Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-14 / 71. szám

2. oldal. Komáromi Lapok m7. jüuius 14. > ELBERT IIIVÍTiRliUÁZ és Mádor-n. II. SÄ ÉS FÉRFI FEHÉRNEMŰ ÍREHÁZ " Kád«r-i. 19. Elsőrendű gyártmányú áruk, mélyen leszállított árak. Legdivatosabb sport és szekrényalaku gyermekkocsik gyári áron. Vulkán bőröndök, utazókosarak eredeti gyári áron. Fürdő cikkek, mint: köpenyek, dresszek, cipők, sapkák. NŐI- és férfi harisnyákban óriási választék. sületi zászló felszalagozása és ezt megelőzően az egyesület üdvözlése. Az ág. ev. egyház és az izr. neolog egyház meleghangú átiratban küldték el üdvözletüket, Király József róm. kath. segédlelkész jer I ure dr. apát­plébános és Alapy Gyula dr. világi elnök megbízásából a komáromi kath. hitközség jókivánatait tolmácsolta köz­vetlen, meleg szavakban. A komáromi református egyház ne­vében Fü'öp Zsigmond főgondnok, az egyesület tiszteleti elnöke köszöntötte hosszabb beszédben a jubiláló egyesü­letet, — amelyhez az édesanya szerete­­tével ragaszkodik az egyház Megemlé­kezett a főgondnok arról a nagy örömről, amely ez üanepen a sziveket dobogtatja s arról a testvéri szeretetröl, amellyel a jubilánst a város társadalma és a testvéregyesületek körülveszik. Ez már magában véve nagy eredmény, amit meg kell becsülni. Minden cselekede­tünknek a szeretet kell, hogy rugója legyen, ennek kell roindanyiunkat át­hatni, mert csak a szeretet hozhat ál­dást mindenkire. Hangsúlyozta a fele­kezeti békét és a tesvéries megértés erényét jelölte meg az együttes társa­dalmi és nemzeti kulturális munka leg főbb bázisának. Végül áldást kért az egyesületre és annak tagjaira. A nag) hatású beszéd megragadta a lelkeket es a felzugó tapsvihar igazolta, hogy az egész gyülekezet át van hatva azoktól az eszméktől, amelyeket a ref egyház főgondnoka oly meggyőző sza­vakkal intézett a megjelentekhez. A Piotestáns Jótékony Nőegylet ne­vében Pap Rovách Elemérné elnök üdvözölte az egyesületet formás be­széddel és díszes szalaggal ékesítette föl az egyesületi zászlót. A Ref. Kon­firmáltak Leányköre nevében Magyarics Erzsiké üdvözö te az egyesületet és sza­lagozta fői a zászlói. A Komáromi Dal­­egyesület üdvözlését ifj Nagy János vái. tag tolmácsolta meleg szavakkal, s ő kötött szalagot is a zászlóra. Az Ipar­társulat nevében Őzike Dénes társulati diszelnök, a Jókai Egyesület nevében Szijj F renc dr. ügyvezető elnök, a Kain. Énekkar nevében Kiss István, a Komáromi Iparoskör nevében Kaubek Fiigyes ügyvezető elnök s az Egyetér­tés Munkásdalárda részéről Schlésinger Kornél üdvözölte a jubilánst. Gyönyörű beszédben köszöntötte az ünneplő egyesületet a Komáromi Kath Legényegylet nevében Király József kath. s. lelkész, másodelnök, aki is­mert szónoki készségével a magyar ifjúságot Összekötő kapcsolatok erősi tesét hangsúlyozta s költői gondolatok­ban gazdag beszédében az erős faji és nemzeti érzés közös ápolása mellett lelkesített, megállapítván, hogy csakis a megértés, testvéries szeretet és közös munka biztosiihatja a magyar ifjúság jövőjét. Az üdvözlő beszéd magával ragadta a hallgatóságot, amely a kiváló szónokot meleg ovációban részesítette. A testületileg megjelent Komáromi Dalegyesülel és a Kath. Egyházi Ének­­kar jeligéjük eléneklésévei is üdvözöl­ték a Ref. Ifj Egyesületet. A jubiláló egyesület szintén szalag­gal díszítette fel a testvéregyesületek zászlaját. így a Dalegyesüiet zászlajára Bertha Klára, a Kath. Énekkaráéra Tár­nok Etelka, az Iparos körére Tóth Edith és a Ka h. Legényegyletére Füssy Jolánka kötötte fel a szalagot, végül a jubiláló egyesület babérko­szorúját Csukás Ilonka helyezte el kedves szavak kíséretében a zászlóra. A lélekemelő aktus után Füssy Kál­mán elnök megköszönte az üdvözlése­it és lelkes beszédben hivla föl az ünneplőket, hogy a szeretet és megértés jegyében az összetartást erősítsék, ami u’án a díszközgyűlést bezárta. Az egyesült ref. énekkaroknak Tóth Is'ván karnagy precíz vezetése mellett előadott szép karéneke fejezte be a minden kis mozzanatában lélekemelő ünnepélyt. Kegyeletes aktusok. A jubileumi ünnep mélyen meghaló aktusa volt az egyesület kegyeletének megnyilatkozása az egyesület elhunyt veztiőférfiui és a háborúban elesett hősök emléke iránt. Délután a ref. tem­plomban elhelyezett hősök emléktáb­lája alá virágokat helyezte», négy óra­kor pedig az egyesület tagjai zászló alatt kivonultak a református temetőbe, ahol boldogemlékü Antal Gábor dr, volt komáro ni püspök lelkész, az egye­sület alapitó diszelnökének és Vargha Sándornetc, az egyesület felejthetetlen emlékű másodelnökének sírjait meg­koszorúzták. A temetőben egybegyült több száz főből álló kegyeletes közönség jelen­létében az egyházi énekkarokból alakult alkalmi dalárda közreműködésével eyászünnepség folyt le, amelyen Fülöp Zsigmond főgondnok mélyen megindító, szivekbe markoló szép beszédek kísé­retében helyezte el az egyesület hálá­jának és kegyeletének koszorúját előbb Antal Gábor, majd pedig Vargha Sán­dor sírjára. Az egybegyült közönség igaz kegye­letes érzésekkel áldozott a komáromi gyülekezet e poraikban is áldott két lelkészének felejthetetlen emléke iránt. Szinielőadás és táncmulatság. Pompásan sikerült műkedvelői szini­előadás zárta be a jubileumi ünnepélyt. A Komáromi Dalegyesüiet gyönyörű kerti helyiségének színháztermében folyt le az előadás, egyike a legjobbaknak, amelyeket a komáromi műkedvelőktől az utóbbi időben láthattunk. Zilahy Lajosnak „Süt a nap“ c. bájos víg já­tékát adták az egyesületnek kitűnő műkedvelői Parais Árpád s. lelkész, egyleti titkár avatott rendezése mellett olyan szép előadásban, amely minden­­képen méltó volt a gyönyörű jubileumi ünnepélyhez. Bár ezúttal kevés terünk van arra, hogy az előadásról bővebben megem­lékezhessünk, (ezt a jogunkat főntartjuk magunknak a legközelebbi, a csütörtöki előadás után), de meg kell állapítanunk, hogy az előadás úgy egészében, mint részleteiben egyaránt, gördülékeny me­netével a legjobb műkedvelői előadá­sok közé sorozandó. A szerepek mind a legjobb és legmegfelelőbb kezekben vannak, gondos, körültekintő rendezés, fegyelmezett és szorgalmasan összeta­­nult játék, biztos, szabályozott fellépés, tiszta hangsúlyozás és helyes kiejtés, a szerepeknek helyes felfogása, ügyes megjátszása, pompás alakítása — mind arról tanúskodnak, hogy ez a derét gárda egy szívvel és lélekkel csüng szép vállalkozásán és dicsőséggel szol­gálja az egyesület kulturális céljait. Nincs szükségünk a szokványos dicsé­retekre, mert ezek a műkedvelők min­den elismerést megérdemelnek. Nevüket azonban meg kell örökítenünk, mert olyan derekas munkát teljesítettek játé­kukkal, amelyet bátran például lehet odaállítani sok elismert komáromi mű­kedvelő elé. Valamennyien kitünően játszottak 8 a női szereplők a követ­kezők voltak: Bertha Bőzsike (Sárika), Tóth Edith (A póstamesterné), Mike Ida (Fehérné), Tóth Ilus (Szűcs Mari), Bertha Klára (A tanitóné), Füssy Jolánka (Juliska), Laklóth Tercsi (Jolánka), Ivanits Ilus (őzv. Sámsonná), Farkas M iriska (Rozika), Mácsik 1 us (Márika), Vörös Etelka (Ggányasszony). A férfi­szerepeket a következők játszották nagy sikerrel: Szabó Dénes (A tanító), Bihary Ferenc (Pongé Juhász), Szabó István (Sámson Mihály), Czibor András (A tisz­­teletes ur), Pataki Ferenc (A forgal­mista), ifj. Füssy Kálmán (6 nagy), Mórocz Sándor (Laji) és Tóth Lajos (harangozó). A kitűnő rendezés, amely minden tekintetben kifogástalan és pontos volt, Parais A pád e. titkári dicséri. A szép díszleteket Vály Lajos festette, ügyelő Farkas Béla és súgó Kollár Lajos volt, akik önzetlen lelkesedéssel szolgálták az ügyet. Az előadást táblás ház nézte végig és igazán nagy elismeréssel adó­zott a kiváló műkedvelők játéka iránt. Az előadást, mint értesülünk, janius hó 16 án csütörtökön a Kollégium nagytermében meg fogják ismételni. A legjobb szivvel ajánljuk az igazán nívós és nagy élvezetet nyújtó előadást a közönség figyelmébe! A szinielőadást tánc követte, amely a legjobb hangulatban reggelig tartott. * A szép ünnepély minden kis moz­zanatában feledhetetlen emlékű ma­rad az abban résztvett egyesületeknek és a magyar közönségnek, mely szere­­tetének gyengéd jeleivel halmozta el a jubiláló egyesületei. Dj nem volna be­számolónk teljes, hogyha meg nem emlékezünk külön az egyesület azon derék vezetőiről, kik az ünnepély ren­dezését hetek óta fáradhatatlan mun­kával előkészítették. Kollár Lajos má­sodelnök, Parais Árpád titkár, Szabó Dénes és Édes János jegyzők vezetése mellett folytak az előkészületek, a szép siker az ő fáradozásukat minden élő­szónál szebben dicséri. Minden pénteken este 8 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Dunarakparf 363 A legényegyletek második nemzetközi világkongresz­­szusa Becsben. 15.000 résztvevő legényegyleti tag, — több, mini 1700 zászló alatt. A komáromi legényegylet küldöttségileg képviseltette magát a kongresszuson. A vonat sivitva száguldott keresztül a csehszlovák osztrák határon. Egy szolid lelkű kedves vezér Toszt Barna kassai prépost-plébános, le­gényegyleti országos elnök, s egy százfőnyi lelkes csapat, Komárom, Kassa, Ungvár, Besztercebánya, Rozsnyó, Eperjes lelkes, keresztény ifjúsága ment a bécsi legénynapra. A zászlókkal ékesített, elegáns volt császárváros testvéri szeretettel várta és fogadta a szlovenszkói magyarokat. Pünkösd vasárnap délelölt ünnepi szentmisén vettek részt a kongresz­­szus tagjai a fogadalmi templom­ban, ahol a szt. mise után P. Joseph Assmuth S. J. a new-yorki kath. legényegylefi elnök mondott szent­beszédet. A kongresszus ülése délelőtt fél 11 órakor kezdődött a Sophiensäle­ben, ahol tizezer legényegyleti tag jelent meg. A magyarok részére ugyanitt a kékteremben volt teljesen külön ülés, melyen Schiffer Ferenc pápai prelátus elnökölt, ki nagy örömmel üdvözölte Kurth vitágszö­­vetségi elnököt s a jelenlevő egyleti tagokat. Beszédében ismertette a legény­­egyletek célját, eszméjét és nevelő hatását. Megállapítja, hogy a Kolping legények az emberi társadalom meg­újításáért dolgoznak. Ha Moszkvá­ban fennáll a halál internacionáléja — mondotta, — akkor szükség van az élet internaclonáléjára is! Meg­állapítja a világszövetségi elnök, hogy Kolping eszméjét a magyar egyletek valósították meg a leg­jobban. Ezután Winkler Ágoston a kölni Mindig friss prágai sonka, ■ füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök! legolcsóbb beszer­zési forrása: Komárom, Klapka-tér. 14 vezértitkár emelkedett szólásra és — magyar nyelven — számolt be az öt évvei ezelőtt volt 1 kongresz­­szus óta eltelt idő alatti munkás­ságról. Utána Révai Tibor dr. kalo­csai kanonok tartott előadást a csa­ládi élei szentségéről, a keresztény erkölcsökről a lélek tisztaságáróí és a no tiszteletéről. Majd Subik Károly egri apát­kanonok lépett a szónoki emel- I vényre s tanott előadási a demo­­j kraciaról. Ha az a demokrácia, i amely forradalmat hoz léire és or- I szágonat darabol fel, — mondotta | — akkor nem kell a demokrácia! 1 — de na az a demokrácia, melyet a kereszténység hirdet a csaiadi (boldogság, az erkölcs tisztasága, az egyéni és nemzeti tulajdon sert­­heteuensége, akkor mi igen is demokratán vagyunk és anarunk lenni. Szive lelke minden tiszta ér­zésevei üdvözölte Erdély és Szlo­­venszkó magyar egyleteit. I A lelkes üdvözlésre Toszt Barna kassai prépost-plebanos válaszolt meghatott szavakkal Mi vendégek vagyunk itt — mondotta —, nekünk nem szabad hivatalosan részt ven­nünk abban a képviseletben, ahol Magyarország elnököl, de mint vendegek is, mi magyarok vagyunk és keresztények, es minket soha el nem szakítható szaiak fűznek össze. A szónokot és a megjelent er­délyi es sziovenszkói egyleteket a kongresszus sokáig ünnepelte. Mély, leiekbe markoio |eienet volt ez, az egymásra találás rövid pillanata. Szem nem maradt szárazon, az ajk I zokogásba fűlt s csak néma zo­kogás volt halinató. Scnifíer prelátus kanonok záró­beszéde után testoen-iéiekDen meg­­ujnodva, u| reménységgel telten zá­rult a kongresszus aooan a biztos tudatban, nogy a kolping legények ezután is meg Jogiak állni nelyű­­kei a mai erkölcstelen, modern vi­lág közepette s maguk Kórul min­dig tiszta keresztényi hitet, bizó re­ménységet es testven igaz szerete­­tet fognak szétárasztam. Este 8 órakor a kongresszus ter­mében ismerkedő est volt, melyen resztvettek a megjelent Észak és Déiamerika, Olaszország, Svájc, Németország, Magyarorszag, Romá­nia, Belgium, Hollandia, Lengyelor­szág, Luxemburg sto. kiküldöttei. Pünkösd hétfőn, a kongresszus második napján reggel ünnepi szt. mise volt, melyen részt vettek az összes kiküldöttek zászló alatt. Majd a Sophiensáiesen megnyílt ülésen a nap ünnepi szónoka dr. Seipel szövetségi kancellár volt, aki kivaló beszédben mutatott rá a háborús veszedelemre, amely elsöpréssel fenyegeti az egész egyetemes em­beriseget. A háború még ma is tart: nem a fegyvereké, hanem a gazda­sági háború és az uralkodó több­ség küzdelme a kisebbségek elten. A közel egy órás beszéddel véget ért a kongresszus szónoki része. Délután 3 órara gyülekeztek a kongresszus résztvevő a császári Burg „Hősök terén.“ A menet végre 4 órakor indult el, hogy keresztül vonuljon a Ringen és hódolatat, tiszteletét fejezze ki a Scwarzenberg C s "C Ionul <ihh fórlrána f'RIMA niprpthpn nipníplpnt

Next

/
Oldalképek
Tartalom