Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-20 / 113. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1927. szeptember 20. Ingyen vételkötelezettség nélkül megtekinthető! Már megérkeztek az őszi-téli női ess leányka kabátnjdonságok olyan óriási nagy választékban, amely minden képzeletet felülmúl. A kedvezményes árak az egész idényben érvényben maradnak Kertész J. Jenő áruházában IVádor-ntca 25. sz, (az Otthon-kávéházzal szemben). ügyminiszterben erős segítő társra talált. Igen tekintélyes delegátusok úgy vélekednek, hogy a vitás kérdést a hágai nemzetközi törvényszék elé kell utalni és a tanács nem tolhatja fel magát egy tisztán jogi kérdésben döntőbíróul, mert azzal a választott bírósági elvet ássa alá. Briand francia külügyminiszter vasárnap este visszaérkezett Párisból, hogy a tanács hétfői ülésén személyesen résztvegyen. Vasárnap este hire kelt, hogy a tanács hétfői ülésének egy része, amelyen tovább folytatják a vitát a magyar-román kérdés­­b en, z árt aj tök mögött fog lefolyni. A. tegnapi ülésen decemberre halasztották a végleges dön> tést a magyar-román birtok­perekben. — szeptember 20. Hétfőn a népszövetségi tanács tovább folytatta vitáját a magyar román birtok per felett és eredetileg tegnapra várták a döntést. Az ülés délelőtt fél 12 kor kezdődött nagy érdeklődés mellett. Először Scialoje (Olaszország) szólalt fel, aki részben támogatta a magyar állás pontott, hangsúlyozva, hogy a népszövetség paktuma 11. sza­kasza semmi eseire sem kénysze­rítheti a feleket a bizottsági javaslat elfogadására csupán azt engedi meg, hogy a tanács barátságosan ajánlja elfogadását. Ha ennek ellenére a felek nem fogad nák el a javaslatot, úgy a 12. szakasz alkalmazására kerül a sor, amely úgy rendelkezik, hogy ki kell kérni a há­gai nemzetközi törvényszék döntését. Scialoje után Villegos elnök el akarta rendelni a szavazást a bizottság javas­latában foglalt alapelv felett. Ezután Apponyi Albert gróf bizonyí­totta, hogy a tanács egyáltalán nem vette fon­tolóra a magyarok álláspontját és aggodalmait. Elismeri, hogy nem kis bátorság kell a szemlátomást túlnyomó többség elle­nében való opponálásra, azonban Magyarországnak nagy erkölcsi erőt ad az a tudat, hogy mellette szól a jog és az igazság. Ha a tanács a javaslatban felsorolt alapelveket magáévá is teszi, a jogi kérdés továbbra is döntetlen marad és ebben csak a szovjetkormánynak lenne öröme, mert ilyen határozat a magántulajdon szentségét tá­madná meg. Ha a tanács meghozza ezt a határozatot, akkor aboisevizmus jogi álláspontja fog győzedelmeskedni. Csak egy lehetőség van: a legfőbb nemzetközi törvényszék Ítéletét kikérni, amely mind a két félt kötelezi és csak e fórum döntésének lehet kényszerítő ereje. Magyarország minden áron arra törekszik, hogy jó szomszédi viszonyban éljen Romániával, kész tárgyalni, haj­landó engedményekre, tudja méltányolni a román kormány szociális intézkedé­seit, de ilyen koncessziókat csak az elvi döntés meghozatala után tehet. Chamberlain szólalt fel ezután, ide­ges volt, minden szaván megérzett az ingerültség. Szemére vetette a magyar kormány­nak, hogy hajthatatlan és makacs, ö sok időt pazarolt az ügy megoldá­sára, de Magyarország még csak köz­vetiiő javaslatot sem próbált tenni. A tanácsnak meg kell őriznie a maga te kintélyét egy olyan kérdésben, amely veszélyezteti a békát. Csatlakozik S;re­­semann felfogásához, aki szintén elfo­gadásra ajánlja a javaslatban foglalt három alapelvet. Ha várakozás ellenére a felek nem tudnának megegyezni, akkor három hónap múlva Siresemann inditvá nya szerint fontolóra lehet venni azt a kérdést, hogy felhívják e dön­tésre a hágai nemzetközi törvény­székét. Sátó japán delegált a mármas bizott­ság indítványát ajánlja elfogadásra. Ezután az elnök délután negyed 2 órakor bezárta a tanácskozást es foly­tatását délután 4 órára tűzte ki, tekin­tettel arra, hogy még sokan vannak bejegyezve, akik fel akarnak szólalni. A tanácskozást 4 órakor folytatták és ezen az ülésen újra felszólalt Apponyi Albert gróf. Néhány megjegyzést tett Chamberlain nek arra a szemrehányá­sára, hogy Magyarország túlságos ín­­tranzigenciát tanúsít. Hivatkozo.t arra, hogy Magyarország már akkor lemond a döntőbíróság előtt elért eredmény egy részéről, amikor javasolja, hogy forduljon a hágai törvényszékhez. A magyar kormány különben is a pol­gári károsultak érdekében és nevében jár el és nem rendelkezhetik teljes szabadsággal. Hangsúlyozza, hogy saját felelősségére messzemenő anyagi enged­ményeket helyezett kilátásba Romániá­nak, amennyiben elfogadják a jogi alapeivet. Utána Stresemann német birodalmi külügyminiszter mondott hosszabb be­szédet. Végre hosszas tárgyalások után fél 5 órakor létrejött a döntés, amely szerint a magyar román vitás ügy végleges elintézését a decemberi ülésszakra napolták el. Ez abban a formában történt, hogy a tanács, miközben a két érdekelt fél tartózkodott a szavazástól, egyhangúlag elfogadta a hármas bizottság javaslatá­nak első részét Villegas elnök magya­rázatával, amely szerint ennek a rész­nek csupán a két félhez intézett ajánlás jellege van. — Kiadó hónapos lakás. Szoba, konyha, éléskamrából álló bútorozott hónapos lakás kiadó. Tolnai-utca 25. Anyagi csőd fenyegeti az orosz szovjeturalmai. — szeptember 18. Kovnóból érkező jelentések szerint, miután a szovjetkormány sem Angliától, sem Amerikától kölcsönt kspni nem tudott, kénytelen aranykészle­tének jórészét á;uba bocsájtani. A német birodalmi bank most egy­millió fontért vásárol aranyat a szovjet kormánytói. A gazdasági krízis gyors kifejlődésével kapcsolásban szók a hí­rek, hogy Oroszország közvetlenül há­ború előtt all, nagy izgalmat okozott Moszkvában. Az élelmiszerek ára 75—100 szá­­za!ékkaí(eme!kedett, a munkanélkü­liség is állandóan emelkedik, mert a bizonytalan politikai helyzetre sok vállalat ideiglenesen beszüntette üzemét, a gyárak pedig csak a napi szükséglet számára termelnek, kapaci­tásuk kicsiny töredékével. Ukrajnából érkezett hírek arról szá­molnak be, hogy Románia határain nagy csapaiösszevonások történnek. A konstanci kikötőben vaiaflanul két orosz hadihajóból álló flotta Odesszából jö­vet román vizekre futott. Hír szerint ezeknek az összevonásoknak hadgya­korlat a célja. Kétségtelen, hogy Szovjetoroszország gazdasági ne­hézségekkel küzd ezidőszeríní és a belpolitikai válságot külpolitikái téren akarják kiküszöbölni. A szovjet kormány számos fontos intézkedést léptetett életbe és maris újabb letartóz­tatások történtek, áííitólag egy nagyobb arányú kémszetvezet leleplezésének ürügye cimén, amely Románia javára végzett kémszolgálaíot. Egymillió frank. A newyorki polgármester Párisba érkezett és első útja Nungesser édesanyjához vezette, akinek átadta annak a gyűjtésnek eredményét, ame­lyet az első óceánrepülők, a sze­rencsétlenül járt Nungesser és Coli édesanyja számára indítottak Ame­rikában. Nungesser édesanyja kerek egymillió frankot kapott a gyűjtött összegből és valóban: egymillió frank, még ma, a leromlott francia valuta korában sem megvetendő összeg. Kérdés csak az, hogy vájjon ezek a ropogós bankjegyek elég ha­tásos flastromot jelentenek-e a meg­tört anya vérző sebe felett és hogy — általában — nem egy millió frank hanem a világnak minden kincse és gazdagsága, csiilapithatja-e csak egy pillanatra is egy anya fájdalmát, aki egyetlen fiát elvesztette ? Ha igy nézzük a dolgot, lehetetlen, hogy ne tartsuk hamisítatlanul amerikainak azt az ötletet, hogy egy ősi halott édesanyját pénzzel, rideg és szeny­­nyes pénzzel ju-almazzanak azért, mert fia Amerika és Európa közös érdekeinek harcában feláldozta ifjú | életét. Jutalmazzanak, — igen. Mert mint foghatnók fel másképp ezt az összeget? Kárpótlásnak — ugy-e? — vajmi kevés volna egymillió frank, még Rockefeller, Astor, Vanderbilt és Morgan vagyona együttvéve is ke­vés azérta pótolhatatlan veszteségért, amelyet egy anyának fia elvesztése jelent. Tehát csak jutalom lehet: a ha­lott hős szülőjének adják oda egy ha­lálos vállalkozás bérét és szomorúan jellemző korunkra, hogy ezt a jutalmat csak pénz alakjában tudták elkép­zelni és megvalósítani az emberek. Hiszen ha e tekintélyes összeg át­adásakor Nungesser anyjának szi­vébe láthattak volna! Bizonyos, hogy ebben az anyai szívben az örömnek, egyetlen szikrája sem rebbent, holott egymillió frank, mint tőke minden francia polgár legmerészebb álmát, elérhetetlen életcélját jelenti. De hol van az az anya, aki olyan áron jutott volna még vagyonhoz, mint a szerencsétlen fiatal pilóta édesanyja és hol van az az anya, aki mindenét, utolsó párnáját is oda ne adná inkább, csak fiát megmenthesse minden pusztulástól, amellyel az élet és halál fenyegeti. Hiszen igaz: fel­foghatjuk a dolgot úgy is, hogy az anyának, ha egyetlen fia és kenyér­keresője valamely vállalat szolgála­tában vesztette életét, ez a vállalat kártérítést fizet és mivel Nungesser az emberiség nagy vállalkozásának halottja, ezért itt az emberiségnek kötelessége a kártérítést me sr fizetni, — felfoghatjuk a dolgot igy is. De azért, tudja Isten, mintha valahogy mégis kegyetlennek éreznék azt, hogy egy anyai szív ömlő vérének pénzzel próbálnak gátat emelni, holott az anyai szív a legfurcsább valami e földön: ha egyszer vérezni kezd, nincs hatalom, amely ezt a vérfolyamot elállitsa ... Igy fiatalít és szépít a [SlMe llllPÉi HL 1239031 Minden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. A * A zsidó nő feladatai Palesztinában. cionista «ők világszövetségének* negyedik kongresszusa. — szeptember 19. | A napokban megtartóit baseli cionista kongresszus keretiben rendeztek meg a cionista nők világszövetségének IV. konferenciáját, melyen tizeniiet ország 1 — Palesztina, Argentína, Belgium, Bul­gária, Németország, Franciaország, Ang­lia, Hollandia, Kanada, Ausztria, Len­gyelország, Romania, Délafrika és Cseh­szlovákia, — képviseletében negyven­hat delegátus jelent meg. A konferenciát a világszövetség el­­nöknójenek, Lady Herbert S.ürmeinek angol es lieber nyelvű beszéde nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy Palesztinában rendkívüli feladatok várnak a zsidó nőkre, akiknek egyaránt reszt seit venniük Palesztina telepítésének munkájában es a zsidóneveies túkeietesiieseben. A nem­zeti jövendő megalapozására egyseges összefogásában kell egyesíteni a vnag zsidóságai. Izrael álomországának zsidó való­sággá kell válnia. Weiszmann dr. a cionista végrehajtó­­bizottság neveben üdvözölte a konfe­renciát es méltatta a zsidó nők mun­káját. Több üdvözlő beszed meghaiiga­­tasa után hditti Eder es Rontana Gord­­man (London) referáltak a nóegyesulet kei évi müköuéserői. J Marns asszony a pénzügyi Helyzetet ismertette. A má­sodik es narmadik ülésen Aniio Müller- Kohen, Maiséi üchochat és Ada Fisch­­man felszoilaiása man Gellver a zsidó munkásnő helyzetéről számolt be. Kifejtette, hogy intenzív munkát kíván a polgári származású zsidó nőnek az uj ke­retekbe való beilleszkedésbe. Rámutatott arra, hogy kisebb az az anyatragédia, mikor a paíesztimai zsidó­­anya nem érti gyermeke héber beszé­dét, mint az, minor az anya az asszi­miláció aital teljesen elveszti gyermekét. A negyedik ülésen Steiner asszony (Prága) a zsidó nemzeti öntudat fej­­tesztesenek és megerősítésének szüksé­gességét hangsúlyozta. Általában az a vélemény alkuit ki, hogy munkaközösséget kell teremteni az országok egyesületei között az in­tenzivebb munkaprogramm keresz­tülvitelére. A konferencia tudomásul vette Brisko asszony (Anglia) bejelentését, mely sze­rint Londonban egyesület alakult a „Zsidónők törvényes helyzetének fel­javítására törekvő egyesület“ címmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom