Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-03-19 / 34. szám

*. •kkl.i

Íü t7. rnütárn 11,

Komáromi Layk

Áldott az Isten 1

M» TUmtXj+*é Halottik Margit

Ma élei eke szánt bus barázdát Uoaüakom sima, kait márványára $ könny pereg szivem hajdan hófehér, Ma már tele irt, tört táblájára, tiget odabent emésztő pokol,

Tfa csóvát bajit a dac elébem.

Cudar átokra nyílik fel ajkam.

De fölnéz rám két apró cselédem, Gyermek-szemükben mosolygás bujkál, Arwkon hit ég s néma szeretet,

Kis karok fonják nyakamat által, Leheltet csókjuk lassan elvezet Régi ösvényre, bol hajdan jártam,

Vén templom alján, jávorok tőrén, Fecskéktől hangos ereszalj alatt Nyugodtam fáradt, szép álmok ölén, Skfinik a kába, haragos panasz,

Mely az életet rommá terheli.

Szemem a vihar gyász fellegéről Napfényes tájra gyorsan tereli Csöppnyi fiókák csicsergő hangja, Amelynél zene gyönyörűbb nincsen. Vértől csepegő, seb'ől bontott Szivem főidalol: .Áldott az Isten...”

ammmmamams

666 kutya ugat

törvényesen, illetve jogosan Komáromban. A kutya összeíráskor 666 kutyát jelentettek be, amelyek után kutyaadót kell fizetni. Természetesen pár százat biztosan eldugtak, letagadtak az összeíráskor, amelyek most jogtalanul ugat nak, csaholnak, vonyítanak, tutidnak, szikülnek és irigykedve néznek az adófizető kutya társaikra, akiknek nem kell félni, ha a kutyafogdosó bácsi végigmegy az utcán. 666 darab öleb, véreb, komondor, szelindek, pincsi, taxii, foxi, agár, vizsla, komondor, szuszh, farkas, borzeb, neufundlandi, szentbernáti és egyéb kutya nemzetségbeli adózó kutya persze legnagyobb részt házőrzőnek van bejelentve, mert a házőrző Cerberuszoknak legalacsonyabb az adójuk. Évente pontosan 22 korona, s ezért még egy kutyamedáliumot is kap a kutya boldog tulajdonosa. Ez a 666 kutya csak 22 K-val számítva 14652 K-t hoz a konyhára a városnak. De ez az összeg valamivel többre rúg, mert elvégre mégse lehet minden ölebecskére ráfogni, hogy házőrző kutya. Az ilyen diszkutyáknak aztán nagyobb az adója, évi 120 K. Ezekre aztán rá lehet mondani a szerelmese megszokott becéző szólitásit, hogy

— Drága kutyuskám I

Hát ezekre a drága kis kutyusokra vár az a feladat, hogy rajtunk, adózó polgárokon segítsenek. Nem kell egyebet tenniök, hogy ugassanak, vonyitsanak, üvöltsenek, amikor a drága úrnőjük vagy uruk lemeri őket fokozni a diszkutya úri rangsorból a házőrző kutya népség közé, őket, akiket néhol jobban dédelgetnek, mint a gyerekeket, akiket féltő gonddal furösztenek, sétáltatnak és még a széltől is óvnak.

Tegyük föl, hogy ez a 666 kutya mind diszkutya lenne és akkor utánuk nem 14 ezer K, hanem közel 80 ezer K ütné a város markát és ez már jelentős teherkönnyitést jelentene az az adózó polgárok javára.

Szaporodjanak el tehát minél jobban Komáromban a kutyusokat tartó tisztesként nők és férfiak száma és egyikük se adja 5—6 kutyusnál alább. Képzeljük csak el, ha ezer diszkutyusra támaszkodhatnék a város pénzügye, az már 120 ezer K-t jelentene. Hát bár ez a nagy összeg kutyák után jönne össze, de azért még se volna kutya 1 Budán már volt egyszer kutyavásár, hát miért ne lehetne Komáromban is És akkor egy több ezeréves tévhitet, ráfagást lehetne lemosni a kutyanemzetségről, amit minden római kapu küszöbére kivéstek, hogy

— Cave Canem!

Ez t. i. nem azt jelentette, hogy kávét kap a vendég ott uzsonnára, hanem azt, hogy

— Óvakodj a kutyától. Magyarul: Vigyázz, mert kutya van a háznál.

Ennek értelme természetesen egészen más, mintha azt mondjuk, hogy

— Vigyázz 1 kutya van a kertben. Szóval egy ezer éves rossz hiresz

Kelést tehetnénk jóvá, ha Komáromban sok-sok adózó kutya volna. Átvitt értemben ngyan a nőkkel incselkedő adózókra is rászoktak mondani, hogy

— fijjoye de nagy kntya maga,

de ez kuiymadóxás szempontjából nem jelent semmit.

A nóta azt mondja:

— Kiskatya, nagy kntya nem agat hiába I

Hát legyen igaza ennek a nótának és minél több adófizető kntya csóválja a farkát a megelégedett gazdája láttára.

Faun.

CASINO borozó

POZSONY

Subadiág-tér én Doraer-n. «azok

KONCERT

SEPARÉK

%

CONSORDINO

Nyitva d. u 4 tői reggelig.

A Jókai Egyesület

tizenöt éve.

1911 — 1926. (12)

Hangversenyeink 1919. év őszétől kezdve számos alkalommal szereztek tagjainknak és a város zenekedvelőinek kitűnő műélvezetei Okt.

12. a Dalegyesület. Komáromi Kacz Endre, Rohonyi Oszkárné.Berzsenyi- Janosits József, Ágoston Ilma és ifj. Gergelyi József közreműködésével, okt. 26. Farkas Márta és Berzsenyi Janosits József felléptével, nov. 16 Weisz Emma zongoraművésznő, Pleban Lionel és Neumann Adrienne hangversenyénekesnő szereplőkkel, dec. 7. Gergelyi Alisz, Hermann László hegedűművész, Kreybig Lászlóné énekművésznő és Czén Gizi közreműködőkkel tartottuk hangversenyeinket.

Felejthetetlen élményünk marad a következő 1920. jan 6. lezajlott hangverseny — Berzsenyi Janosits Józsefnek egyetlen önálló hangversenye — amelyen a Liszt-tanitvány ragyogó technikájában és tudásában nyílt alkalmunk gyönyörködni. Az egyesület ez alkalomra Komáromi Kacz Endrével arcképét megfestette és azl a hangverseny keretében leplezte le, hogy művészi és zenei életünk nagy propagátorának az elismerés pálmáját nyújthassa át. Jan. 25-én Farkas Márta hegedűművésznó és Berzsenyi-Janosits József klasszikus hangversenyében volt alkalma gyönyörködnie Komárom zenekedvelő közönségének. Február

22.Barta Lajosnékitűnő hangversenyénekesnőnk, Simonyi Margó szavaiéin űvésznö és Berzsenyi-Janosits József nyújtottak elsőrangú műélvezetei, míg a március 14-én tartolt magyar hangversenyünkön a népi zene tört utat magának a közönség szivéhez, mely mámoros lelkesedéssel ünnepelte Schmidlhauer Lajos orgonamüvész és Komáromi Kacz Endre művészföldieinket. Az év őszén, okt. 9-én Ackermann Ilona zongoraművésznő lépett fel önálló hangverseny kerefében mutatva be művészetét Simonfy Margó szavalóművésznő közreműködésével.

Az 1921. év hangverseny krónikája tefőzését jelenti az egyesület ilyen vállalkozásainak. Barla Lajosné énekművésznő és Hermann László hegedűművész kezdik meg a hangverseny ciklust február 11 én, majd február 27. Aczél Gézáné Goldberg Erzsi zongoraművésznő és Oláh Gyula színművész felléptével folytatódik, hogy azután a világ egyik legelsőrangu énekesnőjét, SvárdströmValborgot, „észak csalogányát* mutassa be Komáromnak az egyesület, mely ápr. 5 én Sándor Erzsi!, a budapesti opera hírneves koloratúrénekesnöjét, Farkas Márta neves hegedűmövésznöl és Szikla Adolf opera házi karnagyot léptette fel egy kiválóan sikerüli hangverseny keretében, mely sokáig felejihetellen élményünk maradt. Október 1-én Laky Schuster Matild zongoraművésznő mutatkozott be igen előnyösen, majd dec. 11-én Pogány György operaénekes és Kazacsay Tibor zongoraművész és zeneszerző hangversenye zárta be a hangversenyek sorozatál.

Az 1922. évben rendezett hangversenyeink szintén előkelő művészi

szinten mozognák. Simor Jen6 kiváló hegedűmfivész-föidlnk nyitja meg ezek sorozatát, majd március

18-án először gyönyörködik Komárom közönsége a kamarazenében, a Waldbauer—Kerpely vonósnégyes előadásában, ápr. 2 pedig Basilides Mária a budapesti opera nagy énekkulturáju énekesnője lépett fel Sehmidthauer Vilmos dr. kíséretével, augusztus 26-án ismét Simor Jenő hangversenyezik, akit ekkor haHott utoljára szülővárosa közönsége. Az őszi szezont ismételve Laky— Schuster Matild zongoraművésznő hangversenye nyílja meg. Hidassy Sándor énekes és Reviczky István közreműködésével, majd november 9 én Gosztonyiné-Keleti Lily zongoraművésznő önálló hangversenye követte

Az 1923. évben az év első napjai egyikére hirdetett Waldbauer—Kerpely hangverseny a művészek impresszáriója hibájából elmaradt és második alkalomal sem’volt a művészek hibájából megtartható, ami igen hátrányosan befolyásolta a további hangversenyprogramot. Es így ez évben csak két hangversenyt nyújtottunk, márciu§ 3 Kéri Klára zongoraművésznő és Kesztlerné- Kápolnai Julia szavalómúvésznö előadását, az év utóján pedig, december 8 án Hubay Jenő a nagynevű hegedűművész és zeneszerző és jeles tanítványa, Farkas Márta nagyszabású hangversenyét.

Az 1924 évben február 5 én Bartók Béla zongoraművész, a magyar népi zene nagynevű kutatója adott önálíó hangversenyt, február 15 én a pozonyi szlovák filharmonikusok nagy zenekarának hangversenye zajlóit le kiváló sikerrel, március 15-én pedig Medek Anna operaénekesnő énekművészeiében volt alkalma Komárom közönségének gyönyörködnie. Az év végén december 6-án a Rosé vonósnégyes lálogatott el hozzánk Bécsből és szerepelt nagy művészi sikerrel.

Az 1925. év január 24 én tartotta Földes Andor gyermekzongoraművész hangversenyét. Október 7-én Ferrari Alberiina hegedüművésznö, november 28 án a Waldbauer—Kerpely vonósnégyes hangversenye, december 12-én a pozsonyi Toldy Kör énekkarának és Császár Margit hangversenyénekesnő előadása zajlik le a kulturházban.

Az 1926 év nagy részében a színészet tartotta elfodlalva kulfurházunkat és igy csak egy hangversenyt rendezhettünk, amelyen (március 18.) Farkas Márta hegedűművésznő lépett fel Németh István László pozsonyi zenetanár kíséretével.

Egyéb előadásaink sorából kiemeljük Baróti Szabó Dávid halálának cenlennáriumi ünnepét (1920. december 12), melyen Alapy Gyula dr. főtitkár és Gosztonyi Nándor tanár méltatták a nagy deákos költő emlékét, aki egy évszázad óta Vért puszlán alussza örök álmát. A következő évben Kiss Gyula-emlékünnepünket rendeztük (1921. január 16.).

1923. január 6 án a halhatatlan Petőfi centennáriumát a Dalegyesület férfikara, Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, Gergelyi Alisz és Borka Géza dr. telték felejthetetlen élményünkké. Ólvedy László, a nagytehetségü érsekujvári poéta szerzői estéje is hatalmas sikert jelentett a fiatal költőnek (1924. január 18.) Tuba János emlékére síremléke felavatásakor rendeztünk emlékünnepet (1925. junius 7.), hol Fülöp Zsigmond tartott felette emlékbeszédet. Rákóczi Ferenc nagy fejedelmünk emlékének 250 éves születésének évfordulója alkalmával pedig 1926. május 16-án rendezett ünnepélyünkön áldoztunk, melyen a Dalegyesület működőkara, Barla Lajosné hangversenyénekesnö, Ruzicska József, Hajdú Lukács dr. és Alapy Gyula dr szerepellek.

Kiállításokat rendezlünk az 1919. j év végén Feszly Edit íestőművésznö I müveiből (december 14—24.) nagy 8 sikerrel, a következő évben a mu- I zeum modern képtárát állítottuk ki, melyhez csarakozott Komáromi Kacz Endre és felesége képkiállitása is (április 4—11), kiállítottuk a muzeum anlik képeit is (Konkoly gyűjtemény) f

május 25—SÍ közt míg junius 6-1&a főgimnázium rajz- és festménwktÁllítása folyt le Az 1921. évben. Harmos Károly kiállítása nyitotta meg a tárlatokat (április 6—12.), majd Csallóközi Feranc nemesócsai festő* művészé (május 15-28.) október

9—19. közt dr. Polónyt Béláné gyűjteményes kiáliilása decemberig—26.

Kedig Lóránt Böske (Bagota) képiállilása zajlott le. Az ebben az évben elhunyt Bottay Kálmán hagyatékában levő madarak kiállítása szeptember 1-8 napjain folyt le.

Az 1922. évben Thain János érsekújvári rajztanár és Reichenthal Ferenc festőművész kiállítása (április 8 18), majd a Harmos művész iskola kiállítása (szeptember24-30) a képzőművészeti élei eseményei. 1923 évben is a Harmos iskola kiállítása foglalja el a kulturház nagytermét szeptember 1—9. napjain Énnek az évnek egyébként a legnevezetesebb művészi eseménye az egyesület autonóm Szépművészeti Osztályának a megalakulása, mely ezentúl a kiállításokat is rendezte

1924. évben a JESZO működése mozgalmas művészi életet teremt A kulturház második emeletén levő laboratóriumi helyiséget átengedi az egyesület a képzőművészeti osztály körül csoportosuló művészek számára műtermük Április 13-án nyitottá meg első országos jelentőségű kiállítását melyen 26 művész vett részt 259 művel; a kiállítás április 27-ig tartóit Ez év szeptemberében fénvképkiállitást rendez az uj művészoszlály, téli tárlatát pedig december 8-21 napjai között tartja, melyen 28 művész veti részt 262 művel. A JESZO tagjai (7) részfvettek a kassai Kazinczy Társaság országos jubiláris képkiállitásán 75 müvei.

Az 1925. évben a szépművészeti osztály nov. 1—15 közt rendezi őszi tárlatát jelentős sikerrel, mig az 1926. évben október l 15 Harmos Károly rajz és festő iskolájának növendékei állítottak ki, okt. 17—26 közt pedig Nagy Márton festőművész rendezte első kollektiv kiállítását a kulturházban.

A lepergett 15 év előadásainak, hangversenyeinek mérlege a következő: Szabadoktafási előadást rendezett az egyesület 124-et (ebből 17 zenei előadás volt, a vetített képes előadások száma 18, kísérletek bemutatásával kísért előadás 2). népszerű előadás volt 5, mesedélután 9, irodalmi és művészeti előadás 2. irodalmi ünnep 6, maiiné 2, márciusi ünnep 3, emlékünnep 2, az összes előadások száma tehát 153.

Hangversenyt összesen 40 et rendezett a Jókai Egyesület, képkiállitást pedig 23-at, egy fényképkiállitást és egy madárkiállitást Összes rendezéseinek száma tehát 218.,

(Folyt, kör.)

Haldoklik a halhatatlanság.

Irta Lörlnczy György.

Nagy baj van: a Szellem, az embed szellem gyönyörű üzemében zavar állón be, éppen, mint a városi viilamosteíeper, mikor a lámpák mindenfelé kialszanak. Az emberi szellem is szinte pislog, mintha kiaivóban volna, Hoszu,küzdelmes, véres és komor évszázadokon át ő világított s mi lelkendezve bámultuk és éljenez fik a nagyszerű rakétagyár változatosan pompás tűzijátékait és most megdöbbenve kérdezzük, hogy mi tOitént? Mi okozta az üzemzavart? Az emberi szellem miéri mondja föl a szolgálatot ?

Mint mindennek a világon, ennek is csak egyetlenegy igazi oka van: az emberi szellem is az Üzlet kezére kerül', árucikké lett, akárcsak a rizskása, vagy a kulimás7. Varázsát elvesztette abbaa a világban, amelyiknek a teremtés szánt«, ellenben kelendőségét nem tudta megszerezni abban, amelyikbe az élelmes ha szonlesők cipelték és szállították. Mini bálvány, elsőrangú volt, mint áru, alól - sóvá lett.

A Szellem mindezt megérzi és raegzavarodik. Ingadozik sőt reszket, mint a seizmográf, mikor nagy messziségek,! ben a föld szive görcsöket kap, A Sze'„

f