Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-02-01 / 14. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1917. februSr 1. rontja az utca pora és az izzadság. ||f Ez ellen minden nőt megvéd az alpaI menthol -sósbors^esz. j Ez a kitűnő háziszer feloldja a zsíros izzadmányt, megöli a levegő és por ba­­cillusait, úgy hogy a megtisztított póru­sok ismét lélegzőnek |É és a taint felfrissül. 840-8 ___________r számra elintézetlen felebbezések s egy­szerre több évre visszamenően kirótt adóknak egy rövid határidő alatt tör­ténő megfizetése képtelenség a mai viszonyok között. Az adóreformnak te­hat ki kellene terjedni arra, hogy a nagy adóhátralékok megfizetésére hosz­­ssabb határidő adassák. Nagy ellenállásra talál és joggal a kereseti dóra voiatko-ó tervezet 57. § ánrk ama rendelkezése, mely szerint az adóösszeg az adó v/e Kevesebb, mini V, % a az üzemi tőkének nem it hét. A gydi-orlatb n és ad absordum vive e rendelkezés rí még oly vállalatok is fizetni lennének kötelesek keresetiadót, amelyek teljesen paszivak. E rendelke­zést inár azért ki kellene kapcsolni a tervezetből mert az u n. üzemi tőke fogalmának megállapítása és nagysá­gának értékelésre igen sok konlrover­­ziára fog okot adni. Á'talanosságban niegáliapi haió, hogy azok a remények, amelyeket a kereseti adót fizetők különöskép n pedig az iparosok az adóreformhoz füziek igen is gyenge vigasztalást nyújtanak az adózás csökkentését illető.eg Mig a személyi-jövedelmi adónál bizonyos csCksentések t prs .íaíhaiók ugyanazt a kereseti adónál mondani sajnos nem lehet. De nem h gyh tó szó nélkül az sem, hogy a tervezet a háborús viszo­nyok által majdnem teljesen tönkre­ment kisiptrosokkal szemben semmi­féle kedvezményről nem gondolkodik, amint ez más államokban történt es történik. A kis jövedelműek, kü öaösen a maguk kézi munkájára szoruló ipa rossag és kereskedő társadalom a nem ­zetgyűlésnek az adó ügyekenre vonat­kozó tárgyalásoktól igán sokat nem re­mél, de a fenti különösen kirívó sé­relmeket a nemzeigyülés tagjainak fi­gyelmébe ajánlani el nem mulaszthatja. (-•-) mmm Jár-e késedelmi kamat a szociális dijak után? A komáromi, azaz helyesebben „A novézámky-i kerületi betegsegélyző in­tézet Komárno székhellyel“ legújabban elárasztja a komáromi munkaadókat fizetési meghagyásokkal és ügyvédi fel­szólításokkal, amelyekben a szociális biz ositásr dijaknak s egy csomó ké­sedelmi kamunak, ezenfelül per 22 — korona üoyvédi felszólító levet dijának megfizetését követeli A panasz általános az intéznt ez el járása mialt, eléggé érthetően, mert a munkaadó polgárság ma mást sem tesz, csak fizet, fizet és fizet! A p tlgarság, a gazda, a kereskedő, az ip ros és maga a nincstelen mun­kás sem tesz mást, mint Keres a horri­bilis iliadásoHra, amelyek a nagy or szagigazgaiási zparáu>ok fentaMására szükségesek. Minden dolgozó a maga fogia atosság; bi eső munkásságának megértékelésénél elsősorban s rmjdnem kizáró ag ezekkei a köztei fiekkel kény­telen számolni s midőn a maga meg­élhetésének eszközeire is szükségesek biztosításba is kerülne a sor, fájón veszi észre, hogy magának úgyszólván már semmi sem marad. A betegsegélyezés szükségességét jó­zanul tagadni nem lehet. A mai szó ciálisan átformálódni kényszerűéit gaz­dasági rend mellett gondoskodni kell a teljesen vagyontalanok egészsége s ezzel munkabíró erejének fentartásáról. Még az u. n. aggkoii biztosítás intéz­ményére sem lehet ráfogni, hogy feles leges s még akkor sem, ha az önálló­sult keresettel bírók e szociális gon­doskodásáról lenne is a szó. És nem is támadná senki az e gondoskodást ellátó hivatalos szerve?eleket, ha a kéryszerbiztosilásnak e módjaihoz az anyagiakat a kereseti lehetőségek biz­tosítanák. A Komárom székhellyel működő B> tegsegélyző Pénztár azonban — s amint az országosan hal ható panaszok bizo­nyítják — valamennyi hasonló intézet, nem látszik sokat törődni azzal, hogy tudnak e fizetni az érdekeltek. Az adószedők szigorúságával köve­telik a munkaadón a járulékokat, amelyeknek a munkásságtól való beszedését arra a félre bízzák tel­jes anyagi felelősség mellett, amely ezekből a járulékokból semmiféle kompenzációt nem kap. De nemcsak a járulékokat szedeti be a Pénztár, hanem késedelmi kamatokat is oly köveielések után, amelyek ese­dékességét a fizetési meghagyás kikéz­besítése állapítja meg a törvény s érint. Nap nap uíán halljuk a panaszt, hogy a betegsegélyző pénztár kikéz.be­­sitvén a fizetési meghagyásokat, be sem várva a fizetési kötelezettségre törvény szerint megállapított 15 napot, másod­vagy harmadnapra már ügyvédi felszólítást küld a munkaadóknak, felszámítván a ké­sedelmi kamatokat és 22 korona ügyvédi felszólító dijat. Tudomásunk szerint a törvény sze­rint a késedelmi kamatokkal is terheit járuléknak végrehajtás u ján leendő be­hajtása csak akkor történhetik, ha a járulék a fizetési meghagyás kézbesíté­sétől számított 15 napon beiül be nem fizettetett. Eí a közbeékelt ügyvédi felszólítás tehát a kikézbesítés és az u ána kö­vetkező 15 napi határidő között igen költséges, felesi, ges és jogtalan figye­lem a Pénztár részéről, ha a fizetési kötelezettség esedékessége ci>ak a fi­zetési meghagyás kikézbesítésétől szá­mított 15 nappal áll be. A fizetési meg hagyáson ez pedig nyomtatásban áti, sőt törvény paragrafusra utalással. A szociális országos intézet milliókat szed be dijakból, amelyek felhasználat­lanul hevernek, mert niszen pl. az agg­kori ellátásra való igény majd csak 150 hét letelte után fog beáüani, A túlbuzgalomból forszírozott járu­lékbeszedés éppen most, amikor minden munkaadó a legkétségbeesetiebb harcot vívja a megélhetéssel, azt látszik bizo nyitani, hogy a Pénztárak ablakaiból mm igen figyelik a való életet s csas tömni akarják azt a nagy kasszát, amely molochgyomrába a minden adóval súj­tott polgári társadalomnak fejepárnaját is bíkívánja. Az ez animozitás, amely a Betegse­gélyző Pénztárral szemben országszerte megnyilvánul, bizonyítja, hogy a rend­szerben van a hiba, a túlhajtott szoci­­alizáiási törekvésekben, ameiysk lefelé nivellálják a társadalom különböző ré­tegeit. A munkaadóknak, mint a Betegse­gélyző Pénztár feníartóinak, nem lehet kötelessége az ezer és ezerféle napi kenyérkereső gondja mehet a járulékok számításait elvégezni A Pénztárnak ma majdnem kátszerannyi személyzete van, mint volt, annyit legalább eivárh t a Pénztárt fentartó fél, hogy az előírás munkáját bent a hivatalban végezzék el pontos időre. A hivatalok ne kíván­janak több pontosságot a közönségtől, mint amennyit ők maguk betartani tudnak. Ha majd a Pénztár is pontosan ki veti a járulékokat akkor felesleges lesz a zaklatás ügyvédi felszólításokkal ké­sedelmi kamatokkal, mert a munkaadók az előre szimitdsba vehető enemti ki adásaik összegének pontos befizetéséről is fognak tudni gondjskodni. 1 üli lííiiü iÉeiija A januári báli szezon kimagasló ese ményének Ígérkezett a Kai, Legényegy­let 30 iki álarcos bálja. A Legényegy­let agilis és minden szépért és jóért lelkesedő vezetősége, élén Király József ügyvezető elnökkel igen si eres mun­kát fejtett ki a bál rendezése kőtől. Mindjárt a belépéskor az ízléseién és nagy körültekintéssel diszí ett terem harmonikus, színes villanyvilágításával a velencei karneválok dicső muitját juttatta eszünkbe valami közvetlen me­legség uralta az egész estét. A karzat tele a kiváncsiak seregével, akik sok­szor te-szésnyilvánitásukat nem tudják visszafojtani, valahányszor egy-egy Íz­léses maszk tűnik fel a láthatáron. Lenn a teremben sétálnak a masz­kok. Vidám kacagás, ötletes tréfák, szellemes megjegyzések röpködnek. Szóval szemmelláthatóiag mindenki bol­dogan mulat. A maszkok között feltű­nően sok volt az igen ötletes össze­állítású, iz'éses maszk. Általában a jó és finom Ízlés volt a domináló és az irányadó a maszkok összeállításánál. A színpadot a teremmel összekötő és az erre a célra rendezett lépcsőn jönnek a terembe a maszkok. Mindegyiknek van valami különös groteszk mozdu lata. Oly jól esik végigpillantani a gondtalanul csintalsnkodók és az élet félszegségeit ironikusan élénkbe táró álarcosok seregén. A női maszkok közül a zsűri fiszte­­lefdijit Cdrja Rózsi, a legényegyleti szinpjd ünnepelt szubretje nyerte bá­jos kosztümjével, A férfi maszkok tisz teletdiját dr. Borka Géza főgimnáziumi tanár kapta eredeti egyéni koncepciójú művészi érzékéről tanúskodó jelmezé­vel Ezzel azonban korántsem mond­hatjuk azt, hogy a többi jelmez talán sablonos lett volna. Sőt! Azt gondolom a zsűri tagjainak nehéz munkát adott és sok fejtörést okozott a dijak meg­lété! se Hitzen láttunk ott még igen bájos repülőt, aki kecses mozdulataival mindenkinek a figyelmét felkeltette és ügyesen megszerkesztett jelmezével méltó fel ünést keltett. Pat és Patachon megszemélyesítője nagyszerű utánzója volt a világhírű kedvenc moziszinészek­­nek. A kis husz-.rönkántes temperamen­tumos mozdulataival, a fekete és fehér pierok és pierettefc könnyed játszi tag­lejtésükkel, az ördög maszkok találó meg­jelenésükkel, a rokokó jelmezek korhű felléptükkel, mindez oly bájos konglo­­nurátba olvadt egybe, hogy egy mese­beli elvarázsolt kis ország ünnepi fel­vonulásába illett volna belel Ig;zán hangulatos és finoman Ízléses volt az egész. Ehhez járult a pazar jókedv, amely magával ragadta a sok, messze idegenből ide rándult fiatalságot. A vezetőség örömmel könyvelheti el ezen sikert, amely tanúbizonysága an nak, hogy a komáromi Ka*. Legény­­egylet érdemdús munkálkodása nem­csak az itteni kör.önség körében, da a távoli messze vidékeken is ismeretes. A vasárnapi bálon feltűnően sokan vol­tak a messze vidékről ide jöttek. Ez csak a vezetőség sikeres rendezésének és munkálkodásának tudható be. Ka­cagtunk, mulattunk. Jó volt. Kár, hogy elmúlt. cs—f Meseország kapujában. A kulurpaíota ünnepélyes komoly csendjét máról holnapra élénk sürgés, kopécsolás zaja váltotta fel. Titokzatos arccai járnak a JES;0 művészei, meg lepő ötletek garmadát hordva a boszor kánykonyhává alakúit műterembe, hon­nan egy éjszakára mesteri kézzel vissza fordítják majd az idő kerekét s elhoz­zák a Föld e kis zu;ába mindazt, amit hosszú évszázadok sok sok fehérsza­kái lu mesemondója megálmodott. Itt a máskor oly békés sokszorosító g'P v<:dul csattogtatja a csillogó fogait, szorításuk alatt százszámra születik a Meseország nemes ízlésű dekorációi. S ha jön az est, amott lázas tevékeny réggel készül a sok-sok jelvény, újabb munkái adva fürge lánykezeknek, kik e je vényeket shitatos gyengédséggel ékítik tus szaiógcsokorral. A terem másik sarkát ezermesterek tartják megszállva. A lelnes rendezőgárda és valamennyi művész itt lölii s/8bad esti óráinak javarészét. A terem dísz eiéit csinálják, melyek hivatva lesznek a mesék hangu­latát belopni mindazok szivébe akik a Meseországot felkeresik. Harmos mester rajzával diszifett meg­hívókat már kihordia a gyorslábú posta. Finom rajíu előlapja kis ízelítőt ad abból a hangulatból, amit fáradhatatlan vezetése alatc Meseország csodálatos szinpompája, ötietdus díszítéseivel bő­ségesen fog nyújtani. Igen a mesék világa kél életre ezen az éjszakán. Künn a városban elzárt ajtók mögött lefüggönyözött szobákban vidáman kerepel a varrógép Műrészeink tervezte ruhserodák teremnek szorgos női ujjak között. Minden darab egy álom, álma a csapongó képzeletű fiatal­ságnak s a bizar kosztümös mindegyike regéi valami kedvest libbenő táncosáról párjának. Mert tánc is fesz még pedig a javá­ból. Háromhetes tánctanulás nagyszerű eredményében az öregek vezetnek. Moz­gásuk artisztifcus ritmikája bizonyítja, hogy úgy járják a charleston!, mint akár a furianat, macsicsbrazilient, avagy a leg­­egyszerűbb menüettét Ezen az ejen ők is visszakapjak a fiatalságuk tüzét 6 talán a mindent fe!ed elő tánc hevében ők rikkantják ieghangosabban „Sohasem halunk meg.* És ha üt a várva várt óra, feltárulnak a széles ajtók — tul­­viiági fény fogadja Meseország király­nőjét, hi ragyogó pompával vonul be birodalmába. Hű lovagok, virgonc ap­ródoh, táncoskedvü ördögök lesik fen­séges parancsait. Százféle suhogó szín — ezer üde kacagó arc, mint óriási illatteihes bok­réta tölti be a fantasztikus termet. Fel­csendül a húrokon a táncba ringató zene, ritmikus hullámzásba foiy össze az ezer kápráztató pár. Egyik percben groteszk charleston vidám figurái, má­sikban a tangó plasztikus vonalai de­rítik a szépre áhítozó szemet. Távoli Mars csillag lakója tán sohsem kíván­kozik el Juliskájától, kinek Jancsija c pillanatban a vasorru bába derekát karolja. S hogy Meseország holnap ne legyen más csak egy soha nem feled­hető álon, hanem örök emlékeztetője is maradjon, Meseország két határán pazar színekben úszó barlangban JES/.0 két művésze pár vonással minden je­lentkezőről kis képet rajzolnak, melyről majdan lesz mii hallgatni az unokák­­nak._________ B, X A matelvkór pusztítass. N gy csa­pás suj ja a Csallóköz állattartó gazdáit. A méte ykór megtizedeli szarvasmarhá­inkat. A jusok nagy része mareipuszuit. Füssy Kálmán Nemzeti párti képviselő még a múlt hóban felhívta a miniszter figyelmét a büjra és sürgős orvoslást kért. Figyelmezte jü ? mi is a gazdákat, hogy van a mételykórnak egy biztosan ható gyógyszere a Distol Az állatok meggyógyulnak és csakhamar súlyban annyrra gyarapodnak, hogy ez a súly­többlet fedezi a gyógyítás költségeit. Ne várjon a gazda addig, mig állatjai leromlanak I Óvjuk egyben gazdáinkat értéktelen Di$to -utánzatoktól. Ne dobja ki senki pénzét hiábavaló, ki nem pró­bált szerekért Pozsony - Sra.tiisla.vaj P«si«KÓ|{yilr — Alapítva 1835.

Next

/
Oldalképek
Tartalom