Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)
1927-08-06 / 94. szám
1 2. oldal. Komáromi Lapok 1927. auRn8ztu3 6 lapok írják, e tárgyalásokból arra lehet következtetni, hogy a Szentszék és Csehszlovákia között újra helyreáll a szívélyes viszony. A lapok szerint a viszony helyreállítása valószinQieg az apostoli nunciusnak Prágába és a csehszlovák A Roihermere akció még mindig rendszeresen foglalkoztatja csaknem minden európai allam sajtóját. Ezekből a kommentálásokból csak egy-kettőt ragadunk ki. Román hang a vámuniót ajánlja a Rothermere lord akció békés megoldásának. A román Adeverul egyik legutóbbi száma igen figyelemreméltó cikket közölt Középeurópa helyzetéről Branisteanu tollából. — Rothermere lord cikkének megvannak a következményei — írja a román Adeverul — a lordot megindított kampányjában erősen támogatja az a hatalmas sajtó, amely felett rendelkezik. Ilyen körülmények között a probléma megvitatásában a román sajtónak is részt kell vennie, teljesen objektiven, a személyi ellentét mellőzésével. Semmiesetre sem okos dolog Rothermere lordot és sajtóját úgy feltüntetni, mintha teljesen jelentéktelenek lennének. Rothermere ma ellenfele Romániának és nagy hiba lenne lebecsülni erejét. Ha igaz is lenne, hogy az angol közvélemény egy töredéke nem sokra becsüli Rothermere lord sajtójának nívóját, másként gondolkozik a milliós tömeg és ennek a sajtónak a nívója Northclif életében sem volt más és mégis tudvalevő, hogy milyen elhatározó szerepet játszott a világháborúban. A lord által hirdetett tétel megvalósítása különben is csak a status quo megváltoztatásával lehetséges, ennek megkísérlése azonban vegzetszerüen újabb háborúhoz vezetne. Amennyire nem keli tragikusan felfogni a lord kampányát, bar megvetni sem szabad, annál inkább teljes komolysággal kell vizsgálni Középeurópa gazdasági heyzetét. Az osztrák Auschluss (csatlakozás Németországhoz) a status quo megváltoztatásának kezdetét jelentené, aminek elkövetnek Rómába való visszatérésére fog vezetni. A hivatalos sajtóiroda közlése szerint a pápa szerdán külön kihallgatáson fogadta Krofta dr.-t és Roztocsil miniszteri tanácsost. — augusztus 5. kerülése viszont csak egyetlen mód lenne, mégpedig az, hogy Ausztriának megfelelő megélhetést kell biztosítani. A politikai és területi status quo fenntartása okvetlenül megköveteli az utódállamok vámpolitikájának módosítását. A veszedelmes nacionalizmust azzal kell elkerülhetővé tenni, hogy megszüntetik a vámhatárokat, amelyek az utódállamokat elválasztják egymástól. A szlovák nemzeti tanács manifesztnmot ád ki Rothermere lopd ellen. A Ndrodni Politika szerint a szlovák nemzeti tanács, a szlovák politikai és kulturális tényezők által nagy akciót indít meg Rothermere lord akciója ellen, amit „orvpropagandának“ nevez és nagyszabású manifesztációval fognak tüntetni ellene. Az olasz Impero Magyarország feldarabolásáról. Az Impero „Rothermere és a magyar kérdés“ címmel az első oldalon nagy cikket közöl, melyben a trianoni békével foglalkozik és cáfolja, hogy a régi Magyarország elnyomta volna a nemzetiségeket, majd számadatokkal bizonyuja a magyar kultúra termékenyítő erejét. Hivatkozik a történelemre, hogy a magyar királyok az idegen bevándorlást lojálisán megengedték, akik a magyar uralom alatt kultúrára tettek szert. Foglalkozik a cikk a magyar városoknak az anyaországtól való elszakitásával, a népszövetségnek a magyar kérdéssel szemben fennálló feladaival, majd igy ir: Mi jött létre Magyarországnak a káoszba való elmerüléséből ? A horvátokat odaadták a szerbeknek, a szászokat 1,700 000 magyarral együtt a románoknak. Horvátország 1102 óta Magyarország része volt és a horvátok, szlovének és bosnyákok elszakadási mozgalma most természetesen erősbödik. Azt pedig képtelenség elhinni, hogy a székelyek beleegyeznek el szakításukba. A cikk igy végződik: Igazság-e az, hogy Magyarországöl, mely nemes múltra tekinthet vissza és 1Ö00 éves féle alatt teremteni, alkotni és tanítani tudott, mely tökéletes gazdasági egységet átkötött, most feldarabolták 7 A magyar nemzet századokon át szembe szállt keleti ellenségeinek betöréseivel, hogy megvédje a nyugati civilizációt. Amit nem ért el vele szemben sem a tatár, sem a (örök, sem az orosz, azt most megvalósította a békeszerződés és odadobták ezt a nemzetet a kevésbbé kulturált népek martalékául. A „Venkov" szerint Csehszlovákiában SO év atatt el lehet tüntetni a magyar kisebbséget. A „Venkov“, amely pár nappal előbb méga propagacsna kancellária bevezetését sürgette, újabban cikkben foglal kozott a Timesnek azzal az ajánlatával, hogy asszimilálja az itteni magyarságot. A Venkov mindenáron azt akarja bebizonyítani, hogy a csehszlovákiai magyarságnak a 9 év alatt nem történt semmi sérelme, mintha a jogok igéretföldjén élne. Természetesen, hogy ezt igazolja, csak arra keli hivatkoznia, miként „nyomták el a magyarok“ a nemzeti kisebbségeit. — A magyarok — írja a lap — évszázadokon át a tegbrutálisabban (?) elnyomták a kisebbségeiket és csak az erős asszimilálási politikával (?) tudták Igen érdekes azonban a cseh fasiszták, Qajdáék hetilapjának a Lech-nek a cikke a Rothermere lord akcióval kapcsolatban. — Mi is tudjuk, — írja a L°ch — hogy Lordságod kezében tartja az angol újságok nagyobb részét és hogy a sajtó a hetedik, vagy nem tudom hányadik nagyhatalom. Azonban szerényen megjegyezzük, hogy ez a nagyhatalom, sajnos, csak papiroson van. A Lech ezután a magyar kérdésről fejti ki részletes véleményét. — Csak tizennégy napja volt annak, hogy szemelvényt közöltünk Gajda tábornok és Karlik könyvéből, amely nyíltan kimondja, hogy a Magyarországgal való háborút nem kerülhetjük ki. A háború eljövetelének idejét 30—35 évre becsüli. Abban igaza van Benesnek, hogy Rothermere megnyilatkozása nem segítette a magyarok saját népességük csökkenését fedezni (??) Ha Csehszlovákia most a magyar példát (? ?) követné és a magyar Kisebbségek iskoláit, egyesületeit, lapjait, egyházait és lelkészeit nem engedélyezné (mintahogy vastag kötetek gyűlhettek volna már egybe az itteni magyarságnak 9 éves sérelmeiről — a szerk ) úgy harminc év múlva alig lenne nyoma a magyar kisebbségnek. Csehszlovákia azonban a magyar népesség szerencséjére nem akarja követni a magyar asszimilációs módszert (??) sőt a nemzeti kisebbségek teljes kielégítésére törekedett. (!!), elő ennek a konfliktusnak az elódázását. Minden hasonló megnyilatkozás és az azt követő sajtókampány a krízist legalább öt esztendővel hozza közelebb. Effelől senki sem fog kételkedni, aki Középeurópa viszonyait ismeri. És Rothermere lord ma már ismeri őket. Teljesen távol vagyunk attól, hogy bárkit is megvádoljunk, hogy háborúra uszít, sőt magunk a legradikálisabban utasítanék vissza a szemrehányást, hogy írásunkkal a konfliktus elmérgesedései segítjük elő. Megmond.uk és ismételjük: Ahol a mi köztársaságunk iránt olyan pszichológiai és ideológiai állapot van, mint Magyarországon, ott nincs remény arra, hogy a konfliktus békés utón legyen megoldható. Ezu án a lap belpolitikai szemlét tart — ilyen a helyzet Magyarországon, — írja. Ehhez képest azt kell szemügyre vennünk: fel vagyunk-e készülve? Vagy helyesebben föl fogunk-e készülni ? — Rothermere lord akciójának njabb hullámverései. Pozsonytól a Rábca folyóig, a Dunán egészen Vácig, a nógrádi hegyeken át a Mátrára, a Bükk hegységen a Hegyaljára, a tokaji hegyekre és a Tisza folyásáig kell kitólni Csehszlovákia határait az érdemekre éhes Gajda tábornok lapja, a Lech szerint, hogy természetes határral biztosítsák az államot Magyarország ellen. A megakadályozott sztrájk. Irta: Krisztinkovich Ede. Mint a villámcsapás a felhőtlen égből, úgy vágott közénk a bécsi cs. és kir. főkamarásmesteri hivatal levele, melyben egy előfordult eset alkalmából arról értesíti a minisztert, hogy a cs. és kir. kamarásoknak és a cs. és kir. asztalnokoknak, mint ilyeneknek, semmiféle külön cimzés nem jár s őket csakis a hivatali állásuknak megfelelő cim illeti meg. — Mondtam én ugy-e — szólt egy okos ember — hogy ne piszkáljátok ezt a kényes dolgot. Most ime, fuccs a méltóságnak, itt a döntés. Ez nemcsak az asztalnokokat kedvteleniti el, akikről szó volt, hanem a kamarásokat is, akikről nem volt szó. Quiete non movere I — Már most süthetjük a makkot — mondá az elnöki osztály élére állított frrfiu. — Bécs-Ausztria most beadott nekünk — morgott egy bús hazafi, — legjobb volna a kályhába dobni a levelet. — Beiktatták. Nem lehet. — Az osztrák nem lát az orránál tovább. Micsoda galiba lesz ebből. Ahány kamarásunk és asztalnokunk van, az mind sztrájkba lép. — Az asztainokok már gyüléseznek is Budán, a Noé bárkájában. Ott lesz a sztrájktanyai — ijesztgetett bennünket egy jól értesült férfiú. A veszedelem komolynak látszott, j Még élénk emlékezetben élt a fizetés, télén segédfogalmazók tíznapos óriási sztrájkja, melyet a minisztériumban senki sem vett észre. Ez nem volt mindennapi ügy. Még akkor nem találták ki a B listát s úgy sanyargatták a fiatal nemzedéket, hogy egyszerűen nem nevezték ki őket fizetéses állásba. Menjenek máshova 1 De azok bizony nem mentek. Maradtak évről-évre. Volt már olyan is, aki két év óta várta a jószerencsét. A protektoraik biztatták őket, hogy Csak tartsanak ki. Kitartás 1 Van idő 1 Böjtöljétek ki azt a hajlithatatlan minisztert. — Tovább leszünk mi itten fizetéstelen segédfogalmazók, mint ő excelleneiája minister 1 — pattogott egy elégedetlen fiatal ur. — Helyesl — szólt az elnöki titkár. A miskolci leányok is ezt kiáltották Zsarnyay rendőrfőkapitánynak és a jövő igazat adott nekik. Csak ki kell tartani 1 Ha az ember sokáig él, sokat megér. De végül mégis csak elszakadt a fizetéstelen segédfogalmazók türelmének hosszú vékony fonala. Elhatározták, hogy távolmaradásukkal fognak tündökölni. Hadd bukjék meg a miniszter. Egy szép napon testületileg kimaradtak a minisztériumból, ahányan csak voltak, vagy harmincán. Az ,Andrássy-uton, az operaházzal szemben levő Rascher-féle vendéglő emeletén vacsorálgattak teljes számban minden este. Napok múlva jutott eszükbe, hogy talán mégis utána kellene nézni: áll-e még a minisztérium palotája vagy hogy már össze is dőlt? Kémszemlére küldték ki az egyik kollégát, aki másnap délfelé megszóllitotta a minisztérium kapusát. — No mi újság Török bácsi ? Mit hallott a nagy dologról ? — Nem tudom, miféle nagy dologról méltóztatik szólani ? — Hát a sztrájkról, az összes fizetéstelen segédfogalmazók generálsztráj kjáról. Hát nem vette észre, hogy már napok óta nem járunk be a hivatalba? — Nem vettem én észre semmit, kérem alássan. — Hát nem is hallott róla? — Nem én, kérem alássan. Különös, hogy még a portás sem vette észre az ifjú urak kimaradását. A sztrájktanyán hibáztatták a bizalmi férfiú eljárását. Benfentes emberrel kell ott beszélni, nem a kapussal. Azt kell megtudni, hogy milyen a hangulat az elnökségben? Bloch Nácival kell beszélni. Az mindent tud. Ő a totumfactum. Másnap tehát Blochot kereste föl a második bizalmiférfi s bizony álmélkodott a Bloch álmélkodásán, aki most hall a sztrájkról először. — Hiszen eddig sem méltóztattak rendesen bejárni. — De nem azért, hogy sztrájkoltunk. Most azonban sztrájkolunk, ha minden fölfordul is. — Semmi sem fog fölfordulni, de talán jó volna bejelenteni a sztrájkot az élére állitóknak, mert itt senki sem tud róla. — Hát jelentse kérem az elnökségnek, hogy mi nem tréfálunk, mi kitartunk az utolsó emberig, az utolsó csepp vérig 1 Este referált a bizalmi a sztrájkvacsorán s azzal kezdte: — Alea jacta! A sztrájk be van jelentve az elnökségnek. Egy hétig vártak, hogy mit fog az elnökség csinálni. Nem csinált az semmit. Végre is elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek az elnöki titkárhoz. Másnap ketten a sztrájkolok közül be is állítottak az elnökségre. — Hogy vagytok fiuk ? Mi újság ? — kérdezte tőlük az elnöki osztály élére állított jókedvű férfiú. — Azt te tudod jobban, hogy mi lesz velünk? Mi mindenre el vagyunk készülve. — No, no. Nem értelek benneteket 1 Nem tudok semmit. Mondjátok el, hogy mi baj ? — Te nem tudod, hogy mi összes fizetéstelen segédfogalmazók testületileg sztrájkba léptünk? — Most hallom először. — Hát Bloch nem mondta meg ? — Egy szót sem szólt. A fiuk zavarba jöttek, de azután elmondták, hogy kilenc napja a Raschervendéglőben tanyáznak. — Milyen a koszt? — Jó. — Minden este ott vagytok? — Minden este. Mindnyájan.
