Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-21 / 74. szám

1927. jnniusSL Komáromi Lapok 3. oldal. Képviselőtestületi közgyűlés a városnál. Nagy viták a lakásszükség kérdése körül. — Két óráig tartott a Gazda utcai csatorna ügyének megvitatása. — A csatornát újra megépítteti a város. — Interpellációk, napirend előtti felszólalás. — Saját tudósítónktól. — Hétfőn délután 5 órakor tartotta Ko- j raárom város képviselőtestülete közgyü- * lését, amelyet azonban nem fejezett be, i mert a tárgysorozatnak csak az első négy pontját tárgyalták le a képviselő­testület tagjai.Az elvégzett ügyekben nagy viták folytait, sőt a Gazda-utcai köz­csatorna ügye több mint kát órát emész­tett meg, de a képviselőtestület tagjai majdnem teljes számban becsülettel kitartottak háromnegyed kilencig, amikor a közgyűlés folytatását szerda délutánra halasztották. A szerdai közgyűlés még 45 pontját fogja tárgyalni a tárgyso­rozatnak. Csizmazia György városbiró üdvö­zölte a megjelenteket és a közgyűlést megnyitván, szokásos jelentést tett a legutóbbi közgyűlés óta tartott tanácsi és különböző bizottsági ülésekről. A város 16 tanácsi, 9 építészeti bizottsági, 4 pénzügyi bizottsági, 1 egészségügyi, 1 tanonciskolái és 1 gáz- és vizmü bizottsági ülést tartolt. Elvett városi telek — Az uj záróra ellen. — A vizmü sürgős felülvizsgálása. Majd az interpellációk következtek. Dénes Emii a vasúti alkalmazottak bér­háza közelében, egyik pályafelvigyázó által a város határából önkényesen szö­gesdróttal elkerített városi terület dolgá­ban kérdezte a városbirót, hogy a te­rület eltulajdonítása szerződésen alapul- e és ha nem, hajlandó-e a városbiró a város törvényes határát azon a terüle­ten megáliapittattni és a szöges drót­kerítést a város területéről eltávolíttatni. Csizmazia városbiró válaszában elő­adja," hogy a kérdéses területen a ha­tárvonal snegállapilására nézve a vonat­kozó iratok tüzetes áttekintése szüksé­ges s ezért az interpellációra végleges választ nem adhat, hanem javasolja, hogy a közgyűlés a jövő közgyűlésre tűzze napirendre ezt az ügyet, amikor módjában lesz érvényes vaiasszal szol­gálni. Úgy tudja, hogy tényleg egy bi­zonyos területrészt elvetlek a város ha­tárából, de ehelyett nagyobb terüleiet adtak a városnak át. Az interpelláló a választ, mivel a legközelebbi közgyű­lésre ez a kérdés kitüzetett, tudomásul vette. Steiner Gábor a Kereskedők Testü­leté által megállapilott és kiadott zár­­órarend tarthatatlanságát hangoztatva, kijelawi, hogy az ellenkezik a nyolc órai munkaidőről szóló törvénnyel. Ezt a rendet az alkalmazottaknak nem kellene betananiok és csodálkozik, hogy a rendőrhatóság hozzájárulását megnyerték a záróra rendezéshez. Mint­hogy azt hiszi, hogy a városbiró ezt a rendelkezést nem helyeselheti, azt kér­dezi, hogy hajlandó-e annak hatályta­lanítására megfelelő lépéseket tenni és a város egyik évekkel ezelőtt tartott közgyűlésé által megállapított záróra­­rendnek érvényt szerezni ? Csizmazia városbiró válaszában ki­jelenti, hogy a törvényt mindenkinek Kötelessége megtartani. A Keresk. Tes­­iüiete által hozott zárórára nézre nincs módjában olyan lépéseket tenni, ame­lyek annak hatálytalanítását előmozdít­hatnák. Akire sérelmes, az forduljon a rendőrséghez, mert ez a rendőr­­hatóság elé tartozik. A város áital 1922-ben hozott zárórahatározaíot a zsupán többszöri sürgetés dacára még ma sem hagyta jóvá, igy tehát ezt nem érvényesítheti a város. A választ a közgyűlés tudomásul vette. Napirend előtt Zechmeister Sándor a hetek óta tartó vizinizériaröi emléke­zett meg és a tarthatatlan állapotot úgy véli eredményesen megoldhatónak,ha az egész vízmüvet megvizsgálják és a föl­merült bajokat kijavítják. Javasolta, hogy Komárom, —junius 20. a város kérje föl sürgősen a vízmű építőjét, Knuth Károlyt, hogy a víz­müvet beható vizsgálat alá vegye. A közgyűlés igy határozott. Kórházi orvosválasztás. A közgyűlés a városi közkőrháznál szükségessé vált kórházi segédorvosi állások betöltéséről intézkedett. Ezt az aktust Fodor Adolf dr. főszolgabíró, a járási főnök helyettese vezette le, aki a választás idejére átvette a közgyűlés vezetését. Két állásra hét orvos pályá­zott. Minthogy a képviselőtestület úgy határozott, hogy ezúttal csak az egyik segédorvosi állást tölti be s a másik állás betöltését a következő közgyűlésre halasztotta, az elnöklő főszolgabíró csak az egyik állásra jelölt. A jelöltek közül a közgyűlés egyhangú közfel­kiáltással Kovács Imre dr.-t, városunk jalesképzettségü szülöttét választotta meg a közkórház segédorvosának. Lakás- és háztelkek, szérüskert, vásártér áthelyezés és 2,000.000 korona kölcsön. A legutóbbi közgyűlésen Sieiner Gá­bor interpellációt terjesztett elő a nagy lakásszükségről és ezzel kapcsolatosan a kérdés megoldására nézve több in­dítványt tett. Az interpellációt akkor a mostani közgyűlés napirendjére tűzték és az interpelláló képviselőtestületi tag rövid bevezetés után a lakáskérdés megoldására nézve a következő indít­ványokat tette: Sajátítsa ki a város a szérüskeriet házak építésére, az orszá­gos vásárteret parcellázza föl lakások építésére, a megépített munkásházakra eddig még meg nem kapott, törvénye­sen járó államsegélyt sürgesse ki és ez összeget szintén fordítsa munkáslakások építésére és végül ve­gyen föl a város 2,000.000 korona köl­csönt az építendő munkásházak költ­ségeire. Ezek a javaslatok nagy vitát keltet­tek, amelyen elsőnek Fried Jenő szó­lalt föl, aki nem járul ahhoz, hogy a város munkáslakások céljaira két mil­lió kölcsönt vegyen fel, mert a kérdé­ses kölcsönt a hitelező intézet kifeje­zetten csak olyan beruházásokra haj­landó adni, amelyek renlabilisek és amelyek a befektetett tőke amortizációját meghozzák, A munkásházak a tapasz­talat szerint mitsem hoznak a város nak és az a véleménye, hogy az elő­terjesztett javaslatokat csak nagy kö­rültekintéssel lehet elintézni, ezért tüie!met kér az indítványozótól és tár­saitól. lfj. Koczor Gyula a mai országos vásártérnek elhelyezését lehetetlennek tartja, mert egy miniszteri rendelet meg­tiltja, hogy a vásárteret házak között helyezzék el. Ami a szérüskert áthelye­zését illeti, azt nem tartja lehetségesnek máról-holnapra, mert azt nem szabad a gazdáktól, akik évtizedek óta bírják azt a területet, egyszerűen elvenni. Tes­­séK az érdekeltséggel tárgyalásokat foly­tatni és kölcsönösen megegyezni ebben a kérdésben. Steiner ismételt felszóla­lásában a két millió kölcsönt már most kívánja biztosítani a munkásházak cél­jaira. P. Nagy Sándor a gazdák érde­kében szóiai föl és azt mondja, hogy a gazdák 80 éve használják a szérűt és azt nem fogják átengedni. Hacker Richárd és Dénes Emil Steiner javaslatát támogat­ják, Csizmazia György városbiró pedig a fölmerült indítványokkal kapcsolatban azt hangoztatja, hogy a szérüskert a mai helyén nem maradhat, azt igen jó helyre akarja a város áthelyezni. A mostari szérüskert nemsokára körül lesz véve lakóházakkal és a tűzrendészed szabály­rendelet értelmében kényszerítve lesz a város uj szérüskertről gondoskodni. Ami a kölcsönt illeti, ki kell jelentenie, hogy a hitelező intézet azt kívánja, hogy jelölje meg a város, hogy mire akarja fölhasználni a pénzt, mert csakis olyan beruházásokra adná, amelyek jövedel­­mezőek és a kölcsön kamatait fedezik. Csakis ilyen feltételek mellett kaphat kölcsönt a város. Fülöp Zsigmond szerint nincs kellő­képen az ügy előkészítve és ezért azt ajánlja, hogy Steiner Gábor javaslatait adja ki a képviselőtestület kellő elő­készítés céljából a tanácsnak. Később,mi­dőn a javaslattevő Steiner azt óhajtja, hogy az általa tett indítványok felett kü lön-külön határozzon a közgyűlés, Fülöp indítványát módosítja és a szérüskert áthelyezésére nézve Steiner javaslatának elutasítását indítványozza, hasonlóképen a kétmilliós kölcsön felvételére nézve is elutasító javaslatot tesz. A szavazás eredménye szerint a kép viselőtestület egyhangúan elfogadta az országos vásártér mai területének föl­­parcellázását, ha áthelyezését a Kossuth térre a felsőbb hatóság megengedi, épen úgy elfogadta a közgyűlés a munkásházak eddig még ki nem utalt államsegélyének megsürgetését és ez összegnek munkásházakra való fordí­tását, A szérüskertek áthelyezésére vonat­kozó indítványt 19 szóval 14 szó elle­nében elutasították, a 2 milliós kölcsön fölvételére szólót pedig 20 szavazattal 16 ellenében vetették el. A Gazda-utcai közcsatorna újraépítése. Több, mint két órát foglalt le ez az ügy, mely körül hosszú szécsaták foly­tak és nagy vita után tudott csak a közgyűlés határozatra jutni. Á vita akörül folyt, hogy a csatorna szüksé­gessé vált újraépítésének költségeit ki­nek a terhére rojják. A képviselőtestület tagjai közül a kommunisták Boldoghy Gyula vállalkozót akarták minden­áron, még a biró eljárás bevárása előtt vagyonilag is felelősségre vonni, több képviselőtestületi tag pedig a bí­rói döntéstől kivánta ezt függővé tenni. Mihola Ferenc dr. főügyész referálta az ügyet, amely most úgy áll, hogy az előző közgyűlés által kiküldött szakér­tői bizottság véleménye szerint a csa­torna használhatatlan, azt egészen újra kell építeni. A bírósági szakértők is azon a véleményen vannak, hogy a csatorna újra átrakandó és kijavítandó. A tanács a szakértők véleménye alap­ján fölhívta Boldoghy Gyula vállalko­zót, hogy a csatorna kijavítását és átra­kását újra végezze el, mert ellenkező esetben a város Boldoghy veszélyére és költségére készítteti el pályázat hir­detésével. Erre a munkára 3 ajánlat érkezett be. Az ajánlatokat Sándor Ernő h. főszámvevő ismerteti. A következő ajánlatokat adták be, amelyek igen érde­kes számokban mu alják a versenyt. Grósz Mihály 58 000 K, Tóth József 45 830 K, BroCiky és Nagy 28864 K költséggel hajlandók a csatornát meg­építeni. Javasolja a közgyűlésnek, hogy a legolcsóbb ajánlattevő céget bízza meg a közgyűlés sürgősen a munka elvégzésével. Dénes Emil a sürgős kijavítást elfo­gadja, de szerinte a felelősség kérdését megállapítani ma még nem lehet, mert nem lehet mentesíteni felelősség alól azokat, akik a munka végrehajtása kö­rül mint ellenőrzők vagy átvevők sze­repeltek. Fülöp Zsigmond egyetért a tanács­nak és az előadóidnak ama véleményé vei, hogy a Gazda ulcai csatorna, mivel a szakértők véleménye szerint mai ál­lapotában használhatatlan, kijavíttassák, illetve újra építtessék. A munkának sürgős kiadása indokolt. De az a kérdés, hogy ez az uj csatornaépítés kinek a terhére történjék, a mai közgyűlésen nem dönthető még el. Az ügy a bíróság előtt van, be kell várni a bíróság döntéséi, amely megfogja állapítani, hogy ki a hibás és kik a [ felelősek tulajdonképen az egész csa­tornaépitkezésért. Távol legyen tőle az a gondolat, hogy valakit menteni akarna, de igazságérzete azt diktálja, hogy csakis a bírói döntés után állapítható meg a felelősség. Tekintettel arra, hogy a Gazda utca kövezését a csatornázás nagyban késlelteti, készséggel járul ah­hoz, hogy az sürgősen újra építtessék. Steiner Gábor a felelősséget már most megakarja állapítani, amint az a szak­értők véleménye alapján meg is álla­pítható. Mihola Ferenc dr. főügyész ismétel­ten előadja, hogy a szakértők vala­mennyien rossznak és kijavitandónak találják a csatornát, a tanács e véle­ménye következtében hirdetett pályáza­tot. Majd a képviselőtestület kívánsá­gára fölolvassa a szakértőbizottság vo­natkozó véleményét, Biró Sándor ' fő­mérnök és Schleiss Géza városi építész, építési ellenőr jelentéseit és Boldoghy Gyula válaszát a szakértők véleményére. Az iratok felolvasása egy órát vett igénybe, ami után Fülöp Zsigmond újra fönntartja a felelősség megállapí­tása dolgában tett halasztó javaslatát, Mikász úgy véli, hogy egyáltalán nem lehet megkezdeni a csatorna újraépíté­sét, amíg a bíróság nem dönt. Csiz­mazia városbiró a szakvélemények alap­ján a csatorna újraépítése mellett nyilatkozik, Steiner újra Boldoghy felelősségének megállapítását javasolja, ijj. Koczor Gyula abban az eset­ben hajlandó Steinernek a felelős­ségre irányuló javaslatát elfogadni, hogyha Steiner az esetleg elveszített pörköltségeit magára vállalja. Fleisch­mann Samu, Zimkay Antal felszó­lalása után Hacker Richárd fel­szólalásában azt hangoztatja, hogy a felelősség kérdését a bíróság dönti el, épen ezért, a közgyű­lés e tekintetben bizzék a bírói dön­tésben és a csatorna sürgős újra épí­tését azzal mondja ki, hogy az ellen, akinek felelősségét a bíróság megálla­pítja, a város a szükséges lépéseket megteszi. Mihola Ferenc dr. főügyész ismétel­ten nyilatkozik az ügyben és azt java­solja, hogy a közgyűlés tekintet nélkül a pör sorsára, a csatorna sürgős újra­építését rendelje el és mondja ki, hogy mihelyt a bírói döntés megtörténik, a képviselőtestület fölhatalmazza a taná­csot, hogy a felelős vállalkozó ellen a pert megindítsa. A közgyűlés végül is ebben az érte­lemben határozott és a csatorna újra építést Broczky és Nagy építő cégnek adta ki, Ezeku'án a városbiró, miután háromnegyed 9 óra elmúlt — a köz­gyűlést szerda délután 5 órára na­­polta el,_________________________ Igy fiatalít és szépít a HL [léi! HLputfPl HL szappan Minden gyógyszertárban, drogériában parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1312. A szovjetkormány nem küld Varsók uj követet. — junius 20’ A varsói lapok moszkvai jelentés szerint azt a hirt hozzák, hogy a szovjet­biztosok tanácsa legutóbbi rendkívüli ülésén elhatározta, hogy Varsóba nem küld uj szovjetkövetet, mivel Koverda megbüntetése nem nyújt elég biztosí­tékot arra nézve, hogy ilyesmi újra ne ismétlődjék meg. A sajtó ezt úgy kom­mentálja, mint a szovjet kormány lep­lezett formáját arra nézve, hogy a diplomáciai viszonyt megszakítsa Len­gyelországgal. Magyar szülők magyar iskolába írassátok gyermekeiteket! Csak az anyanyelven szerzett tudás biztosit nekik jövőt, életrevalóságot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom