Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-03 / 15. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1997. február 8. fiulok, mert sohasem tudnék a párt alkotmányos szerveinek akarata ellen cselekedni. A kormánnyal a megkezdett tár. gyalásokat folytatjuk és igyekszünk mennél többet kiverekedni. Nekünk nem az a célunk, hogy a kormányba bemenjünk, de hogy a magyarság egyenjogúságát biz­tosítjuk és ennek érdekében haj­landók vagyunk erre az áldozatra is. A szlovák néppárt belépett a kományba és ennek ellenértéke Szlovenszkó köz­­igazgatásának autonómiája. Ez Hlinka kijelentése szerint csak az autonómia tnagvának az elvetése. Mi a közigaz­gatási autonómia tervezetét csak köz­vetve ismerjük, de hivatalosan nem. Nekünk ismernünk kell ezt a tervezetet és érvényesítenünk kell befolyásunkat, hogy az uj közigazgatási rendszer­ben a magyarság súlya és ereje érvényre jusson és a szlovenszkói országos testületben a magyarság is képviselve legyen. Ki kell lérnem ez alkalommal a szlo­vák és a magyar testvériség kérdésére. A szlovák néppárt vezére Hlinka, de más pártvezetők is cikkeikben és nyi­latkozataikban kijelentették, hogy meg akarják csinálni a békét a szlovenszkói őslakosság között. Nagyon természetes, hogy ebben a kérdésben nekünk nem is kell választ adnunk, régen mondjuk azt, hogy a legveszerencsétlenebb po­litikát azok folytatják, akik éket akar­nak verni a szlovenszkói őslakosság különböző nemzetei közé. A múlt vá­lasztás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a pártok, amelyek ennek az ékverésnek a mesterei voltak, elbuktak. Mi testvérnek tartjuk a szlovákot, de szeremők tudni, hogy a szlová­kok miként gondolják a magyarság jogainak elismerését. Amikor a magyar nemzeti párt leg­főbb feladataként a nemzeti öntudat fenntartását végzi, akkor határozottan kell állania ezen az állásponton és keresztényi türelemmel kell vi­seltetnie minden más nemzet törekvé­seivel szemben. A magyarságnak nem lehet az az érdeke, hogy azok, akik gazdasági okok és az,, együttélés min­den körülményei által egymásra vannak utalva, egymással összevesznek. A szlo­vák néppárt tárgyalásai alatt a mi tár­gyalásaink, a mi kívánságainkra szü­neteltek. U'al a párt vezetőségének december 12-iki érsekujvári határoza­tára, amely szerint a kormánytámogatásnak feltételei: minden követelésünknek teljesi ése, kizárólag polgári kormány alakí­tása, Magyarországgal szemben barátságos külpolitikai iránynak a bevezetése. A Hlinka párt kormányba lépése előtt várnunk kellett arra, hogy a polgári többség tényleg megvalósul-e. Ma nyitva áll az ut a további tárgyalásokra és mi elvhüséggel és szilárdan kitartunk kö­veteléseink mellett. Ha azt fogjuk látni, hogy akadályok merülnek fel, hogy követeléseinket nem teljesitik, akkor egy pillanatig sem fogunk habozni, hogy a legszélsőbb ellenzékbe menjünk. Mindegy, hogy hol harcolunk, a cél az, hogy ott legyünk, ahol a legtöbbet lehet kiverekedni a ma­gyarság számára. Ezután szólt a keresztény szocialista párt és magyar nemzeti párt közötti viszonyról. Az a sajnálatos eset áll fenn, — mondotta — hogy ma a két párt között a gyűlölködésre alapított harc folyik. Ez a legsu'yosabb kérdés, ami a politikai életünket nyomja Szeretné, ha most amikor Petrogalli Oszkár ha­lálának két éves évfordulója közeleg­­visszapillanthafna a vele folytatott mun, kára, csak azért, hogy bizonyságát adja, hogy a szlovenszkói magyar politikai életben kezdettől fogva egy volt a cél: a magyarság együtt munkál­kodása, akár külön pártokban, de egy irányban, akár egységes pártban. Ma igen súlyosan érezzük Petrogalli elvesztését, mert ő volt az, aki óriási energiával képes volt kiegyenlíteni az ellentéteket és összetartani a szétágazó Irányzatokat. Ehhez Petrogallinak egye­nes és határozott jelleme és tapintatos­sága adott erőt. Ez a tapintat ered ményezte, hogy a magyarság politikai munkája egységes volt. Sajnos nem akadt, aki helyét be öltötte volna. A helyzet szomorú, de nem veszti el an­nak reményét, hogy egyszer mégis el­következik a két párt közötti együtt munkálkodás. 0 nem akarja, hogy a magyar nemzeti párt nagy legyen, a keresztény szocialista párt viszont kicti, de amíg azt látja, hogy a magyar nemzeti párt a legnagyobb magyar politikai pírt, nem követheti el azt a lelkiismeretlenséget, hogy azt az elvet, az aktivizmus elvét, amivel a választásokba belement és győzel­met aratott, a győzelem után eldobja, A reálpolitika első lépese Petrogalli tette volt, aki a mmet lapodban felvetette a nsgyar német együtt működés tervét. A magyarság az uj álíamalakuiá8 után ellenségekkel vo't körülvéve, ellenség volt a szlo­vák, a német, a cseh és aki olyan államban kényszerült élni, ahol ellen­ségek veszik körül, annak nem lehet más kötelessége, mint az ellenségeket baráttá tenni. Ez a reálpolilika első célja. Nesünk sikerült ez az első lépés s az igy nyert eredményekből köteles­ségünk a magyarság száméra nemzeti, gazdasági és kulturális értékeket ki­termelni. így kerültünk a németekkel való viszonylatba. A szlovákokkal ál landóan igyekeztünk barátságos viszonyt fenntartani s ha ez nincs is meg papi­roson, de meg van a valóságban. A mi számunkra rendkívül értékes a szepesi németek támogatása és az, hogy a szepesi németek soha meg nem rendűitek abban a gon­dolatban, hogy nekik a magyar­ság mellett van a helyük. A magyarságnak kötelessége fogadalmat telnie arra, hogy a szepesi németséget soha el nem hagyja. Kijelenti, hogy a keresztény szocialista párttal való testvéri viszony helyreállítását na­gyon éh j ja és ennek érdekében pjliiikánk szabadságának bi tosi­­tása mellett mindent mtg keli tenni. A legnagyobb komo’ysággal kéri és elvárja, hogy a párt tagjai és tiszt viselői semmifé'e a keresztény szeci álista párt részéről jövő támadásra ne válaszoljanak, még ha az a küzde­­: lem hevében szenvedelyesebb hangon történik is. * Nem kell nekünk a szenvedélyek hangján küzdenünk, mi favágók vagyunk, mi a fejszénkkel csapásról csapásba akarjuk visszaszerezni azt az erdőt, amit a cseh nemzeti uralom elvett tőlünk. Mi az eredményekkel akarjuk a ben­nünket támadókat meggyőzni arról, hogy nekünk van igazunk. Mi nem kínálkozunk fel, mi nem törekszünk a | kormány felé, de ha módunk van meg­­! törni a jeget, megtörjük. Vázolta a Í választások óta bekövetkezett helyzetet, szólt a pártnak nagy erő nyeréséről, a németekkel kötött szövetségről. Amikor | júniusban bekövetkezett a nemzeti koa­­! íició válsága, amely a po'gári és szoci­alista irány közötti különbségből fakadt, nekünk az volt a kötelességünk, hogy megbuktassuk a cseh nemzeti koalíciót és rászorítsuk a cseh polgári pártokat arra, hogy magukra maradva hozzánk forduljanak s mi akkor azt válaszoltuk, hogy igen, de az összes eddigi bűnöket jóvá kell tenni. Ezért támogattuk a szó cialisták elleni törvényeket. Csapnivaló az a politikus, aki ebből nem húz hasznot, nem mondja hogy lelkiismeret­len, de mindenesetre ügyetlen. Szólt a német pártok kormányba lépé­séről, ami fölött 6 már kritikát mondott, s kijelentette, hogy a magyar nemzeti párt nem követte ebben a lépésben a némete- 1 két, de kemény-feltételeket szabott a kor­­[ mány számára. Mindebből az követ­kezik, hog/ a magyar nemzeti pártnak az a célja, hogy a magyarság számára értekeket szerezzen és ne azt, hogy a kormányban bent legyen. Nem tartja helyesnek, hogy most részletesen ismer­tesse a jövőre vonatkozó terveit, mert sok értékes akciót rontottak el azzal, hogy többet beszéltek róla, mint kellett volna. Jelenti, hogy az országos párt­vezetőség határozata folytán a jogügyi bizottság átdolgozta a kormánnyal szem­ben felállított követelések jegyzékét, ezt átnyújtották és ezek fölött folyik a tár­gyalás. Szólt a magyar munkásság kér­déséről és'örömének adott kifejezést a­­megvár nemzeti munkás párt megalaku lása fölött. Ha a munkásság nem helyez­kedj* a termelőnkéi egy alapra, akkor pu ztulásra van ítélve. Felhívta a párt tagjait, hogy pontosan teljesitsék a pár tál szemben kötelességüket, szólt a szakosztályok működésének fontosságé ról, a ruszinszkói pártkörzetben elő foidult egyenetlenségről, kijelentette, hogy el fjg menni Ruszinszkóba, az ellentéteket el fogja simítani a becsű letes mu.tka érdekeben. M:gköszönte a párt eddigi munkásságát, kérte azt a jövőre nézve is Ígérte, hogy sohasem fo»ija olyan lépésre határozni magát, amely ellentétes lehet a párt akaratával. Szent-lvány Jázsef pártvezérnek nagy ! szabású beszédét az országos pártnap közönsége nagy lelkesedéssel, percekig tartó Up-sál fogadta. További felszólalások. Dr. Blandr Béla, a kassai körzet el­nöke, Köszönetét mondott Szent- Ivány nak előlerjesztéseért és határozati ja­vaslót terjesztett be, mely szerint a pártnap jóváhagyással és helyesléssel veszi udomásui a párt szeretett vezé­rének, Ssent Ivány Józsefnek, a párt képviselőinek és szenátorainak eddigi eljárását, teljes bizalmáról biztosítja őket és egyúttal felnatalmazást ad arra, hogy a Hlinka- pártnak kormánybalepése es az eddig még teljességében nem is­mert közigazgatási áialakulás folytán előállott uj helyzetben a magyar nem­zeti kisebbség politikai, kulturális és gazdasági egyenjogúsítása iránt a leg­jobb belátásuk szerint eljárjanak és annak megvalósítása érdekeben min­dent megtegyenek. Ez a javaslat — mon­dotta — felhatalmazás a munkára a magyarságért vívott harcban. NiFch Andor nemzetgyűlési képvi­selő üdvö/öhe ezután a pártnapot a szepesi németek nevében. Révész Jónás garamszentgyörgyi kis­gazda beszédében kijelentette, hogy meg van győződve arról, hogy önzet­len, becsületes emberek vezetik a ma­­gyars got. Szerencsét Hván a törvény- 1 hozók munkájához. Varecha József (Losonc) a magyar | nemzeti munkáspárt üdvözletét tolmá- 1 csolja. A nyolc év óta koplaló, nyo- S morgó magyar munkásság nemzetközi g politikája üres és csődöt mondott. A 8 munkásságnak a tömegei tálépnek a nemzeti eszme útjára. Történetim pil­lanatnak nevezi azt, amikor a magyar értékek megmentéséért munka folyik és a magyar munkásságnak meg keit ra­gadnia ezt a pillanatot, hogy részje­gyen a munkában. Gyermekeink, uno­káink vannak, ezek számára kell meg­szerezni azt, amit mi már nem is él­vezhetünk, a jövő magyarságáért érde­mes áldozni és dolgozni. Pintér Béla kisgazda (Udvard) : Nagy aggályai vannak a kormánnyal szem­ben, amig Benes miniszter. Minden magyarral szövetkezni kell a magyar érdekekért. Szent-Ivány József a zárszó jogán reflektált a felszólalásokra. A mai gyű­lés e]é nagy várakozással néz a ma­gyarság — mondotta — és azt várja, hogy itt dől el a párt ellenzéki, vagy nem ellenzéki álláspontja. A helyzet egyszerű: türelemre van szükség. Aggá­lyoskodunk mi is, szabad-e megtenni ezt a lépést, mert követelésünket előbb biztosítottnak kell látni. A kitűzött feladatainkból követke­zik a Benes elleni irány támogatása. Kijelentette, hogy a magyar mezőgaz­daságot sértő intézkedések ellen a párt­nak fel kell venni a küzdelmet. Ezután az országos pártnap egyhangú lehesedéssel fogadta el Blanár Béla dr. indítványát. Majd az országos párlvezetőség meg­választására került a sor. Szent-Ivány József indítványára a pártnap köszönetét mondott a párt tiszt­viselőinek. Kristóf/ Sándort és Luko­­vich Ferencet a párt tiszteletbeli igaz­gatójává választották meg. Ezután Tör­köly József dr. az ideiglenes pártveze­tőség megbízását visszaadta a pártnap­nak és az elnöklést B tanár Béla dr. vette át. Meleg szavakkal mondott őszinte köszönetét a párt nevében dr. Törköly Józsefnek, aki az országos elnöki tisztet fáradhatatlan tevékeny­séggel, nagy körültekintéssel és bölcs tapintatosságával töltötte be és indít­ványára Törköly József dr.-nak érde­meit a párt jegyzőkönyvében örökíti meg Ezután a párt országos elnökévá Törköly József dr.-t, ügyv. elnökké Szilassy Béla dr.-t, társelnökké Blanár Béla dr.-t és Kakán Béla dr.-t válasz­tották meg. B anár Béla dr üdvözölte az újonnan megválasztott Törköly Jó­zsef dr. elnököt, aki köszönettel fo­gadta a vál adást és kijelentette, hogy tisztében csak a kötelesség érzete fogja vezérelni. Ezután félbeszakították a tanácskozást és a pártnep közönsége a Városi Vigadó éttermében ebédelt. Délután 3 órakor folytatódott a ta­nácskozás. A tárgyalást Kukán Béla dr. elnök vezette. Lukovich Ferenc meg­köszönte a pártnap bizalmát és ígéretet tett, hogy a p rt eszméinek mindig lelkes harcosa lesz. Ezután Szilassy Béla dr. tartott rend­kívül értékes előadást a földreform kérdéséről. Szilassy Béla dr. határozati javaslatot terjesztett elő, amely a főld­­birtokrtform kérdéssel kapcsolatosan leszögezi a párt álláspontját. A határo­zati javaslatkoz Koczor Gyula nemzet­gyűlési képviselő szólott, aki rámuta­tott arra, hogy a földreformnak nálunk az a célja, hogy a földet a magyar birtokostól elvegye és csehszlovák kezekre juttassa. Ez egyet jelent az elnemzellenitéssel, ezzel együtt jár a magyar munkástömegek tönkretétele. Ezután Bariul Iván szólt a határozati javalsathoz és kérte annak kiegészíté­sét a földreform során kisajatitandő birtokok méltányos kártalanítási össze­gének követelésével Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képvi­selő nagy helyesléssel fogadott fel­szólalásában kifejtette, hogy a magyar­ság nemzeti kulturális érdeke szem­pontjából is nagy jelentőséggel bir a föld kérdése és ezért a magyar nem­zeti politikának fáradhatatlanul kell küzdenie azért, hogy a földreform alap­ján szétosztandó földterületekből ma­gyar földigénylők igazságos arányban részesedjenek. Ezután elfogadták a Szilassy Béla dr. által beterjesztett és Bartal Iván javas­latával kiegészített határozati javaslatot. Majd Salkovszky Jenő dr. (Ipolyság) a közigazgatási reform kérdéséről tar­tott nagyszabású és alaposan kidolgo­zott előadást. Az előadás nyomán élénk vita indult meg, amelyben résztvettek Jaross An­dor, Kmoskó Béla dr., Blanár Béla dr.. Holota János dr. és Szent/vány József, A vita minden oldalról megvilágította a tervezett közigazgatási reformot és a vita anyaga a párt törvényhozói szá­mára rendkívül értékes információkat szolgáltatott. A délutáni tanácskozás fél 5-kor ért véget, amikor is Kukán Béia dr. megköszönte az előadóknak és a felszólalóknak a végzett munkát. öt órakor a párt mezőgazdasági szakosztálya, továobá a párt ipari és kereskedelmi szakosztálya tartották ülésüket. A pártnap második nápján, szerdán a ku’turalis és az egyházpolitikai szakosztályok tartották ülésüket. POLITIKAI SZEMLE. A képvísslőház összehívása. Prágai hírek szerint a képviselőházat rövid időn belül összehívják. A képviselőház elnöksége a napokban fog ülést tar­tani, amelyen véglegesen megállapítja az összehívás napját. Politikai körök­ben tigy értesülnek, hogy a képviselő­­házat febiuir 10 ike körül fogják egybe­hívni. Ausztria és Csehszlovákia tárgyalásai. A csehszlovák köztársaság delegátusai már régebbi idő óta tárgyalásokat foly­tatnak Ausztria képviselőivel a két ál­lam között fennálló kereskedelmi szer­ződés revíziójára nézve. A megkötött szerződést február 28-ára mondották föl és igy a delegátusoknak a tárgya­lásokat e határidőre be kellene fejezni. Minthogy technikai okok miatt a tár­gyalások befejezése február 28-ig lehe­tetlen, a kereskedelmi szeződés meg­hosszabbítására provizóriumot kell léte­síteni, amely addig maradna érvény­ben, amig az uj szerződés életbe fog lépni. Likvidálják a szlovenszkói minlsztó­­riumot. Annak a megegyezésnek értel­mében, melyet a kormány a szlovák néppárttal kötött a pártnak a kormányba való belépésével kapcsolatban, kimon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom