Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-04 / 2. szám
4. oldal. Komáromi Lapok IW?. j.mUr 4 Farsangi újdonságok megérkeztek Svájci selyem ingnadrágok, batiszt fehérnemfiek, selyem és arany eíüst csipkék, selyem rojtok, fém- és slrassz csattok, híjdhzek, koszorúk, fátylak, telyem sálok, Trama selyem harisnyák, legyezők, nyakgyöngyök, lárvák, „Charleston“ smoking és frakk ingek (végig gombolható), nyakkendő különlegességek, glacé keztyűk, selyem és selyemflór soknik stb., dús választékban. Ezenkívül hócipőkben, szőrmeboákban, bőrritikttlőkhen és bőröndökben gazdag választék. — Szanatórium .Caritas* Bratislava. Torna-u. 18. Telefon: 28—95. Szülészet, sebészet, nőgyógyászat, urológia és iaryugológia. I. osztály napi 80 Kcs. 1L osztály napi 60 Kcs. Szabad orvos választás. A munkásbizlosiló, Lieé:bny Pond és a szegénysorsu betegek az intézet rendelkezésére álló jótékonysági dlapot vehetik igénybe, amelynek alapján mfttét esetén 8 napra teljes szanatóriumi költségek fejében 400 Kcs-t fizetnek. Jelentkezni ezen alapra az intézet igazgatóságánál lehet naponta 10—12 ig. — Karácsonyi ünnepély Nagymegyersn, melyen előadták a Béke c. karácsonyi pásztorjátékot Szabó Jánostól és az „Ilonka és a betűk", majd a •Dec, 24-e“ cimü Altai Maigittól. Az időadásban annyi báj és kedvesség rolt, hogy a szülők és a vendégek nem győztek gyönyörködni gyermekeik, a kis műkedvelők nagy ügyességgel és természetes naivsággal előadott színdarabjaikban. Dicséretet érdemel a Mária társulat serdülő leány tagjai, akik min den igyekezetüket belefektették a darab sikeréért Az igazi dicséret azonban a zárda kedves-nővéreit illeti, akik finom Ízléssel diszitették és fáradságot nem ismerő kitartással tanították be a darabokat. A fáradságukat szűnni nem akaró tapsvihar koronázta. A befolyt jövedelem a társulat kiadásainak fedezésére lesz fordítva. — Elveszett okmányok. Lencz József nyug. vasutast (Komárom) (Singellő) igen nagy kár érte, mert hétfőn, január 3 án d. e. 11 óra tájban a Kér. Szocialista Párt helyiségétől (Klapkatér 9) a kultúrpalotáig terjedő utón fontos okmányait és közel 300 K. készpénzét elvesztette. Ez utón kéri a becsületes megtalálót, hogy az elvesztett írásokat és a pénzt juttassa vissza hozzá. A megtalálót illő jutalomban részesíti. A szegény kárvallott nyugdijas vasutas nagyon rá van utalva az elveszett pénzre és reméli, hogy a megtalálóban fellép a nemes érzés és az iratokat a pénzzel együtt visszaadja. — Charleston. A valcer halott — és minden újjáélesztési kísérlet csődöt mond és kell hogy csődöt mondjon; mert az idők megváltóztak és természetszerűleg velők együtt a tánc is. Ma, mikor Ford gyáraiból minden percben egy uj, kész autó jön ki, ma, amikor a „Valencia* és a legutóbbi akiuá- Us sláger egyidejűleg hallható a világvárosban és a legkisebb fészekben és amikor a rádió lehetővé teszi nekünk ét az őserdők lakóinak konstatálni a tényt, hogy az utolsó charleston a londoni Savoy-Hotelben, a mértékadó berlini avagy párisi táncpalotában aratja diadalait ma a táncmozdulatok és ritmusok mások, mint a boldogult Straus boldog korában. Az élet uj irányából születtek, az élet felkorbácsolt, rohanó tteméből. Az uj életfelfogásnak jót tesznek és nem kell az újat mindjárt jónak vagy rossznak értékelni. A „régi jó idők* kifejezés az újdonság iránti félelemből keletkezett és az u] táncokkal szemben tanúsított szkepszis leginkább annak felel meg — hogy képtelenség azokat táncolni. Es amint az „uj" az ifjúság velejárója, úgy kapaszkodik az uj fiatalság forró lelkesültléggel az uj táncokra. Úgy érzi, hogy a vén Európa kiürült tálaiból nemszervirozódik az ő vére számára uj táplálék, hogy az európai kuiíurcentrumok kiégett temperamentuma az ő testének nem ad váratlan, felvillanyozó ritmust. Az élet mechanizálása és demokratizálása kényszerítik a tagokat, hogy uj mozdulatokat vegyenek fel. Ahelyett, Színház. A Játék a kastélyban bemutatója Komáromban. (A szombati és vasárnapi bemutatónak óriási sikere volt. — Nemcsak felvonások végén, de a nyílt színen is sokszor elhangzott a taps.) A sok-sok nagysikerű Molnár darab után a nagyközönség azt hitte, hogy még akkora zseninek is, minő Molnár Ferenc, nehéz lesz újat, meglepőt és a közönség figyelmét mindvégig lekötő és az érdeklődést mindjobban felcsigázó darabot alkotni. Az ördög, A testőr, A farkas, A liliom, Vörös malom, A Hattyú és a többi Molnár darab után azt hitték a kritikusok, hogy már bajos lesz olyat alkotni, amire azt mondja majd a közönség, hogy egészen uj, egészen más és egészen eltér a sablontól. Molnár Ferenc megmutatta, hogy lehet még a sunpadra uj, egészen más meglepetéseket vinni amelyekre a szellemesség quint lesenciájának tartott francia vigjátékirók nem gondoltak, A francia szellemességgel megírt vígjátékok annyira agyontaposott nyomokon járnak, annyira megszokott formák között mozognak, hogy valósággal szenzáció számban fog menni a világirodalomban és a világ összes színpadain Molnár Ferenc legújabb alkotása, a Játék a kastélyban. Már maga a kezdet meglepő, uj és tetszést kiváltó. A második felvonás f&ggőny leeresztése és visszahúzása olyan hatást vált ki, aminőt csak a legizgalmasabb drámák legmegrázóbb jelenetei azzal a különbséggel, hogy a hogy andalítóan unalmas táncokat táncolna, melyeknek lelke egy elmúlt korból ered, a fiatal generáció inspirátióit primitiv népek eredeti mozdulataiból, naiv lelkek ritmikus zenei élményeinek mesterkéletlen reprodukálásából meriti Ha igy elérik a kívánt határt a vad népek mozdulat-töredékei, sok «tortákban leolvasztják róluk a babonás kultúra töredékeit és összevegyitve a modern civilizáció olvasztókemencéjében, gyakorlott táncosok stilusérzékétől formába öntve és demokratikusan polgári milieunk konvenciói által lehűtve megjelennek a parketten . .. csoda-e, ha a szivek és lábak röpködnek, rángatódznak, örvendeznek. Mert a tánc a vérhez, a szívveréshez beszél, nem az észhez. Hiába fáradozik évenkint a nemzetközi táncmesterek szövetsége egy uj tánc „feltalálásán*. Minden „felfedezett* tánc halva 8zü etett gyetek. Pár napot és órát élnek csak. A világ számos táncmestere képtelen produktumait a táncoló tömegre rátukmálni, amely motinktiven védekezik a mozdulatainak a mesterkélt eröszakolása ellen. Ezzel ellentétben az uj, eredeti tánc, Terpsychore modern arca, kisminkelve, puderozva és kifestve a divat legutosó követelménye szerint, a legújabb vágású bubifejével, a crépe-de-chine szoknyácskájával, pont a térdéig ,.. ennek nincs reklámra szüksége. Ez a tánc önmagáért hódit buzgó híveket, egyedül áttör mindent, zivatarként jelenik meg egy pár groteszk félreértéssel együtt a jazz- band menydörgése közepette. Megtisztítja a tradíciókat az évszázadok porától, blazirt táncfanatikusokat újra fellángoltat, a tánctól elbűvölt tömegnek uj ritmust ad, amely az élettel, érzelemmel, gondolkozással összhangban van és „Charlestonnak“ hívják. közönség a meglepetésre nyomban fel is lélegzik és kacagni szeretne. Ez a Játék a kastélyban tulajdonképpen játék a közönséggé', a színpaddal és a színpadi fogásokkal. A közönség nem egyszer nem is tudj*., hogy az életet látja- e, vagy színpadi játékot, az élet színpadát- e, vág/ a színpad életet? E színdarab sokkal jobban magához kapcsolja a közönséget a többi daraboknál, mert van benne nem egy konferálásszerü beszélgetés a közönséggel Ilyen maga a kezdet és a II. felvonás valóságos bűvészet szerű függöny le és feleresztése, és a közönség nem tudja biztosan, hogy kész darabot lát e, vagy hogy előtte készítenek egy uj darabot. A kritika dicsérheti és gáncsolhatja e legújabb Molnár darabot és tehetnek összehasonlításokat a többi darabokkal kapcsolatban, egy azonban bizonyos, hogy Molnár egészen uj utakra terelte a színmű irodalmat a színpadi technika alapos ismerete révén. A közönség az egyik meglepetésből a másikba esik, jól mulat az egész darab alatt, különösen a III. felvonásban, amikor a két bűnös próbálja a számára irt darabot, s amikor a szoknya vadászt alaposan meggyötrik. Az uj Molnár darab komáromi előadását különösen az tes i nevezetessé, hogy az összes vidéki színpadokat megelőzte ez az előadás és Komáromban adták először ezt a szenzációs hatást keltő uj Molnár darabot, vidéken. Hogy Komáromnak jutott ez az elsőség, az nem ment olyan könnyen, mert a Játék a kastélyban szerzője, Molnár Ferenc, csak a 60-dik budapesti előadás után akart engedélyt adni a vidéki előadásokra, de mégis enge dett Iván Sándor sdnigazgató kérésének és 60-dik budapesti előadása előtt megengedte, hogy ős Komárom falai között szinre kerülhessen legújabb darabja. Mindkét nap, szombaton és vasárnap, január 1- és 2 án telt házat vonzott a kultúrpalotába a Játék a kastélyban művészi tökéletes előadása. Ez annál nagyobb dicséret Komárom számára, mert Szilveszter esten az egész város csaknem reggelig fent vált és azért este mégis eljött a közönség, hogy még egyszer tapsolhasson kedvenceinek egy nagysikerű darab művészi előadása keretében. Hogy az előadás kifogástalan, pompás, kerekded, gördülékeny és művészi volt, ez csak természetes. Iván Sándor színigazgató pozsony-kassai színtársulat megmutatta a 6 hetes komáromi színi idény alatt a közönségnek, hogy hogyan kell darabot megrendezni és előadni úgy, hogy a fővárosi színházak előadásai se lehessenek különbek az övékénél. Hogy az előadás milyen volt elég ha azt hangoztatjuk, hogy a darabot Justh Gyula, a társulat drámai rendezője rendezte és elég csak azt mondanunk hogy a főszerepeket Kolár Mária, Justh Gyula, Farkas Pál, Pataky Miklós, Bokay Ferenc Némethy Zoltán és Ungváry Ferenc adták. Ennek a drámai egyűtesnek, justh Gyulának, mint rendezőnek, puszta felemlitése már egyenlő a fényes sikerrel, a soksok tapssal nemcsak a felvonások végén, hanem a nyílt színen is. Kolár Mária szenvedélyes, majd bűnbánóan megtért Anniéje ennivalóan bájos volt Justh Gyula fölényes Turaija maga volt az élő valóság ugyan úgy, mint Farkas Pál folyton prOtestáló, hibákat kereső Gálja. Bókay Ferenc, a komáromi cs trik titkos ideálja fiatalos hévvel, szenvedéllyel adta a megtört, s majd újra hinni és bizni kezdő Adámot. Pataky Miklós a bűneiért lakolt és agyon gyötrött szoknyavadász szerepében éppen olyan jó, élethű volt, mint minden szerepében Ungváry rövid szerepébe is életet vitt és az ideges titkárt pompásan játszotta. Ugyanezt mondhatjuk Némethy Zoltánról, aki a diszkrét, s intelligens lakájt csodálatosan finom színezéssel adta. A közönség sokszor hívta őket a felvonás végén a lámpák elé és sok, és zajos tapsot kaptak nem egyszer a nyílt szinen is. A közönség megelégedetten távozott és elragadtatássál beszél még ma is a szereplők művészi játékáról. (Szilveszter est.) Nagyon nivós mi* sorral búcsúzott el a szintársulat Szil* vesztér este az ó évtől. A Katalin, Á mozi iskola, A 72 es őrház, a Szaporodás cimü egyfelvonásos kacagtató vígjátékot adták Erdődy Lili, Horváth Böske, Cserényi Adél, Trsztyénszky Margit, Vágó, Justh, Marossy felléptéivel. Tomboló sikert értek el különöse» a Szaporodás c. komédia Horváth. Bőskével, Trsztyénszky Margittal, Vágóval, Marossyval. Felvonások között Kováét Kató az ő csodaszép hangján a Pag», nini operettből egy bájos részletet és két kacagtató kupiét adott elő. Horváth Böske és Bellák Miklós pompás táncketősét többször megismételtette a közönség viharos tapsa. A szinlap Szilveszter estét és nem kabarét hirdetett és nem egyszer nivotlan kabaré helyett a közönség egy pompás színházi estét kapott és csak kevésnek hiányzottak a nem mindig szellemes konferálások. (Színházi műsor). Érsekújváron ma kedden’A nóta vége, szerdán Csókoljon meg, csütörtök d. u. Muzsikus Ferkó, este A hajtóvadászat, pénteken a Játék a kastélyban kerül szinre. Szombaton less a bucsuelőadás és a társulat Rimaszombatba megy. A zzerkezztáaért a főiterkeaztó a feleld*. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájába* Komárom. Hirdetések. WBRME.B xongoragfár én keres. te © dl ú m Bratislava PaMafty-ttr 31. tfr L nt. Képviselet és raktár: FSrmter. §*etn©f „ leehfi«, ieholze és Kook 9t Ko^eK azon« ÍO«*kk és píanisiok, 78 A legbiztosabb éa legenyhébb csokoládé hashajtó Főlerakat: VÖRÖS RÁK GYÓGYTÁR BRATISLAVA. Egy doboz án Ke íTíiO § Eladó ! lés fi éves gyökere» szölöoltatvá,« nyok, sima és gyökeres amerikai vadvessaők, több fajban gyümölcs» fák, ákác és gledichia csemeték. Árjegyzéket küld: FICKER RUDOLF Siba. P. Heretnik i. XX. Iratai Sakttr-iktntfaMt eledrendfl étkezési burgonya bármily meanyiftégben
