Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-18 / 98-99. szám

4. uiüai. h-oiuaruuii Lapok Az Országos Iparos SzövetségIközgyüjésejés országos iparos kongresszus Kam irombán. — Saját tudósítónktól. \ augusztus 18. A magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállítás második nap­ján, hétfőn tartotta meg az Orszá­gos Iparos Szövetség rendes évi közgyűlését Komáromban, ezt köve­­tőleg pedig az országos iparos kongresszust. A közgyűlés a komá­romi járási ipartársulat tágas nagy­termében folyt le és azon 22 járási ipartársulat képviseltette magát ki­küldötteivel, ezenkívül még nagyon sok érdeklődő iparos vett részt, úgy hogy a nagyterem zsúfolásig megtelt Az Országos Iparos Szövetség közgyűlése d e. 9 órakor kezdődött Koczor Gyula szövetségi elnök nem­zetgyűlési képviselő elnöklése mel­lett. Az elnöki asztalnál foglaltak helyet Molnár Miklós, a kassai ipar­társulat elnöke, Uhrinydk Lajos dr. szövetségi titkár, Boldoghy Gyula komáromi ipartársulati elnök, hdnfy Géza társulati titkár, Helyei Gyula, Wirth Gyula építész (Kassa), Székely Armin ipartársulati elnök (Homonna) és mások. Komárom várost Csizmazia György városbiró, a járási közigazgatási hatóságot Oltinger Kálmán iparható­sági biztos képviselték és az állam­­rendőrség képviseletében Miszarovics Pál rendőrfogalmazó volt jelen. Koczor Gyula nemzetgyűlési kép­viselő, elnöik üdvözli a megjelente­ket s az ülést megnyitja Sajnálat­tal állapítja meg, hogy az iparosság nem akar a régi közönyösségéből kiemelkedni. Nem tesz a saját ér­dekében semmit, minden segítséget csak másoktól vár. A saját sorsá­nak intézésében nem akar tevé­keny részt venni, mindig csak másoktól reméli sorsának j óbbra­­fordulását. A szervezettségben levő erőhatalmat nem akarja felismerni, pedig addig amig ezt fel nem is­meri, javulást senkitől se várjon Kéri a megjelenteket, hogy ezzel a gondolkozásmóddal egyszersmin­­denkorra szakítsanak, mert akkor az iparosságnak el kell pusztulnia A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Bállá Mihály és Kostyányszky Jenő tagtársakat. Csizmazia György városbiró Ko­márom városa nevében meleg sza­vakkal üdvözli a szlovenszkói ipa­rosságnak kiküldötteit Megállapítja, hogy a közgyűlés tárgysorozata az önálló iparosok sorsával foglalko­zik, amiből azt reméli, hogy az ipari munkásság megoldásra szoruló kér­dései is kölcsönös elintézést nyer­hetnek. Boldoghy Gyula iparlársulati elnök a komáromi iparosság nevében kö­szönti a szövetség közgyűlését. Balug A. Béla munkácsi kiküldött az ottani ipartársulat üdvözletét tol­mácsolja s kijelenti, hogy az ipar­társulatok az országos szövetség munkájával teljesen karöltve akar­nak haladni s ha nem sikerül a külön ruszinszkói szövetséget meg alakítani, akkor minden fentaidás nélkül csatlakoznak az országos ipa­ros szövetséghez, de kívánságuk az, hogy ruszinszkói titkárságot szervezzen a szövetség Ezek után Uhrinydk Lajos dr. szövetségi titkár olvasta fel évi jelentését amelyben megemlékezik az adóügyekről, kiterjeszkedik bő­vebben a szociális biztosítás kérdé­sére, az állami kiállításokról referál, majd megemlíti, hogy a bélyeg­akció nem sikerült a várt eredmény­nyel. Koczor Gyula elnök kijárta, hogy a hadügyminiszter a katonai szállításokat elsősorban kisiparo­soknak fogja kiadni, de itt a kis­iparosoknak meg kell mutatni, hogy a vállalt munkákat tiszteségesen el­végzik, mert akkor továbbra is biztosíthatják maguknak a szállítá­sokat. Több esetben közbenjárt a minisztériumoknál s a legtöbb eset­ben sikerült az iparosság érdekeit megvédeni. Koczor Gyula szövet­ségi elnök és a szövetségi titkár több látogatást tettek a múlt év folyamán Szlovenszko és Ruszin-Komárom, —agüszluSal5 szko több városában és meghall" galták az iparoság kívánságait. A titkári jelentés rámutat arra a nagy fontosságra, amit az iparos társa­dalomra nézve a szaksajtó és az iparlörvény revíziója jelent. A gon­dosan szerkesztett jelentés még az iparos osztály számos égető kérdé­sével foglalkozott. A jelentés felett megindult vitá­nak első szónoka Boldoghv Gyula kijelenti felszólalásában, hogy a szövetség működésével nincsen megelégedve. Ezért azonban nem az iparosságot kell okolni, hanem a hatóságokat, amelyek nem lámo­­gatják elég intenziven a szövetség munkáját és általában az iparos osztályt. A szövetség csekély eredményeinek ez az igazi oka. A szövetségnek oly irányban kell dol­goznia, hogy az általános érdekeket megvédje, de a szövetség nem elég erélyes,a kívánságokat hangosabban kell a nagy nyilvánosság előtt és az illetékes fórumoknál hangsúlyozni A szövetségnek nehéz a helyzete a sok hasonló célú alakulatok miatt is. ■ Molnár Miklós (Kassa) javaslatára az elnök felolvastatta a múlt évi zárszámadásokat. Szerinte a szö­vetség nem mindenkit kielégítő ered ménye azokban a szomorú viszo nyokb3n keresendők, hogy a szö­vetség anyagi nehézségekkel küzd. Balia Mihály Kassa, Helyei Gyula Kassa jelentései után a közgyűlés úgy a titkári jelentést, mint az 1926 évi zárszámadást s a mérleget tudó másul vette s a felmentvényt megadta. Az 1927 évi költségelőirányzatot, Momdr Miklós felszólalása után. azzal vette tudomásul a közgyűlés hogy amennyiben a sajtó ügyében előterjesztendő a napirend 4 pont­jában szereplő határozat a költség­­vetés tekintetében változást idézne elő, azt csak olyan értelemben fo­gadják el Bállá Mihály a kassai ipartársulat alelnöke hivatkozik felszólalásában arra, hogy a szövetség az ipartör­vénytervezetnél is dolgozott és vé­­leményes jelentést adóit több kér­désben a törvény mód >sitásáí iüe töleg. A komáromi ipartársulat jf kéri, hogy a közös munkában, mint Szlovenszko legjobb hírnevű társu­lata, szintén vegyen részt, amivel kiváló segítséget nyújthat a szövet­ség munkájához. Helyei Gyula szerint a szövetség eddigi munkáját a Jednota akadá­lyozta meg. A Pozsonyban 1922. évben megalakult keresztényszocia­lista iparos szövetség Ruszinszkó­­ban ts sok szervezetet épített ki. A szövetség azonban nem politikai alapon kíván működni, hanem an­nak kikapcsolásával, noha a turóc­­szentmártoni Jednota ennek az ellenkezőjét akarja. Az iparosszö­vetséget haladó szellemnek kell áthatnia s aki nem védi az egyete­mes iparos érdekeket, az nem méltó, hogy a szövetség keretében helyet foglaljon, A szövetség már 8 év óta áll fenn és hogy eddig nem tudott nagyobb eredményeket felmutatni, az annak tudható be, hogy nem rendelkezett elég szabadsággal. A szövetségnek első sorban szaoadsá­­gát kell biztosítania, enélkül a hiva­talos társulat nem képes dolgozni. Az iparosság mindenekelőtt élni akar, mert ehhez joga van. Ha az ipartársulatok segítik a szövetséget, úgy a szövetségnek is könnyebb lesz a munkája Balogh Miklós a ruszinszkóiak nevében kijelenti, hogy a ruszin­szkói ipartársulatok csatlakoznak a szövetséghez, de expozitűrának a felállítását kívánják az országrész terülétén. Molnár Miklós, a kassai ipartár­sulat elnöke szólalt fel ezek után. Szerinte a szövetségnek 23000 K bevétele mindent megmagyaráz. Eb­ből nem lehetett intenzivebb munkát kifejteni. Boldoghy Gyula is alelnöke a szövetségnek, tehát nem kritizál-SLEGANS férfiingek! MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE A G Y N EMU VÁSZONÁRU hatja joggal annak működését, ame­lyért ő is felelős Az egyes ipartár­sulatok segítése révén a szövetség nehéz munkája is könnyebb lesz és eredményesebb. Nem az a fontos, hogy hol van a szövetség székhelye, hanem hoqy az dolgozni tudjon és ennek feltételei adoitak legyenek Molnár Miklós felszólalásához Dosztál Jakab, a pozsonyi kereske­delmi és iparkamara tanácstagja szólt hozzá nagy alapossággal és szakértelemmel. Molnár viszonválaszában szóvá teszi, hogy az iparosságot uj gon­dolkodásnak kell áthatnia és ebből a célból legelső sorban müveit ipa­rosokat kell képezni. Ezen a téren játszik igen fontos szerepet a szak­sajtó kérdése. Mindenek előtt meg kell teremteni a szlovenszkói magyar iparosság részéri a magvar nyelvű szaksajtot. A Kassán megjelenő Köz­érdek cimü lapot a Kassai Iparos­kor és Kereskedelmi Testület adta ki eddig, 1927 december 3t én túl azonban már nem ezek kiadásában jelenik meg ez a szaklap. Szerinte az Országos Iparos Szövetségnek kellene ezt a lapot átvennie és eb­ből kifejleszteni a szlovenszkói és ruszinszkói iparos szaklapot. A szövetség sikeres működése érde­kében feltétlenül szükség van egy nívós szaklapra, amelyben nemcsak a hirdetések dominálnak, hanem a lap szellemi része is. Szlovenszkó­­ban a magyar iparosok száma még most is körülbelül 50000, feltétlen szükséges tehát olyan fórumot meg teremteni, amely állandóan szemmel tartja a magyar iparosság érdekeit is. A szlovák ioaroáo i hétről hétre megkapják a Turócszenímártonban megjelenő szaklapjukat és ép igy a magyar szaklapnak is meg kell ta­lálni az útját a magyar nyelvű iparos­sághoz Ha az 50000 magyar ipa­rosból csak 4000 előfizetője akad a lapnak évi 40 K előfizetési áron, úgy a szövetség kiadhat egy min­den tekintetben megfelelő 10—12 oldalas heti szaklapot. Hangsúlyozza, hogy a lapot iparos embernek kell szerkesztenie, mert csakaz képes be leilleszkedni az iparosok lelki vilá­gába. Ha a szaklapot ilyen formában megvalósítják, úgy a szövetség titkára részére is beállíthatnak összeget a költségvetésbe, akinek csak az lenne a foglalkozása, hogy a szövetség ügykezelésével törődjék. Molnár vé­gül kijelenti, ha a szövetség hiva­talos szaklapját nem fogják meg­valósítani és a szlovenszkói titkár kérdését sem tudják megoldani iiyen módon, akkor a szövetség nem lesz életképes, és inkább keressenek más működési plattformoí, esetleg asztaltársaságokat alapítsanak, de ne hivatkozzanak a szövetség névre. Koczor Gyula elnök helyesli és támogatja Molnár Miklós javaslatait amit a közgyűlés egyhangúan szin tén magáévá tett. A szaklap ügyével egy szükebb bizottság foglalkozik úgy, hogy a 1928. január 1- től kezdve az országos iparos szövetség ki­adásában megjelenik a magyar ipa­rosság hivatalos lapja. A közgyűlés napirendje ezzel déli 1 órakor kimerült. Rövid fél órai szünet után, amely alatt a székház udvarában lefényképezték a közgyü lés résztvevőit, fél 12 órakor elkez­dődött az országos iparos kongresszus. Koczor Gyula elnök, nemzetgyűlési képviselő rövid megnyitójában üd­vözölte a kongresszus kiküldötteit, a kongresszuson megjelent Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőt, Dosztál Jakabot, a pozsonyi keres­kedelmi és iparkamara tanácstagját, Csizmazia György városbirót, Oítinger Kálmán iparhatósági biztost és a sajtó képviselőit. Ép úgy átadta a kongreszusnak Sziiuő Géza es Szent jvany József pártelnökök üdvözleteit, akik a kongresszusnak áldásos munkál kí­vánnak (Éljenzés.) Jegyzőkönyv hi­telesítésére felkéri WirthGyula,Kassa) és Lukács Andor (Királyhelmecz) kiküldötteket. Dosztál Jakab a pozsonyi keres­kedelmi és iparkamara nevében üd­vözli a kongresszust. Munkácsról Balogh kiküldött az ottani vegyes­­keréskedők és fűszeresek sérelmére kért orvoslást ismerielve egy röp­cédulát, amelyben a munkácsi fo­gyasztási szövetkezet aláássa a kereskedői tekintélyt a tiezteségtelen konkurencia eszközeivel. A kong­­! resszus napirendjére tűzte ki a munkácsi kereskedők sérelmét. Ezután következett volna Molnár Miklós előadása az iparos szak­sajtó kérdésérői, amit azonban a közgyűlésen részletesen ismertetett. Utinnyák dr szövetségi titkár a kézmives ipar fejlesztéséről szóló előadását nagy terjedelme miatt a szövetség szaklapjában adja közre. ívánfy Géza iparíársuiatititkár (Ko­márom) tartotta meg ezután előadását az iparos ifjúság nevelése címmel, amelyben szakavatottan ismertette az iparostanonc ifjúság súlyos problé­májának megoldásra váró kérdéseit, amelyek szintén megvalósulhatnak a szaksajtó támogatásával. A tanonc képzésre nagyobb gondot kell for­dítani, mert amilyen az ifjúság, olyan a jövő. Két irányban kell fokozatosan kialakulni a tanoncképzésnek: kul­turális és szociális szempontokból. A kulturális nevelésnél hidat kell építeni a város és falu között, hogy ' a falu tanoncai hátrányba ne kerül­jenek a városiakkal szemben. Mindez azonban anyagi erők nélkül lehe­tetlen, épen azért a kormány köte­lessége a tanoncképzők anyagi tá­mogatása. Fiatal szaktanító nemze­dékről kell gondoskodni, szak­­tanfolyamokat azonban ne csak szlo­vák helyeken tartsanak, de magyar nyelvű-vidékeken is, mert a kultúrá­ban mindegy, hogy milyen nyelven szivja ezt magába az ifjú, a fontos az, hogy megértse anyanyelvén a tanulás anyagát. A kongresszusnak azon kell lennie, hogy minél több állami támogatást szerezzen a ta­­noncok kiképzésére, amelynek má­sik fontos problémája a szociális kérdés. A tanonccal bánni is kell tudni és szociális érzékkel kell ve­lük foglalkozni. Tanoncotthonok lé­tesítendők és a tanoncokat évente leg­alább egyszer tanulmányi kirándulá­sokra kell vinni, hogy lássanak A tanoncképzés sok reformra szorul és csak ezek megvalósítása esetén lehet remény arra, hogy a jövő nem­zedék meg fogja állani helyét az adott viszonyok között. ívánfy Géza titkár tartalmas elő­adását lelkes tapsok fogadták, majd több felszólalásban vitatták meg fő­képen gyakorlati nézőpontokból. Ezek után az iparosok szociális problémáiról Vitovszky József lo­sonci iparos tartott előadást Az iparosság szociális nyomorúságát nagyrészt az eddigi iparos túlterme­lésben látja. A gazdasági leromlás nem a világháború következménye, mert az úgy is bekövetkezett volna. Az állam elsőrangú érdeke az, hogy a kisiparosságot az állami üzemek konkurenciája ellen megvédje. Egyes iparágak megfognak szűnni, de ez­zel szemben egyes iparágak az anyagi jóléttel emelkedni fognak. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom