Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-09-03 / 106. szám

4 oldal. Komaromi Lapos 1927 szeptember 3. Englis pénzügyminiszter szerint Csehszlovákiának nincs szüksége külföldi hitelre. A prágai tőzsdén emelkedtek az értékek Rothermere lord cikkének hatásaképen. megszámlálhatatlan milliókat emész­tenek fel. Ki merné állítani tehát, hogy kulturális téren demokratikus az intéző körök felfogása? Hodzsa a kulturális autonómiával az itt élő magyarságnak legrégibb kívánságát és legelső követelését teljesítené Nem akarjuk elhinni, hogy ez a politikai helyzet hullá­maiéi függene. Hiszen a kultúra fejlesztése egyetemes emberi érdek, felüláll minden nemzeti vonatkozá­son, tehát az államnak is a legfőbb érdeke: maga a salus rei publicae Ezt pedig szolgálni kell az állam minden polgárának, de épen úgy kötelezi az államok kormányát is annak tiszteletbentartása. Mindenkor a magyarok lojalitását hánytorgatják azok a politikusok, akik soha lojalitással nem viseltettek a magyar nemzet és annak szloven­­szkói része iránt. Jegyezzék meg, hogy a lojalitás a törvények becsű letes végrehajtásánál kezdődik és az állampolgári egyenlőségnél végződik. Ebben a keretben igenis joga van az államnak minden polgárától lo­jalitást követelni, de enélkül örökös elégületlenség él az elmékben, lel­kekben egyaránt. TANONC füszerkereskedéshe fizetéssel felvétetik. Cim a kiadóban. 703 A pozsonyi magyar kon­zulátus és a zsidóság. Vettük a következő sorokat: Igen Tisztelt Szerkesztőségi A napokban kezembe került a po­zsonyi magvar kormánylap és abban egy közleményt olvastam a pozsonyi magyar konzu átusról. Ez a konzulátus akkor még meg sem melegedett és máris parázs tüntetés középpontjába került, de ebben a kormánylapban egy Kassáról keltezett közlemény is pergő­tüzet indított ellene, hogy a konzulátus a vízumok megadásánál felekezeti szem­pontok szerint jár el, magyarul szólva antiszemitizmust üz. Roppant átlátszó tendenciájúnak tetszett nekem ez a cikk és mivel dolgom volt a konzulátuson, a véletlen úgy hozta, hogy tanúja lehet­tem a konzulátus felfogásának a vízu­mok megadása ügyében Egy zsidóvallásu magyar kereskedő kívánt feleségének útlevelére vizumot, aki orvosi bizonyitvánnyal igazolta, hogy a feleségének sürgős orvosi kon­zultációra van szüksége. Szem és fül­­tanuja voltam, hogy ez a fél a vizumot előttem tiz percen belül megkapta. Megkérdeztem a konzulátus egyik tisztviselőjét, hogy mennyiben igazak azok az állítások, amelyek ama bizo­nyos kormánylapban megjelentek. A tisztviselő megnyugtatott, hogy a kon­zulátus vezetője utasítására elfogadják, hogy a zsidó főiskolai hallgatók segélyegylete és a csehszlovákiai zsidó akadémikusok szövetsége szerzi meg rendszeresen a vízumo­kat és diáksegélyezési célokra igy tekintélyes jövedelemhez jutnak. Ez a pozsonyi magyar konzulátus antiszentizmusa, ahol még kérdésemre azt is kijelentették, hogy az eddig kiadott vízumoknak a többségét epen zsidóvallásu útlevél tulajdonosok kapták, de megkaphatja bárki, akinek erre jogcíme van. Ennek a tendenciózus közleménynek világos a célja: Magyarország ellen hangolni az itt élő zsidóságot és az itt élő magyarságtól is elidegeníteni. Semmi más. Pozsony, 1927. szeptember 1. Tisztelettel Egy szemtanú. Minden jé háziasszony fehérneműjét otthon varrja és hozzá a híres Schroll ehifon, vá­szon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Sző­nyegek. Paplanok. 307 Rothermere lord legutóbbi cikke, amit múlt számunkban mi is kö­zöltünk, a csehszlovák sajtóban újra nagy visszhangot váltott ki és a cseh meg szlovák újságok a leg­élesebb, az eddigieknél is vehe­mensebb hangú támadásban része­sítették Rothermere lordot. A lord cikke élénk visszhangot keltett a prágai tőzsdén is, ahoi a cseh pénzügyi körök a legélesebben el­itélik a lord eljárását, mert szerintük Csehszlovákai hitelének megrontá­sára törekszik és a cseh állam papírok értékét akarja rontani, mint nem fair ellenség. A prágai tőzsdén a lord akciójának hatása alatt a vezető értékpapírok az egész vonalon emelkedtek — a prágai lapok jelentése szerint — és a csehszlovák papírok Lon­donban sem szenvedtek kárt, sőt sokkal élénkebb érdeklődés mu­tatkozott irántuk. Englis pénzügyminiszter egyéb­ként a kormány németnyelvű fél hivatalosában, a Prager Presse ben a politikai konterminröl, minthogy Rothermere lord legutóbb Cseh-A komáromi kerületi betegbiztosító intézet ellen a pozsonyi A Reggel cimü lapban már több támadás jelent meg, amiért is felvilágosításért fordultunk a betegbiztosító intézet igazgatójához, aki az ügyre vonatkozóan következőképen nyilatkozott: — A támadásnak személyes éle van s bár ez a közleményekből nem nyil­vánvaló, erre lehet következtetni az utolsó közleménynek abból a monda­tából, amely szerint a szakszervezeti tanács kéri a prágai központi vizsgáló bizottságot, hogy „személyekre való te­kintet nélkül vizsgálja meg a felmerült panaszokat." — Nyugodlan várom a vizsgálatot, legalább a prágai központnak is mód­jában lesz a helyszínen is meggyőződ­nie arról, hogy vezetésem alatt a be­­tegsegélyző intézet rendben van. — Mert hiszen, mit hoznak fel a betegsegélyző ellen? A pénztárban folyó gazdálkodást kifogásolják. Pedig egy dolog bizonyos és pedig az, hogy amióta a betegsegélyző intézetet veze­tem, itt sem nem csalnak, sem nem sikkasztanak. — Ami azt az állítást illeti, hogy a betegsegélyző a betegek ellátása terén a legmesszebbmenő takarénosságot ve­zette be, könnyen megcáfolható a következő adatokkal: A betegsegélyző által kifizetett segélyek az előirt járulék százalékban kifejezve a következők: 1925. év 1927 év 1927 évben első leiében ki lett fizetve Táppénz 28*9 °/e Gyermek ágy 86*7 o/o 12-8 o/o-al több segély Terhességi 1-47 o/o 2-07 °/o 0‘6 » » segély Szoptatási 0'72 % 1‘65 % 0.93» » seg ly Fürdő- és 0-94 °/o 1-76 o/o 0-82 > » szanat. költs. 1-32 o/o 260 o/o 1-28» A fürdő és a szanatóriumi költség a folyó év első felében nagyobb, mint volt az egész 1925 év folyamán, ami­kor a fürdő és szanatórium kötelező szolgáltatás volt, jóllehet az ma nem kötelező, hanemcsak önkéntes szol­gáltatása a betegsegélyzőnek. Ezenkívül a betegsegélyző állandóan 10 gyerme­ket tart Lucivna tátrai gyógytelepen, ami anyagi erejét meghaladó kiadásokra készteti. De abszolút számokban kifejezve is többet teljesített a betegsegélyző az idei első félévben, mint az egész 1925. év folyamán, mert mig 1925 ben össze­sen 21 tag volt szanatóriumban és fürdő­ben 874 ápolási nappal, addig a folyó év első feleben már 59 tag volt fürdőben és szanatóriumban 1773 ápolási nappal. — szeptember 2. Szlovákia pénzügyi gazdálkodását támadta meg a következőképen nyilatkozott: — Mindenki előtt világos, hogy politikai harc eszközeiről és semmi­képpen sem az ország pénzügyi kérdéseiről van szó. A kontermin is, amely olcsón akar vásárolni, ha­sonló eszközökkel operál. A harci eszközök megválasztása mindig az ellenfél Ízlésének felel meg. Ezt be­látta a világ is és tegnap, valamint ma papirjaink Londonban maga­sabban álltak, mint a múlt héten. A lord sajtóapparátusával nem hozott ki engem az egyensúlyból, mert ne­künk külföldi állami hitelre nincs szükségünk s azokat abban a pilla­natban visszautasítottam, amikor az állami pénzügyek vezetését átvettem. Az angol és az amerikai értékpapír­­tulajdonosok nem mentek lépre, de lord Rothermere börzemanövere lé­nyegesen árthatna ezen értékpapírok tulajdonosainak. Ha az értékpapírok kurzusa esnék, úgy ezzel ezek re­patriálása csak könnyebb volna, a belföldi pénzpiac pedig valósággal áhítozik utánuk. Tehát a tagok gyógyellátása tekinteté­ben határozott javulás állott be. — Nem fedi a való tényeket azaz állítás sem, hogy „a modern és kifo­gástalan székházon költséges és fölös­leges átalakítási munkálatokat végeztet­tek, amíg teljesen megfelelő berende­zést is ujjal cserélték fel“, mert mind­össze annyi történt, hogy a hivatalhoz lett csatolva egy 3 szobás lakrész, ameny nyiben a rokkant biztosítás bevezeté­sével a betegsegélyző munkája csaknem 40% al megszaporodott, ennek elvég­zéséhez tisztviselők kellettek, akiket valahol el , kellett helyezni. Tény, hogy a helyiségeket kifestette a vezetőség, mert erre számos év után már megértek. Most az orvosi rende­lőt tisztítja a vezetőség, felszereli azt modern gyógyítási eszközökkel, hogy a biztosítottak gyógykezelését tökélete­sebbé tegye. — A pénztár, hogy az érsekujvári expoziturával az akadálytalan összeköt­tetést fenntarthassa, vett egy használt autót is, amelyet kezdettől fogva hasz* náltak az orvosok is, amennyiben erre szükség volt és ezt az időjárás, a komáro­mi utak megengedték. Természetes csak, hogy az autót fedél alatt kellett elhe­lyezni. — A betegsegélyző az összes mun­kálatokat és beszerzéseket, amelyek különben sem voltak eddig valami nagy arányúak, mindig árlejtés utján eszközli. — A cikk másik részében foglalta­kat illetőleg a cikkíró még rosszabbul van informálva. A komáromi kerületi munkásbiztositó pénztárnak soha sem volt 17000 évi átlagos taglétszáma, hanem csak a kerületi betegsegélyző­­nél emelkedett az évi átlagos taglétszám 19000 re Érsekújvár idecsatolásával. 1925, évben a pénztárnak 16170 tagja volt, de csak papíron, mert valóban ennél kisebb volt Erre a taglétszámra volt akkoriban a pénztárnak 27 tiszt­viselője belsőszolgálatra, mig a jelen­legi betegsegélyzőnek erre a célra 31 tisztviselője van, akik közül 6 a rok kantbiztositásra esik. Tehát tulajdon­képen kisebb számú tisztviselő lát el most 19000 tagot, mint 1925-ben 16000-ef. — Ami azt a vádat illett, hogy a régi, kipróbált alkalmazottakat elbo­­csájtották, igazán rosszhelyre van cí­mezve ez a vád, ezeket nem én bo­­csájtottam el, ellenkezőleg visszavettem belőlük, sőt én voltam az is, aki ko­máromiakat alkalmaztam. — Leszögezni kívánom, mert a mun-SANATORIUM Dr, Hugo Selye Komárno, Deák F. utca 3. * Sebészeti és nőbetegek részére RSntgtD. Quarz. DialHeiia. Telefon 68. _________________________________484 kásságnak tekintélyes vezetőjétől meg­tudtam, hogy a munkásságnak ehhez a támadáshoz semmi köze sincsen. — Tudatában vagyok annak, hogy miként mindenütt másutt, úgy a veze­tésem alatt álló intézet ellen is felme­rülhetnek esetleg jogos panaszok s ezért hálával fogadok minden tárgyilagos kritikát, mert célom, hogy az esetleges sérelmeket, panaszokat orvosoljam, de úgy vélem, hogy az ilyen, hajuknál fogva előráncigált argumentumok az ügynek nem használnak. Egy intelligens fiatal leány, aki szlovákul is beszél, el­árusítónak felvétetik. Cim a kiadóban. A Legfelsőbb Bíróság elvi je­lentőségű határozata a vissza­perelhető lakbériöbbletről, A „Csehszlovák Jog“ cimű szaklap közelmúlt számaiban sokat vitatott és a közönséget gyakorlati szempontból is érdeklő kérdésben hozott határoza­tot a brünni Legfelsőbb Bíróság Péchy tanácsa. A kérdés az, hogy a lakók vé­delméről szóló törvényben megengedett házbérnél magasabb összeg csak a bér­leti idő tartama alatt követelhető e vissza vagy azután is; továbbá, hogy a vissza­­követelési pert kell-e megelőznie a peren­­kivüli bérmegallapitási eljárásnak, vágy nem? A Legfelsőbb Bíróság az első kérdésben egyszer már a lakó javára döntött és a második kérdésre is „nem“­­mel felelt; jogi szaklapok azonban vi­tatták az elvi döntés helyességét. Dr. Farkas Zoltán, a lakók szövetségének ügyésze, aki az első döntést provokálta, igen természetesen a határozat helyes­ségét vitatta, dr. Fajnor nyitrai ügyvéd azonban ellenkező állásponton volt, de ellenkező állásponton maradt a kassai törvényszék Fojtik-tanácsa is, amely a Legfiesóbb Bíróság elvi jelentőségű íté­letére történt hivatkozás dacára a ház­­tulajdonos javára döntött. Annál na­gyobb érdeklődéssel fogadták a Legfel­sőbb Bíróságnak egy azonos ügyben hozott újabb végzését, amely a teljes egészében betartotta a korábbi, a lak­bérlőre kedvező jogi álláspontját. A városi szériiskert elhelyezése. (Beküldetett.) A „Komáromi Lapok“ keddi számá­ban azt olvastuk, hogy a legközelebb megépítendő uj munkáslakások helyéül a városi közbirtokosság által használt Kisér-menti szérüskerteket szemelte ki a város, ami azt jelenti, hogy a szérüs­kerteket a város adófizető gazdaközön­ségétől egyszerűen elveszik, de hogy a helyette kijelölendő, vagy talán mar ki is jelölt uj szérüssert megfelel-e a kivánt célnak, arról még mit sem szól a krónika. Tudjuk jól, hogy a városházán most uralkodó irányzat elsősorban csak a munkásérdekeket istápolja és csak má­sodsorban jönnek tekintetbe a várost fenntartó adófizető polgárok, azt azon­ban mégsem gondoltuk volna, hogy a nagy lakáshiány orvoslása közben azo­kon ejtsenek súlyos sebeket, akik Ko­máromnak törzsökös lakósai s akiknek minden őse évszázadokon keresztül mindenkor hűséges fia volt a sokat szenvedett szülőföldnek, melynek jó és balsorsában mindenkor egyaránt osz­tozott. Már régóta rebesgetik a városháza emeletén, hogy a szérüskerteket kiürítik, nemrégen a közgyűlésen a kommunis­ták vezére követette ezt, — arról is be­szélnek, hogy elhelyezik a szérűt a földmivesiskola mellé, de hogy ez milyen alkalmatlan helyen lenne a gazdákra nézve, azt nem veszi figyelemben sem a városbiró, sem annak a tanácsadója. — UiHitpgílfliÉDlUilllU Komárom, —szeptember 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom