Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-22 / 10. szám
8. old&l. Komáromi Lapok 1^27. január 22. Közgazdaság, Még ebben az évben huszonöt község eiekirifikálását hajtja végre a Déiszlovenszkói Villamossági Részvénytársaság. Komáromban eddig kb. 400 helyen vezették be a villanyt és hetenként átlag 15—20 újabb bevezetés történik. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — jan. 21. A Déiszlovenszkói Villamossági Részvénytársaság, amely szeptembertől kezdve Komárom elektiifikálási mun- ; káistát megkezdte, tovább folytatja j Déiszlovenszkóban az e'ektrifikáíásra. | Működésére igen nagy terület rendel- 1 kezik, amennyiben a Déiszlovenszkói | Villamossági Részvénytársasághoz tar- | tozik majdnem az egész Nyitra megye, | Privigyéig, amelyhez hozzájárult a komáromi és párkányi járás. A részvénytársaság üzeme a komáromi elektromos müvekben van, amelyet a társaság használati bérletbe vett ki. A modernül berendezed üzem tulajdonképen még egész fiatal és igy egyre nagyobb jövője lehet, annál is inkább, mert a vidék elektrifikálásán most már legközelebb sor kerül. A »Komáromi Lapok“ munkatársa a Déiszlovenszkói, Villamossági Részvénytársaság épületében felkereste a váilaiat igazgatóját, Kunoviánek Ferenc mérnököt aki az elektrifikálás ügyében a következőkben volt szives válaszolni. — Most építjük ki a Déiszlovenszkóban az elektrifikálóst. Elsősorban a komáromi ógyallai érsekujvári és párkányi vonalakat amelyeknek mentén huszonöt faíuelektri fikálásat hajtjuk végre, igy a legközelebb Párkány, Perbefe, Őgyalla, Gú a, Szimő, Érsekújvár—Udvard és Érsekújvár— Nagysurány áramvonalak mellett lévő falvak elektrifikálását végezzük, sminek megvalósításához a falvak már nagyrészt mind hozzájárultak egy-keitő kivételével. A napokbsn végeztük be a kontárom—érsekujvári fővonal munkálatait és az újvári állomáson a villamosítást, ami tizennégy napon belül használatban is lesz. Arra a kérdésre, hogy Komáromban eddig hány helyen vezették be a villanyt, Kunovjánek igazgató igy felelt: — Komáromban eddig kb. 400 lakásban van vilianyvilágüás és hetenként átlag 15—20 újabb bevezetés történik. Ami a város tulajdonában levő épületek, illetve az utcavilágitásét illeti, ez a várossal kötött sserződás alapján történik. Azon u cákban, ahol gázvilágitás nincs, már feivannak szerelve a villanylámpatartók s nehány napon belül üzembe lesznek helyezve. Ugyancsak a legközelebbi időben lesz bevezetve a villany a városi kőzkórházba is, egyenlőre a Röntgen intézésbe és a műtőteremben, mig a többi városi épületben továbbra is a gázvilágitás maradt még meg. A villany árára vonatkozólag a vállalat igazgatója kijelentette, hogy a villany ára tulajdonképen Komáromban sem drágább, mint Pozsonyban. Pozsonyban csak a lakásokban egy kilowatt ára 2 50 K, az üzletben 4 K, míg itt a puvátlakásokban is és az üzletekben is 450 K. Ez az ár azonban már napi 3-4 órai áramfogyasztásnál a Bo tarifa rnelieit 280—2 50 Ke re száll le KWóként, hosszabb idejű áramfogyasztén pedig még alacsonyabb lesz. A Déiszlovenszkói Villamossági Részvénytársaság az igazgatón kívül foglalkoztat még három mérnököt, összesen 11 tisztviselőt és 25 munkást. Az igazgató felviiágosifása után ! munkatársunknak alkalma volt megtekinteni a vállalat üzemét, amii Beranek mérnök mulatott meg. Az üzem teljesen modernül felszerelt gépekkel ; van berendezve, ami míg ki is fog bővülni. Főtelepe a Vlí. számú ópü- j let, amelyben a gépház van. Itt nyer elhelyezést a tizenkét aímosz- j férás négy kazán, melyet 1914—15 ben állítottak fel. Egy másik helyiségben van a két gőzturbina amelyek közül az egyik ; 600 lóerejü, a másik 1200 lóerejü, s j amelyek a Skoda-gyárban készültek. I Ha az üzem meg'erhelése nagyobbodik, j úgy a vállalat még egy turbinát sze- j réz be. Ugyancsak ebben az épületben i Ví.n a különféle villamos mérő készölé- j kekkel ellátott kapcsolótábla, melyről az összüs távvezetékek (Érsekújvár, Nagymegyer, Párkány), valamint a komáromi j kábel vezetékek üzeme igazgatva lesz. I A mérőkészülékek pontosan mutatják ’ a feszültséget, megterhelést valamint az esetleges hibákat mint pl. földzárlat síb. Ennek az épületnek többi helyiségeiben ! (ahová természetesen idegeneknek csak , a legkivételesebb esetben szabad bemenni és a legnagyobb felügyelet mellett a biztos halált jelentő magas feszültségű áramvezetékek miatt), van- j nak ^ transzformátorok és egyéb készülékek, amelyek az 5000 voltos áramot 220000 voltra feltranszformálják, illetve az 5000 voltot 250 voltos árammá letranszformáljak. Mint ismeretes, a 300 voltos áram is már életveszélyes. A megérintése a biztos halált jelenti, noha megtörtént már, hogy a 120 voltos áram is halálos volt és 5000 voltos áram megérintése nem járt halállal. Ez tehat tisztán az illető egyén szervezetétől függ, az egészséges szivü többet bir ki, mint a gyenge szervezetű s főként beteg szivü ember. Az uj gépházon kívül a régi gépház, a Diesel-telep tartozik még fontosabban az üzemhez és a szivaítyuház is a jejentős épülete, amely mindjárt a be■ iáratnál van. I csallóközi gazdái! szervezkedése i ti«« önkénye eh. Az elmúlt gazdasági év isméi egyszer j döntő bizonyítékát produkálta annak. ■ hogy milyen nagymérvű károsodás érheti a gazdákat szervezetlenségük foiytán. 1926 tavaszán a jól megszervezett cukorgyárak, amelyekhez az újonnan alakult Dinamitgyár is sürgősen csatlakozott, olyannyira elhúzták a répaárakra vonatkozó tárgyalásokat, hogy a répavetés ideje beköszöntött anélkül, hogy a gazdák leendő répaárakról még csak tájékozva is lettek volna. A gazdák egy jelentékeny része ekkor elhatározta, hogy nem vet répát, mig a legnagyobb része egy későbbi előnyösebben megkötendő szerződésben bízva, átvette a gyártól a magot és aláírta miszerint a később megkö'endő szerződésnek fogja magát alávetni. Már borította a répalevéi a földet, amikor a Répatermelők Egyesülete és a cukorgyárak kartellje között ezen szerződés létre is jött. de ezek amint most látjuk alig néhány fillérrel voltak jobbak, mint a cukorgyárak első önkényes ajánlatai. Azonban nem is volt semmi okuk a gyáraknak ennél többet fizetni, mert nem remeihettek már újabb termelőket, akik pedig a magot már átvették, aláirt&R, hogy a répa felett csak a gyár rendelkezhetik. Hogy ezen szolgai helyzet a gazdákra nézve hova vezetett, azt világosan meglátjuk, ha összehasonlítjuk az 1926 márciusi és novemberi nyerscukor jegyzéseket. A vetés idejében a nyerscukor 135 koronát jegyzett, és amikor novemberben a répa leszállításra került, 240 korona volt ennek jegyzése. Miután mint köztudomású a szerződés lényege szerint a gazdák a répa felével maguk is spekulálnak, mi sem volna természetesebb, mint hogy ezen 78 % os áremelkedésben részesedjenek is. Sajnos a szerződés szövege rövid számtani műveletek után meggyőz arról, hogy mig a répa egyik feléért a gyárak még az akkori árak szerint is tudtak 13 K-t, mint fix árat fizetni, — a spekulativ répa alig 2 koronával magasabb áron kerül majd kifizetésre. Ez lesz tehát a részesedésünk, bár az egész répamenynyiségből nyert cukor tavasz óta 78 %-kal. Ezeket eiőrebocsájtva ma minden gazdinak csak egy vágya és exiszíenciátis érdeke lehet, nevezetesen az, hogy ezen lehetetlen helyzeten legalább az idei esztendőben történjen változtatás és ne ismétlődjön meg azon eset, hogy a gazdák egyrésze egyáltalában nem, a másik része pedig azon árért kényszerüljön répát termelni, amelyet a cukorgyárak, alamizsnaképen meg fognak állapítani. Miután a répatermelők egyesületétől ígéret és többszöri sürgetés dseára sem tudtunk ezen szervezési munkákhoz segítséget kapni, k nvszérűivé vagyunk úgy amint azt nagyszombati illetve nyitrai gazdatársaink már megtették, amennyiben ötezer, illetve hatezer hold répát tömörítettek szervezetbe, a szervezés munkáját mi is haladék nélkül megkezdeni. Okulva a múlton, nem fogunk az idén is várni, mig vetéseink már zöldellenek és a répafö!dek élőit még mindig tanácstalanul állunk. Lássuk "be végre, hogy ha némileg nagyobb fáradsággal is fog járni, nekünk is ugyanúgy kell összetartanunk, mint a cukorgyáraknak, nekünk legelemibb jogúik az, hogy a répánk árénál előre megmondhassuk, milyen ár melleit velünk — és annak lebonyolításánál ne a cukorgyár legyen bírája saját alkalmazóijának és a szervezetlen termelőnek is. Az előkészítő bizottság már tájéko zódoit a megalakult körzeteknél és célravezető határozott tervei vannak. Egy napot sem késhetünk és viszont sohsem volt alkalmasabb idő évtizedes mulasztásaink pótlására mint mosi, amikor a gyárak egyetlen szál répát sem engednek ki kezeikből. Fenti okoknál fogva egyetlen gazdának sem szabad hiányoznia a folyó hó 25-én, kedden délelőtt 10 órakor a komáromi Horváth féle étteremben megtartandó előkészi'ő és szavazó értekezletünkön. Minden egyes gazdára szükség van ott és nemcsak önmaga ellen de a gazdatársad ilom ősszeségeellen vétkezik aki hiányozni fog. Az előkészítő bizottság nevében: Ruttkay Béla s. k. Singer Andor s. k. Eggenhoffer Gyula s. k. Csehszlovákia pénzintézeteinek két milliiardnji kamatot nem hozó követelése van a Nemzeti Banknál. A csehszlovák Nemzeti Bank kiadott legutóbbi heti kimutatását a bankjegy forgalom újabb visszaesése jellemzi. Január közepén a bankjegy forgalom egy héttel újabb 543 millióval csökkent, úgy, hogy a bankjegy forgalom kereken 6—8 milliárdra apadt. A múlt év megfelelő hetében a bankjegy forgalom 511 millióval 7185 millióra csökkent most tehát 388 millióval kevesebb bankjegy van forgalomban Csehszlovákiában, mint azelőtt. A magánbankok tudvalévőén azért, hogy az évvégi mérlegeikben nagyobb készpénzkészletet mutathassanak ki, hatalmas összegeket vettek fel giroszámlájukről a Nemzeti Banktól amelyet moit visszafizetnek. Az. elmúlt héten a bankok és más pénzintézetek a Nemzeti Banknál lévő kamatmentes követeléseket 452 millióval 2142 millióra emelték fel. A köztársaság fennálása óta még nem fordult elő, hogy e giroszámlák tulajdonosainak követelése ilyen mages tett volna a Nemzeti Banknál, illetve amely megállapítása előtt a Csehszlovák Bankhivatalnál. A múlt évben január közepén a bankok giroszámlája 294 millióval 1372 millióra emelkedett amiből nyilván volt, hogy most 270 millióval nagyobb voitt. Ezekben a számokban pegnánsan kifejezésre jut Csehszlovákia iparának és kereskedelmének milyen csekély a pénzszükséglete. Abból, hogy a Nemzeti Bankban több mint két milliárdnyi készpénz gyűlt egybe, amely után a Nemzeti Bank nem fizet kamatot, nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia gazdasági élete még nem heverie ki a válságot sőt az egyre nagyobb méreteket ölt. A helyzet rosszabodása kitűnik abból is, hogy a Memzeti Bank kölcsönüzlete január második felében újra emelkedett a \ visszafejlődött, noha már előzőén i8 szűk keretek között mozgott. A Nemzeti Bank deviziatartaléka 1'5 millióval 7113 millióra emelkedett és igy 906 millióval nagyobb, mint az elmúlt év január közepén. A Nemzeti Bank olyan határozatot hozott, amelyből a creh-szlovák korona stabilizálásának, fokozott megerősödése kerül ki. A Nemzeti Bank legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a kü fö'ddel való deyize forgalom tőle enyhülést engedélyez. Eddig 3000 korona volt annak maximális határa, ameiy esett e devizia forgalom korlátozó rendelkezései alá. Most a maximális határt 20000 koronára emelték fel. A Nemzed Bank határozat mar a napokban lép életbe s igy ettől kezdve 20.000 koronái a Nemzeti Bank engedélye nélkül is külföldre lehet vinni. Ugyancsak 20,000 korona maximális összeg amelyei a külföldre utazók a Nemzed Bank engedélye nélkül magukkal vihetnek. Újabb kinyitás az is, hogy a külfő'diek számára szabaddá lettek a 250.000 koronáig terjedő hitelnyújtást. A Nemzeti \ Bank tanácsa megengedte, hogy a csehszlovák postatakarék pénztár az edeigi 20 000 koronás maximális határ teret 50,C00 kroronáig irhát jóvá követeléseket a külföldiek számára. X A liszt és gíbfina fér g* Imi adójának áteiányodiása kérdéseben a kereskedelmi kamarák prágai központja csütörtökre hívott össze egy ankétot, amelyen a malmok képviselőin kívül minden érdekképviselet az átalányosiíáa mellett foglalt állást. A kereskedelmi kamarák központja közölni fogja álláspontját a pénzügyminiszterrel. X A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat megkönnyíti az a körülmény, hogy a tárgyalásokat megelőzően közvetlen megbeszélések folytak az egyes magyar és csehszlovák iparágak vezetői között. Egyedül a téglaipar nem tudott megegyezésre jutni, úgy hogy a téglavám kérdését a kereskedelmi delegációknak kell megoldaniok. A még nyiit kérdések főként mezőgazdasági termékekre (liszt, szőlő, konzerv, stb) vonatkoznak. X A csehszlovák orosz kereskedelmi viszony nehézségei. A legutóbbi kémkedési üggyel kapcsolatban egyre több támadás éri a prágai orosz képviseletet. A kereskedelmi viszony is egyre feszültebbé vált Csehszlovákia és Oroszország közöttt. A prágai orosz szovjet képviselet megbízottja a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a kereskedelmi téren a két állam között a hiányzó joggyakorlat és biztonság folytán állandóak a félreértések és a pereskedések. Oroszország külkereskedelme az eddigi epizodszerü tevékenység helyett előre kidolgozott tervszerű munkára tér át és itt alkalom adódnék arra, hogy a csehszlovák vállalatokat ebbe az előre kiépítendő tervbe bevonják. Ehhez azonban hiányoznak a megfelelő barátságos előfeltételek, de különösen a jogi alap. Nehézségeket okoz az a körülmény is, hogy a kölcsönös kereskedelemből származó váltókat nem lehet Csehszlovákiában leszámoltatni. X Még mindig nem dánt fittek «t répa áráról. Ä cukor ipar megbízottai csütörtökön tárgyaltak a répa termelő szervezettel (delegáltjaival). Végleges döntésre azonban nem került sor és a jövő kampány répaárárói egyáltalában még nem tárgyaltak. Az ügyet a legközelebb megtartandó tárgyalásokra halasztották el. X A banktisztviselők követelik az üzemi tanács megalakítását A csehszlovák bankok szövetségéhez tartozó banktisztviselők az egész köztársaság területén hatalmas falragaszok utján fordulnak a közvéleményhez. A falragaszok arról szólnak, hogy a kollektív szerződések megújítására irányuló tárgyalások alól a bankigazgatók nemcsak azelől zárkóztak el, hogy a bank tisztviselők fizetését a drágasághoz mérten növeljék, de le akarják építeni a banktisztviselők mostani helyzetét. Csehszlovákia banktisztviselőit a tömeges elbocsátások veszedelme fenyegeti. A tisztviselők a közvéleményre apellálnak és követelik, hogy az üzemi tanácsokat a bankokban is meg lehessen alapítani. \
