Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-01-29 / 13. szám

Negyveonyoloadik évfolyam. 13. azöm. Szombati 1987. január 90.

POLITIKAI LAP

BIStuetési ár eaehulOTák értékben:

■elfben és vidékre postai szétküldéssel: flfész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. gyes Mám ára t 80 flllár.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr.

Komárom, — lan. 28.

Külügyminiszterünk kényszerű szabadságáéból a legkritikusabb Órákban érkezett meg és a kü ügyi bizottságban az európai helyzetről expozét mondott. Ha nem ismernők Benest, ebből az előadásból megalkothatnánk egész államférfim arcképét, melyben a való helyzet realitásainak lekicsinylése, saját magának és működésének dicsérete és az egészen megokolatlan elbizottaág domborodnak ki. Hogy az európai helyzet a legkuszáitabb és a teljes bizonytalan-ág érzése nehezedik a lelkekre, hogy a jövőre nézve valamely prognózist állított vo'na fel, azt hasztalan keressük a külügyi beszédben.

A kisantantnak a tökéletessége és nagyszerűsége, amelyet Magyarország bekeritésére az ő buzgalma hozott létre, s amelyben azután ki is merült az államférfim és diplomáciai tevékenység a leszerelésről szóló genfi jegyzőkönyv megfogalmazásáig: ezek az ő művei és ezeken túl hasztalan keresünk valami maradandóbb alkotást. Az európai békére törekszik, ezt hangoztatja és ez máskép, mint a francia szövetséggel, számára elképzelhetetlen. Hogy ehhez sok katonára, ágyúra és repülőre van szükség, az ennek a külügyi koncepciónak természetes folyománya, de ez nem zárja ki a leszereléssel űzött genfi játékokat.

Nos és természetes, a Vatikánnal semmi tárgyalás sem folyik, szól az önérzetes kijelentése tovább. Yagyis mi megélünk Róma nélkül, mert min künk, nemzeti szocialistáknak a vallás csak jelentéktelen magánügyünk, a fő az, bogy jól éljünk, lehetőleg meggazdagodjunk valamennyien és földi meny országok at rendezzünk be magunknak. A haladó felfogás Rómával mindig ellentétben állott és a cseh nemzetnek nagyobb része ezt a hitvallást vallja a magáénak. Szerencsére a ma kormányon levő pártok többsége éppenséggel nincsen ezen a véleményen és erről Benes gyorsabban meg fog győződni, mint hiszi.

A külügyi expozé bizonyos európai idegességről beszél, amelyeknek mélyebben fekvő okai vannak és amelyet figyelni kell, mert kis bajokból lehetnek a nagy bajok. Csakhogy végre elérkeztünk oda, amelyről hallani szerettünk volna sokkal többet, mint ez a szűkszavú diplomata szükségesnek látott mondani. Tehát idegesség uralkodik Európában, vagyis jogbizonytalanság, amelyet a nagyantant kebelben beállott újabb nagyszerű összhang okozott. Olaszország poitikája teljesen elvált az eddigi európai politikától, amelyben Franciaország vitte a vezérszerepet. Ang’ia is inkább Olaszország feié tájékozódik, mintsem Páris felé. Ez az oka az európai idegességnek, amit azonban Benesünk egyszerűen elhallgatott, mert kellemetlen vo na neki ilyen igazságokat konstatálnia.

Azután a kisantant szilárdsága és szerződésének precizitása: mintha ez a vesszőparipa sem volna már olyan türelmes lovasával szemben. A kisantantnak nem itthon kell keresni az ellenségeit, hanem nézzen körül Olaszországban, Angliában, Németországban, onnan érkeznek edene a hangok, de a kisantant szilárdsága a nagy antantétól feltété ezett, azt pedig látjuk, hogy mennyire tart esszé. A bizonytalanságnak ez az oka és semmi más. A válság egész Európa fölé kiterjesztette depresszióját és arról lehet kézlegyintésekkel nyilatkozni, de ez struccpolitika, mely a vihar előtt a homokba dugja fejét. Az Európaszerle terjedő jogbizonytalanság pedig sokkal mélyebb okokban gyökerezik, mintsem azt Benes, ezeknek az okoknak igen jól ismerője, bevallhatná. Hiszen ezzel önmaga szolgáltatná eddigi működésének kritikáját.

Amit Benes Magyarországról mondott, abban egyet nélkülöztünk és nélkülözünk már nyo'cadik esztendeje és ez az, hogy ezzel az állammal, ha nem is baráti viszonyban, de legalább is jó szomszédi viszonyban akarunk élni.

Nyolc esztendő óta egyetlen közeledést sem mutatott ehhez a szomszédjához a köztársaság külügyi politikája. De sajtója nyolc év óta a legellenségesebb hangon ir felőle és állandó invektivákkal illeti, ami bizonyára a jó szomszédi viszonyhoz tartozik. Az olasz-magyar közeledéshez lekicsinylő szavai voltak csak Binesnek és teljesen elnémult a magyar-jugoszláv és a magyar-román viszonyt illetőleg, amelyről megemlékezni sem tartotta érdemesnek. De ennek ellenére a világ tadja, hogy Magyarország szomszédaival a barátságos viszony ápolására törekszik és a magyar kormány elnöke legutóbbi beszédében is ezt hangsúlyozta.

Benes még nem tart itt, még mindig a győző és a legyőzött ideológiájában tetszeleg magának, pedig ez az álláspont már régen a történelemé.

Csehszlovákia uj budapesti követe

A magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy Pallier Vaclav, volt vatikáni követ budapesti csehszlovák követté kinev&etessék.

Komárom, —január 28.

A jövő hét első napjain tartja a Magyar Nemzeti Párt országos pártnapját a barsi magyarság erős várában Léván, amelyen a párt törvényhozói fognak beszámolni arról a munkáról, amelyet a magyarság érdekében eddig végeztek. Ez a beszámoló nagy jelentőséggel bír a köztársaságban élő magyarság számára, amely azért fokozott és nagy érdeklődéssel tekint a pártnap elé.

A belpolitikai helyzetben fél évvel ezelőtt bekövetkezett változás uj kormányzati irányvonalak és uj politikai szellem megteremtését készíti elő, a szocialisták nyolc évi uralmának megdöntése után a polgári pártok koalíciója vette kezébe az állam vezetését. De e változással megdőlt a nacionalisták dogmája is, mert Csehszlovákiára nézve végérvényesen eldőlt az a kérdés, hogy par excellence nemzetiségi állam, amelynek kormányzásában egyenlő jogokkal kell résztvennie a köztársaságban élő összes nemzetiségeknek. A csehek és németek együttes kormányvállalása egészen uj helyzetet teremtett, amelyben a polgári rétegek érvényesülése került előtérbe s az á lamot fentartó elemek jutnak nemzetiségükre való tekintet nélkül, szóhoz.

És amint a cseh polgári pártoknak rá kellett jönni arra, hogy a köztársaságot a nacionalizmus kormányozni tovább nem képes, úgy a nemzetiségeknek is fel kellett ismerni a helyzet valódi képét és el kellett hatáiozniok magukat arra, hogy a kedvezőnek mutatkozó viszonyokat saját előnyükre kihasználni igyekezzenek. A német gazdáknak éskeresztényszocialistáknak a kormányba való belépése a gazdasági helyzet immár elviselhetetlen súlyának folytogató hatása alatt olyan lépés volt, amellyel legelsősorban saját nemzetiségüknek érdekeit szolgálták. Ezt a lépést meg kellett tenniök, mert a négy millió rémet népnek sorsa függött attól. És ha a németek fölismerték a helyzetet, mennyivel jobban kellett megítélni az idők változását a magyarságnak is, amely még német testvéreinél is szomorúbb sorsban tengődik.

A Magyar Nemzeti Párt annak a nagy felelősségnek a tudatában, amelyet akkor vállat magára, amikor a magyarság többségét a választásokon a maga célkitűzéseinek megnyerte, nem térhetett ki az elől, hogy az egész világ előtt becsületesen vallott s a reális élethez igazodó programjának meg-S>erk«ist6aég ét kiadóhivatal. Nidor-u. lg.. Megjelenik hetenkint háromszor i

kedden, csütörtökön és szombaton.

valósításáért síkra szálljon. Ao-é kül, hogy nemzeti programjának egyetlen betűjét feladta volna, a veszendő magyar nemzet naprólnapra fogyó gazdasági és kulturális értékeinek megmentése céljából tárgyalásokba bocsátkozott a kormánnyal. amely maga kezdeményezte ezt a lépést, fö hiván a pártot feltételeinek előterjesztésére. A pártnak ez elhatározása előzetes, huzamos ideig tartó s beható megbeszélések után alakult ki é8 bár el volt készülve arra, hogy bizonyos „testvéri“ oldalon még támadások is érhetik, megkezdte a tárgyalásokat, megkezdte pedig azért, mert jól tudta, hogy min_ den egyes nap újabb és újabb vesz. teség lehet a magyarságra nézve

4 11 •

A tárgyalások homlokterébe a földreformot állította a párt, amely a legközelebbről érinti és veszélyezteti a magyarságot. A reform további végrehajtása küszöbön van, több mint kétszázezer hold kerül újra felosztásra magyar vidékeken. A telepítés veszedelme még nagyobb méreteket ölt és a telepítési térkép szívfacsaró látványt tár elénk eddig is. A legkonokabb stacepolitikát folytatja az, aki nem akarja észrevenni a rettenetes csapást, mely a magyar területeken reánk zúdul, ha azt idejében el nem hárítjuk. A legfontosabb magyar nemzeti érdek parancsolja, hogy ebben a kérdésben mindent elkövessen a párt, amivel a felosztandó birtokokat a magyarság részére biztosíthatja, mert ha igaz az, hogy akié a föld, azé az ország, akkor ezeket a magyar lakta területeket a magyarok részére kell megmenteni.

De a Magyar Nemzeti Párt minden ténykedésében egyedül és kizárólag a magyar nemzeti kisebbségért küzd és nem törődve a nagyhangú kritikával és a kicsinyes gáncsoskodással, amelyekben mostanában gyakran van része,megy egyenesen a maga utján, a maga célkitűzése felé, követve illusztris vezérének Szent-Ivány Józsefnek nagy koncepciójú elgondolását, hogy elérje a magyarság jobb sorsának és jövő boldogulásának biztosítását. Lehet, hogy nem éri el célját, de lelkiismerete mindenkor tiszta és nyugodt marad, mert nemzetének javáért az adott helyzetben éjjelt nappallá téve becsületesen és férfiasán dolgozott. A Magyar Nemzeti Párt törvényhozói az országos pártnapon emelt fővel jelennek meg az ország előtt, szeretet, tisztelet és becsülés várja őket a magyarság részéről, mert nehéz idők súlyos megpróbáltatásai között is becsülettel és férfiasán állnak helyt magyar testvéreik jogaiért.