Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-17 / 112. szám

6. oldal.

Komáromi Lapok

1927. szeptember 1T.

azért, hogy ezt megírtam róla, hanem azért utalt ki egy gyengéd hátbaütést, mert:

— Ugyan hogyan lehet aggódni a bakfisokért és kis lányok miatt aggódó anyákért ? Hát vannak még bakfisok ? Hat vannak még a kis lányukért aggódó anyák? Hiszen ha volnának, akkor lányaik ruházkodását, viselkedését, kOnnyü, fölényes fiús modorukért már elóbb kétségbe estek volna, még mielőtt a komáromi utcák réme: az aszfalt betyár megjelennék. De hát ugyan mit keres ez itt? Az aszfalt betyárok ideje már régen a múlté. Kell ma üldözni egy csinos fiúnak a lányok legnagyobb részét? Nagyon kevés lány menekül ma az utcán, mint nagyanyáink idejében, ez elöl a fiú elől, a csinos fiú elől, akiről tudja, hogy meg akar vele ismerkedni. Hol vannak már azok a boldog, tisztes idők ? Ma már a legtöbb lány maga forszírozza ki az utcán az ismeretséget és nagyon kevés lány szalad el az üldOző aszfalt betyár elől.

— Természetesen hangsúlyozom, hogy tisztelet a kivételnek.

— Nagyon szomorú volna, ha nem volnának még kivételek. Igaz, hogy számuk nagyon kicsi és az a szám is nagyon fogy.

így beszélt a barátom. És erre én gondoltam valamit.

— Tudod mit? Ha már úgy is kOzbekotyogsz és folyton zavarsz, légy szives, ülj le és ird tovább.

Szót fogadott. Leült és irt. Tehát most ő következik.

— Komárom erkölcsei semmit se fognak romlani azzal, hogy pár u'cát kiaszfaltoztak. Mert az aszfaltok réme: az as> faltbetyár már régen múzeumi tárgy, mint a kengyelfutók. Már mi az ördögnek szaladjanak ezek az aszfaltbetyárok a nők után, amikor legtöbb nő egyáltalában nem szalad előlük.

Láttad már a „Nem nősülök“ cimü vígjátékot, aminek csak egy hibája van, hogy vígjátéknak nevezi az írója, pedig erkölcsrajz, az a mai, saját vesztébe rohanó nőnevelés erkölcseit festi, amelyek elszomorítók, szivet összefacsaritók. Hála Isten, Komárom még ettől a sülyedéstől messze van, de sajnos, gyorsvonati sebességgel rohan arra felé, arra felé a modern, divatos léhaság felé, amelyről maga az eg ik főhős azt mondja, hogy ha szende, fiatal kis húga volna, hát nem engedné ebbe a léha világba, mert féltené, hogy megfertőzik a hcfehét lelkét.

— Ezt a Nem nősülök cimü erkölcs rajzot minden lányos apának, anyának meg kellene nézni, vagy olvasni, mert abban egy rettentő Memento móri van, egy velőkig ható sikoly tás, ami azok ajkáról szokott elhangzani, akik nagy örvény szélén állanak és már szédülnek, érzik, hogy már veszve vannak.

— Ti anyák, ti apák, ti fiuk, akiknek leányaitok, vagy kis húgaitok vannak, olvassátok el ezt a darabot és undorodjatok meg attól a világtól, amely ott leirva van, mert az a világ, az a léha, sikamlós beszédű, kétértelműnek mondott, de nagyon is egyértelmű megjegyzések, hányaveti, a szelídséget, a női ideált megvető, lekicsinylő, lemosolygó, leajkbiggyesztett léha felfogás már itt van a kertek alatt.

— És ne vigasztaljátok magatokat azzal az ámítással, hogy a darab is házassággal végződik. A darab igen, ott könnyű a szerzőnek, de az élet színdarabját a sors írja s ott keves< bb flört végződik házassággal. A léha felfogás légkörében élők közül esak a perverzitás felé hajlók keresnek esetleg feleséget, de józan és épeszű ember nagyon kevés.

— Tudod mit mond a paraszílegény a népdalban az olyan ide is kacsintó, oda is szemező, a csípőket nagyon is ringató lányra? Azt mondja, hogy

Szeretőnek szeretnélek,

Feleségnek nem vennélek I

No látod 1 Ne fólj tehát te az aszfait betyároktól, akik már nincsenek, hanem inkább sírd vissza az aszfalt betyárok világát, amikor még a nők rémülten menekültek az utcán, ha észrevették, hogy valaki olyan szemtelen, hogy kö veii őket. Ma már legtöbb nő nem tartja szemtelenségnnek, ha valaki az utcán utána kószál.

— Az aszfalt betyárok világában, ha a kis lány észrevette, hogy követi valaki, megrebbent galambként szaladt haza és ott lihegve panaszkodott az

édes anyjának:

— Jaj anyám, egy szemtelen ur egész idáig nyomon követett. Csakhogy már hazaértem!

És a mai modern korban ? A jó későn hazatérő lány ezzel dicsekszik otthon az anyjának.

— Az utcán megismerkedtem egy csinos fiúval.

A modern mama nem szidja le a lányát, hogy utcán nem illik egy úri leánynak ismeretséget kötni, hanem még azt kérdi a jól nevelt leányától:

— Remélem meghívtad, hogy látogasson el hozzánk 1

— Akarsz még többet is te, az aszfalt betyároktól félő aszfalt imádó? — kérdi tőlem a barátom. Mert napokig tudnék irni erről, de most más dolgom van. Itt hagylak. Folytasd te az írást.

És ezzel elment.fcEgészen meggyőzött arról, hogy igaza van. Kár volt írnom az aszfalt betyárokról, akik tényleg nincsenek. Elhatároztam, hogy ezt a részt ki is hagyom cikkemből, de már késő volt, a cikk elejét már elvitte a nyomda, már ki is szedték. Kész szedést pedig kár törölni. Minek haragítsam magamra az egész nyomdát. Örülök, hogy harag nélkül megúszom az esetet, mert remélem, hogy a modern mamák és lányok a barátomra fognak haragudni, nem énrám, hiszen a fenti kritikát a barátom irta, nem én.

De most már egészen kijöttem a témából, azt sem tudom, mivel kezdtem, hát nem is folytatom tovább. Majd máskor elmondom, ami most a toliamban maradt. Nuaf.

Egy világirü táncosnő fantasztikusan tragikus

halála.

— szeptember 16. Isadora Duncan, a világhírű táncosnő, szerdán este Nizzában hirtelen és tragikus módon meghalt. A táncosnő gyalogsétára ment és útközben egy automobillal találkozott, amelyen két ismerőse ült. Meghívták, hogy üljön fel a kocsira. Isadora Duncan helyet foglalt és hátravetette a nyakán levő hosszú sál kendőt, amely egészen a hátsó kerékig nyull le. Az autó nekiiramodott,

a sál egy szempillantás alatt felcsavarodott a hátsó kerékre s megfojtotta Isadora Duncanf.

Utilársai csak akkor vették észre a katasztrófái, mikor élettelen testét a kerékre csavarodott sál mészszire kivetet'e a kocsiból.

Isadora Duncan 1878. május 27-én született San Franciscóban és a kilencvenes években egész Európát bejárta táncművészeiével, ő volt a modern táncművészet úttörője Ké sőbb a Berlin mellett lévő Grunewaldban tánciskolát nyitott. Első férje Singer va'rógépgyáros volt, akinek nevéről nevezték el a Singer féle varrógépeket. Két gyermeke szintén tragikus autószerencsétlen ségnek esett áldozatul. Duncan második férje Szergej Jesszenin a te hetséges fiatal orosz költő volt, aki pár évvel ezelőtt Moszkvában öngyilkosságot követett el. — ö volt Európában az első táncosnő, aki mezítláb táncolt és ledobta a tült, a hagyományos fehér tüllből készült ballettszoknyát. Ehelyett lágyan -~mló görög tunikát öltött magái a.

Dávid, királyi)

— Frank Wedekind. —

Sírjából szent Dávid király kilépve,

Szemét lehunyja, lantját pengeti.

Hálát rebeg, hogy e szerencse érte S a császárt zsoltárral köszönthet!.

Mint Abiság rég holdvilágos este:

Halljuk most lantját újra silvrepesve.

A dicshimnusz s a győzedelmi dal Pénger felé száll, mint zúgó vihar.

»Légy üdvöz itt Palesztinába’ Felség S hű hitvesed s fcik eljöttek veled: Kegyelmes úr, lakáj, pap s hogy ne essék Árnyék a fényre : nagy rendőrsereg.

E szent hely, mind a jhány, régóta várja, Hogy zúgjon ajkadról a szózat árja S hogy megrögzitse — arra vágy szive — Fotográfus — e nap emlékére».

*) A hires, bár ma született gyermekként ártatlan caháret-dal, melyért költője annak idején felségsértés miatt hősre került, 0. K.

»Kiáltsunk újra hit »Isten hozott»-a!

S mély hódolattal járuljunk eléd,

Hogy a szentföld Írásit ma helyrehoztad. Hibád, hogy eddig meg nem tiszteléd.

Milljó keresztyén szív égig magasztal S a Golgotha is nő egy jó arasszal,

Hogy rajt’ hangzók el az Úr végszava Hajdan s tiéd az első ime — ma*.

Osvdth Kálmán.

HIBEK.

— Masaryk elnök Kistapoiosinyban.

Masaryk dr. köztársasági elnök, mint a csehszlovák sajtóiroda jelentette, Prágából Pozsonyon és Érsekújváron keresztül Kistapolcsányba utazott, ahova csütörtökön reggel röviddel 8 óra után meg is érkezett.

— Tuba János emlékezete. Hét éve

annak, hogy egyik verőfényes szeptemberi reggelen váratlanul gyászosra borult be felettünk a magyar égbolt, az itt élő magyarság egyik legkiválóbb vezérének, Komárom leghűségesebb fiának: Tuba Jánosnak lobbant ki élete fáklyája. Ma, szeptember 17-én van a szomorú évfordulója annak, hogy Tuba János nemes szive megszűnt dobogni, hogy elköltözött körünkből a Vezér, aki, míg élt, a legönzetlenebbül küzdött a magyarságért, a közélet minden mozgalmában az elsők között munkálkodott, szóval, tollal és tettel szolgálván nemzetét és szülővárosát. E lapok érdemes alapítóját és halála napjáig irányitó vezérét veszítette el benne, kinek példás élete e földi létből való elköltözése után is hat és buzdit az utókor előtt. Elmúlásának fájdalmas évfordulóján emlékezzünk meg Róla igaz szeretettel és a református temetőben nyugvó drága hamvaira ráboruló sírját hintsük be a kegyelet virágaival \...

— A skót vendegek elutazás«. A

Presbiteri Világszövetség skót bizottságának illusztris tagjai, James R. Forgan, Villiam I. Baxter lelkészek és George S. Duncean teológiai tanár, akiknek a komáromi református egyháznál tett látogatása feledhetetlen emlékeket hagyott vissza a szivekben, — folyó hó 16-án, pénteken délelőtt a tíz órai vonattal utaztak el Komáromból Érsekújvár felé, ahonnan gyorsvonattal Prágába mentek. A távozó vendégeket a ref. egyház elnöksége és a ref. konfirmált leányok köre kisérte ki az állomásra, ahonnan szívélyes búcsú vétel után utaztak el az illusztris vendégek.

— Huszonötévé» tanítói jubileum.

Teljes csendben, de annál bensőségesebb hangulatban ünnepelte meg Bagota község Virsik Jánosnak a római katholikus iskola igazgatójának huszonöféves ianilói és kántori működését. Szeptember 1 én az iskolai Veni Sancte után a katholikus iskolában összegyűlt közönség meleg ovációban részesifette az ünnepeltet. Szaha Dezső ógyallaí / plébános, a bagolai iskolaszék elnöke, szívből jövő beszédben méltatta Virsik János érdemeit: lelkiismeretes munkáját, az iskolás gyermekek iránti szeretetét és főleg azt a legnagyobb érdemét, hogy a mostani nehéz időkben, Virsik János megmaradt katholikus tanítónak a szó legteljesebb értelmében, amit bizonyit az ő fáradozásának köszönhető, szép és minden modern igényeknek megfelelő bagotai uj katholikus iskola felépítése. A beszéd alatt óit csillogott a meghatottság könnye, úgy a felnőttek, mint a kis gyermekek szemében. Az iskolások nevében Zsigó János VI. o. és Hajtman Jolán II o. tanulók mondtak kedves köszöntőket; azután még Csengéi Emma és Molnár János VII. o. gimnazista szólották a régi taniiványok nevében, akik már az élet tapasztalatai révén tudnak arról beszélni, hogy mit köszönhet az ifjúság egy jő tanítónak. Virsik János igazgató tanító meghatottan köszönte meg a kedves megemlékezést.

— Figyelmeztetés a közönségnek A

Nádor-utca 8. sz. alatti pénzügyi palota bejáratát szeptember 19 ike és 24 ike között átépítik. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy az ebben az épületben * elhelyezett pénzügyigazgatósági kirendeltséget, az állami adóhivatalt, a jövedéki ellenőrző hivatalt, valamint a földmérő hivatalt a jövő héten csupán a legsürgősebb esetekben keressék fel, még pedig délelőttönként 11—12 óra közti időben. Más órákban az épületbe bejárni nem lehet.

— Vérét összeütközés a csendőrökkel Deákifean. Az elmúlt hét végén, —• t mint tudósítónk Írja, véres összeütközés történt Deáki községben a csendőrök és a falu ifjúságának egy része között A deákíi Szent Benedek-rendi uradalom aratómunkásai az aratási szerződés megkötése után a szokásos áldomást tartották s mint ilyenkor szokták, nagyobb csoportban dalolva mentek haza. A csoporttal az utcán találkozott egy civil ruhába öltözött csendőr, aki nyersen reászólott az éneklőkre, hogy hallgassanak el, mert baj lesz. A legények visszaszóltak, mire az esti sötétségben szóváltás kezdődött, melyben a csendőr arculütött egy legényt. Ez természetesen elmérgesitette a helyzetet és az amúgy is boros hangulatban levő legények a csendőrt megszalasztották. A csendőr a laktanyába futott, fellármázta az ott levő csendőröket, kik azután négyen abba a korcsmába mentek, anol az aratók mulattak. A csendőrök a korcsmában az utcai csetepaté részeseit keresték, melyből összeütközés keletkezett, melynek során egy legény szuronydöfés folytán súlyosan, a csendőrök pedig könnyebben megsebesültek, Másnap reggelre tizenöt legényt elfogtak és a nyitrai ügyészség fogházába szállították őket. A legények t gadják az összeütközésben való részvételüket. A sajnálatos dolog felidézéséért elsősorban feltétlenül hozzájárult az, hogy a csendőr, aki civil ruhában volt, az éjjeli sötétségben, amikor még arcát sem ismerhetik fel, mint rendcsináló akar fellépni. Bizonyos, hogyha a legényekre egy uniformisban levő csendőr szól rá, akkor azok elhallgatnak és nem történik semmi. így azonban azt sem tudhatták, hogy kivel állanak szemben s a sötétségben jogosan hihették, hogy valami kötekedővel kerültek össze, aki az általánosan szokásos esti falusi éneklést akarja legénykedésére kihasználni. Elvárható ezek után, hogy a vizsgálat az összeütközést felidéző okokra is a legmesszebbmenően terjedjen ki és a hatóságok ne elégedjenek meg azzal, hogy a csendőrök egy csomó legényt, mint bűnöst beszállítottak. _

— Ötvenszázalékos vasúti kedvezményben részesülnek a Ro'hermere oltani tüntetők. Már a kassai tiltakozó gyűlés alkalmával híre kelt, hogy az államvasutak a vidékről Kassára utazó tüntetőknek 50 százalékos vasúti kedvezményt bocsájlottak rendelkezésére — Legutóbb Szlovenszkó több városában tartottak Rolhermere ellenes tüntetéseket és mint a hivatalos jelentés is beszámol arról, a vasutügyi minisztérium ezekre a liltakozó népgyülésekre ötvenszázalékos jegykedvezményt adóit a tüntetőknek. A sztaroszták aláírták és bélyegzővel elátták a résztvevők névjegyzékét és annak alapján adta ki minden vasúti pénztár a féláru jegyet.

— Aki egy öreg embert ver meg. Furcsa virtuskodás hire érkezik Bátorkesziről, ahol egy vasúti málháié őszszeveszett egy Moravcseik Mihály nevű 60 éves öreg emberrel. A veszekedésnek verekedés lett a vége. Birkózás közben az öreg a földre esett, de ellenfelének ez a győzelem nem volt elég, hanem a földön heverő öreget egy kis kézi létrával agyba-főbe verte. Az öreg gazda karja eítört és állítólag amputálni kell.

j

f