Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-09 / 95. szám II. kiadás
Második kiadás SUSfisetéii £r caehulor&k értékben: K'lyben éi vidékre poétái a*étkfildé»se!: j **<»« évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre ] 2ß I. - Külföldön 150 Ki. ! vyei uám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkeixtfiaég él kiadóhivatal: Nidoi-n. 89., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — aug. 8. Képviselőink és szenátoraink számtalanszor hangoztatták a nemzetgyűlésben, hogy a kisebbségi követelések minimumához tartozik a csehszlovák kormány olyan külpolitikája, hogy azzal a nemzettel, amelyhez tartozunk, barátságban éljen. Ugyanezt a posztulátumot állította fel a magyar nemzeti párt is aktivista politikája egyik alapvető pillérének, amikor a kormánynyal annak a támogatása iránt tárgyalásokba bocsátkozott. Tudott dolog, hogy ezek a tárgyalások a végtelenségig húzódtak és Hodzsa, aki ezeket a kormány megbízásából vezette, tulajdonképen soha sem is akart komolyan tárgyalni erről az alapvető békefeltételről. Aktualitást ad az elmondottaknak az, hogy a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés a mai napon lép életbe. Nyolcadfél esztendőnek kellett elmúlnia, amig a csehszlovák köztársaság külügyi kormánya végre meggondolta magát, hogy kereskedelmi szerződést kössön azzal a szomszédjával, amelynek mezőgazdaságára a legközvetlenebbül van ráutalva, de rá van utalva mint iparcikkeinek a legfőbb fogyasztójára is. Ez vet világot arra a mentalitásra, amely eltölti a cseh kormányköröket Magyarországgal szemben: ebben az egyben azután megegyezik a két rivális is, Benes, a köztársaság örökös külügyminisztere és Hodzsa, az állandó külügyminiszter-jelölt. Lehet-e kívánni és elvárni az ide bekebelezett magyar nemzeti kisebbségtől, hogy ossza azt a politikát, amely a magyar állammal szemben állandóan bizalmatlan és annak kilenc év alatt a legtöbb politikai nehézségeket okozta Genfben? Csak a magyar szanálási kölcsön tervezet elgáncsolására hivatkozunk, amely Benesnek sehogy sem sikerült, mert azt az angol és amerikai pénzpiacok akkoriban egy óra alatt többszörösen túljegyezték. A népszövetség tanácsülésein és bizottságaiban valóságos párviadalok folytak éveken keresztül Benes és a magyar kormány megbízottai között. Jellemző a mértékadó politikai körökben uralkodó felfogásra, hogy a nemzetünkhöz és fajunkhoz való ragaszkodást, azt a törekvésünket, hogy mi nem akarunk elszakadni attól a kultúrától, amelyben születtünk és nevelkedtünk, botorul irridenta törekvéseknek mindsitik és minden alkalmat fölhasználnak arra, hogy ezért bosszút álljanak rajtunk. Elzárják határainkat a magyar könyv és magyar hírlap elől és csak a de-A nyolcvanöt éves Rákosi Jenő üzenete a szlovenszkéi magyarságnak. — A „Komáromi Lapok“ munkatársától. — Budapest, — augusztus 8. Rákosi Jenőnek lehettek ellenfelei, akiknek gondolkozását nagy szakadékok választották el az övétől, talán néha tévedett is hosszú pályáján, de mindig megmaradt kivételes és tiszteletreméltó egyéniségnek. Jóval a nyolcvanon túl van már Rákosi Jenő és ebben a korban a legtöbb embert, ha egyáltalán megéri ezt a magas kort, rég elhagyták testi, szellemi képességei Rákosi Jenő csodálatos jelenség. Öregen is fiatalos alakja olyan, mintha óiőszobor lenne. Ha beszélni kezd, nem hisszük el a korát. ' i ) A háború kagyeden dolog, de az embernek természetében mélyen benne gyökerezik. De ellenkezik az emberi természettel az a béke, mely kénytelen a háború eszközeivel és indulataival dolgozni és gyűlöletesebb magánál a háborúnál. struktiv sajtót engedik be, hogy az magyarság lelkét megrontsa. Nagyon átlátszó mtsterkedés. Most, a Rothermere akció nyomában is azonnal kitalálták a represszáliákat és ismét csak ellenünk, magyarok ellen. A beutazásokat ezentúl ismét engedélyhez kötik, ami annyit jelent, hogy rengeteg időt, pénzt és fáradságot kell szentelni, hogy ilyen okmányt szerezzen valaki hozzátartozója számára. A beutazó magyar állampolgárok rendőri felügyelet alatt vannak és mindennek betetőzéséül a jövőben csak állampolgársági bizonyilványok alapján adnak utle* velet a magyar kisebbséghez tartozóknak. Meg kell állapítani, hogy mindez a sokat emlegetett állampolgári egyenlőségnek a megcsúfolása és nem alkalmas arra, hogy az itt élő magyar kisebbség helyzetével megelégedett legyen.