Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-25 / 102. szám

«gyveimyolcadik évfolyam, 102. szám. Csütörtök, 1027. augusztus 35. POLITIKAI LAP. SiSfiietégi ár esefcsrio'rfck éltékben; üeiyben Sí vidékre po»tsi «sétküldégael: k|éis évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. gyei rzém ára t 80 fillér. Komárom, — aug. 24. A vasárnap megnyiit pozsonyi Dunavásár kiváló aikalmul kínál­kozott néhány elöregedett politikus­nak arra, hogy beálljon közgaz­dásznak és a megnyitáson elmondja mondókáját — a Rothermere akció felö’. E őző napon egy meg­rendelt tüntetés kevéssé kielégítő eredményei ösztönzésül szolgáltak és megsarkantyuzták ezeknek az uraknak a fantáziáját. Csak igy érthetjük meg a gazdasági térről messze elkalandozó beszédeiket. Stodola szenátor ur, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara elnöke azon kesergett, hogy kivándorló ország vagyunk, ahonnan a leg­több szlovák vándorol ki. De ez a Stodola szenátor, korábban pedig képviselő tett-e valamit a handlova­­felsőstubnyai vasul építésének a sürgetésén kivüf? Nem emlékezünk rá. Már pedig sem egy, sem több vicinális vasút építése nem jelenti az itteni gazdasági krízis meg­szüntetését, hanem Korompa, a Gölnicvölgyi kohók, a bányaváro­sok ipara, a Yágvölgye gazda­sági elsenyvedésének a megaka­dályozása. Stodola ur ott ült mindenkor az első padban a kor­mány hátamögött és az nem tu­dott jönni o'yan javaslattal, amit meg ne szavazott vo na. Már pe­dig csak féligazságnak fogadhatjuk el Eoglis pénzügyminiszter kijelen­tését, hegy a szlovtnszkói gazda­sági bajok is csak az általános gazdasági krízisnek vetületei. Nem: ez több annál és ez a válság már a léinek és a nem­létnek lelt a kérdése. Nem segít itt már az adóreform, egyéb más in­jekciók is későn érkeznek refakciák és revideált vasúti tarifapolitika alakjában. Ámde Bella Metód Mátyás po­zsonyi zsupánt, aki egy kis kul­túrtörténeti kiállítást nyitott meg, nem ez a kép ragadta meg, hanem az ezeréves elnyomásról tartotta időszerűnek elmondani régi mon­dókéinak egyikét. Arról az elnyo­másról, amely alatt virágzó köz­­gazdasági élet volt ezen a földön és mindenkinek megvolt a min­dennapi kenyere, aki csak dolgozni tudott és akart; össíehasonlitást tett a mai jelen és a „borzalmas múlt“ között, amely szerinte el­nyomással fizetett. Jgaz, hogy akkor még nem ismerték a maradékbir­tokok nagyszerű intézményét és igen sok magyar urnák a vagyo­nába került a főispánság, mig most. De ne beszéljünk erről, bár ennek a kultúrtörténeti kiállítás­nak ez is egyik tanulságos képe lehetett volna. Dunavásár és politika, ez a két dolog nem fér össze. Ennek a ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B AB ANY A Y JÓZSEF dr. SxerkosxtSgég éa kiadóhivatal; Nidoi-a. IS., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Szíovenszkó sktuiiis kérdései. — Hlinka és Tisá a sitsciaSísíák kormánybaiépase eüen. — A dunai konföderáció hátrányos lenne Magyarországra nézve. — A Keresztényszocialista párt gyűlései. — Magyar­­ország fölszabadult! a katonai ellenőrzés alól. Komárom, — aug 24. Szlovenszkó néhány aktuális kérdése. A pozsonyi Dunavásár megnyitásán megjeleni Éngiis dr, pémügyminiszter a Lidové Novíny ii unkatársa előd több olyan aktuális kérdéstől nyilatkozóit, amely Szlovenszkót közelebbről érinti. A pénzügyminiszter s?trinl a nyiita bánya—felsösíubnyai vasút építése már a jövő évben megkezdődik, a varul f pitit éré az 1928, évi költségvetésben 8 millió koronái veit fel a kormány. Az útalap felhasználása úgy történhetik, hogy az alapot felosztanák Csehország, Morv. ország, Sdovenszkó és Ruszin- 82k5 között. Ku cs gyanánt az uäak hossza, vagy ptd g a járón űvek száma szolgálhatna. A miniszter legcélszerűbb­nek íarj j, hogyha a fő'merüiö szükség­letei veszik irányadónak Az uj prágai pénzverőről Englis dr -nsk az a véle­ménye, hogy a pénzverő kérdése nem gaze kérdés Körmöcbányái pénzverőnek egyetlen gépét sem fogják h szerelni s egyetlen körmöd munkás sem fogja elves? iteni kenyerét. A kör­­mtebányai pénzverő továbbra is gép üzemte marad berendezve, de Prágá­ban meialurgikus módon fogják a pénzt előállítani, A két pénzverő a köztársaság érep nzén kívül az összes szomszédos szláv államok pénzét fogja előállítani, amelyek tudvalévőén nem rendelkeznek saját pénzverővel. A szlovák néppárt vezérei tilta­koznak a szocialisták kor mányba­­lépése ellen. Ismeretes, hogy a Lidové Noviny c lap megírta Svehla miniszterelnöknek azokat a tárgyalásait, amelyeket Karsbad ban folytatóit a szocialistákkal, akikkel áilitóan megegyezett abban, hogy a nemzed demokraták helyébe a két csehszocialista pártot veszi föl a kor­mányba. Ez a híradás a polgári po­litikai pártok körött nagy konsternációt idézett elő és a nevezett újság által remélt hatás ellenkezőjét érte el. A polgári pártok majdnem egyér'e'müen ellene fordultak a tervbevett szocialista inváziónak. Igen élénken kommentálják Hlinkának és Tiso miniszternek e kér­désben Vágujhelyen tett minapi nyi­latkozatát, amelyben a szlovák néppárt e két vezére a legélesebaen állást fog­lalt a szocialista páitoknak a kor­mányba való bekapcsolása ellen. Ezzel szemben a cseh agrárpárt határozatlan magaviseleté nagyon is szembetűnő. Erről tar.uskcdik Berán képviselő, a párt titkárának Znaimban tartott beszéde, ame’yben ugyan kifejezte az agrárpárt­nak a polgári koalíció egész program­jának végrehajtásához való ragaszko­dását, da a szocialistáknak a kormányba leendő befogadására nezve úgy nyilat­kozol’, hogy senkit a kormányból ki nem tessékelnek és senkit sem gátolnak meg abban, hogy a kormányba belép­hessen. A dunai államok szorosabb gaz­dasági kapcsolata Magyarország­ra nézve hátrányos lenne. Egyes sntanláliamok, az utóbbi idő ben különösen Franciaország, diplomatái a középeurópai konszolidáció biztosítá­sát abban látnák, hogyha a Duna men­tén elterülő állomok szoros gazdasági bspc-ola'ot teremtenének egymással oly­­képsn, hogy a gazd sági határokat megszüntetnék és valamennyi állam körös vámterületet képezne. A dunai konföderációnak Magyarországra való hatásáról irt Walkó Lajos magyar kül­ügyminiszter a „Pester Lloyd“-ba cik­ket „A dunai államok politikai és gar­dasági kilátása“ címen, amelyben a többek közöU a köveik'zők foglaltatnak: Az osztrák-magyar monarchia gazda­sági egységének földarabolása. olyan megrázkódtatásokat idézett elő, amelye­ket az uj államok intézkedései még jobban kiéleztek. Ennek orvoslására az érdekelt nemzetek valamelyes szoros gazdasági együttműködés eszméjét kez­deményezik, anélkül, hogy ezt pontosan definiálnák. Nyilvánvalóan messzebb­menő szükebb kocpsráiást értenek, mint amilyen a már mea kötött normális ke­reskedelmi szerződések u j n e érhető volna. Kétségtelen, hogy az ilyen meg­­állcpodás egész jói elképzelhető, azon ban az ilyen természetű megállapodás elengedhetetlen feltétele a legnagyobb, legteljesebb politikai megegyezés az illető államok között De ezenkívül szükséges, hogy minden szerződő fél előnyöket lásson a maga részére a megállapodásban és másrészt nem sza­­bad, hogy ez sárise a harmadik államok érdekét. Magyarország részére a meg­levő szerződéseken túlmenő gazdasági együttműködés — nem tekintve azt, hogy politikai előfeltételek hiányában érdemben amúgy sem alkalmas a tár­gyalásra ez a probléma — akkora hát­rányokkal volna összekapcsolva az ál­talános termelés szempontjából és oly sokféle kötöttséget jelentene, hogy vég­­eredményben Magyarországra nézve nem is származnék gazdasági előny, még akkor sem, ha tatán némileg előmozdít­hatná egyes mezőgazdasági termékek értékesítését. Az ország lakossága által a lefolyt években a gazdasági újjáépítés érdekében hozott áldozatok tűi nagyok ahhoz, semhogy kockára lehetne tenni az eléri eredményeket. Az országos keresztényszocialista párt népgyülései. A keresztényszocialista párt az elmúlt vasárnap Alsó és Felsőszemeréd honi­­megyei községekben nagyon szépen sikerült eredményes népgyüléseket tar iott. Mindkét helyen úgy a gazda, mint az iparos és munkásosztály megjelent, sőt a környékbeli községből is csopor­tosan jöttek be az érdeklődő párihívek. Felsőszemeréd községben Tóth Károly elnök megnyitó szavai után a pártköz­pont kiküldöttje tartott előadást, akinek szavait a legnagyobb figyelemmel és általános helyesléssel fogadták. A szó­nok népiesen ismertette a politikai hely­zetet és tetszetős példákká! világítóit be a csehszlovák politika boszorkánykony­hái ínak rejtelmébe. Különösen felhívta a lakosság figyelmét a közelgő köz­ségi választásokra és föltárta előttük azoknak nagy jelentőségét. Nagy Mihály ipotyrágí köfzeti titkár buzdító szavai­val fejeződött be nagy lelkesedéssel e minden incíd.ns nélkül lefolyt szépnép­­gyülés. Aisószemeréden éppen az úgyne­vezett iédeci búcsú volt, amelynek neve­zetesség re az egész környék összese­­regieii. Gyönyör Ignác elnök megnyitója után a kiküldöttek itt is nagy és komoly férfisereg előtt fejtették ki a keresztény­­szocialista párt sarkalatos programm pontjait. Magyarország katonai ellenőr­zésének megszüntetése. Nemrégiben szüntették meg Magyar­­ország katonai ellenőrzését, ami által a sokat szenvedett ország felszabadult a megalázó kontroll alól. Briand fra? cía külügyminiszter, mint a nagykövetek tanácsának elnöke, átiratot intézett Ganfbe a Népszövetséghez, amelyben tudatja hogy a nagykövetek tanzcsa tudomásul vette a magyarországi nö­­vetségközi kaícnii ellenőrző-bizottság jelentését működésének beszüntetéséről i'«M warn' Saccon és Vanzettin végre­hajtották a halálos ítéletet. Sztrájk, bombs, tüntetés mindenfelé a kivégzettek miatt. — augusztus 24. — Dunavásárnak id3 kellene hoznia a Dunavölgyének minden keres­kedőjét és a mi közgazdászaink és közigazgatásunk fejei nem is egy, de több balkézzel riogatják el őket és igy támogatják a halódó szlovenszkői ipart, amelyért ők tartoznak első sorban felelősséggel, akik nem érezték meg soha ennek A kát olasz anarchistát, akinek meg­mentéséért világszerte hatalmas tünte­téseket rendeztek és j'formán minden lehetői megmozgaíak, keddre virradd éjjel kivégezték. A védelem kétségbe­esett erőfeszítései kudarccal végződtek, Saccon és Vanzettin kívül velők egy­az országrésznek a nagy bajait, mert túlontúl el voltak foglalva a maguk kisded dolgaikkal. Szio­­venszkó népe tudja, hogy kik a vezérei és a barátai. Semmiesetre sem azok, akik a Dunavásáron poli­tikáról szónokolnak és a magyarokat kisebbítik. időben kivégeztek egy Madeiros nevű rablógyilkost is. A két anarchista ki­végzése hétfőn délelőtt már nyilvánvaló volt mert Fuller kormányzó minden küldött­séget visszau’asitott. Még a bét elitéit hozátariozóinak Miss Sacco­­nak és Luigia Vanzettinak, akik két órát tárgyaitok Fuikrrel, zokogása sem hatotta meg Fuller kormányzót. A bostoni fegyházban közben meg­történtek az utolsó intézkedések. A három halálra ítélt kivégzésük hírét sióikus nyugalom­mal fogadta. Miss Sacco és Luigia Vanzetti a fog­­házigazgaió jóvoltából még utoljára beszéltek az elítéltekkel, akik ezután felvettek halotti ruhájukat, megvacso­­ráztak és beszélgettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom