Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-17 / 112. szám

6. oldal. Komáromi Lapok 1927. szeptember 1T. azért, hogy ezt megírtam róla, hanem azért utalt ki egy gyengéd hátbaütést, mert: — Ugyan hogyan lehet aggódni a bakfisokért és kis lányok miatt aggódó anyákért ? Hát vannak még bakfisok ? Hat vannak még a kis lányukért ag­gódó anyák? Hiszen ha volnának, ak­kor lányaik ruházkodását, viselkedését, kOnnyü, fölényes fiús modorukért már elóbb kétségbe estek volna, még mi­előtt a komáromi utcák réme: az asz­falt betyár megjelennék. De hát ugyan mit keres ez itt? Az aszfalt betyárok ideje már régen a múlté. Kell ma ül­dözni egy csinos fiúnak a lányok leg­nagyobb részét? Nagyon kevés lány menekül ma az utcán, mint nagy­anyáink idejében, ez elöl a fiú elől, a csinos fiú elől, akiről tudja, hogy meg akar vele ismerkedni. Hol vannak már azok a boldog, tisztes idők ? Ma már a legtöbb lány maga forszírozza ki az utcán az ismeretséget és nagyon kevés lány szalad el az üldOző aszfalt betyár elől. — Természetesen hangsúlyozom, hogy tisztelet a kivételnek. — Nagyon szomorú volna, ha nem volnának még kivételek. Igaz, hogy szá­muk nagyon kicsi és az a szám is nagyon fogy. így beszélt a barátom. És erre én gondoltam valamit. — Tudod mit? Ha már úgy is kOzbekotyogsz és folyton zavarsz, légy szives, ülj le és ird tovább. Szót fogadott. Leült és irt. Tehát most ő következik. — Komárom erkölcsei semmit se fognak romlani azzal, hogy pár u'cát kiaszfaltoztak. Mert az aszfaltok réme: az as> faltbetyár már régen múzeumi tárgy, mint a kengyelfutók. Már mi az ördögnek szaladjanak ezek az aszfalt­betyárok a nők után, amikor legtöbb nő egyáltalában nem szalad előlük. Láttad már a „Nem nősülök“ cimü vígjátékot, aminek csak egy hibája van, hogy vígjátéknak nevezi az írója, pedig erkölcsrajz, az a mai, saját vesztébe rohanó nőnevelés erkölcseit festi, ame­lyek elszomorítók, szivet összefacsaritók. Hála Isten, Komárom még ettől a sülye­­déstől messze van, de sajnos, gyors­­vonati sebességgel rohan arra felé, arra felé a modern, divatos léhaság felé, amelyről maga az eg ik főhős azt mond­ja, hogy ha szende, fiatal kis húga volna, hát nem engedné ebbe a léha világba, mert féltené, hogy megfertőzik a hcfehét lelkét. — Ezt a Nem nősülök cimü erkölcs rajzot minden lányos apának, anyának meg kellene nézni, vagy olvasni, mert abban egy rettentő Memento móri van, egy velőkig ható sikoly tás, ami azok ajkáról szokott elhangzani, akik nagy örvény szélén állanak és már szédül­nek, érzik, hogy már veszve vannak. — Ti anyák, ti apák, ti fiuk, akik­nek leányaitok, vagy kis húgaitok van­nak, olvassátok el ezt a darabot és undorodjatok meg attól a világtól, amely ott leirva van, mert az a világ, az a léha, sikamlós beszédű, kétértelműnek mondott, de nagyon is egyértelmű meg­jegyzések, hányaveti, a szelídséget, a női ideált megvető, lekicsinylő, lemo­­solygó, leajkbiggyesztett léha felfogás már itt van a kertek alatt. — És ne vigasztaljátok magatokat azzal az ámítással, hogy a darab is házassággal végződik. A darab igen, ott könnyű a szerzőnek, de az élet színdarabját a sors írja s ott keves< bb flört végződik házassággal. A léha fel­fogás légkörében élők közül esak a perverzitás felé hajlók keresnek esetleg feleséget, de józan és épeszű ember nagyon kevés. — Tudod mit mond a paraszílegény a népdalban az olyan ide is kacsintó, oda is szemező, a csípőket nagyon is ringató lányra? Azt mondja, hogy Szeretőnek szeretnélek, Feleségnek nem vennélek I No látod 1 Ne fólj tehát te az aszfait betyároktól, akik már nincsenek, hanem inkább sírd vissza az aszfalt betyárok világát, amikor még a nők rémülten menekültek az utcán, ha észrevették, hogy valaki olyan szemtelen, hogy kö veii őket. Ma már legtöbb nő nem tartja szemtelenségnnek, ha valaki az utcán utána kószál. — Az aszfalt betyárok világában, ha a kis lány észrevette, hogy követi va­laki, megrebbent galambként szaladt haza és ott lihegve panaszkodott az édes anyjának: — Jaj anyám, egy szemtelen ur egész idáig nyomon követett. Csakhogy már hazaértem! És a mai modern korban ? A jó ké­sőn hazatérő lány ezzel dicsekszik ott­hon az anyjának. — Az utcán megismerkedtem egy csinos fiúval. A modern mama nem szidja le a lányát, hogy utcán nem illik egy úri leánynak ismeretséget kötni, hanem még azt kérdi a jól nevelt leányától: — Remélem meghívtad, hogy láto­gasson el hozzánk 1 — Akarsz még többet is te, az asz­falt betyároktól félő aszfalt imádó? — kérdi tőlem a barátom. Mert napokig tudnék irni erről, de most más dolgom van. Itt hagylak. Folytasd te az írást. És ezzel elment.fcEgészen meggyőzött arról, hogy igaza van. Kár volt írnom az aszfalt betyárokról, akik tény­leg nincsenek. Elhatároztam, hogy ezt a részt ki is hagyom cikkemből, de már késő volt, a cikk elejét már elvitte a nyomda, már ki is szedték. Kész szedést pedig kár törölni. Minek hara­gítsam magamra az egész nyomdát. Örülök, hogy harag nélkül megúszom az esetet, mert remélem, hogy a modern mamák és lányok a barátomra fognak haragudni, nem énrám, hiszen a fenti kritikát a barátom irta, nem én. De most már egészen kijöttem a témából, azt sem tudom, mivel kezdtem, hát nem is folytatom tovább. Majd máskor elmondom, ami most a toliam­ban maradt. Nuaf. Egy világirü táncosnő fantasztikusan tragikus halála. — szeptember 16. Isadora Duncan, a világhírű tán­cosnő, szerdán este Nizzában hirte­len és tragikus módon meghalt. A táncosnő gyalogsétára ment és út­közben egy automobillal találkozott, amelyen két ismerőse ült. Meghív­ták, hogy üljön fel a kocsira. Isa­dora Duncan helyet foglalt és hátra­vetette a nyakán levő hosszú sál kendőt, amely egészen a hátsó ke­rékig nyull le. Az autó nekiiramodott, a sál egy szempillantás alatt felcsavarodott a hátsó kerékre s megfojtotta Isadora Duncanf. Utilársai csak akkor vették észre a katasztrófái, mikor élettelen tes­tét a kerékre csavarodott sál mész­­szire kivetet'e a kocsiból. Isadora Duncan 1878. május 27-én született San Franciscóban és a ki­lencvenes években egész Európát bejárta táncművészeiével, ő volt a modern táncművészet úttörője Ké sőbb a Berlin mellett lévő Grune­­waldban tánciskolát nyitott. Első férje Singer va'rógépgyáros volt, akinek nevéről nevezték el a Sin­ger féle varrógépeket. Két gyermeke szintén tragikus autószerencsétlen ségnek esett áldozatul. Duncan má­sodik férje Szergej Jesszenin a te hetséges fiatal orosz költő volt, aki pár évvel ezelőtt Moszkvában ön­­gyilkosságot követett el. — ö volt Európában az első táncosnő, aki mezítláb táncolt és ledobta a tült, a hagyományos fehér tüllből készült ballettszoknyát. Ehelyett lá­gyan -~mló görög tunikát öltött ma­gái a. Dávid, királyi) — Frank Wedekind. — Sírjából szent Dávid király kilépve, Szemét lehunyja, lantját pengeti. Hálát rebeg, hogy e szerencse érte S a császárt zsoltárral köszönthet!. Mint Abiság rég holdvilágos este: Halljuk most lantját újra silvrepesve. A dicshimnusz s a győzedelmi dal Pénger felé száll, mint zúgó vihar. »Légy üdvöz itt Palesztinába’ Felség S hű hitvesed s fcik eljöttek veled: Kegyelmes úr, lakáj, pap s hogy ne essék Árnyék a fényre : nagy rendőrsereg. E szent hely, mind a jhány, régóta várja, Hogy zúgjon ajkadról a szózat árja S hogy megrögzitse — arra vágy szive — Fotográfus — e nap emlékére». *) A hires, bár ma született gyermekként ártatlan caháret-dal, melyért költője annak ide­jén felségsértés miatt hősre került, 0. K. »Kiáltsunk újra hit »Isten hozott»-a! S mély hódolattal járuljunk eléd, Hogy a szentföld Írásit ma helyrehoztad. Hibád, hogy eddig meg nem tiszteléd. Milljó keresztyén szív égig magasztal S a Golgotha is nő egy jó arasszal, Hogy rajt’ hangzók el az Úr végszava Hajdan s tiéd az első ime — ma*. Osvdth Kálmán. HIBEK. — Masaryk elnök Kistapoiosinyban. Masaryk dr. köztársasági elnök, mint a csehszlovák sajtóiroda jelentette, Prá­gából Pozsonyon és Érsekújváron ke­resztül Kistapolcsányba utazott, ahova csütörtökön reggel röviddel 8 óra után meg is érkezett. — Tuba János emlékezete. Hét éve annak, hogy egyik verőfényes szep­temberi reggelen váratlanul gyászos­ra borult be felettünk a magyar ég­bolt, az itt élő magyarság egyik legkiválóbb vezérének, Komárom leghűségesebb fiának: Tuba Jánosnak lobbant ki élete fáklyája. Ma, szeptember 17-én van a szomorú évfordulója annak, hogy Tuba János nemes szive megszűnt dobogni, hogy elköltözött körünkből a Vezér, aki, míg élt, a legönzetlenebbül küzdött a magyarságért, a közélet minden moz­galmában az elsők között munkál­kodott, szóval, tollal és tettel szol­gálván nemzetét és szülővárosát. E lapok érdemes alapítóját és halála napjáig irányitó vezérét veszítette el benne, kinek példás élete e földi létből való elköltözése után is hat és buzdit az utókor előtt. Elmúlásá­nak fájdalmas évfordulóján emlékez­zünk meg Róla igaz szeretettel és a református temetőben nyugvó drá­ga hamvaira ráboruló sírját hintsük be a kegyelet virágaival \... — A skót vendegek elutazás«. A Presbiteri Világszövetség skót bizott­ságának illusztris tagjai, James R. Forgan, Villiam I. Baxter lelkészek és George S. Duncean teológiai tanár, akiknek a komáromi református egy­háznál tett látogatása feledhetetlen emlékeket hagyott vissza a szivek­ben, — folyó hó 16-án, pénteken délelőtt a tíz órai vonattal utaztak el Komáromból Érsekújvár felé, ahonnan gyorsvonattal Prágába men­tek. A távozó vendégeket a ref. egyház elnöksége és a ref. konfir­mált leányok köre kisérte ki az ál­lomásra, ahonnan szívélyes búcsú vétel után utaztak el az illusztris vendégek. — Huszonötévé» tanítói jubileum. Teljes csendben, de annál benső­ségesebb hangulatban ünnepelte meg Bagota község Virsik János­nak a római katholikus iskola igaz­gatójának huszonöféves ianilói és kántori működését. Szeptember 1 én az iskolai Veni Sancte után a katho­likus iskolában összegyűlt közön­ség meleg ovációban részesifette az ünnepeltet. Szaha Dezső ógyallaí / plébános, a bagolai iskolaszék el­nöke, szívből jövő beszédben mél­tatta Virsik János érdemeit: lelki­­ismeretes munkáját, az iskolás gyer­mekek iránti szeretetét és főleg azt a legnagyobb érdemét, hogy a mos­tani nehéz időkben, Virsik János megmaradt katholikus tanítónak a szó legteljesebb értelmében, amit bizonyit az ő fáradozásának köszön­hető, szép és minden modern igé­nyeknek megfelelő bagotai uj katho­likus iskola felépítése. A beszéd alatt óit csillogott a meghatottság könnye, úgy a felnőttek, mint a kis gyermekek szemében. Az iskolások nevében Zsigó János VI. o. és Hajt­­man Jolán II o. tanulók mondtak kedves köszöntőket; azután még Csengéi Emma és Molnár János VII. o. gimnazista szólották a régi taniiványok nevében, akik már az élet tapasztalatai révén tudnak arról beszélni, hogy mit köszönhet az ifjúság egy jő tanítónak. Virsik Já­nos igazgató tanító meghatottan kö­szönte meg a kedves megemlé­kezést. — Figyelmeztetés a közönségnek A Nádor-utca 8. sz. alatti pénzügyi palota bejáratát szeptember 19 ike és 24 ike között átépítik. Figyelmeztetjük a kö­zönséget, hogy az ebben az épületben * elhelyezett pénzügyigazgatósági kiren­deltséget, az állami adóhivatalt, a jö­vedéki ellenőrző hivatalt, valamint a földmérő hivatalt a jövő héten csupán a legsürgősebb esetekben keressék fel, még pedig délelőttönként 11—12 óra közti időben. Más órákban az épületbe bejárni nem lehet. — Vérét összeütközés a csendőrök­kel Deákifean. Az elmúlt hét végén, —• t mint tudósítónk Írja, véres összeütkö­zés történt Deáki községben a csend­őrök és a falu ifjúságának egy része között A deákíi Szent Benedek-rendi uradalom aratómunkásai az aratási szer­ződés megkötése után a szokásos ál­domást tartották s mint ilyenkor szok­ták, nagyobb csoportban dalolva men­tek haza. A csoporttal az utcán talál­kozott egy civil ruhába öltözött csend­őr, aki nyersen reászólott az éneklőkre, hogy hallgassanak el, mert baj lesz. A legények visszaszóltak, mire az esti sötétségben szóváltás kezdődött, mely­ben a csendőr arculütött egy legényt. Ez természetesen elmérgesitette a hely­zetet és az amúgy is boros hangulat­ban levő legények a csendőrt megsza­lasztották. A csendőr a laktanyába futott, fellármázta az ott levő csend­őröket, kik azután négyen abba a korcs­mába mentek, anol az aratók mulattak. A csendőrök a korcsmában az utcai csetepaté részeseit keresték, melyből összeütközés keletkezett, melynek során egy legény szuronydöfés folytán súlyo­san, a csendőrök pedig könnyebben megsebesültek, Másnap reggelre tizenöt legényt elfogtak és a nyitrai ügyészség fogházába szállították őket. A legények t gadják az összeütközésben való rész­vételüket. A sajnálatos dolog felidézé­séért elsősorban feltétlenül hozzájárult az, hogy a csendőr, aki civil ruhában volt, az éjjeli sötétségben, amikor még arcát sem ismerhetik fel, mint rend­­csináló akar fellépni. Bizonyos, hogyha a legényekre egy uniformisban levő csendőr szól rá, akkor azok elhallgat­nak és nem történik semmi. így azon­ban azt sem tudhatták, hogy kivel ál­lanak szemben s a sötétségben jogosan hihették, hogy valami kötekedővel ke­rültek össze, aki az általánosan szoká­sos esti falusi éneklést akarja legény­kedésére kihasználni. Elvárható ezek után, hogy a vizsgálat az összeütközést felidéző okokra is a legmesszebbmenően terjedjen ki és a hatóságok ne eléged­jenek meg azzal, hogy a csendőrök egy csomó legényt, mint bűnöst beszállí­tottak. _ — Ötvenszázalékos vasúti kedvez­ményben részesülnek a Ro'hermere oltani tüntetők. Már a kassai tiltakozó gyűlés alkalmával híre kelt, hogy az államvasutak a vidékről Kassára utazó tüntetőknek 50 százalékos vasúti kedvezményt bocsájlottak ren­delkezésére — Legutóbb Szlo­­venszkó több városában tartottak Rolhermere ellenes tüntetéseket és mint a hivatalos jelentés is beszá­mol arról, a vasutügyi minisztérium ezekre a liltakozó népgyülésekre ötvenszázalékos jegykedvezményt adóit a tüntetőknek. A sztaroszták aláírták és bélyegzővel elátták a résztvevők névjegyzékét és annak alapján adta ki minden vasúti pénz­tár a féláru jegyet. — Aki egy öreg embert ver meg. Furcsa virtuskodás hire érkezik Bátor­­kesziről, ahol egy vasúti málháié ősz­­szeveszett egy Moravcseik Mihály nevű 60 éves öreg emberrel. A veszekedés­nek verekedés lett a vége. Birkózás közben az öreg a földre esett, de el­lenfelének ez a győzelem nem volt elég, hanem a földön heverő öreget egy kis kézi létrával agyba-főbe verte. Az öreg gazda karja eítört és állító­lag amputálni kell. j f

Next

/
Oldalképek
Tartalom