Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-23 / 75. szám

1927 junius 23.

*

Komáromi Lapok

8. oldal.

gok és magánosok jótékony intézkedései, aztán a vidéki elhelyezés, a mun kaközvetiíés, a menekült gyermekek gondozása, ami minden a főváros, a

kormány és a társadalom együttműködésével történt.

Sok érdekes adat, jő megfigyelések, pontos statisztika, hivatalos kimutatások egészítik ki Liber Endre tanulmányát.

Minden pénteken este 3 érakor

HALÁSZLÉ

Horvátit* Étteremben

Duna rakpart- 353

mmwmmmiMimmmmmmmmwmm

Öngyilkosságot kísérelt meg egy 76 éves beteg ember, mert

illetőségi biionyitvány hiánya miatt

nem akarták felvenni a kórházban.

— Saját tudósitónktól. —

— június 22.

közkőrházban egy szegény ágyra. Az öreg ember azonban most találkozott a furcsával, amit nem tudott megérteni :

a kórházban szigorúan ragaszkodtak a paragrafushoz és az öreget nem vették fel, mert nem volt rendben az illetősége.

Erre szereztek neki egy határátlépési engedélyt, hogy a túloldalon próbáljon Szerencset a kórházba való felvétellel. A 76 éves bérkovis azonban már belefáradt ahhoz, hogy környezetét felváltsa és

inkább elhatározta, hogy önkezével vet véget életének, semhogy elmenjen abból a városból, ahol évtizedek óta szolgált.

Szerdán fé! tíz óra tájban a Magyar uca 8 sz. alatt lakó gazdájának kocsi szinjében meg is akarta valósítani szándékát:

egyik háromméteres gerendára kötéllel felakasztotta magát.

A kötél azonban nem volt elég erős és leszakadt, mire az elkeseredett öregember a kocsik közé esett, thol zúzott sérüléseivel addig feküdt tehetetlenül, míg a házbeiiek nem vették őt észre. Az öngyilkos jelöltet

beszállították a közkórházba, ahol most már befogadlak illetőségi bizonyítvány nélkül is, miután a a halál országából jött rövid időre vissza.

Öngyilkossági kísérletéből eredő állapota nem súlyos.

A szlovenszkói magyar lapokban egyre sűrűbben olvashatunk a magyar lakosságnak arról a tortúrájáról, amelyet azoknak keli kiáüaniok, akiknek nincsen rendben az illetőségük. Szinte megszámlálhatatlanul sokan vannak, akik emiatt nem űzhetik foglalkozásukat és unosuntalan beleütköznek azol ba sz akadályokba, amelyek csak épptn azoknak a magyaroknak akadályok, akiknek nincsen illetőségi bizonyi'ványuk. Mindinkább több hirt olvasunk arról, hogy

az illetőségi mizéria ma itt, holnap ott kerget halálba egy-.egv embert, akik nem tudják tovább kibírni azt a sok szenvedést, amit az illetőségi ügy rendezetlensége miatt szakadt rájuk.

Így csak legu'óbb olvashattunk egyik kassai lapban, hogy ott sz illetőség hiánya vitt bűnbe egy fiatal embert azért mert nem kapott munkát és nem tudott elhelyezkedni az életben. Most egy újabb olyan esettel találkozunk, amelynek hátterében megint az illetőségi ügy húzódik meg.

Egyszerűen csak Feri bácsinak neveztek Komáromban 3z öreg Sher Ferencet, aki azelőtt, míg bírta, Lőwinger Zsigmond Magyar uica 8 íz. alatti bérkocsiválíalkozőnál volt, min* bérkocsis alkalmazva. Sher 1851 ben született és lassan a bírkocstságban megöregedve, Lövingeréknel végzett kisebb háziszolgai teendőket. Végül is a 76 éves beteges öreg ember állapota annyira rosszabodott és legyengült, hogy fel akarta védetni magát az itteni

A város tisztviselőinek és alkalmazottainak fizetésrendezése.

Képviselőtestületi közgyűlés a városnál, — Hosszas vita távszónoklatokkal. — Kiaszfaltozzák az egész Nádor-utcát, — JJjrá elnapolták a közgyűlést.

— Saját tudósítónktól, —

A városháza íüüedt levegőjű nagy termében csak lassan gyülekeztek a képviselőtestület tagjai, akik végre is 28 főre szaporodtak föl, nyolc városatya jobbnak látta a távolmaradási. De akik összejöttek, azok jói ki is húzták a közgyűlést, úgy hogy fél 9 óra után mentek széjjel a képviselőtes füleli tígoK.

Összesen hét pontját tárgyalták le a tárgysorozatnak, ezek közül is hármai egy kalap alá foglaltak, de érdemleges határozatot csak három ügyben hoztak. Ezek közölt a legnagyobb érdeklődésre a városi tisztviselők és alkalmazottak nak az 1926 évi 103. sz. töivény alapján való fizetésrendezési ügye tarthatott számot, bár nagy vitt; volt a kövezet vamszabályrendeiet megáliapi - fása körül is.

A hosszadalmas viták jegyében lefolyt közgyűlés ismét igen tanulságos tapasztalattal szolgált a polgári pártok azon tagjai részére, tkik nagy buzga lommal igyekeztek mindenkor arra, hogy egységes polgári frontot alkossanak. A tisztviselők fizetéarendezése ügyében az egyesült polgáii pártok klubja egyöntetű álláspontra jutott ief utóbb megtartott értekezletén, amiből joggal lehetett volna arra következtetni, hogy mivel a klubhatározai minden egyes tagra kötelező, ennes a határozatnak a közgyűlésen teljes mértékben érvényt is szereznek. Azonban nem ez történt. Mintha csak egyes polgári párti tagok

Komárom, — junius 22

egyenesen diszkreditálni akarták volna a magyar nemzeti párt és a keresztényszociálist pártnak az egységes mun kúlkodásra irányuló jó törekvését, a közgyűlésen meg sem jelenlek, a szavazás előti távoztak az ülésteremből, vagy pedig nem a polgáriakkal szavaz tak, aminek következtében az eredetileg többségben levő polgári pártok kisebb »égben maradiak.

Ismét egy csalódás a polgári egység kérdésében.

Így azután néhány szótöbbséggel határozatba ment, hogy az összes tisztviselők, nyugdíjasok és munkások fizetése és illésmenye újjá rendezgessék. Hogy azután erre miből lesz fedezet, azzal vajmi keveset törődnek a munkás páriok, prdig azt nekik is nagyon jól kell tudni; k, hogy az egész vonalon az 1926 évi törvény értelmében végrehajtandó fizetésrendezés közel 100 szá Zalákkal emelné a pótadót

A tisztviselők fizetésrendezési ügye már hónapok óta napirenden van. A tanács több ülésében foglalkozott az üggyei és végre is az a javaslat alakult ki, hogy a város az aktiv sxoigá laiban levő, rendszeresített tisztviselőinek és hivatalnokának fizetését az 1926 évi 103. sz. törvény értelmében az állami tisztviselőkével egyenlő mértékben rendezze, helyesebben emelje föl, amire fedezetül az előző évekről még be nem hajtott 202000 korona városi pótadó többlet köttessék le. A

javaslat a fizetésrendezésből kiveszi 7 azokatfja tisztviselőket és alkalmazottakat, akiknek nyugdíjazását a város

1926, évi április hö 17-én tartott közgyűlése 1926. december 31, határidővel már kimondotta.

A fizetésrendezésre vonatkozó tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatot Sándor Ernő főszámvevő ismertette, aki számszerűen mu'atía ki, hogy a tanácsi javaslat az 1927. évben pótadóemelés nélkül viheíő keresztül és egyúttal bejelentette a közgyűlésnek, hogy a város nyugdíjasainak illetményeire, valamint a városi munkások pragmatikájára nézve csak a legközelebbi közgyűlésen terjeszthet elő a tanács javaslatot.

A megindult vitában többen veitek részt. Dénes Emii a múlt év végén már nyugdíjba küldött tisztviselők és alkalmazottak illetményeit is rendezni kívánja, Zechmeister Sándor a tanács javaslat át fogadja el és a polgári pártok klubjának megbízásából azt a határozati javaslatot terjeszti elő, hogy a közgyűlés a fizetésrendezések dolgában különkülön, személyenkin* határozzon. Steiner Gábor nincs megelégedve a tanács javaslatával, ő az összes most szolgáló tisztviselők és alkalmazottak fizetését kívánja rendezni, sürgeti a nyugdíjasok illetményeinek rendezését és a munkások pragmatikájának elkészítését. Hacker Ríchárd hosszas beszédben ugyanazon nézetnek ad kifejezést, mint az előtte szóló és az összes aktiv tisztviselők fizetését, a nyugdíjasok illetményeit s a munkások fizetésrendezését javasolja.

Fried Jenő röviden ismerteti az egész kérdést 1925. évi eredetét és fejleményeit és rámutat arra, hogy a szóban forgó nyugdijazandókat már a múlt év vég^n el kellett volna állásukból bocsa jtani. A kö gyűlés határozatát megfellebbezték és a fel ebbezés még a mai napig sem lett e'in ézve. Szóló tudja azt nagyon jő), hogy az uj fizetésrendezés 1927-ben még keresztül vihető, de mi lesz a jövő évben ? Egész l bizonyos, hogy csakis pótadóemelessel I lehet a teljes rendezést kérésziül vinni 1 De kijelenti, hogy ő pótadót nem \ szavaz meg, a 200% lulmagas máris. \ A tanácsi javaslatot fogadja d Zechmeister javaslatával kibővítve. H cser j Ríchárd újra beszél s polemizál Fried ! del s végül kijelenti, hogy ha eset j leg ki kapcsolja a közgyűlés a ; nyugdíjazandókat a mostani fizetésrendezésből, de a felebbezés elintézése után biztosítja részükre az uj törvényszerűin illetményeket, akkor elfogadja a tanács javallatát. Steiner Gabor ismételt fölszólalásában indítványozza, hogy a napidijasokaí és nyugdíjasokat is osszák be a 103. sz. törvény szerinti osztályba. Zechmeister Sándor j és Fülöp Zdgmond fú s óiaiása után i Sándor Ernő főszámvevő számszerű adatokkal világítja meg a helyzetet. Az '

1927. évre a fedezet teljesen reálisan lett beál itva, de az u. n. B listások, vagyis a nut évben nyugdíjazottak dotálása függőben van még. Elterjeszti ezeknek és sz elbocsátandó napidijasoknak név sorát, akunek, ha illetményeit a 103 sz. törvény szerint akarná rendezni a város az igy előáló kiadást m ntegy 35—40 °/0 os pótadóemelessel lehetne fedezni Hogy jövőre lesz e fedezet a tisztviselők f zetesrendezésére, ma még nem tudhatja.

Végül még Csizmazia György városbíró ajánlotta elfogadásra a t nács javaslatát, majd pedig szavazásra tette föl a kérdést. A tanács javaslatát 12 •sióval 11 sző ellenében a közgyűlés elvetette, Sieiner azon indítványa mellett pedig, hogy valamennyi tisztviselő, alkalmazott, nyugdíjas és munkás fizetése rendeztessék, 13 an igennel és 10-en nemmel szavaztak.

Ez a határozat azonban nem egyhamar fog jogerőre emelkedni, mert mini értesülünk, a polgári pártok tagjai meg fogják felebbezni.

A kövezetvámszabály rendelet ügyében is hosszadalmas vita folyt. A képviselőtestület távszónokai ugyancsak neki lendültek a szónoklatnak. A javaslatot Mihola Ferenc dr, főügyész terjesztene elő, amely a városba érkező összes hajtott ás motoros jármüvek s állatok mán szedendő vámokat, valamint a helyben lakó különböző jármüiulajdo nosok évi átalányát tarialmalmazza. A szabályrendeletet a város már egys?er felterjesztette a minisztériumhoz, de akkor utasították, hogy Pozsony város hasonló szabályrendelete mintájára feé-Trencsénteplxcz

csodás hatással gyógyít

csúzt,

köszvényt,

ischiasto

Legerősebb hőforrások és iszapfürdők. Pensió-lakás 40 Kc-tól.

Információ: Lengyel Jenő Komárno Tolnai u, 5., vagy a fürdőigazgatóság. 38,

sziíse el Komárom a szabályzatot.

A javaslathoz Den« Emil szólt hosszadalmasan, terjengősen, a képviselőtestület tagjainak tréfás megjegyzéseitől kísérve, utána Hacker R beszélt, akik nem fogadták el a javaslatot, hanem kérték, hogy azt sokszorosítsa a város és ossza ki a képviselőtestület tagjainak tanulmányozás végeit. Steiner Gábor a kisfuvarosok átalányát sokalta. Sándor Ernő számszerűen mutatta ki a szabályrendelet hozamát, amely igen mérsékelt emelkedést mutat az eddigiekhez. Ifj. Koczor Gyula a komáromi földmiveseket a minimális tételekkel megterhelt fuvarosok közé kérte besorozni. Végül is szavaztak, amelynek eredménye sz rint 16 szóval 12 ellenében a tanács javaslatát fogadták el.

A Ntdor- és Baross utcák gyalográróinak kiaszfaltozása tárgyában előterjesztett javaslatnál Csizmazia városbiró indítványára kimondotta a képviselőtestület, hogy a Nádor-utca gyalogjáróit egész végig, vagyis a Poigáru cáig ki fogja aszfaltoztatni a város mert az igy nyert kövekkel l^sz csak képes az Eötvös és Királypüspők-utcát teljesen kikövezte ni, de Különben is az ehhez szükséges fedezet a tervezet keresztülvitelénél biztosított 40 százalékos kiviteli változtatás folytán megvan.

A képviselőtestület m ghallgatta a közmunkaügvi minisztériumnak több rendbeli városi terület kisajátítására vonatkozó és a tanács été terjesztett leiratait. Fried Jenő éa ifj. Koczor Gyula nyomatékosan figvelmeztetik a város vezetőségét arra, hogy ezt a kérdést a legntgyobb körültekintéssel és mindenre föl készülten kezeljék, nehogy a város érdekeinek megóvása eimuiasztassék A közgyűlés a vezetőségét utasította, hogy a szóban forgó tárgya lások rnyagát kellő részletességgel készítse elő.

helyes napfürdőzés.

A napfürdőnél fontos, hogy az egyenlő hatás biziositassék, amit úgy érthetünk el, ha helyzetünket 5—10 percenként változtatjuk. Azok, akik már lesültek, illetve akik a napfürdőt sport- vagy gyógyszempontból huzamosabb ideig- hosszú időn keresztül veszik, jól teszik, ha fekete szemüveggel napkurámak, vagy ami még igen jól megfelel a célnak, egy egy falevelet megnedvesitve rátesznek a szemre. A leghelyesebb a napfürdőzés időbeosztása ami az ovin ézkedések megtétele mellett az egyenletes és nem káros lesüiéshez vezet, ha az első napokban húsz percet tartózkodunk a napon heiyzetváitoztatáss l fentemlitett időkben, pár nap múlva félórát, majd egy két órát. Még tovább is fekhetünk a napon, de félóránként hidegvizes lemosásokat kell igénybe venni. Ezzel szemben tévednek azok. akik azt hiszik, hogy a strandra mennek s ott fürdőruhát öltenek magukra, amivel aztán az árnyékba vonulnak, hogy az egyenrangú tényezővé válik a napfürdővel.

Napfürdőzés alatt azonban nemcsak a vi partot szabad érteni, hanem bármilyen sportot vagy szabadgyakorlatot, akár hasznos kertészkedést ami a napon történik Különösen vonatkozik ez a vidékre utazók vagy az állandóan vidéken tartózkodókra. Gyenge, vérszegény embereknek elsősorban kívánatos, könnyű ruházkodásban, kertet művelni, öntözni, sőt még testgyakorlatot is végezni, melyek az idegekre megnyugiatóiag hatnak, étvágyat csinálnak s azáltal, hogy az izmokat foglalkoztatják, megakadályozzák azok elsatnyujását és szubjektive fiatalossá, ruganyossá és életvidámmá teszik az igy foglaialoskodót, Ugyancsak ki kell emelnem, hogy az egészséges cinbe-