Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-20 / 100. szám
6'oldal. 1927 augusztus" 20. csak többszöri látogatásra nézhetünk meg mindent. A kidtlitás útvesztője. Mi sem mutatja jobban a kiállítás nagyságát, hogy annak területe valóságos útvesztő. Akik ott elmarad tak egymástól, azok ugyan bajosan találkoznak, ha nem állapodtak meg valami fix helyen és időben. Állandóan azt leheteti hallani, hogy itt is ott is, az elmaradt hozzátartozók után tudakozódtak a látogatók: „Nem látták az uramat, a feleségemet, a testvéremet, a barátomat slb. stb. ? — ilyen kérdezösködések hangzanak fel itt is, olt is A kiállítás útvesztőjének azonban vannak bizonyos fix pontjai. A férfiak nagyon szívesen elidőznek a Rákosy-féle likőrgyár gyönyörű kiál litásánál, amelynek szépségét csak emeli a terem másik oldalán levő Kincs Izidor komáromi porcellántelepének igazán megkapó, pompás, lebilincselő kiállítása. Hát ebben a művészi Ízléssel berendezett teremben van talán a legnagyobb forgalom. Ebben a szép milliöben mérik a messze földön hires Rákosy likőrgyár közkedvelt készítményeit, a gyomorkeserűtől a pompás diópálinkáig. A forgalmat csak emeli, hogy ezeket a pompás készítményeket ingyen Ízlelheti meg a közönség és még ezen felül az is emeli a forgalmat, hogy a pompás italokat még hozzá egy bájos szőke nyilrai szépség, Golonka Jucika legbájosabb mosoly kíséretében szolgálja ki. Ennyi vonzóerő összehalmozóaása természetesen nagyon növeli a forgalmat. Van is ott állandóan látogató. Aki férfiismeröst keres, leghelyesebben teszi, ha itt kezdi a magándetektív munkát. Ha itt nem sikerül, akkor a pezsgés pavilion legyen a nyomozás második állomása.A pezsgés pavilion kedvenc állomása a férfi látogatóknak. Hogy is ne, amikor ott Komárom kedves hölgyei szolgálják fel az üdítő Hubert pezsgőt poharanként és jótékony, nemes, emberbaráti célra és hozzá még potom áron. Egy csapásra annyi, kedves érzés! Kedves társalgás, jótékonyság, habzó pezsgő és olcsó ság. Kit ne vonzana annyi előny. A pezsgőspaviilon szomszédságában, Farkas Ferenc vértpusztai gazdaságának messze földön hires dinnyészete pavillonjában is mozgalmas élet folyik. Nehéz itt a választás, mert a kiállított dinnyefajok a Tógótól a Turkesztánig mind olyan Ízletesek, zamatosak, aromásak, hogy ember legyen, aki megállapítja, hogy melyik a legjobb? Főállomása különösen a vidékieknek Egry Ferenc szenátor országszerte ismert és kedvelt harangjainak kiállítása. — Ezeknek a harangoknak a hangja olyan kellemesen megható, lelket, szivet magasba röpítő, a kivitelük olyan művészi, hogy aki látta, hallotta azokat, az mind mint az Egry harangok lelkes hive távozik a kiállításról. Több egyház telt is már rendelést és sok sok vidéki egyház tagjai busán állapítják meg, hogy de kár volt nekik is nem az Egryéktől venni a harangokat. Aki férfi ismerősét keresi, az a fenti állomásokon kívül nézze meg az ovoda udvarán Paiaky .József vendéglőjét, ahol habozó sör, aztán zene mellett bizonyosan megtalálja a férfi ismerősét, aki pompás étvággyal fogyasztja Udvaros messze földön hires húsfeldolgozó gyárá nak pompás készítményei*, vagy Czisztler plébános karcsai szövetke zetének Ízletes dolgait, vagy Hegedüsné Laci-konyhá|ának inesiklandó illatú Laci- és cigánypecsenyéjéf és kolbászát. Az óvodaépületében levő borkóstoló is kedves búvóhelye a férfi népségnek. Aki a női hozzátartozóit keresi, az szintén megtalálja az alábbi helyek valamelyikén. Aki szereli a szép házi munkákat, az órákat eltölt a néprajzi osztály termeiben, ahol napok kellenek ahhoz, hogy mindent végig gyönyörködhessen a látogató { Itt látható Balogh Miklós gyönyörű kivitelű magyar szobája. J Komáromi Lapok A gondos háziasszony hosszú ideig elgyönyörködik a komáromi gázgyár kiállítási termében, ahol gyönyörű, szinte ennivalóan szép, díszes gáztűzhelyek, rezsók, melegítők, sütők, fürdők bilincselik le a látogatót Eis Lipót gázmester kalauzolása mellett. Örömmel halljuk hogy igen sok tűzhely elkelt és egyre nő azok száma, akik a gázfözést bevezetik Ennek az olcsósága, tisztasága, gyorsasága olyan előnyös, hogy még nagyobb mérveket fog ölteni annak elterjedése, ami a város és az adózó polgárok érdeke is, mert annál nagyobb lesz a gázfogyasztás. A nők kedvenc állomása továbbá a Tokarik féle csodás szörmegyüjtemény, ahol a nőknek nehéz a választás, hogy melyiket vegyék meg. Szívesen tartózkodnak a nők Király Károly ékszerész szemkápráztaíóan szép gyűjteményénél is, ahol a művészi ékszerek mindenkit lebilincselnek. A bakfisok nagyban Írják a képes lapokat. A kiállítás udvarán levélszekrény várja azokat a kedves üd vözleteket. Néprajzés népművészet a komáromi kiállításon. Irta: Alapy ayvila dr. múíeum- és könyytárigazgató Néprajz, népművészet, mintha teljesen azonos jelentésüek volnának, de ha alaposabban belemélyedünk a dolog lényegébe, akkor meggyőződünk, hogy a néprajz a talaj, amelyből felsarjadt a népművészet és virágzásnak indult, A néprajz nemcsak a nép ruházkodását, építkezését, gazdálkodását, mesterségeit, temetkezését jelenti, de egész életét: elkezdve a gyermekjátékokon, a népszokásokon, babonákon, meséken, közmondásokon keresztül, melyekben leszürődik egy nép bölcsesége, a születés, házasság és temetés nagy misztériumai végig mindazt, ami a népi élethez tapad. A népi művészetet pedig legesleg inkább a ruházaton kereshetjük, ahol a szépérzék legtöbb kielégítést nyerhet, de megtaláljuk az építészetben csak épugy, mint a temetőben, az ékszerben és a csicseri korsóban, amiből szomjúságát oltogatja az arató és a marokszedö. A komáromi kiállítás Mályusfölde, és a Kis Magyar Alföld, a Garammellék és Gömör magyar vidékeinek gyűjtötte össze népviseleti és népművészeti anyagát. Komárom szekeresgazdáinak, akik a városnak évszázados, törzsökös őslakosai, komoly kék posztó viselete mellett, melyet tömör, öntött ezüst gombok és ünnepeken ezüst menlekötő lánc is díszítenek, óit sorakoznak Izsa, Martos, Komáromszenlpéter jobbára fekete férfi viselete az elmaradhatlan ezüstgombokkal, amelyek csaknem falvanként változnak Ugyanilyen az ipolymenti népviselet is a kékbeli férfiruhákban. Paláston a fekete sima felsőruha alatt csak a hímzett ingeleje viliog elő lukacsos hímzéssel gazdagon megdiszilve. Mennyivel színesebb, tarkább a női népviselet! Valamennyi között talán a Komárom mellett levő Martos községé vezet pompában és színekben. A rövid, töbnyirepiros bokorugró szoknya sorozat fölé fehér kötényt kötnek és a rövid kis mellény alól böszájú. könyökben színes szalaggal megerősített ing bugyog eiö halvány kékre kékitve. A derékon rojtos, színes kendő van átkötve és a hajfonatban a színes szalagok egész erdeje. A nyak gazdagon bevonva gyöngyfüzérrel. A leányok fejét színes párta ékesíti, amely sokszor egész pazar diádéin alakot ölt és amely szintén dús színekben ékes. Csak az asszonyok viselnek a fejükön kendőt. Ez a népviselet rokon a sárközivel, amely a Dunántúl legfestőibb népviselete. Hasábokat lehetne Írni ennek a szépségéről. Milyen komor emellett például az alig pár kilométernyire fekvő Komáromszenlpéter asszonyainak sötétkék, csaknem feketébe hajló viselete! ELEGÁNS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK IIBABY KELENGYE A G Y N EMU VÁSZONÁRU m A mátyásföldi Kürt községben már a fehér szín pompázik az asszonynépen, épen igy Kéménd, Muzsla és Bény női viselete is a fehér szint kedveli, amely erős kontrasztot alkot a férti.k ünnepi fekete ruhaviselete mellett. Pompás a palásti kollekciója a kiállításnak, amely szintén szinpompájával tűnik fel. A nyilramegyei vicsápipáti női viselet már átmeneti típus a magyar és szláv érintkezési vonal határmesgyéjéről. A zselizi pitykével bővesen meghányt piros mellény, juhászbunda tulipános varrott hímjével sok nézőre akad, de meg.is kell itt akadnia minden szemnek, mert ez a kiállításnak a legszebb két terme. A népművészet termében Basilides Birnáné nagyszerű ízlése és tudása érvényesül már a pompás elrendezésben is. Ezt a termet a hetényi kézimunka uralja, amely talán elsőnek került ki a világpiacra. A békében a heiényi kézimunkával jártak Páristól Bukarestig a hetényi menyecskék és meghódították vele Európát. Uióbb már a tengeren túl is piaca akadt, a dollárok boldog hazájában A hetényi kézimunka a széthúzáson alapul és igy többnyire geometriai ornamenseket képez ki vásznon, vagy a selyem finomságú batiszt keimen. S:abó Lsjosné pazar szépségű régi mintái ragadják meg a figyelmünket, de Tanító Benőné abrosza viszont a népművészetnek igazi remeke. A technikában és a mintákban megtaláljuk a csillagot (rózsái), kiscipót, pókokat, amint azokat a nép nyelve elnevezte. Újabban a Toledo-himzés hódított nagy teret. Szebbnél-szebb rajzu hímzéseket látunk ezekből, ahol a vonalvezetés nem olyan éles, mint a zsubrikált kézimunkán. A hetényi hiziipar halad a korral és a divattal, de ebben az eranyban vetkezi le népi jellegét iá. Komáromszentpéter és Mar ceihaza, Midar, ahol szintén fejlett nepipar van, elmaradtak a kiáliiiásról Mutatóban néhány régi gyermekfőkötő is került Hetényrői makkos, pápasze mes, tulipános, majoránnás mintákkal, úgynevezett „görbetüs" munka. Kár, hogy ezek már egészen elvesznek. Sok magyar művészi elem megy velük veszendőbe. Martos község népművészete erősen feltörekszik és amit a „metéléses“ hímzésben (iüll-applikáció) felmulat, első helyet biztosit számára népművészetünkben. Soha ezt a népet rajzo!ni senki nem tanította és mégis a tudat alatti ösztönében lakik a művészet. Pap Gizáná Erdélyi Ju’is metéléses kézimunkája Svájcban okozott olyan feltűnést a nagyvilág grande dame-jai körében, amire büszke lehet ez a vizek közé elzárt kis falu. C-upa poézis és lelemény a mariosiak kézimunkája és az invencióknak olyan gazd gon buzogó forrása, hogy ezzel a néppel érdemes foglalkozni iparművészeinknek. A gömöii népművészet is pazar darabokkal van képviselve. Nem is beszélve a világhírű csetneki csipkéről, amely a Szontag nővérek buzgó munkájával eljutott a világpiacokra is, amelyből egy két remekbe készült mutatót láttunk, de Rapp, Pmc, Fülekkovécsi, Perse hímzései, pompás főkötői, mel!edzői; Garamdamásd, Vámosladány, Kiskoszmáiy, Marosfalva, Zaeliz szőttesei is a maguk nemében párjukat ritkítják rózsa, gránátalma, nyúl, kakas, tulipán motívumaikkal. Takács már csak hírmondónak akad: Naszvadról Brencsik József állított ki szép vásznakat és színes mintákat is szövőszékéről. Ugyanitt igen jeles kosárfonó ipar is fejlődött, mely kerti bútorokat készít megbízható, jó kivitelben. Martos község színes meiéléses munkái Ö.vös Andrásné nevére hívják fe! a figyelmet. Éder Elza (Kassa) buzsáki párnája gazdag magyaros ornamenseivel és rajzával a kiállításnak egyik legszebb darabja. A rendező Basilides Barnáné babáinak igen sok a nézője és a pompásan öltöztetett babák előtt a kisleányok egész serege álldogál, hogy ebből fényes és talán elérhetlen karácsonyi álmokat szövögessen. Ipót Pali, a martosi ezermester nagyszerű kis martosi szobát állít ki, amelyben ott van a rudas ágy, a mestergerendáig feltornyozott ván kosokkal és dunyhákkal, a tulipános láda gazdagon megtarkázva a magyar virággal, ott van az ablak mellett a sarokpad, a sávolyos abrosszal megtérített asztallal, meg a téka a két ablak között és a padok felett a tálason rózsás tányérok, tulipános korsók ékeskednek. Machnyik Andorné háziszöttese, a gömöri gölöncsérek hires munkái, az ajnácskői remekbe készült kis levelesláda és a komáromi Balogh Miklós magyar szobája mind, mind a szemet vesztegető látványosságok. A müértő szeme azonban itt is megakad Limbacher Rezsőné tulajdonában levő régi, szálánvarrott kalotaszegi hímzésén. Két művészember vett részt rajzokkal, képekkel a kiállításon. Ezek közül Tichy Kálmán gömöri gyűjteménye, amelyben berzétei, szádvárborsai, pelsőci és roz8nyói házak rajzait találjuk megvesztegetnek molivumgazdagságukkai és szépségükkel. Egy-egy rozsnyói régi ház, mint romantikus álom tűnik elénk. A szilicei fejfák, a tető-orombuzogányok, a serkei mosófák gazdag vonal ornamentikája az ottani népművészet mélységes forrásaira engednek következtetni. Az érsekujvári 7haiti János egész mátyusföldi néprajzi gyüjteménynyel és emellett rajzokkal jelenik meg. A fokosok, kanász ostornyelek, bábsütö minták, régi cserépedények, tányérok, ezüst gombok és csattok egész kis múzeumot alkotnak. Érsekújvár városnak kellene megszereznie és múzeumának alapját lerakni velük. Thain, mint festő és rajzolómüvész is bemutatkozik és pedig igen előnyösen és tusrajzaiból az Érsekújvár- környéki falvak házai, oromfalak, fejfák, ajtók díszítései, kapuk bálványait látjuk megelevenedni a jószemü festő és a jóiziésü gyűjtőnek kezei alatt. A kiállításon még ott látjuk az ős foglalkozásoknak egyik csoportját: a halászatot képviselve Khin Antal somorjai gyűjteményében. A hálóknak különböző fajai: a koca, rekesztő vörse, rácháló, tapogató, balindháló, pentőháió, tanyaháló és a milling mellett ott találjuk a különféle zsákokat, a három és négyágú szigonyt, a jégvágó fejszét. Igen ügyesen csoportosítva a halászati eszközök melleit kapjuk a halpusztitó madarak egész sorozatát Kunszt Károly ligeifalusi nyug. tanító és prepirátor kiállításában, amely rendkívül tanulságos. A néprajzhoz kell sorolnunk a régi céhemlékeket, amelyek az ipartörténeti részben nyertek elhelyezést. Komárom, Léva, Dunaszerdahely, Somorja, Komárom üjszöny, Érsekújvár régi céhemlékei zászlók, ládák, okmányok, remekek és mesterei merek vannak itt kiállítva. Ezek közül, mint iparművészeti remekmű a komáromi asztalosoknak 1766. évből való intarziás céhládája a város és az ország címerével méltán kelt feltűnést. Egy kihaló iparágnak, a dunai vízimolnároknak dunai malma, mely a komáromi muzeum néprajzi osztályának pompás darabja, állandóan sok nézőt Iáihat maga előtt. Nem cäoda, mert már lassankint ez is elsü tik, amint eltűntek a régi iparágak közül annyian. A kiállítás iparművészeti anyagában kiemelkednek Berecz Gyula iparművésznek magyar stiiusu ezüst bonbonierje, remekbe készült ezüst és arany násfái, melyek a kiállításnak Iegparádésabb darabjai. Király Károly komáromi arany- és ezüsímives szekrénye a speciális filigrán ezüst komáromi munkával most is teljes dicsőséget szerzett a
