Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-09-03 / 106. szám
/ POLITIKÁM, AP. fftiStísetéai ír cnehsaloY&k értékben: Sslyben éa vidékre postai sréikfildéssei : Sjwáinf ésrs 80 i, fél érre 40 K, cegyedéwrn 20 K. - Külföldön »50 Kä. vycu CT.ára úr» t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUSA JAKOS. Felelős főszerkesziő: GAÁL GYULA dbr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Sxerkasztöség és kiadóhivatal: Nidor-n. #S,, Megjelenik betenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szóm haton. A mi nagyon jó dolgunk. Komárom, —szeptember 2. A párisi iDterparlamentáris kon- I ferencián nyilatkozott a csehszlovák parlamenti csoport nevében Hrusovszky Igor, a magyaroknak és Magyarországnak ez a különös jóakarója, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el még a prágai parlamentben é3 azon kívül, hogy belénk ne rúgjon. Mivel ez a konferencia a viiág fővárosában, Párisban volt, ahol a jó modor kőtelező, Hrusovszky megmaradt a parlamenti illendőség határain belül, de olyan nyilatkozatot tett, amit szó nélkül hagynunk nem lehet, de nem is szabad. Nyilatkozatában többek közt ezeket mondotta: — Ami a magyar kisebbségeket illeti, azok sem panaszkodhatnak. A magyarok Csehszlovákiában arány lagosan több népiskolával bírnak, mint magában Magyarországon. Ilyen körülmények között jogosan várhatjuk, hogy Csehszlovákia nemzeti kisebbségei teljesen lojálisán viselkedjenek az állammal szemben. Nagyon megelégedettek volnánk, ha másutt hasonló módon járnának el a szlovák kisebbségekkel szemben. így beszélt Hrusovszky, aki nekünk a lojalitásból szívesen és előszeretettel adogat leckéket. Fogadatlan prókátorságát már nem egyszer utasítottuk vissza Benes barátjának és most sem tehetünk mást, mint megkorrigáljuk Hrusovszky urnák politikai igazmondását és szemérmetlen állításait. Tehát kezdjük el ott, hogy mi, magyar kisebbség panaszkodhatunk-e vagy sem. Ez a kisebbségi jogunk még meg van, de teljes mértékben ezt sem élhetjük ki lassanként, mert a harmadosztályú állampolgároknak elhallgattatására Hrusovszkyék leleményessége kitalált igen sokféle ellenszert. Talán mindjárt kezdjük el a csehszlovák kormánynak a magyarság ellen kijátszott legsúlyosabb ütőkártyájánál, az állampolgárság ügyénél. Erről úgysem beszélhetünk eleget, bármily sokat is beszélünk róla. Hrusovszky nem dicsekedett a csehszlovák jogi distinkcióknak beretvaélességü határozmáoyaival, amelyet a magyar — és csakis magyar — kisebbséggel szemben alkalmaznak. A bírói döntésnek csekély hatvan esztendőre való visszaható erőt tulajdonítanak és magyaráznak bele a közigazgatási hatóságok a belügyminisztériumtól lefelé. Ezen az alapon azután hiába szerzett valaki illetőséget a magyar törvény alapján ezelőtt negyven vagy ötven esztendővel, az állampolgárságát úgy meg semmisítik a zsupáni hivatal jogtudósai, mint a karikacsapás. Mert ezelőtt ötven esztendővel nem kért a községétől határozatot, hogy ott letelepedett az illető, amit nem is kellett kérnie sohasem a törvény és a magyar négy évtizedes joggyakorlat szerint. A pozsonyi minisztérium igy tesz „idegen állampolgárokká“ olyanokat, akik itt születtek és mindig ezen a területen éltek. Hogy ez jogilag milyen képtelenség, arra a külföld is kezd már felfigyelni. Az 1925. évi 152, számú törvényt azért hozták — Hrusovszky uram nagy ellenkezése mellett, aki sokalta a magyaroknak nyújtandó jogot — hogy segítsenek legalább azokon, akik 1910. előtt itt laknak és mégsem állampolgárok, mert illetőségüket megtagadják. Ámde hogyan hajtják végre ezt a törvényt Prágában ? Óránként egy kávéskanállal adományozzák az állampolgárságot eddig még igen kisszámú magyar halandónak. Ellenben két év után igen sokan már eljutottak ahhoz a stádiumhoz, hogy a prágai belügyminisztérium elkérte a családfájukat és most gondolkozik az állampolgárság megadásán, tanulmányozza az ügyeket a minisztériumokban megszokott gyorsasággal. Hiusovszky szerint mi elégedettek lehetünk Csehszlovákiában, ahol aránylagosan több népiskolánk van, miDt Magyarországon. Nem tudjuk ki csinálta ezt a statisztikát, de mi szeretnénk annyi népiskolát, amivel Magyarországon rendelkeznek a magyarok. A Hrusovszkystatisztikában persze benne vannak a magyar területen levő szlovák népiskolák is. Hiszen tudjuk mi azt, hogy a szlovák kisebbségnek annyi iskolát állítanak fel, amennyire szükség van, de arra feleljen Hrusovszky, hogy van-e a magyar kisebbségnek mindenütt iskolája, ahol eléri a húsz százalékot? Olyan helyeken Í3 elszlovákositották a magyar iskolákat, ahol nem húsz, de hatvan százalék magyar volt, sőt cseh iskolát állítottak fel kilencven százalékos magyar többségek helyein. A középiskolákról, a szakiskolákról, a tanítóképzőről, a magyar egyetemről mélységesen hallgat Hrusovszky irata. Hallgassunk mi is. Ezután jogosan várja vagy elvárja, hogy lojálisán viselkedjünk az állammal szemben. Erre ugyan ez a Hrusovszky a legkevésbbé illetékes, aki soha megértéssel nem volt velünk szemben. Mi tudjuk a lojalitás mértékét és határait, amivel tartozunk. Ez a pénz- és véradó megadása. A pénzadókat hat évre visszamenőleg fizettetik velünk, amivel Párisban nem dicsekedett Hrusovszky, hogy ott is tanultak volna valamit mitőlünk. A véradót pedig úgy megadjuk, mint egyetlen nemzetiség sem. Mit kívánnak tőlünk még többet? A legjobb katonaanyagból a hadseregben altisztté is ritkán lesz. Nekünk nem szerveznek finánc és csendőri állásokat. A magyar hivatalnokokat seregestül elbocsájtolták, nyugdíjasaink formálisan éheznek öreg napjainkra és a munkásoknak, a magyar nyelvhatáron túl téglát akarnak rakni és fát faragni, azt a kérdést teszik fel: tudnak-e szlovákul ? Mindez nem inditőok arra, hogy a lojalitástól csöpögjünk a Hrusovszky-fajta mentalitású urakkal szemben, akik itt államalkotóknak domborítják ki mellüket, minket pedig államelleneseknek minősítenek. A lojalitásnak egyetlen határa: a törvény és rendeletek, amelyeket megtartunk. Ami Hrusovszkynak azt a Magyarország felé irányzott oldalvágását illeti, hogy megelégedett volna, ha másutt is hasonló módon járnának el a szlovák kisebbségekkel szemben, a sanda mészáros példájának tekintjük, aki nem oda néz.ahova vág. Erre nem válaszoltunk mást, mint azt, hogy ha Hrusovszky annyi Magyarországról kiutasított szlovákot produkál, ahány ezer magyart Csehszlovákia hatóságai kilenc esztendő alatt kiutasítottak, ha annyi oknélkül letartóztatott szlovák lenne Magyarországon, mint ahányan itt ártatlanul hónapokon keresztül kihallgatás nélkül ültek mindenféle fog- és fegyházban, ha állásából a magyar kormány elbocsájtott volna csak tizedrésznyi szlovákot annak, mint ahány magyart itt csupán magyar voltáért küldtek eí nyugdíjjal vagy a legtöbb esetben nyugdij nélkül, akkor Hrusovszkyról kiállíthatnék a politikai igazmondás bizonyítványát. így azonban csak annyit mondhatunk róla, hogy egyszerűen megtéveszteni akarta a párisi előkelő nemzetközi társaságot. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szept 2. A Magyar Nemzeti Párt pártvezetőségi ülése. A Magyar Nemzeti Párt országos Pártvezetősége 1927. évi szeptember 9-én délelőtt 10 órakor Léván pártvezetőségi ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. A politikai helyzet ismertetése Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, pártvezér által. 3. A községi választások. 4. Jelentések a párt működéséről. 5. Esetleges indítványok. 6. Elnöki zárószó. Az 1928. évi költségvetés. A pénzügyminisztérium még a parlament nyári szünete előtt elkészítene az 1928. évi köllségvetésre vonatkozó javaslatát, amelyet, mint azt annak idejében hivatalosan közölték, a kormány is jóváhagyott. A pénzügyminisztériumból eredő információk szerint a költségvetési javaslat teljesen elkészültén várja az őszi ülésszak megnyitását, amikor a képviselőház legfontosabb teendője lesz az 1928 évi költségvetés elintézése. Mielőtt a költségvetés elé kerül, a javaslattal még egyszer fog a miniszíeríanács foglalkozni, hogy felülbírálja azokat az apró módosításokat, amelyek a nyár folyamán merüllek föl, mint szükségszerű intézkedések. Az 1928. évi költségvetés ugyanolyan keretek között mozog, mint az előző évi, de a költségvetés végső eredménytételei alacsonyabbak s a költségvetés egyensúlya biztosítva van. A költségvetés tételeiben az adóreform folytán bizonyos változások állottak elő, de ezek végső összegében nem jelentenek eltérést. Miért állítják föl Prágában az uj pénzverőt? A szlovák sajtó nagy megrökönyödéssel tárgyalja és éles hangon ismerteti a csehszlovák iparospártnak Turóczszentmártonban tartott országos pártnapján elhangzott ama miniszteri kijelentést, hogy *Prágában uj pénzverőt kell felállítani arra az esetre, ha valami történnék.“ Az iparospártnak a kormányban ülő Najman nevű minisztere mondotta ezt egy hozzá intézett kérdésre és hogy mekkora konsternációt váltott ki ez a válasz, mutalják a Národnf Noviny, Slovák és más lapok hasábos cikkei, amelyek kíméletlenül fordulnak Najman és a kormány ellen. Ebből a kijelentésből a szlo-SCHMIDTHAUER reláeli előtt fél pohárral langyosán használva. megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. Kapható bit és nagy üvegben. — Szétküldési hely: Igmándi keserüviz forrás vállalat Komárom. — Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve. t I
