Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-14 / 71. szám

^Plfyveimyoleadik évfolyam. 71. szám. Kedd, 1037. junius 14. POLITIKAI-LAP. SiSfiietéii ár c*eüs»10TÍk értékben: Sr4y'a«n é« vidékre portai ixétfeüldéssel: ' ?gAr* érre SO K, félévre 40 K, negyedévre ; 20 K. - Külföldön 150 Sí. ! <• jrei »rám ára t 86 flííc-r. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő- BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkeiztőiég én kiadóhivatal: Hidor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Középeurópa együitmimkáikodása Ezen a cimen a csehszlovák kor­mány német nyelvű félhivatalosa, a „Prager Presse“ egyik számá­ban vezetőhelyen foglalkozik Közép­­európa együttműködéséről. A cikket alábbiakban közöljük kivonatosan tartalmának érdekessége miatt kom­mentár nélkül, mert a cikk önmagát kommentálja — A magyar-csehszlovák keres kedelrni szerződés, amelyet május 31-én Prágában aláírtak és amelyet mindkét állam parlamentjében meg­tárgyalnak majd, kétségtelenül uj bizonyíték a középeurópai viszonyok konszolidálásának és uj, pozitív ele­me a középeurőpai gazdasági szer­ződések rendezésének, amellyel a középeurópai államok kölcsönösen szabályozzák a normális közleke­dést és a gazdasági együttmunkál kodásf. — Egyidőben, amikor Magyaror­szág a trianoni szerződés ratifikálása ellen agilációt fejteit ki, majd később, amikor jóllehet a trianoni szerződést már ratifikálták, a magyar kormány s a különféle magyar egyesületek fel­adatuknak tartották szomszédjaikat nyugtalanítani annak bebizonyítá­sára, hogy középeurópában nincsen és addig nem is lesz béke, amig a trianoni szerződés lélezik, továbbá a Habsburg puccs és a határközti összeütközések is természetesen csak nagyon nehezen alakitolták ki azt a politikai miliőt, amelyben a kölcsönös gazdasági közeledések is megindulhattak volna. — Az uj Magyarországnak további fejlődési fázisa volt a népszövet­ségbe való belépés és nemsokára erre a népszövetség által keresztül vitt szanálási akciójuk, amit a szom­szédállamokkal való normális kap­csolat eredményezett, mindezek uj lehetőségeket helyeztek kilátásba a tárgyalásokra nézve, melyek a köl­csönös vonatkozású kérdésekről szólották volna. Locarno eredmé­nyeivel és következményeivel meg­hozta Középeurópának a kedvező atmoszférát. A gazdasági közeledés szükségszerűségéről és a rendes kereskedelmi szerződés fontossá­gáról mindkét állam egyformán vé­lekedett, míg végre is lehetővé tették a tárgyalások megkezdését a nehéz­ségek kiküszöbölésével. — Politikailag azt jelenti ez a szer­ződés, hogy a gazdasági szükség­letnek a realitása, amely mindkét államnak földrajzi helyzetéből és gazdasági életének e természe­téből ered, azonban a két állam ugyanarra van utalva, erősebben érvényesült, mint a nemzeti ideoló­gia, amelyben a magyar közvéle­mény a háború utáni időben élt és amely miatt nem fejlődhetett ki bé­kés viszonya a szomszéd államok­hoz, mert a szomszédállamokhoz való viszonyt csupán egy szempont­ból Ítélték meg és pedig a trianoni szerződés tartalmának szempontjá­ból, abból, hogy a régi Nagymagyar­­országot megint vissza állítsák. Eb­ben az értelemben tehát a kereske­delmi szerződés nemcsak gazdasági, de politikai haladást is jelent Magyar­­országgal kapcsolatban. Ezt követte pár nappal előbb Budapesten a szerződés aláírása, a szerződés anyagának kölcsönös kicserélése, ami bizonyára tanulság arra. hogy uj atmoszféra kezdődött meg a Ma­gyarország és Csehszlovákia közt felmerült kérdések normalizására. — Nyilvánvaló tehát ez az uj po­litikai atmoszféra, mely a kisantant­­ban is kifejeződött és amit megerő­sített Bethlen miniszterelnök leg újabb kijelentése is, aki ha ugyan keresi is a külföldi támoga­tást, minfahogy Magyarország Olasz­országgal szerződésbe lépelt leg­­ulóbb és ha Bethlen éppúgy, min! a magyar felelős politikusok és ténye­zők egész sora azon fáradozik, hogy a régi államokkal a viszonyt a trianoni szerződés korlátáin belül megengedve fenlartsák és ha nem mulaszt el egy alkalmat sem annak hangsúlyozására, hogy Magyaror­szág viszonya ehhez a' békéhez alap­jában véve nem változott meg és hogy a trianoni békeszerződés reví­ziója, természetesen békés eszkö zökkel, a magyar külpolitika egyik legfontosasb problémája és az is fog maradni. Nem szükséges ennek a szerződésnek a jogosságában ké­telkedni. Magyarországban még min­dig hiányoznak emberek, akik az 1918 ban Középeurópában vég­bement változásokat valódi értel­mükben felfognák és akik megér-Impozáns módon, az egész város társadalmának részvételével vasárnap, junius 12-én ünnepelte a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület fennállá­sának harmincadik évfordulóját. Az érdemes ifjúsági egyesület ez ünnepélye kiemelkedő eseménye volt Komárom­nak, amelynek magyar közönsége fele­­kezeire való különbség nélkül, igaz szeretettel ünnepelt a jubiláló egyesü­lettel. Az ünnepélyen megható módon nyilvánult meg a magyarság testvéries szeretete, amely a három évtized óta sikeresen működő egyesületet Ja város egész társadalmát képviselő egyházi, humánuscélu és kulturális egyesületek­kel összeforrasztja, amely fényes doku­mentuma volt annak, hogy a város magassága osztatlan egységet képez. Ezért bir különös jelentőséggel az ünnepély, amelynek fényét nagyban emelte Balogh Elemér ref. püspök, az egyesület diszelnökének jelenléte is, aki a díszközgyűlésen az ünnepi be­szédet mondotta. A hálaadó istentisztelettel kezdődő ünnepély gerincét a díszközgyűlés ké­pezte, délután az egyesület a ref. te­metőben nyugvó Antal Gábor dr. püspök és Vargha Sándor ref. lelkész­nek sírját megkoszorúzta, este pedig a Dalegyesület helyiségeiben fényes sikerű szinielőadással és táncvigalommal fejez­ték be az emlékezetes szép napot. A jubileumi ünnepségről a követke­zőkben számolunk be. Isteni tisztelet. Az ünnepséget hálaadó istenitisztelet vezette be, melyet délelőtt 9 órakor a Jókai utcai ref. templomban Galam­bos Zoltán ref. lelkész tartott Az ün népi isteDitiszteieten a Ref. Ifjúsági Egyesület díszes zászlajával testületileg jelent meg, és az egyház hívei teljesen megtöltötték a hatalmas templomot, ezzel is dokumentálva azt a szoros kapcsolatot, amely az egyesület és az egyház közönsége között fennáll. A hívek alkalmi szenténekeket énekel­(tenék, hogy az oszlrák-magyor mon­archia összeomlását ugyancsak az a történelmi szükségszerűség idézte elő, (?) mint az elmúlt évszázadban Németország és Olaszország viszo­nyát, tekintet nélkül arra, hogy ez a komplikált helyzet a középeurópai viszonyok és az uj államok éleiké pessége miatt arra kényszeriteíte, hogy az uj államok kereteibe na­gyobb vagy kisebb minoritásokat bekebelezzen. — Mindenesetre ez a körülmény bizonyára még hosszú ideig fogja befolyásolni a háború utáni Közép­­európa megújhodását és hosszú ideig nem is lehet beszélni Magyar­­ország és a szomszéd államok közti teljes megértésről. De miként a ke­serves gazdasági valóságok ered­ményei meghozták a fejlődést és a gazdasági terület a differenciáknak kiküszöbölése szükségessé vált és megferemlődöif a gazdasági együtt­működés, éppúgy az általános kö­zépeurópai érdekek is mindig szo­rosabb együttmunkálkodásra kény­szerűik majd az országokat más téren is. Komárom, — junius 12. tek, Galambos Zoltán ref. lelkész pedig magassiárnyalásu imát és gondolatok­ban gazdag ünnepi beszédet mondott, amely a gyülekezet tagjaira mély ha­tást gyakorolt. Díszközgyűlés a Kollégiumban. A jubiláló egyesület díszközgyűlés keretében ünnepelte fennállásának har­mincadik évfordulóját, amelyet délelőtt 11 órakor a Kollégium épület nagy­termében tartott a helybeli különböző egyházi és társadalmi s kulturális egyesületek impozáns részvételével. A díszközgyűlésen a református egyház presbitériuma testületiiig vett részt, testületileg jelentek meg a díszközgyű­lésen zászlóik alatt a Komáromi Dal­egyesület müködőkara, a Kalh. Egy házi énekkar a Kath. Legényegylet és a Komáromi Iparoskor. Küldöttségileg voltak képviselve a Protestáns Jóté kony Nőegylet, a Komáromi Ref. Konfir­máltak Leányköre, a magyar komáromi Református Ifjúsági Egyesület, a Ko­máromi Járási Ipartársulat, Jókai Egye­sület és az Egyetértés Munkásdalárda Igen nagyszámban vettek részt az ün­nepélyen a ref. egyház hívei és a vá­ros közönsége, amelynek egy nagyrésze a zsúfolásig megtelt terem folyosóján volt kénytelen ehelyezkedni. Az elnöki asztalnál Balogh Elemér püspök, Galambos Zoltán ref. lelkész, tillöp Zsigmond főgondnok, Filssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, az ifjúsági egyesület elnöke, P. Nagy Sándor egyházi gondnok és Kollár Lajos egyh. másodelnök, valamint a jegyzői kar foglaltak helyet. A díszközgyűlést a ref egyházi ének­karok közös éneke nyitotta meg, amelyet Tóth István karnagy vezetett. Utána Füssy Kálmán egyesületi elnök tartotta meg diszközgyüiési megnyitó­ját, amelyben szép szavakkal mutatott rá a nap fontosságára és elismerő sza­vakkal ecsetelte a jubiláló egyesület eddigi sikeres munkásságát, amelyet az ifjúság nevelése körül az egyház és társadalom érdekében kifejtett. Hang­súlyozta, hogy a Ref. Ifjúsági Egyesü­letben minden jó törekvésű ifjú, vallás­felekezeti különbség nélkül meleg ott­honra talált, amelyben a testvéri egyet­értést és a szeretetet ápolták minden­koron. Majd üdvözölte a megjelent testületeket és egyesületeket, valamint az ünneplő egész közönséget és a dísz­­közgyűlést megnyitotta. A nagy tetszéssel fogadott magvas elnöki megnyitó és az aiapszabályszerü formaságok elintézése után fölkérte az elnök Balogh Elemér ref. püspököt, ünnepi beszédének megtartására. A püspök hosszabb beszédében az ifjú­ság kötelességéről szóit és az egyesü­letnek az ifjúság nevelésére irányuló tevékenységét különösen kiemelve, elismeréssel adózott mindazoknak, akik annak létrehozásában és fentartásában fáradoztak. A rendíthetetlen hűségre, a kötelességek teljesítésére és a végig való kitartásra buzdította az ifjúságot, amely előtt az életből és a történelem­ből felsorakoztatott példákkal illusztrálta az Istenhez való igaz hűséget és a hithez való törhetetlen ragaszkodást. A biblia szent igéit alkalmazta az egyes példák előterjesztésénél és az egyesü­letre Isten áldását kérve, arra hívta föl az ifjúságot, hogy az eddigi utón ha­ladva Isten nevével folytassa a meg­kezdett munkát és fejlessze, virágoz­­tassa az egyesületet, amely a Minden­ható szolgálatában állva, am agyar kultú­rának erősítésére virágozzék és erő­södjék Az illusztris szónok mélyenjáró be­szédét a hallgatóság feszült figyelme kisérte, mely a püspököt szeretetteljes ünneplésben részesítette. A díszköz­gyűlés nevében Füssy elnök .köszönte meg a kiváló főpásztornak lélekemelő ünnepi beszédét. A beszéd után Tuba Baba szép szavalata következett, aki Fillöp Zsig­­mondnak ez alkalomra irt ünnepi ódá­­jái adta elő nagy hatással. A magas­­szárnyalású, gondolatgazdag költemény megragadta a lelkeket és a közönsé­get zúgó tapsokra ragadta, amely a jeles szerzőt is melegen ünnepelte. Az ódát a díszközgyűlés jegyzőkönyvé­ben is megörökítették. Parais Árpád s. lelkész, az egye­sület lelkes titkára adta elő ezután nagy vonásokban az egyesület har­mincéves történetét. Előadásában me­leg elismeréssel adózott az alapítók­nak, köztük néhai Antal Gábor püspök emlékének is, nagy elismeréssel em­lékezett meg Vargha Sándor volt má­sodelnök elévülhetetlen érdemeiről, akinek szeretettel őrzött emléke ki­törölhetetlenül él az egyesület tagjai­nak szivében A nagy tetszéssel foga­dott ismertetést a közgyűlés egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatta. Az egyesület jubileumi ünnepségé­nek megörökítése következett ezután. Kollár Lajos, az egyesületnek nagy buzgalmu, derék másodelnöke terjesz­tette elő szép beszéd kíséretében a választmánynak a harmincéves fenn­állás megörökítésére vonatkozó ja­vaslatát. A javaslatot egyhangú lelke­sedéssel fogadta el a díszközgyűlés és az évfordulót ünnepélyesen beiktatták a jegyzőkönyvbe, hálás és elismerő kö­szönetét mondván egyenként és ösz­­szesen mindazoknak, akik az egyesület felvirágoztatása körül tevékenykedtek. Mint az egyesülethez való kitartó hű­ségnek példáinak, az egyesületnek kilenc élő alapító tagjának köszönetét sza­vazott a díszközgyűlés és részükre jubileumi díszoklevelet állított ki. A díszközgyűlés rendkívül fölemelő jelenete következett ezután« Az egye-A Református Ifjúsági Egyesület jubileuma. Az egész város társadalmának és kulturális egyesületeinek részvé­telével ünnepelte a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület fennállásának 30 ik évfordulóját, — Díszközgyűlés. — Kegyeletes aktus a ref. temetőben. — Műkedvelői előadás a Dalegyesület helyiségében. — Saját tudósítónktól. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom