Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-27 / 12. szám
2. oldal Komáromi Lapok 1927. január 2f. félbeszakított tárgyalásokat a barátsági Szerződés érdekében, A lap fejtegetéseit e következtetéssel fejezi be: M sgyarország lábraáll, mozgolódni kezd és szabadon úszva keresi a királyt. Ez a dolgok természetes folyom inya, de ez pillanatnyilag a legkedvezőbb alkatom arra, hogy szomszédunk a régi monir■ehia örökében szereplő á'lamok (kisantant) kötelékét meglazítsa. Nem igaz az, hogy a kisaníant túlélte magát, mert Magyarország ma veszedelmesebb, mint volt. Ez a cikk is megerősíteni látszik Azt a szándékot, amely szerint a kis antant a magyar katonai ellenőrzés megszüntetése ellen szolidárisán kíván föllépni a nagykövetek tanácsánál. A német pártok alctivizrnusának có ja. A közmunkaügyi miniszter, Spina dr. {észlvett vasárnap Reichenbergben a Bund der deutshen Landwirtének országos kongresszusán. A miniszter nagy beszédet mondott az aktivizmus mellett. A beszéd gondolatmenete az von, hogy ne áltassák magukat a Csehszlovákiában élő németek álmokkal és illúziókkal, Hanem fogadják a tényeket és a helyzetet hidegvérrel és az új viszonyok bözött igyekezzenek használni nemze tűknek. A miniszter a sú yos gazdasági depresszióban jelölte meg a cseh és német polgári pártok egyesülésének közvetlen okát és Spina dr. szerint az együttműködésből az következik, hogy elismerik a németek jogait A németek Helyzete csak aktiv együttműködés folytán javulhat és kijelentette, hogy a németeknek a kormányba való belépése magasabb célt is követ, hogy a két nemzet egymással végleg kibéküljön. Beszéde végén a miniszer elítélte a szudéta vidéken uralkodó gyűlöletet. A mi niszter beszédéről a csehszlovák sajt áíroda feltűnő meleg hangon emlékezik meg és erősen hangsúlyozza, hogy Spina dr.-t beszéde után nagy ovációban részesítették a kongreszus tagjai. Az a] adótörvények népszerű ismertetése. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége jelenti: A politikai életnek várható eseményei közül kétségtelenül legnagyobb fontossággal bir az adóreform parlamenti tárgyalása, mert hiszen az uj adótörvényhez a magyarság széles rétegeinek érdeklődése fűződik. Mivel a Magyar Nemzeti Párt vezetőcége meggyőződött arról, hogy az adózással kapcsolatos sérelmek és panaszok egy részénél a fennálló törvények és eljárást szabályok ismeretének hiánya 'játszotta a főszerepet, már most kíván gondoskodni arról, hogy az uj adótörvényeket módjában legyen mindenkinek áttanulmányoznia, megismernie és a törvények ismerete alapján érdekeit megvédenie. E célból a Magyar Nemzeti Párt egy kiváló adószakértővel feldolgoztatja a készülő adóreform javaslatot a a készítendő tanulmányt a parlamenti tárgyalások alkalmával felmerülő módosításokkal kiegészítve, könyv alakjában megjelenteti. Ez a könyv az adóreform parlamenti elintézése után pár nap múlva piacra kerül A könyv, amelyet a Kultúra pozsonyi könyvkiadó vállalat készít el, mindenki szamára feltétlenül szükséges kézikönyv lesz, mert az adótörvényeket egészen népszerű és könnyen érthető formában fogja ismertetni s az adóügyekben végzendő számítások tekintetében példákkal fog szolgálni és a szükséges beadvány mintákat is tartalmazni fogja. A könyv árát az adótörvények terjedelméhez képest fogják megállapítani, ez az ár azonban rendkívül mérsékelt lesz, mert a Magyar Nemzeti Párt ezt a feltétlenül közhasznú kiadványt önköltségi An», akarja a magyarság körében elterjeszteni. Mivel a könyv kiadásával kapcsolatosan a Magyar Nemzeti Párt tájékoztatást kíván szerezni a s ü<séges példánys.’ánról ez utón is kéri az uj adótörvényeket ismertető köiyv iráni étdiklődő köröüéget, hogy s ükségie tét már most jelentse be a párt tit*árságatnál. Ei a beje emés annál is in kább szükséges, mert a könyv keres kedelmi forgalomba nem kerül s így csak a pirt szervei utján szerezhető meg. Az orsráyo* kere«ztányszootaista párf sikeres »2ervezkedé<e A téli szervező munkában az őslakosság partjai közül különösen intenzív tevékenységet fejt ki az országos Keresztényszocialista párt. A vidéki titká ok a pírt kő,pánt jának irányítása szerint sorba látogatják a sziovenszkói községeket, melyekben nagy lelkesedés mellett alakulna< meg vagy szerveződnek újjá a kereszteny- 8zocialista helyiszervezetek. így a közelmúltban Nemespann község lakossága tömörült a pártban, amelynek ez az első szervezete ezen a helyen A vezetőségbe elnöknek: Csuihy Sándort választották meg, alelnökiiek: Varsányi Bélát, titkárnak: P iltya Jenőt, pénztárosnak : Lapoczka Ferencet, ellenőröknek: Cs ffáry Gusztávot és L’pc-ey Gyu'át Választmány a Következő: Csu hy B-la, Pallya Gusztáv Ltpcsey Rezgő, Mácsay Károly, Csu hy Jenő. — Palást községben u^yarcsa* megalakult a kérész énysroctalista helyi szervezet. Elnöknek Gál Istvánt választották meg, alelnösnek: Mcdgyesi La jóst, titkárnak Péter Jánost, jegyzőnek: Szikora Ferencet, pénztárosnak: Matyó Imrét, ellenőröknek: Sztarcsok L jóst és Lukács Ágostont. A választmányba a következőket választottak be: Ja- Janószky Pál, Szondi Károly, Stecz Pál, Kiss István, Mikulás Pál, Korcsok Imre, Szikora Lajos, Bohus Imre, Gyenes Imre. Ruzsonyi Pál és Nagy Gyula. — Tesmag községben elnök lett: Rik Péter, alelnök: Pál Ferenc, titkár: Pál Vilmos, jegyző: Gáli János, pénztáros: ifj. Pásztor Ltván, ellenörök: Tamás István és Mihály Ágoston. A választmány a köve kező tagodból alakult: ifj. Tamás József, Pásztor L-jos, Tamás Sándor, ifj Simelik János, id. Bagyinka István és id. Selényi Ignác. Megcáfolják a kommunista párt feloszlatásáról szélé híreket. Egyik szociáldemokrata lap azt a hirt közölte, hogy a belügyminisztériumban azzal a tetvvel foglalkoznak, hogy a csehszlovákiai kommunista pártot föloszlatják. Hivatalos körökben ezeket a híreket alaptalanoknak mondják és valótlanok azok a hírek is, hogy a kommunista párt hivatalos lapját, a „Rüde Pravo“ t be akarnák szüntetni. A belügyminisztériumban semmiféle párt feloszlató javaslaton nem dolgoznak. A Rude Pravo is azt írja, hogy a párt titkársága eddig semmiféle értesítést nem kapott a párt föloszlatásáról. A párt körében azonban úgy tudják, hogy a belügyminisztériumban a párt feloszlatására formai okot keresnek. Ausztria csatlakozásának kérdése A bécsi Politikai Társaságban érdekes előadást tartott Dumba Szilárd, volt washingtoni osztrák-magyar nagykövet arról, hogyan alakult a politikai helyzet Németországnak a Népszövetségbe történt belépése óta. Ennek során rátért Ausztriának Németországhoz való csatlakozási kérdésére és kijelentette, hogy Genfben Franciaország, Lengyelország és az utódállamok heves ellenállása következtében a kérdést nem vetik föl, bár Angliát, már gazdasági okokból is, meg lehetne nyerni a kéráésnek. De lassanlassan Genfben is utat kell törni annak a felfogásnak, hogy a Népszövetség nemcsak őre a békeszerződéseknek, hanem revíziójuk számára is nemzetközi eszköz. A csatlakozás bekövetkezik mert a nagy nemzeti államok elemi e övei törne« utat s bekövetkezik békés úton, a N.’puövdség u j in s intézményeinek hisznátdtávd. A légköré ebbi szükségesség Ausztriának és a német birodalomnak jogi kérdésekben, különösen ped’g a köíigazgatásbtn, valamint minden ku turális területén való egyenlőfitese. Újba indokolása a szlovák náppárt kor« nyoa ispa^anek. EJdig úgy érte sült mindenki, hogy a szlovák néppárt sz*rt l pett be a kormányba, hogy Szlovens/kó autonómiáját kivívhassa, legalább Hiinfca ilyen érdemben ismertette a párt győzelmét. A .Slovak“ most a/után megmagyarázza újból, hogy mi volt az o-a tulajdonképen a miniszteri tárc k vállalásának és hivatkozik az utolsó idők külpolitikai új mozga’mára fis az ezek által előállott helyzetté, Németországnak és Qla»zors tágnak ss’áv ellenes kü politikájára. Tehát nemcsak a belpolitikai viszonyok, hanem a csehszlovák állam nemzetközi helyzeté is múlhatatlanul megkövetelte a szlovák néppárt kormánybalépését. A lep mind ennek teiejébe megaii«pijs, hogy a szlovák néppárt e lépésével .elgáncsolta Bedi ent“ aki az olasz barátság megerősítésével külpolitikai terveit akarja keresztülvinni s ezzel a Jugoszláv államot veszélyeztetni ... Szóval a szlovák néppárt a köztársaság kütp »itikáiában is átve te az irányit (?) szerepet. Ez is azt igazolja, hogy Benesre nincs szükség. Juszt Ivánt, mint Bethlen István, a Népszövetség és egy idegen kormányfő merénylőjét itéite el a genfi bíróság. — Az ítélet: 24 napi fogház, 500 frank pénzbüntetés és 10 évi kitilt» Svájcból. — A három biró mindjárt a tárgyalás teremben, nyilvánosan tanácskoztak a büntetésről, aminek végeztével a birák megegyeztek abban, hogy Juszt Ivánt 24 napi fogházra ítéllek, továbbá 500 frank penrbirságot rónak ki és tíz évre kitúrjak Svájc területéről. Az ítélet beszámította Jusztnak a vizsgálati fogságot, amit a bíróság kitöltöttnek is vett, mert Juszt Iván éppen 24 napig volt vizsgálati fogságban. Az netet mego*oiás ban a szövetségi tőrvény 42. és 43. cikkelyére hivatkozik, amely indokolásból kitűnik, hogy a szövetségi esküdtbiróság fcúlyt vet arra, hogy a népszövetségi delegátusok védelme érdekében jogalapot teremtsen. A genfi bíróság kedden mondott Ítéletet Bühlen Isván merénylőjének, Juszt Ivánnak a bünpörében. A vádat az esküdlek terjesztettek elő. Szavazás előtt az elnök figyelmeztene őket arra, tartsak szem e őit, hogyha a vádlott által okozott jogsérelem csekélyebbnek is tűnnek fei, az okozati jogsérelem óriási jelentőségű. Az esküdtek bűnösnek tárónak juszt Ivánt 1 Bethlen István gróf tettleges megsértésében, 2. a Népszövetséghez tartozó kormány képviselőjének megsértésében, aki hivatalosan tariózkodoti Gai fb;n, 3. egy idegen kormány tagjának sé relmére elkövetett cselekedet miatt. Graf áiiamügyész a verdikt kihirdetése után három havi fogház, ezer frank pénzbüntetést es életfogytiglan kitiltást kér a vádlott ellen. A komáromi és pozsonyi kikötők túlszárnyalták a fiumei kikötő forgalmát. Bethlen miniszterelnök tervezett római tárgyalásainak hire a magyar szabadkikötő kérdését konkrét formában vetette szőnyegre. A fiumei kérdés állandó felszínen tartása Fiúménak és az olasz köröknek az érdeke, legalább is az utódállamok közti viszony lényeges javulásáig Ez érthető is, mert Fiume elvesztette Hinlerlandját, sőt konkurrens jugoszláv kikötőt kapott szomszédsá gában, amiatt egy népes, virágzó város vesztette el ezzel egzisztenciájának legfőbb alapját. Fiume elsorvadását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kikötőjének forgalma évek óta még a komáromi és pozsonyi uj szabadkikötők forgalmát sem érte el. Fiume kikötői forgalma volt 1925. I—IX. hónapban 239.579 tonna. 1926. I—IX. hónapban 272 000 tonna. Komárom kikötői forgalma volt 1925 ben 165000 tonna. 1926 ban 333.000 tonna. Pozsony kikötői forgalma volt 1926-ban 439000 tonna. Mig tehát a fiumei kikötő forgalma egy évről a másikra 33000 tonnával emelkedett, a kis komáromi Dunakikötő megduplázta forgalmát. A nemzetközi Duna tehát jelentős konkurense lett Fiaménak A meglévő fiumei építmények mellé még sok berendezés szükséges ahhoz, hogy ott ismét lüktető élet keletkezzék. A vasúti és hajófuvar, közraktári és bankkérdés, személyforgalom megkönynyiíése, magyar vámkirendeltség felállíthatása és egész sor olyan könyités, amely nélkül a magyar áru nem vergáihat Fiúméba, hanem inkább Hamburg felé törekszik. A Fehérház szónoka a kedden tartott sajtókonferencián kijelentette, hogy az áilamhivatal néhány napon belül átadja válaszát a Kínára vonatkozó angol memorandumra. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a válasz messzire meg fogja haladni az angol memorandum követeléseit, amelyek csak bizonyos korlátozások megszüntetését ajánlják. Kelogg államtitkár követelni fogja a Kinára nézve leaiacsónyitó összes szerződések megszüntetését. Az amerikai válasz tehát éles bírálata lesz Anglia kínai politikájának. A képviselőház külügyi bizottsága elfogadta Porter határozati javaslatát, amelynek alapján felkéri az elnököt, hogy kezdjen Kínával tárgyalásokat olyan szerződésről, amely az aterriotalitásról szóló légi megállapodások helyébe fog lépni. A határozati javaslatban kifejti, hogy a kinai fejlemények kívánatossá teszik az Egyesült Államok számára, hogy elsőnek ragadja meg a kezdeményezést az egyenjogúság alapján kötendő szerződések létrehozására. japán visszautasította az angol nagykövetnek azt a javaslatát, hogy Saftghat előtt Anglia és Japán együtt védelmi intézkedéseket tegyen. A külügyminiszter kijelentette, hogy Japán nem látja be a katonai akció sürgősségét. Az angol kormány a kantoni kormány nyilatkozatában csak propagandát iát és ezért hivatalosan nem foglal vele szemben állást. A Manchester Guardian szerint Kinába oly nagy arányban küldik az angol csapatokat, hogy ott több angol katona lesz, mint angol polgár. A Reuter ügynökségnek Bombaybói érkező jelentése szerint, az indiai nemzeti párt lapjai tiltakoznak az ellen, hogy az indiai csapatokat Kínában felhasználják.
