Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-30 / 104. szám
1927. angnsztus 30, 3. oldal. Komáromi Lapok Csak szeptember 15-ig! 1 Igen sok pénzt takarít meg, aki őszi és téli leányka, valamint nói kabátszükségletét szeptember 15-ig vásárolja meg. Nagy választékban Kertész J. Jenő áruházában 1 Komárom, Nádor-utca 25. (az Otthon-kávéházzal szemben). Ugyanott az összes női és úri divatáru cikkek szintén nagyon olcsón beszerezhetők. kozdy Zsófi, Czenyi Mária Hetény, özv. Ivánka Istvánné, Bohus Mária Palást, Horecz Béláné, Pincz, Sólymos Elemér Egerszeg, Lalák Imre Naszvad, dr. Gürtel Dénes Ipolynyék, Mocsy Panna Kéménd-A népviseleti kiállítás anyagának gyűjtése és rendezése körül kifejtett munkáért elismerő oklevelet nyertek : Torna István plébános Mursla, Rudnyánszky Olga Léva, Antalffy Zsiros Imréné, Porubszky Géza plébános Kéménd, Kuthy Pál plébános Bény, özv. Ivánka Istvánné Palást. Zsemlye Lajos ref, lelkész Hetény, Szabó S. Zsigmondné ref lelkész neje Bajka, Lörinczy Judit Ajnácskő Grádótól Komáromig. Levél, amely nemcsak’a címzetthez szól. — Kérelem a nemes emberbarátokhoz. — Gödör K. János főgimnázium! tanár kérelme a szegény diákok érdekében. Nem hiába esik messze Grádó Komáromtól, de ugyancsak elkésetten érkezett a kezeink közé az alábbi kedves, megkapó, hangulatos levél, amelyet Gödör K. János főgimnáziumi bencés tanár Grádóból irt dr. Baranydy József szerkesztőnknek. Az augusztus 7 én kelt levél bizony csak most ért ide, A késedelem annál inkább nagyobb súlyú, mert ez, a levél nemcsak egyszerű fürdőiévé!, mert ebben a komáromi nemes emberbarátokhoz intézett a levél írója kérelmet a szegény diákok élelmezése érdekében. Ebből jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy Gödör K. János főgimnáziumi tanár a nyaralás örömei között is gondol az ő szegény diákjaira, akiknek érdekében irta ezt a hangulatos levelet, amelyet itt teszünk közzé : Kedves Szerkesztő Uram! Biró Lucián rendtársam kedves figyelme folytán itt a trieste-i öbölben is olvashatom a Komáromi Lapokat és bennök azt a hirt, hogy harmadmagarnmal Gradóban töltjük szabadság időnket. A tiszta látás kedvéért még csak azt fűzhetem a hirhez, amely az én akaratom ellenére látott napvilágot, hogy két rendtársam az egészségi állapotát javítgatja, csekélységem pedig huszonegy hónapig tartó erős munka iitán itt a tenger vizében iparkodom idegszálaimat, no meg egyéb sokszor súlyosabbnak, máskor meg talán jelentéktelenebbnek látszó egészségi hiányaimat helyrehozni, vagyis röviden szólva; nem a szórakozási vágy, hanem az a bizonyos „muszáj“ hozott ide bennünket. Ne gondolja azonban kedves Szerkesztő Uram, hogy én — aki különben sohsem szerettem, ha az újság ólomkatonái csekélységemmel foglalkoznak — tisztán holmi kis rektifikáció miatt keresem fel. Nem, mert ha ezt hinné, alaposan tévedne. Engem ugyanis e sorok megírására szegénysorsu diákjaink ügye indított, ami valóságos ólomsulyként nehezedik a lelkiemre és őszintén megvallva, bánt a tudat, hogy talán e kérdés körül mulasztást követtem el. A múlt vakációban ugyanis mindakét hónapot Komáromban töltöttem és igy módomban állotta jólelkü diákbarátokat, aszegény sorsú diákokat pártfogoló nemesszivü családokat személyesen fölkeresni és szemtől-szemben megköszönni, hogy a főgimnázium 13 diákjának ingyen élelmezést adtak, — most a kényszerítő körülmények folytán ezt a kedves kötelességemet az egész vonalon teljesíteni nem tudtam. Arra kérem tehát kedves Szerkesztő Uramat, hogy legyen szives közzétenni köszönő szavaimat azok számára, akiket illet: jó tevőinket pedig arra kérem, hogy a hála megnyilatkozásának ezen formáját fogadják úgy, mintha személyesen mondottam volna el és ezt a kényszerből származó formahibát ne Írják az én szegény gyermekeim rovására, hanem ha valóban valakit róni akarnak, a rovást csakis az én terhemre könyveljék el, szegény sorsú gyermekeinktől pedig ne vonják el segítő kezüket. És minthogy a segítségre szoruló diákjainkat már a beíráskor mentesíteni akarom a bizonytalan élelmezés nyomasztó gondjától, igen kérem azokat a meleg szivü emberbarátokat, akik a főgimnázium szegény sorsú diákjainak élelmezésében egy-cgy ebéddel, vagy egy-egy vacsorával részivenni kivannak, kegyeskedjenek ezen szándékukat — hacsak eddig már nem jelentették — akár szóval, akár írásban velem közölni, amiért előre is igen hálás köszönetét mondok. Kedves Szerkesztő Urain 1 ön toil— forgató ember, tehát arra kérem, hogy az én egyszerű kérő szózatomat talán szebb és kedvesebb formában (de nem bubi frizurával) juttassa el azoknak a szivéhez, akik mérlegelni tudják egy adag meleg levesnek és meleg főzeléknek értékét az éhezőkkel szemben. Én pedig boldog, igen boldog vagyok, mert szót emelhettem azoknak az érdekében, akiknek sorsa a könyörületes szivekhez van kapcsolva és igen boldog leszek, ha kérő szavam nem pusztába kiáltó szó lesz. Nem lenne azonban levelem igazi fürdői levél, ha magáról a fürdőéletről meg nem emlékezném legalább telegramm stiiusban. Ma aug. 7-én a a strand vizében kb. két km hosszúságban ember ember mellett úszkál Trieste-bői sok vendég érkezett, mert ott strand sincsen. A fürdő vendégek száma elég szép (a tavalyihoz képest azonban apadó irányt mutat), a drágaság nagy (1. a lira valutáris értékét), a tenger vize és homokja változatlanul igen jó hatású. — Idő prognózis: állandóan forró meleg és szárazság (persze nem a vízben). Maradtam kedves Szerkesztő Uramnak lekötelezett tisztelettel és hálával hive Gödör Kap. János. Grado, 1927 aug. 7. Eddig szól a hangzatos levél, amely bizonyára nem téveszti el hatását a nemes emberbarátoknál. Melegen ajánljuk mi is a szegény diákok felsegitésének ügyét a jószivü embereknek. A város belterületén 4 lakásból álló ház beköltözhető 3 szobás lakással eladó. BövebbetKomlós ingatlan íorg. iroda,, Magyar u. 3. g MAs Sport Enriet Csepy Dániel elnök ünneplése. — Az egyesület elkészíttette mellszobrát, melyet ünnepi közgyűlésen lepleztek le. — Saját tudósítónktól. — Komárom, 1927. aug. 28. Komárom legrégibb sportot űző egyesülete, a Komáromi Sportegylet, a múlt évben töltötte be teljes csendben fennállásának harmincadik évét. Akkor e nevezetes évfordulót több akadály mialt nem tudta méltóképen megülni és erre most került a sor. Az egyesületnek alapitója és évtizedeken át fáradhatlan elnöke, Csepy Dániel komáromi ügyvéd és földbirtokos került az ünnep középpontjába, mint akinek sikerült a régi Komárom város és Komáromvármegye társadalmát e köré az egyesület köré tömöriteni. Csepy Dániel, Komárom város társadalmának és magyarságának ez illusztris Nesztora állott élére az államfordulat után is az egyesületnek és annak ma is aktiv vezetője. Természetes és érthető ebből az a meleg ünneplés. melyben része volt. A Komáromi Sportegyesület vasárnap délután Erzsébetszigeti székházéban ünnepi közgyűlést tartott, melyen díszes és előkelő hölgyközönség jelent meg és ott volt Komárom társadalmának színe-java, de számosán jelentek meg a vidékről is. Komárom egyesületei közül képviseltették magukat a Jókai Egyesület, a Kaszinó és a Komáromi Football Club küldöttségekkel, amelyek az elnöki asztalnál helyezkedtek el. Megjelentek az ünnepi közgyűlésen az egyesület tajai közül Feszty Béla nyug, miniszleri tanácsos, földbirtokos, dr. Peller Sándor jügyvéd, P. Feszty Edit festőművésznő, az ünnepelt Csepy Dániel elnök unokája, Gidró Bonifácfögimn. igazgató, dr. Szijj Ferenc nyug. polgármester, Alapy Gyula dr. muzeum- és könyvtárigazgató, Bartos Frigyes takarékpénztári igazgató, Kállay Endre dr. a KFC. elnöke, Weisz Miksa dr., Nagy Vilmos dr. ügyvédek, Puhr János és mások. Az ünnepi közgyűlést Geőbel Károly dr. ügyvéd, nyug. városi tanácsnok, az egyesület ügyvezető igazgatója nyitotta meg emelkedett szavakkal és reámulatott a nap jelentőségére. Ecsetelte Csepy Dánielnek, az egyesület alapítójának nagy érdémeit és jelentette, hogy az egyesület Berecz Gyula szobrászművészszel elkészíttette ősz elnökének mellszobrát, hogy az hosszú időkre hirdesse alapítójának önfeláldozó és példás munkáját az egyesület tagjai előtt. Indítványára küldöttség hívta meg az elnököt, akit elsőnek Geőbel dr. egyesületi igazgató üdvözölt hoszszabb beszéddel, biztosítva őt az egyesület soha el nem múló hálájáról és szerető ragaszkodásáról. A beszéd végével lehullott a sikerült szoborról a lepel. Zajos éljenzés kisérte az ügyvezető igazgató szavait, melyek elhangzása után Alapy Gyula dr. a Jókai Egyesület nevében köszöntötte Csepy Dániel elnököt, Weisz Miksa dr. a komáromi kaszinó rérészéről fejezte ki üdvözlését, Kállay Endre dr. pedig a komáromi testvér egyesület, a Futball Klub jókivánatait tolmácsolta az egyesülettel és annak illusztris elnökével szemben. Az üdvözlésekre Csepy Dániel megható közvetlenséggel válaszolt és a Sportegylet alapításának kö- i rülményeit ismertetve, hálával emlé- 1 kezett meg a régi és a mostani 1 tagokról, akiknek áldozatos mun- 1 kaja honosította meg Komáromban a mai virágzó sportéletet. Szép szavakban köszönte meg az ünneplést és az üdvözlő beszédeket, S7erényen elhárítva magától az érdemeket. Az ősz elnököt meleg ovációk fogadták és számosán üdvözölték. Majd felolvasták az alakuló közgyűlés meghívóját és jegyzőkönyvét és a sok városból beérkezett üdvözlő táviratokat és leveleket. Végül a közgyűlés nagy lelkesedéssel megválasztotta Csepy Dániel elnököt az egyesület tiszteleti elnökévé nagy érdemei elismeréséül. Ezzel a köz-WüiTT-'Tm Tilün milllWIHIIMIAMIil Hllli gyűlés lelkes hangulatban véget ért és a szép és számos közönség a kedves és bensőséges házi ünnep felemelő hatása alatt eloszlott Este a Horváth-féle szállodában társasvacsora volt Csepy elnök tiszteletére, amelyen ötvenen vettek részt és a legjobb hangulatban maradtak együtt a késő éjjeli órákig. A komáromi magyar akadémikusok nagy Szenes-vígjáték bemutatója. Az édes anyja mesélte: Nincsen anyának olyan gyermeke sehol a világon, amilyen Béla volt. Minden nap eljött. Ha megtörtént mégis, hogy nem jöhetett. .. akkor is eljött... A „Nem nősülök“ főpróbája előtti napon azt mondta : Anyuska, nem tudok holnap feljönni hozzád .., korán be kel! mennem a színházba,., sok a dolog még. .i És reggel mégis, mielőtt elment a főpróbára, eljött, megcsókolt, ide adta a három szál rózsát, amit hozott és elszaladt . . . Elszaladt . .. Elszaladt. Ezerkilencszázhuszonhétben, ebben az évben meghalt Szenes Béla, a mókás »szenes ember“, a halkszavu Puszta Sándor — a „Nem nősülök“ szerzője. A kultúrpalotában vigan próbálják a darabot a mi diákembereink, kacagnak azon, amin a közönség fog kacagni, csak néha, egy-egy pillanatra csendesül el a vidám társaság: Őrá gondolnak, aki fiatalon, bugás tehetségével itt hagyott bennünket: a szenes ember. A Szenes darabok nem adtak szigorú irodalmat, premierjeiken nem figyelt fel az akadémia, csak a közönség, a jó pesti közönség kacagott, sirt, felejtett gondot bút. Mert ez volt és ez a célja a Szenes daraboknak. Az életből egy mai könnyű probléma, egy darab Pest, egypár elmosódott pesti emlék, alak, sok-sok szellemesség, aranyos fiatalság, csicsergés, meghatottság : nem is kell, hogy ez irodalom legyen, ilyennek is kell lenni: jöjjön, üdítsen s elszálljon, hogy helyébe aztán újra jöhessenek szép rózsaszínű álmok. Nem nősülök. Az első felvonás. A messzeségben hatalmas hórengeteg, fenséges Tél, ezüst mezők. A második felvonás. A tenger messzi kéksége, a fürdőhelyek pletykával fütött levegője, tánc, partom, jazz, a pesti mamák a leányaikkal, a mamák nagy harca a fiatalok férjhezadásáért, a lányok flört-harca az udvarlókért, pezsgő, tánc, a bárok csábita zenéje, s ki a legjobb táncos, flörtölő, énekes, ivó ? Kisfalvy Magda (R, Moly Margit), s a modern szép fiatal anya: Kisfalvyné (Maca néni), aztán egy asszony, aki még most is a régi melódiák járta utakon megy méltóságosan, előrefigyelőn; a bárónő (Barilla Magda) és a kacér fiatalasszony, a vérbeli pesti modernség: Kalotayné (Horváth Olga) és a férfiak, a szalonok, bárok, zsurok, hófedte hegycsúcsok, sportpályák, elegáns, izmos jelensége: Andránszky Laci (Legát József), az ügyefogyoít, hebegő sörgyáros: Renner Tibor ((Schwartz Imre) és a fiatalnak látszani akaró öreg gentri: Csáthy (Mohácsy János és egy csokor bájos lány — meglepetések 1 No meg a harmadik felvonás. Harmadik felvonás a Vígszínház előcsarnoka, premier, az összes pesti premierfigurák felvonulnak, a flegma portás, a Király-utcai kereskedő, a vidéki hölgy, az izgatott ur, a szerző rokona stb. stb. A végén persze egymáséi
