Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-29 / 13. szám

If07 janaár %9. Komáromi tarok a nyomait, hát abból semmit sem találna. Ugyanis 1926-ben történt meg az a nagy fordulat, amikor a választások eredménye a nemzeti koalíciót eltörölte a politika színteréről. Most nem csehek és nemzeti kiseb­­tégek állanak szemben egymással, a politikai küzdőtér porond|án, hanem a potgái és a szocialista, kommunista pártok kü/danek, A megváltozott helyzet magával hozta azt is, hogy a kü delem eszközei is mások, mint voltak 1920 bm Cseh nemzeti diktatúrával már nem lehet kormányozni az országot, meri az állam­­hatalomban való részvételhez joga van nemcsak a cseh, hanem a köz’ársaság­­ban élő összes nemzetiségeknek, így tehát e’vitázhatatlan joga van ehhez a magyarságnak is. A né künk járó jogainkat e téren is ki akarjuk vívni. E’ a feladat vár tehát reánk. A célhoz vezető eszközök mint már mondottuk, egészen mások, most 1927- ben, mint 1920 ban- Akkor elég volta negáció, a tagadás, az ellentmondás, u'ján maradni. A szlovenszKói magyar képviselők csak akkor mentek Prágába a parlamentbe, ha Sztovenszkóról volt sző, mert máskor akár ott voltak, akár nem, nem változtatott a dolgokon A csehek olyan nagy többségben vol ak, hogy mindent megszavazlak, ami nem az ő szájuk ize szerint voit, A ma­gyar nemzetgyűlési képviselőknek tehát it hon, a kefiretekben lehetett csak dolgozniok. Lelkesítették a n pet, hogy bármilyen szomorú is a helyzet, a ma­gyarságuk mellett ki kell tartani, hogy ha szebb jövőre várnak. Ma már égé szén más a helyzet. Most már nem elég a nemzetgyűlési képviselőknek otthon a kerületekben do gozni, Innern az éj jelt is nappallá kell varázsolni és min denhol ott kell lenni, ahol a magyarság érdekében valamit ki lehet verekedni. Ma már nem egy akció eredménnyel kecsegtet így pld. mikor tavaly az is­meretes 27 kiutasítás történt és szóló azonnal a vonatra ült, már azzal az ered­ménnyel jöhetett vissza, hogy 16 ki­­utasltottnak jól elintézed ügyét hozta a zsebében. Ma már lehet eredményeket elérni. Célunk tehát az, hogy minél több jogokat követeljünk ki a magyarság részére. Az elért eredményeket két csoportba osztja. Az első csoportba tartoznak azok, amelyeket már visszaszereztünk, félét érzett ki ebből a névből, amelyet qtég ő aggatott az asszonyra, amikor... Elborult. És szeme Simonnét kereste. Az üdén, frissen, ruganyosán mozgott és illatával, jelenlétével telelehelte az egész szobát. Pezsdülön ömlött feléje a vágyódása és gyerekesen, félszegen ud- YSjiaskodott körülötte. . Forralt bolt hoztak be most. Koccin tottak. A beszéd hangja megnyugodott. Kint a kora délutáni téli alkonyat le­helte árnyait. Borka egyszerre csak be nyitott. — Meggyütt a kerülő a disznóval 1 — No, ezt megnézem 1 — mondta Simon is. Kimentek és körülállták a szánt. — Van másfél mázsa 1 — becsülgették, — Cudar nagy dög, — mondta a kerülő. — Disznószerencséd van! — neve­tett Simon Daun felé. Erre Simonné is nevetett s amíg a vastag kendőt szorosabbra fogta, azt mondta még: — A tálban mégis jobban szeretem, — áfonyalekvárral I — És úgy nézett föl az óriás Daunra, hogy az ezért a csodálatos szempárért a csillagokat is lehozta volna. Nagy jóság ömlött el benne. Tenni szeretett volna valamit, de most sebtiben, valami csodálatos, merész, nagyszerű dolgot, amivel meg­nyerhetné magának ezt a gyönyörű fiatal asszonyt, amivel megválthatná magát és megváltoztatná az egész vi­lágot. Hősi indulatok lobogtak fői benne s ahogy befelé indultak, oda­hajolt Simoanéhoz. — Magának adom! Jó? — Mit ? — csodálkozott el az asszony. — Hát ezt a vadkant . . . Az asszony szélesen, hahotázva ka­cagott. ft. oldal. a második csoportba tartoznak azok, amelyeknek a vis-zeszfrzése már biz­tosítva van. Az első csoportba tartoz­nak a következők: azáltal, hogy a né­metekkel szövetkeztünk erősek lettünk és számolni kell velünk azoknak, akik az ország sorsat intézik. Ezen a réven bejutottunk az összes parlamenti bizottságokba, ahol hogy úgy mondjuk, kifőzik a terveket. Mig ba egyedül vo'nánk, ezekbe a bizottságokban nem kap­nánk helyet. Most módunkban van közvetlenül beleszólnunk a törvény alkotásába, hogy ez mi­lyen fontosságú vívmány, hasonlat - képen felhozza, hogy milyen más az, hogy h< valaki a falun bent V8n a tanácsülésben és ott hoz­zászólhat a szabályrendelet meg­alkotásába, mint hogy ha csak a közgyűlésen elhadarva felolvassák neki a már kész szabályzatot, amelyen mar nehezebb változtatást eszközölni. Mondjuk, a törvényt előkészítő bi­zottságban készül egy adótörvény' amely 200 •/# kai su'ytaná az adózó polgárokat, ha ezt a 2^0 •/• ot 150 •/« ra le tudják alkudni, ezzel már 50 % kai könnyitenek az adózó polgárok terhén. De kézzel fogható bizonyíté­kaink is vannak, hogy a helyzet a mi jivunbra megváltozott. Ilyen például a vámtörvény megalkotása. Ez a magyarság gerincének, a gazdatársadalomnak tönkrejutását akadályozta meg. Egy másik vívmány a kongrua törvény. Ismeretes, hogy a cseh felfogás erősen egyház ellenes és ŐK csak saját tetszésük szerint ad ak volna kongruát azoknak a leiké szettnek, akik az ő politikájukat fújták volna és bizonyára a magyar papok nem j részesültek volna ebben a kegyben, j Ennek most már vége, mert törvény szabályozza a kongiuát. Igaz, hogy a kongrua UPvény nem egészen tökéletes s az jobb is lehetne, de az adott kö­rülmények között jobbat nem lehetett elérni. Harmadik vívmány az állampol­gársági törvény, amelynek ellenesei azt mondják, hogy ijem ér semmit. Ezeknek a gáncsotoknak azt mpndjü a szónok, h gy nagy té­vedésben vannak, mert 15.000 magyar családot mentett meg foly­tonos lidércnyomástól, a bármikor — Ha annyira szereti... — dadogta Daun és fölérzett szégyenében az arcába szökött a vér. — De ilyet 1 .. . Ez jó 1 — kacagott tovább az asszony. De most Vertek került melléjük. — Én ám nem adom, felügyelő url — Te? — csodálkozott rá Daén. — Én hát. Hiszen együtt lőttük, a fele az enyém 1 Daunba szinte belefagyott a szó. Rettentően szégyelte magát és alig tudta kÍDyögni: — Hiszen igazad van ... Csak kár, hogy a más dolgába beleavatkozol. És ezzel megint az asszonyhoz for­dult, mosolyogni próbált, de könnyes szomorúság remegett a tekintetében. Bent a szobában már terítettek Szó­rakozottan tett-vett egy darabig, azu­tán engedelmet kért, mert még dolga van az istállóban. És kiment. Nagy, óriás teste megremegett, mint a megvert gyerek. A szégyen égette, a rettentő,jóvátehetetlen szégyen, amely a sírig is elkíséri . . . Ostoba fajan­­kónak szidta magát s az udvar homá­lyán öklével dörömbölt a homlokán, ő, ha kötéllel verhetné magát, amiért olyan ostoba, mint valami kis diák .. . Csak el lehetne hitetni, hogy tréfa voltl Vagy ne is említse többé ? Befordult ez istállóba. A lantorna már égett s a párás melegben az álla­tok nyugodtan hersegteiték az abrakot. Odabujt kedvenc lovához, átkarolta a nyakát és ekkor valami véghetetlen bánat vei te szíven, mintha örökre el­játszotta volna boldogságát. És ahogy a ló izmos nyakát ölelte, a sörényébe fúrta a fejét és teljeses ellágyult. A könnye tehetetlenül- szi­várgott alá, összeszoritotta a fogát. Nem mert hangosan zokogni, nehogy a kocsis meghallja, ha belép. be következhető kiutasítástól. Ezek most már nyugodtan léltkzenek fel. És mivel az a 15.000 magyar csatod legalább is 30 000 magyar szavazatot f jelent, ez mind a mi pártunkat támogatja. Az elért eredmények második cso­portjába tartoznak azok a jogok, ame'yek megszerzése biztosítva vannak. Csak példaképen hozza fel, hogy 20C0 olyan magyar család él Szlo­­venszkóöan, amelyek 15-30 évig, vagy még tovább is fizették a nyugdijat és most egyszerűen ei akarták őket kergetni. A szónok ezeknek a szomo u sorsra ítélt csalitok neveit összegyűjtötte és az eredmény elszomorító volt. A min.szieriumbai rendesen azt szokták mondani, hogy ez a sére­lem nem mgy, hiszen mindössze 15 emberről van szó. Az összeírás azonban bebizonyította, hogy kerek 2000 családot akaitak minden nyug­díj nélkül elküldeni. Most már biztositét unk van arrat, hogy ezeknek az ügye hamarosan rendezve lesz. Ez reánk nézve nagyon fontos, mert ezek a jobb sorsra érdemes em­berek mindig az első sorokban küz­döttek mellettünk. Erélyesen követeljük, hogy a vasú­ton, póstán és egyeb állami hiva­talokban az illető hely nemzetiségi százalékának mefelelően magyarok is kapjanak alkalmazást. Követeljük továbbá a nyugdíjasok súlyos sé­relmének orvoslását, hogy azoknak egyenlő mértékben adassék mega nyugdíj és ne fordulhasson elő az a leheleden eset, hogy egy szolga nagyobb nyugdijat kapjon, mint egy kúriai elnök. Most pedig rátért a jövő kérdéseire. Ezek között első helyen áll a szociális biztosítás, melynek lehe­tetlen intézkedéseit az összes pol­gári pártok megakarjak változtatni és az iparos érdekeknek is érvényt szerezni. Fontos kérdés az uj adótörvények megalkotása is. Az eddigi terv szerint a községek költ­ségvetését a járási hivatal állapítja meg és azt tesz bele és azt hagy ki, ami neki tetszik és igy teljesen vége a köz­ségek önkormányzatának. Ezt meg kell akadályozni, A mostani terv szerint a községek földadóját a megyei alapba kell befizetni s abból az alapból segé­lyezik a rászoruló községeket, Természetesen ebből a segítségből a magyar köiség.k soha se fog­nak semmit se látni. Ezt is meg kell akadályozni és küzde­­nünk kell ellene. E téren is szövetségre léptünk a német pártokkal. Fel lehet emelni ugyan a lakbért, de ez a fel­emelt lakbér nem a háztulajdonosé lesz, hanem be kell fizetni az építészed alapba. A szónok felolvasott adataiból elképedve látta a hallgatóság, hogy e téren is mennyire mellőzték Szlo­­venszkót a többi tartományokkal szemben. Ezt is meg kell aka­dályozni. A vármegyék megfognak szűnni, el­lenben ki fog fejlődni a járási intéz­mény, de a meglevő járások 10 évig fentartandók. I t azirányban kell kül­denünk, hogy a járások határait akként állítsák vissza, hogy a járások magyarságának %-a ne csökkenjen, hanem az emelkedjék. A tartomány­­gyűlés tagjainak % részét úgy választ ják, V* részét kinevezik, de oda keli hatnunk, hogy a kine­vezett tagok soiában a magyarok is helyet foglaljanak Mezőgadasági tanácsokat kell szervezni. Hlinka pártja azért lépett be a kor­mányba, hogy közjegyi eredményeket érhessen el, mert ő neki az a fontos, hogy Sziovenszkőt mint külön tartományt ismerje ei Prága, Bizunk a szlovák pártban, hogy velünk karöltve akar az autonómia kiépítésében együtt haladni. Követelni fogjuk, hogy magyar vidékekre magyar közigazgatási tiszt viselőket nevezzenek ki. És hogy a gazdasági szállításoknál ne mellőzzék a magyar érdeket. Most v n arra alkalom, hogy jogainkat érvénye­sítsük. Áttérve a külpolitikai helyzetre jelzi, hogy Benes külügyminiszter távozását ngy a németek, mint a szlovákok és a magyarok egyaránt kívánják, mert Bo­nesnek, mint háborús pártinak nem kelt a békesség a szomszéd államokkal, nekünk pedig mint a határszéli lakóknak kétszeresen érdekünk» hogy a szomszédokkal békés álla­potban éljünk. A sokszor éljenzéssel, helyesléssel megszakított nagy beszédét dr. Holota János azzal fejezte be, hogy b zzunk szeretett vezérünkben, Szent-Ivány Józsefben amíg ő ve­zet bennünket, nem kell csügged­nünk és az ő nagy koncepciójú politikájának sikeréhez kérjük az Isten áldását. Füssy Kálmán beszéde, A zajos tetszéssel fogadott beszéd után Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő szólalt fel és bejelentette, hogy az ő reszortja az, ahol nevelkedett, ahol egész életét töltötte: a föld és az ezzel kapcsolatos földreform Elég sajnos, hogy testvérpártunk ezt a drága kincset, a földet értéktelen üveggyöngynek tartja, holott nekünk az az élet, az az erő és a jövő reménysége. A szónok itt a telepítésekről megszer­kesztett térképet mutatott be a hallga­tóságnak, amelyen vörös foltok jelzik azt a rengeteg sok földet, amelyet magyar testvéreink teljes mellőzé­sével a jog és az igazság ellenére eddig kiosztottak. Majd felmutat egy másik térképet, ame­lyen sárga foltok jelölik meg azokat a földeket, amelyeket még ezután fognak kiosztani és amelyek 200.000 holdat tesznek ki. Ezt a 20J 000 holdat ne­vezi a testvérpárt értéktelen üveggyön­gyöknek. Minekünk ezek nem üveggyöngyök, mert az aranynál is drágább kin­cset képez a főid. Ezért küzdünk, ezért a drága földért, amely a magyar faj megerősödésének az egyetlen biztosítéka, mert ha elveszik a föld, elvész vele fa­junk jellege, jóléte és kultúrája. Mikor a Magyar Nemzeti Párt megalakult, az összetartás eszméiét szem előtt tartván, számolt azzal, hogy ez a párt a külön­böző osztályok érdekeit is szolgálja és hogy kielégitse, tehát kebelében külön­böző szakosztályok alakultak. Így alakult meg az ipar és kereskedelmi, tisztviselői, egyházi, kulturális és mezőgazdasági szakosztály. Lelkes szavakkal szólítja fel a hall­gatóságot, hogy alakítsák meg még a legkisebb faluban is a mezőgaz­dasági szakosztályt, mert csak ezzel tudjuk a megszerzett földön a mezőgazdasági megerősödé­sünket biztosítani. Élénk színekkel festi Dánia, Sveic és Németország gazda­sági helyzetét, amelyek bár ipari or­szágok, mégis felette áll mezőgazda­ságuk az általunk elért eredményeken. Elég sajnos, hogy még Dániában 18—20 q t terem holdankint a föld, addig nálunk 7—8 q ás eredményt tu­dunk elérni. Ezen szomorú valóságnak oka az, hogy nálunk mezőgazdasági szakismeretek és a mezőgazdasági technikai szaktudás hiányzik. Kétsze­resen szükséges tehát, hogy ezen me­zőgazdasági szakosztályokat mindenhol és pedig legrövidebb idő alatt megala­kítsuk. Ezeknek áldásos munkáját már az elmúlt évben elért termésdijazások fényes sikere is bizonyítja. Alakítsuk meg tehát ezeket minél előbb és ak­kor igaza lesz a zsoltár szavainak, hogy „ember segíts magadon, az Isten is megsegít." Zajos tetszéssel foga­dott beszédét azzal fejezi be, ha igy dolgozunk, akkor szebb és boldogabb jövő virrad reánk. Hozzászólások. Nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Mohácsy János meleg szavakkal üdvözölte a párt most folytatott poli­tikáját és erősen hiszi, hogy az az ut amelyen most a párt halad a magyarság jobb jövőjéhez vezet. Majd Lukovics Ferenc szólalt fel és jelezte, hogy mint a megye bizottsá­gának tagja, sajnálatos körülményt ta­pasztalt e működési körben. Ugyanis a megyei bizottságok között a föld­­mivelési tanács nagy szerepet visz, aho

Next

/
Oldalképek
Tartalom