Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-08-11 / 96. szám

PSegyvennyoleadlk évfolyam. 96. «zám. Csütörtök, 1997. augusztus II SUftiset$ii 4r caehulorik értékben: firifben ft* vidékre postai ssétkfildéssel: ■ l^i érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Xí. vyea sxám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Sierkesxtöség és kiadóhivatal; Nidor-u. M., Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — aug. 10. Hlinka kassai riadója után, mely­ben felhívta a szlovák ifjúságot a magyar fészkek szétrombolására, Ivánka Milán a Národna Obrana indítványával válaszolt és ő a magyarónokat akarja kifüslölni vagy kiégetni Szlovenszkó testéből és az „dmagyarositott vagy elné­­metesitett“ szlovákságot visszahó­dítani. Miv^l a szláv nacionaliz­mus térfoglalása nem ismer határokat és többek között magát a Csallóközt is elmagyarositolt te­rületnek tartja, el lehetünk rá ké­szülve, hogy minket, magyarokat is visszaszíovákositanak, akik a hon­foglalás óta ezen a területen élünk. A szlovák néppárt lapja a Ná­rodna Obrana ellen foglal állást és semmi erőszakosságot nem he­lyeselne a magyarsággal szemben legalább is a türelmes papiroson, mindazonáltal érdemesnek találjuk, hogy ezzel a Národna Obranával foglalkozzunk és egy kicsit a sze­me közé tekintsünk. Mivel ebből a sütetből már egyszer kaptunk Ízelítőt a hírhedt Srobár-féle pro­­pagácsna kancellária alakjában, amelynek funkcionáriusai később igen számosán kerültek különböző bűncselekményekért a bíróságok elé, a Národna Obranában is ha­sonló erőszak-szervezetet sejthe­tünk, ha ugyan az testet ölt. Egész bizonyosra vehetjük, alapszabályai közé nem fogja belevenni a Wil­­soni elvek közül a nemzetek ön­rendelkezési jogát, sőt azt is bi­zonyosra vesszük, hogy alapsza­bályokat sem fog alkotDi, amint a fasiszták sem mutatták be a kor­mánynak a statútumaikat. Más kérdés az, hogy a Národna Obrana a törvények keretein belül akar-e működni vagy azokon kí­vül ? Az Ivánka-féle temperamen­tumos indítványról inkább az utóbbit vagyunk hajlandók feltenni és itt merül azután fel az az újabb kérdés, hogy a nemzeti kisebbsé­­ségek a törvények oltalma alatt maradnak-e vagy kiszolgáltalják a nacionalizmus türelmetlenségének, amelyből ama bizonyos Srobár doktor minisztersége alatt eleget szenvedett a magyarság. Ipoly­ság, Illava, Brünn, Olmütz és Te­­rtSíenstadt a megmondhatója, hogy a magyar kisebbségi kérdést így szerette volna megoldani ez a szlo­vák miniszter ur, börtönnel és kazamattákkal. Sohasem mondták meg azoknak, akiket elhurcoltak, hogy mi a bünük, mert többnyire ki­hallgatás nélkül bocsátották el őket, mikor kidühöngte magát Srobát uram jókedve. Semmi hajlandóság sincsen bén-Komárom, — augusztus 10. Elhalasztják az építési törvény letár gyalását. Az építési törvényt az őszi ülésszakon akarták tető alá hozni, hogy a nagy­horderejű törvény mielőbb életbelép hessen. A Tribuna értesülése szerint Kvasicska képviselő, a koalíció lakás­ügyi nyolcas bizottságának egyik tagja most azt közli, hogy a törvénynek elő­készítése arra enged következtetni, hogy a régi törvény tárgyalása a tavaszi ülésszakra marad és hogy a kormány eredeti javaslatán nem eszközölnek lényegesebb módositásokat. Az épitési törvény szoros kapcsolatban van a labásvédetmi törvénnyel és azért annak elhalasztása igen közelről érinti nem­csak a háztulajdonosok érdekeit, de azoknak az érdekeit is, akik állami segilséggel akarnak házat építeni. Benest nem nyugtalanítja Ausztria csatlakozása Német­országhoz. Egy francia lap tudósítója előtt nyi­latkozott Benes külügyminiszter az osztrák és magyar problémáról és a beszélgetés során kijelentette, hogy őt egyáltalában nem nyugtalanítja Ausztria Németországhoz való csatlakozásának kérdése. Ez a kérdés nem válhat aktuá­lissá. A csatlakozás igen közelről érinti Eurépa struktúráját és igen sok ország érdekeit. Nincs olyan felelős állásban levő ember, aki elég könnyelmű lenne arra, hogy e kérdést komolyan föl/eszi. El fog jönni az az időpont, amikor az e kérdés körül kifejtett propaganda el­veszi ii érdekességét. Éz azonban nem jelenti azt, hogy teljesen abbahagyják a kérdéssel való foglalkozást, ellenke­zően, tüzetesen meg kell a kérdést vizsgálni és akkor mindenki ellenezni^?) fogja a csatlakozást Ehhez bizonyos mértékben a legutóbbi események is hozzájárultak. Benes azt tartja, hogy a nagyhatalmaknak tr.eg kell majd talál­­niob a megfelelő eszközöket, hogy a genfi gazdasági értekezlet tanulságai­nak Közép Európában is érvényt lehes­sen szerezni. Kiemelte Benes, hogy ő olyan gazdasági rendszer hive, amely közelebb hozza egymáshoz az uj álla­mokat és amelyben az osztrák probléma a magyar problémával együtt végleges megoldást nyer. Benes szerint minden csatlakozásra iránjuló kísérlet vesze­­delmezteti a békeállapotot. A JRothermere ügyet a Népszö­vetség elé viszik. Nagy szenzációs hirt közöl a buda­pesti „Reggel" cimü újság. Azt jelenti ugyanis, hogy a Népszövetség szep­temberi ülésének szenzációs eseménye lesz, amennyiben Csehszlovákia állító­lag kenyértörésre akarja vinni a dolgot az egyre nagyobb hullámokat felverő Rothermere-ügyben. Hir szerint Cseh­szlovákia a Népszövetség elé akaija nünk, hogy még egyszer ilyen időket éljünk meg és már most kell fel­emelni tiltakozó szavunkat minden olyan kísérlet elleD, amely az eb­ben az államkeretben élő és a törvények alapján álló magyarság éltén irányulna és annak aftiügy is szűkre szabóit jogait megcsor­­bitani igyekeznék. Mivel parlament nincsen együtt, áém találnék feles­legesnek, ha a magyar törvényho­vinni az ügyet, hogy döntést provokál­jon a békeszerződés revíziójára irányuló törekvésekkel szemben. A lap azt is megjegyzi, hogy ebben az esetben a magyar kiküldöttek is kellő nyomaték­­ka! fogják védeni álláspontjukat. Megszűnt Németország katonai ellenőrzése. Briand, mint a nagyköveti értekezlet elnöke levelet intézett a Népszövetség­hez, amelyben bejelent*, hogy a szö­vetségközi katonai ellenőrző bizottság befejezte németországi működését. A le­vélben megjegyzi, hogy a szövetségesek berlini diplomáciai képviseleténél néhány még el nem intézett kérdés végleges mego’dáEának biztosítása céljából meg­maradnak a katonai szakértők. Briand levelében azután arra emlékezteti a Népszövelséget, hogy a versaillesi szer­ződés 213. cikkelye értelmében a fel­ügyelet joga a jövőben a Nemzetek Szövetségét illeti meg. Az egész civili­zált világ örül azon, hogy Németorszá­got megalázó helyzetéből végre is fel­oldották. A? amerikai anarchisták bosszumüve Sacco és Yanzetti kivégzése ellen. Sorozatos bombamerényletek New- Yorkban és Filadelfiában. A Bosztonban halálraítélt Sacco és Vanzetti olasz anarchisták megmentése érdekében, akiket ártatlanul Ítéltek ha­lálra, kezdeményezett akció újabban más kimenetelű fordulatot nyert. Fuller kormányzónak a Sacco és Vanzetti ügyben hozott döntésre a kommunisták azzal feleltek, hogy a múlt hét végén egyik nap éjjel 12 órakor bombamerényletet követ­tek el Ntw-York közepén több helyen a földalatti vasút ellen. Többen megsebesültek, a vonaton pánik ütőit ki. Filrdelfiában hasonlóan röviddel éjfél után az egyik templomban felrobbant egy bomba. Egy villamos kocsit a robbanás kido­bott a vágányból, többen megsebesültek. A rendőrségnek sikerüli még egy másik bombát felfedezni idejekorán. A városban nagy pánik uralkodott. A rendőrség véleménye szerint úgy a ntwyorki, mint a filadelfiai bombamerénylet az anarchisták bosszúműve, akik igy tiltakoznak a Vanzetti-Sacco ítélet ellen. A merénylők a város legfontosabb részeit akarták rombadönteni. Pénteken megkísérelték felgyújtani a fogházat, amelyben a két olasz anarchista fogva van, ami azonban meghiúsult. A mun­kásság körében mindenfelé megindult zók felemelnék a szavukat min­den törvénytelen kisétlet ellen, amíg nem késő. Bennünket a Národna Obrana egyáltalán nem izgat, ha az a törvény keretein belül mozog; min­dén nemzetnek joga van a mkgáét védeni. Ezt azután természetesen a legtermészetesebbnek tkrtott módon és teljes mértékben ma­gunkra is vonatkoztatjuk. a mozgalom, hogy Saccot és Vanzett * megmentsék a halálos ítélet elöl, külö.i nősen Szovjetoroszország van elemében, ahol minden városban nagy tüntetéseket rendeztek, amelyeken felhívták az egész világ munkásságát, hogy sz ítéletet akadályozzák meg. A két anarchista kivégzésére már megtörténtek az intézkedések. A védőbizotiság lázasan dolgozik azon, hogy a két elítéltet, az utolsó órában megmentse. Lindbergh óceánrepülőt is felkérték, hogy járjon közbe, azonkívül felkérték Amerika szellemi elitjét, hogy a tiltakozás minél súlyosabb legyen. A védelmi választmány szerint 700.000 embert fog sztrájkba állítatni. S-cco és Vanzetti folytatják az éhségsztrájkot. A newyorki és sanfranciskói rendőrsé­gek a Sacco és Vanzetti ügyre való tekintettel messzemenő ovóintézkedé­­seket lettek. Több városban, Filadelfiá­ban, Detroitban stb betiltották az összes népgyüléseket. Amerika izgatottan várja a bekövetkezendő eseményeket. emelkedett a kikötő forgalma. Komárom, aug. 10. A komáromi állami kikötő forgalma az első félévben nagy emelkedést mutat. A kikötő legfontosabb áruja a lengyel szén, mely a felsősziléziai szénterme­lésnek a Balkánra irányított szállítását Komáromon keresztül bonyolítja le. Naponta több szénvonat érkezik Oder­­berg Zsolna felől Komáromba, ahol a kikötőben uszályokba rakják át. Az idén felépített két daiunak is elég munkája akad, más áruk kirakásánál. Mo3t indult meg a gabona imporl is, amit Budapesten át uszályon szállítanak Komáromba, Romániából és Jugoszlá­viából és itt vagonokba rakják át. Az év végéig a kiköiő forgalma megfogja haladni a 400 000 tonnát. ifjúság, egészség és öröm jellemzi az életet a Bécs melletti Baden strandfür­dőjén. — augusztus 10. Lapunkban már többször megemlé­keztünk a Bécs melletti Baden fürdőről, mint a világfürdők egyik legnagyobbi­káról. A fürdő közkedvelt helye az egész világ előkelőségeinek, de az egyszerűbb polgárok is szívesen keresik fel a méltányos árak miatt. A fürdő nagy népszerűségére nézve jel­lemző, hogy idén nyáron városunkból is egyre többen keresték fel és töltötték el ott szabadságidejüket az istenáldotta kénes fürdővárosban, a lombos és fe­nyőfáktól illatos gyönyörű völgykatlan­ban. A város egyike a legszebb kert­városoknak és évszázadok óta legláto­gatottabb fürdőhelye Európának. Világ­hírű kénes gyógyforrásai, melyeket már Paracelsus elemzett, a betégségek egész sorozatára nyújtanak gyógyulást, míg enyhe éghajlata és gyönyörű fekvése az egészséges, de nyugalmat igénylő em­bereknek biztosítanak kellemes tartóz­kodást. v u A vendégszerető városba tiszta, jól ápolt utakon, árnyékot nyújtó sétányok között érkezjk az idegen, ahol a leg­kényesebb igényeket kielégítő szállodák, fogadók, pensiók és magánlakások gon­doskodnak a legkényelmesebb elhelyez­kedésről. Elegánsan berendezett nagy-’

Next

/
Oldalképek
Tartalom