Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-25 / 76. szám

^ ejfyvennyolcadik évfolyam, 76. szám. Szombat, 1927, jnnias 95.

POLITIKAIHLAP.

| SierkesztSiég &» kiadóhivatal: Nídor-u. 18.,

I Megjelenik hetenkint háromszor l

kedden, csütörtökön és szombaton.

tUStizetéii ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ágéss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ka. a yes szám ára i 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

A imái ni.

Komárom, — junius 24.

Az országos keresztény szocialista párt rimaszombati nagygyűlésén röppent fel a békegalamb politikai vizeink felelt hosszabb idő óta elsőnek. Repülését visszafojtott lélegzettel várta minden őszinte hive a politikai békének és annak, hogy a kisebbségi sorsba taszitott magyarság egy frontun harcolva vegye fel a küzde met a nemzeti léte, kultúrája és gazdasági birtokállománya ellen már évek sora óta tartó támadások ellen.

Nem keliett soká várni. A békegalamb olajággal tért vissza Csallóköz felöl. A Magyar Nemzeti Párt törvényhozói is kinyilatkoztatták, hogy a béke alapjára kívánnak helyezkedni és a magyar nemzeti kisebbség két szárnya kö zött útban van a treuga D i, hogy utóbb kimélyedjen politikai szövetséggé, amelyből viszont, ha nem is azonnal, de idők múltával megszülelhetik az a pártegység, amelynek megteremtését! annak idején a nagy emlékű Petrogalii Oszkár oly sokat fáradozolt.

Ezek az előzmények lebegtek a keresztényszociaüsta párt komáromi választmánya előtt, amelyen elhatározták, hogy a községi és kerületi választások alatt a két párt közös iisztával vesz részt és nem harcol egymás ellen. Komárom mutat tehát példát az országos belpolitikában pártjainknak, miként kell felfogni a magyar egységet és a közös együttműködést akkor is, amikor a két párt között sokkal mélyebb szakadék támadt, ameiyet egy párt határozattal át lehetne hidalni. A két országos párt vezetésén múlik most már, hogy ratifikálja-e a komáromi példát és azt országossá teszi e azzal, hogy követésre ajánlja a vidéki szervezeteknek. (

Maga a pártok egysége, amelyen a magyar egység, mint talapzaton felépülhetne, még sokkal messzebbeső valami, amelynek csak a körvonalait is láthatnánk. A mi hitünk szerint azonban az együttműködés, a kooperáció is jelentős haladás a magyar egység felé, amely csak a kölcsönös bizalom atmoszférájában sarjadhat fel. A pártok egysége egy sokkal távolabbi jövő kérdése, mint az együttműködésé, amelynek feladatai már adva vannak a kiírandó választásokban, ahol csak igy lehet a magyarságnak megtartani eddigi hadállásait vagy pedig azokat kiméiyiteni Ennek teltételei adva vannak: mindkét magyar párt egyaránt érzi az elnemzet enitési törekvéseket, amelyek úgy nyelvi téren, ku turájában, mint gazdasági birtokállományának nemzetiségi célok erőszakos támadásaival szemben elszenvedni volt kénytelen, de tudatában van annak is mindkét magyar párt, hogy a szlovenszkói speciális gazdasági helyzet a magyar nemzeti kisebbséget juttatta a vezető helyzetből lealázó helyzetbe, mikor földreform, rettenetes adóterhek, iparának, kereskedelmének megbénítása folytán a teljes .pauperizmus réme fenyegeti.

Politikai vonatkozásokban nem is szükséges a magyarság szükséges egységét megokolni. Az állampolgárság kérdése egyformán fenyegeti a keresztényszocialistát és a magyar nemzeti pártit, a szociáldemokratát és a kommunistát is. A közigazgatási reform valamennyiünket alárendeltebb helyzetbe juttat a mainál, pedig eddig is politikai téren az állampolgári megkülömböztetések sárga foltjait kellett viselnünk. A munkáspártok a kenyérharc és az osztálygyülőiét gőzélő! elvakulva nem vették észre azt, hogy a cél a vezető magyar osztályoknak, a magyar földbirtokos és a magyar középoszlálynak a meggyöngitése és lassú megszüntetése. Már pedig ezzel a munkásság legszélesebb rétegeinek egzisztenciális érdekei függenek össze. A nagybirtok felaprózása a termelés feltételeit és az életszínvonalat szállitolta le a drágaság mesterséges előidézésével. A magyar középosztálynak a hivatalokból való kiszorítása és a demokratikus önkény uralom meghonosítása azt eredményezte, hogy az a kevés magyar intelligencia, amely a közhivatalokban megmaradt s az iskolákban működhetik, még szinte teljesen izoláltan él a magyarság törekvéseitől, mig az uralkodó nemzetiségekhez tartozók hivatali állásaikban és iskolai alkalmazásukban is széleskörű politikai agitációt fejtenek ki.

Mindezzel szemben nem elegendő egy magyar pártnak vagy akár kettőnek a tiltakozása, hanem a közös magyar front átütő erejére van szükség ezen nemzetiségi öszszetételü államban az állampolgári teljes egyenjogúság kiküzdésére, amelyet eddig csak elvi kijelentésekben volt alkalmunk tapasztalni. Mindezek kétségtelenné teszik azt az elgondolást, hogy a magyar pártoknak együttműködése életszükségletet képez a magyarságra nézve.

A magyar egységig azonban sokkal hosszabb az ut, mint azok hiszik, akik jó szándékukban és nemes lelkesedésükben ezt siettetni és gyors befejezés elé állítani akarják. Nemcsak a világnézeti különbségekre gondolunk, amelyek a magyar pártokat elválasztják, de a legm gyobb akadálya ennek a kiépült pártszervezeteknek — mondjuk — a hierarchiája, amely

hosszú évek munkájának likvidálására még nem is gondolt. Ez nem csupán személyi érdekek feláldozásából áll, amely áldozatokat emberi természetünk szerint a legnehezebb meghozni politikai téren, ahol a közszereplés át van szőve az altruizmus mellett az egyéni becsvágynak ezernyi szálával, hanem közös politikai program kidolgozásából, közös gazdasági célok felállításából és a közös kulturális kérdések megállapításaiból. Az egység hármas pilléréből talán csak ez utóbbi áll szilárdan, a másik kettőnek még az alapjai is hiányoznak.

Mi is azt hisszük és valljuk, hogy az ut, amelyen a két nagy magyar párt halad, valamikor

mégis találkozni fog, mert találkoznia kell. Ehhez helyes kiindulásnak kell elfogadnia minden magyar embernek a komáromi példát, ahol a pártok hajlandók önzetlenül egymást támogatni és megszüntetni kívánják azt a helyzetet, amelynek eredménye a széthúzás és a pártok kölcsönös féltékenysége volt egymással szemben s amely meddő pártagitációkban merült ki az alkotó munka helyett. A magyar pártok együttműködése a magyar egység felé vezető útnak első etappja. Az elérendő eredmények szolgálnak utravalő gyanánt az ut következő, a magyar egység felé vezető diadalmas állomások szakaszaira.

POLITIKAI^ SZEMLE

ífj. Keczor Gyufa nyüí levele Zoch ev. püspökhöz. — Szüliö Géza távirata a komáromi kér. szoc. párthoz. — A cseh ügyvédi kamara a közigazgatási reform ellen. — Gazdaságilag is együtt működnek a magyar pártok. — 1928 július i-án lép életbe az uj közigazgatási rendszer. — Egyéb politikai hírek.

Komárom, — június 24.

Ifj. Kocsor Gyula nemzetgyűlési képviselő nyílt levele

Zoch evang. püspökhöz.

Az itteni magyarság megbontására alakították meg a Magyarországból megugród „emigránsok“ segítségével a csehszlovák agrárpárt úgynevezett magyar szárnyát, amely örökös főldigéreteivel akarja táborába csábítani azokat a hiszékeny embereket, akik nagyfokú naivságukban még bízni tudnak sz Ígéretekben. Az utóbbi időben ismét mozgolódik a párt és nemrégiben itt Komáromban, legutóbb pedig Léván tarlott agiláciős gyűlést, amelyen újra föleresztették az ígéretek léggömbjeit a megjelentek előtt. A köztársasági magyar földműves szövetség ez ülésein a legfőbb propagáíor Zoch Sámuel evangélikus püspök volt, aki elhagyva szent hivatásának igazi szinterét, a templomi szószéket, mint nemzetgyűlési képviselő agiláciős körútra indult és beállott a nagy ígéretek puffogíaíói sorába.

Léván ugyan a saját politikai hivei részéről megfelelő visszhangra talált a szónokió püspök akkor, amikor egész nyíltan megmondották neki, hogy a magyarok még nem kaptak földet, de folynak a telepítések és a maradékbirtokok létesítése. Mivel a püspök ezen az ülésen olyanformán nyilatkozott, hogy Szent-Iványék a nagybirtokosok érdekeit védik, jónak látta ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő a püspök beszédére nyílt levélben reflektálni, amelyben megcáfolja a püspöknek a magyar nemzeti pártra használt eme ráfogását. A nyilt levél emlékezetébe idézi Zochnak azokat a megbeszéléseket, amelyek nemrégiben vele folytak és amelyeken a legtöbb szó a kisemberek érdekében folyt, azért, hogy szüntessék be a telepítéseket és a magyarlakta vidéken átvételre kerülő földeket kizáróan magyarok közölt osszák fői.

A püspöknek ama nyilatkozatára, hogy súlyt helyez a magyarságnak az alkotó munkában való részvételére,

Koczor képviselő a következőket ajánlja: Tegyék jóvá a magyarságon elkövetett igazságtalanságokat s elsősorban biztosítsák a földbirtokreformmal rajtunk elkövetett sérelmek megszüntetését. E célból Svehla miniszterelnök, mint a földhivatal felsőbbsége adjon arra a hivatalos lapban utasítást, hogy a magyarlakta vidékeken a telepítés beszüntetendő s ott csak a magyarok kaphatnak földet. Tegyék ezt az elvet hivatalosan az összes többségi pártok és igy a csehszlovák agrárpárt is magukévá. Ha ezt nem teszik, úgy minden gondolkozó ember előtt nyilvánvaló, hogy telepítéseikkel a magyarság létére törnek és egész működésük csak szavazatfogásra és a magyarság sorainak megbontására s ezzel küzdelmük gyengítésére irányul.

Szüllő Géza dr. a magyar ellenzéki pártok együttműködéséről.

Szüllő Géza dr. az országos fceresztényszociatisía párt elnöke a komáromi keresztényszociaüsták ismeri állásfoglalására a következő sürgönyt intézte Dosztál Jakabhoz, a komáromi keresztényszcciaiisták elnökéhez:

A testvérpártok együttműködését a legmelegebben támogatom. Atnig az egyik párt ellenzékben volt, a másik nem, ez logikailag nem mehetett. Ma már nincs kormánytámogatás egyik pártban sem, és igy ez megy, sőt menni fog, mert életszükségletünk. Első lépésünk a közös lista a községi választáson.

Szüllő.

Ügyvédi kamara állásfoglalása a közigazgatási reform ellen.

A csehszlovák ügyvédi kamara egy küldöttsége megjelent Cerny belügyminiszternél és memorandumot nyújtott át a miniszternek, amelyben az ügyvédi kamara súlyos aggodalmát fejezte ki a közigazgatási reform ellet?, amely csak fejetlenséget és rendellenséget idézne elő a lakosságban. A küldöttség