Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-21 / 74. szám

M, V INearyveimyolcadik évíolyam, 74- szám. Kedd, 1937. junius 31. B&fixetéti ár caeha*!ovák értékben: ü'lfben éi vidékre poiUi »zétkflldéssel: Síéi* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Belföldön 150 Ki. vyei «zá<n ér« t KO fiüéf, ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Szerkeiztöiég ét kiadóhivatal: Nidor-n, 19 Megjelenik hetenkmt háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Komárom, — junius 20. Ez a német szó a gyűlöletes osztrák alkotmány szótárából való, amelyből most a csehszlovák tör­vényhozás is kikölcsönzi, hogy az zal a centralizmus vasbékőiba verje nemzetiségeit. Csehszlovákia nem­zetiségi állam, amelynek történelmi országai sohasem rendelkeztek az önállóságnak azzal a mértékével, amellyel a mai Sz^ovenszkó ezer éven keresztül élt. Cseh- és Morva­országokat az örökös tartományok abszolutizmusa kormányozta év­századokon keresztül és igy nem is fejlődhetett ki lakosaiban vala­melyes önkormányzati érzék. A csendó'r miudent elvégzett és szim­bolikus fogalommá vált a közigaz­gatásban. Magyarországban nem volt csendőr és először is az al­kotmány letjprása uíán küldte oda a császári hatalom önkénye, mely csak az orosz segítséggel tudott győzedelmeskedni ennek a ma­roknyi népnek a szabadságszere­­tetén. Ezeket a zsandárokat nem sze­rették Magyarországon, mert nem is voltak szeretetreméltók, spiclik­kel és konfidensekkel dolgoztak és gyötörték a magyar népet, mely örömmel szemlélte hatvanhétben dísztelen távozásukat. A moderni­zált közigazgatás is szigorúan őrizte az önkormányzat gondolatát, mely a tisztviselők megválasztásában csúcsosodott ki. A nép választott képviselői intézték a közigazgatást és egyedül a virilizmus intézménye vált idővel anakronizmussá, amely­nek képviselőit a cenzus ültette be a közigazgatásba és oda nem választás utján kerültek. Ausztriában mindez ismeretlen fogalom maradt és a népek év­százados kiskorúsága az újabb idő­ben pedig a császárparagrafus alapján alkotmánytalan kormány­zása alatt nem léptek fel nagyobb igényekkel a közigazgatással szem­ben, így tehát természetesnek ta­­tálták azt is, hogy a császári hi­vatalnokok kényekedvének ki van­nak szolgáltatva. A Hofer Andrások Ausztria és Cseh-Morvaországok ta­lajában nem tenyésztek és ezeknek az országoknak népe a Gessler kalapok előtt mindenkor lojálisán tisztelgett. így tehát a Prügelpatent is a vérébe ment: a hivatalnok császárkabátja és császárszakálla magát a császárt képviselte. Féltek tőle és tisztelték. Magyarországon is tekintélyes ur volt a szolgabiró, de a sorsa a választóktól függött, nem pedig a hivatalfőnöktől. Ezt még Hinkáék is elismeri1*, akik ma a Priigel­­patenUt meg fogják szavazni, ami azzal egyértelmű, hogy az autó-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — iunius 20. Az uj közig azgaiási rendszer sérelmes rendelkezései megmaradnak a javaslatban. A közigaz­gatás uj rendezéséről szóló javaslatot most tárgyalja az alkotmányjogi bizott­ság. A részletes vitában szóba kerültek az összes módosítások, melyeket azon ban nem fogadott el a bizottság. így például azt az indítványt, hogy az or­szágos hivatalok expoziturákat létesít­se nek Sziovenszkóban: Turócszentmár­­tonban, Zólyomban és Kassán, a bi­zottság elvetette. A járási hivatal főnöke a cseh országokban kerületi kapitány lesz, Sziovenszkóban és Ruszinszkóban továbbra is járási főnök marad Az országos képviseletek összráilitása a következő: Csehországban 120, Morva­országban és Sziléziában 60, Szioven­szkóban 54 az országos képviseletnek a száma. Ebből a tagok kétharmadát választják, a többi tagokat a kormány nevezi ki. Tehát ez a legsérelmesebb rendelkezés szintén bentmaradt a tör­vényben. A zsidópárt és az őszi községi választások. tékben fognak megijedni a kilátásba helyezett rettenetes demonstrációtól. Megoldást nyer a Vatikán és Csehszlovákia közötti konfliktus. Mint ismeretes, a tavalyi Hus-ünnep miatt Csehszlovákia és a Vatikán kö­zött súlyos differenciák támadtak, ame­lyeknek az lett az eredménye, hogy a pápai nuncius elhagyta Prágát és a két állam között a diplomáciai viszony felbomlott. Már tavaly óta megkezdőd tek a tárgyalások a békés viszony hely­reállítása végett és mint Prágából jelen­tik, a tárgyalások annyira haladtak, hogy sikerült a differenciákat elsimítani és a függő kérdéseket rendezni. A meg­állapodás, mely a köztársaság és a Vatikán között létrejött, konkordátum és egyéb különös szerződés- nélkül ab­ban áll, hogy a Vatikán ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy van egyházi vagyon, amely érinthetetlen, ezzel szemben az állam azt vallja, hogy joga van használni ezt a vagyont. Az egyházmegyék határait oly módon rendezik, hogy egybeessenek az állam­határokkal. Az iskola és a kongrua­­kérdés az állam belügyét képezi, ame­lyet szükségletei szerint szabályoz. Az állam fantarija jogát a püspökök kine­vezésébe való befolyására. Amint ez a hir mutatja, ha a megegyezés ilyen formában jön létre, akkor a Vatikán nem sokat nyert az állammal szemben. A magyar egységre irányuló törekvések visszhangja Komáromban. Az országos keresztényszocialista párt komáromi körzetének választ­mánya nagy lelkesedéssel foglalt állast a magyar egység sürgős meg­teremtésének gondolata mellett. — A keresztény szocialista párt, a magyar nemzeti párt és jogpárt megingathatatlan egységben vesznek részt a legközelebbi községi választásokon. Saját tudósítónktól. — Komárom, junius 19. A zsidépárí országos páitgyülé^t tar­tott Pőstyénben, amelyen Szlovenszkó­­nak majdnem minden városából és kerületéből számos delegált jelent meg. A pártgyülésen az előadók jelentést tettek az általános politikai helyzetről, a gazdasági viszonyokról a sajtóról, a szervezkedésről, a kulturkérdésről. A párt állást foglalt az őszi választásokon követendő eljárás dolgíbin is és nagy vita után elhatározták, hogy a zsidőpárt feltétlenül kitart eddigi programja mel lett, önállóan és függetlenül építi ki politikai szervezetét és mind a községi választásokon, mind a járási s esetle­ges országos választásokon is feltátle nül mint önálló zsidópárt kíván részt­­venni. A cseh nemzeti demokraták ünneplik Krarnár dr.-t. Kedden lesz tizedik évfordulója annak, hogy Krarnár dr., a cseh nemzeti demokrata párt vezére kiszabadult a bécsi börtönből és visszatért Pzágába. Ez alkalommal a párt nagy ünnepséget fog rendezai, amelyet a nemzeti demo­kraták néhány nappal ezelőtt tartóit gyűlésén Hlavacsek, a párt főtitkára jelentett be. A főtitkár azt mondotta, hogy ez iz ünnepség hatalmas lesz. Ostrauból a munkások automobilokon fognak Prágába jönni, Prága a tüntetés hatalmassága következtében reszketni fog és a menet, amely a városon keresztül Krarnár nyaralójához vezet, olyan óriási lesz, hogy a vár ablakai megrepednek, és azok, akik a vár ablakai mögé búj­nak, rémülettel fogják látni, hogy uralmuk a vége felé jár. A jelentés szerint tehát nagy tüntetés színhelye lesz Prága, most már csak az a kérdés, hogy a hatalom birtokosai milyen mér­nomia nyakára súlyos követ köt­nek, amely igy egész bizonyosan lemegy a vizfenékre. Mi, magyarok, szabadságban éltünk mindig és nem voltunk soha hivatalnokok játékszerei. Hozzá kell majd szok­nunk, hogy akaratunkat a jövőben a nácselnikoktól kérdezzük meg, akiknek a kezében ott lesz a hata­lom a bírságolásra, szabadságvesz­Öt esztendővel ezelőtt indult meg | Komáromból az a mozgalom, amely a [ roagyspság politikai ujjasnak Osszakjp­­csolására irányult. Ez idő óta többször történtek jóakaralu kísérletek az egység megteremtésére, sajnos azonban, a pártoknak hivatalos nyilatkozata elle­nére is, még ma is tisztes távolban állnak különböző magyar páríjaink. Az utolsó képviselőválasztás előtt Szent-Ivány megalakította az eredetileg — legalább a szavak külső fogalmi értelme szerinti — agrárpártból a Ma­gyar nemzeti pártot s bízó hittel szá mitott arra, hogy a még elnevezésében is minden felesleges jelzőt nélkülöző pártkeretbe társadalmi osztály, foglal­kozás, felekezet kikapcsolásával egye­síteni tudja az őslakos magyarságot. A magyar egység megteremtésére akkor felhangzott szózat éltető erejét a nagy tömegek lelkében melengetett vá­gyódásból merítette s hogy közkiván­­ság volt az egység megteremtésének gondolata, bizonyítja a magyar nem zeti pártnak megerősödése. Sajnos akkor nem lévén alkalmas az idő, az orszá­gos keresztény szocialista párt megtar­totta teljes önállóságát s akkor hang­fogót rakatott a teljes egységet han goztató ajkakra az a — ma ne kutas suk helyes vagy helytelen — belátás, hogy két táborba oszlottán a magyarság számára a megillető jogok minimumát legalább is ki fogják tudni harcolni. Az utolsó idők politikai harcai meg­mutatták, hogy különváltam egymással szemben állva, a magyarság csak ere­jét gyöngíti s nem tudja ott, ahol kell, a magyarság egyetemes kívánságait reprezentálni. Ezt bizonyítja, hogy a keresztény­szocialista párt és a magyar nemzeti tésre és a többi represszáliára a nemzetiségekkel szemben, ami csehszlovák viszonylatban a pro­gresszív haladást jelenti a közigaz­gatásban a régi Ausztria mintájára. Még jó, hogy a régi Oroszország­tól nem kölcsönöztek mintát és Prügelpatentet igazi szláv-tatár kancsukával és nogajkával. párt helyi elnökei a múlt év őszén együtt kérték a két párt országos el­nökeit az egységes párt sürgős meg­alakítására. Ez az erős meggyőződés váltotta ki a magyar pártok komáromi vezetőit, akik között nemzetgyűlési képviselők s úgy a keresztényszocialista, mint a ma­gyar nemzeti párt országos vezetőségi tagjai is vannak, azt a gondolatot, hogy az elkövetkezendő teljes egység el nem hallgatható óhajára való tekin­tettel if, egyelőre a községi választá­sokra hozza össze a keresztényszocia­lista és a magyar nemzeti s jogpártot. Hasonló irányú mozgalom már a muH évben megindult a keresztényszocialista párt részéről. Most a magyar nemzeti párt fogott hozzá eltökélt akarattal, hogy az egységet megteremtse. Feljiivó szavát úgy a keresztényszocialista, mint a joppárl, tagjai örömmel fogadták s delegátusaik értekezleteiken tár­gyalták meg a városi (községi) választásokban való egységes rész­vételük feltételeit. A keresztényszocialista párt komá­romi körzetének választmánya junius 19-én, vasárnap tartott gyűlésén ismer­tette a párt helyi elnöke a nemzeti párt delegátusaival folytatott megállapodást. A nagy számban összegyűlt választ­mányi tagok minden felszólalásából az a kívánság jutott kifejezésre, hogy a községi választásokra teljes egy­ség teremtődjék meg a pártok kö- . zött. A komáromi keresztényszocialista párt­­beli vezetőségi tagok egyhangúan an­nak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a magyar egység megteremtésére célzó mozgalmat nemcsak a városi (községi) választásokkal kapcsolatban kívánják, hanem országos viszonylatban is ennek a rég óhajtóit és a lelkeket végre megnyugtató egység megterem­tésére törekszenek. Az egység gondolata oly erővel él a lelkekben, hogy azt ismét visszaszorí­tani csak kárt jelentene s a magyarság számára ismét csak a pártvillongások ujrafelidézését mozdítaná elő. A keresztény szociális párt komá­romi választmánya abban a szent meg­győződésben van s e meggyőződését a tömegek részéről állandóan felhangzó r

Next

/
Oldalképek
Tartalom