A szövetségi fiókegylet disz- Ülése. Az orvosszövetség komáromi fiókegylete bensőséges és gyönyörűen lefolyt ünnepet rendezett kiváló karlársának tiszteletére. A városi közkórház előadó termében folyt le az ünnepség, amelyen megjelentek Limbacher Rezső pozsonyi nőorvos, az orvosszövetség pozsonyi elnö&e, a hatóság képviseletében ott volt Novotny RiKárd űr. járási főnök, Csizmazia György városbiró Mezey János dr. tiszti főorvos, a komáromi orvosi fiók-egylet elnöke, Gadl Zdgmond nyug. városi tiszti főorvos Hajós Fülöp dr. szövetségi aletnök, Völgyi Elemér, a komárommegyei orvosi kar nesztora, aki a jövő évben üli hatvanéves orvosi gyakorlatának évfordulóját, jelen volt Pluhár Vladimir a munkásbiztosi ó intézet igazgatója, Rauscher Zsigmond dr., Bardócz József dr., Kovács Gyula dr., Szilárd Béla dr. komáromi gyakorló orvosok Singer Dezső dr. kórházi osztály főorvos, Polony Béla dr. az orvosszövetség jegyzője, valamint a komáromi, ógyallai járásoknak csaknem minden orvosa, de eljöttek Magyar- Komárom, Stőny, Ács stb. községek magyar orvosai is, hogy tanúi legyenek Lipscher dr. ünneplésének. A jubiláns üdvözlése. Az ízlésen feldiszitett terem sürti széksorai teljesen megleltek, mikor Mezey János dr. főorvos az orvosszövetség komáromi fiókjának elnöke megnyitotta a díszközgyűlést. Meleg szavakkal üdvözölte á megjelenteket és jelezte, hogy a díszközgyűlésnek egyetlen tárgya egy nagytudásu orvos Kartársnak, Lipscher Mór dr. kórházi igazgató főorvosnak ünneplése, aki a szenvedő emberiség javát célzó pályafutásnak egyik jelentős állomásához jutott, itteni működésének 25 dik évforduiójá- i hoz. Javasolja, hogy egy három tagú I küldöttség kérje hl az ünnepeltet, hogy a díszközgyűlésen megjelenni szíveskedjék. A háromtagú küldöttséggel megjelent Lipscher dr.-t mind zajos éljenzéssel, helyeikről fölemelkedve percekig tapsolva fogadták. Az éljenzés a taps elcsendesülése után Mezey János dr. elnök a következő szép beszéddel üdvözölte az ünnepelt népszerű főorvost: — Huszonöt évvel ezelőtt — mondta Mezey dr. — nagy munka fejeződött be ebben a városban. Lelkes szakférfiak kitartása, a város közönségének önzetlen áldozatkészsége megteremtette a közkórházat. Hogy a közegészségügy terén úgy a városra, mint messze vidékére e körülmény mily jelentős fordulót képez, bővebben nem kell fejtegetnem ma, mikor mindenki tudja, hogy életünkért, egészségünkért való küzdelemben egy jól szervezett és jól vezetett kórház mit jelent. — Huszonöt évvel ezelőtt, egy ifjú ember indult el a budapesti Szt. István kórház b) pavilonjából a sebészi osztály orvosai közül, felszerelve a tudás abszolút értékű fegyvereivel, hevitve a dolgozni akaró és tenni tudó ifjú minden nemes ambíciójával, hogy mint a kórház főorvosa átvegye a sebészi osztály vezetését. Lipscher Mór dr., mai napunk ünnepeltje volt eme ifjú. — Nagy iskolából jött ide. Vagyunk itt még elegen, kiknek kellemes csengésű halhatatlan emlékű mestereinknek Korányi Frigyes, Emersich, Mihalkovics, Hőgyes, Kézstnarszky, Tauffer, Ajtay, Récsey professzoroknak neve. — Sebészi alaptanulmányait Récsey professzor oldalán végezte Lipscher dr. abban az időben, midőn orvostudományunk a nagy Semmelweis tanítása 1987. szeptember 22. Bioit a Mik el.
