Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-06-09 / 68-69. szám
1997. junto* 9. Komáromi Lapok 3. oldal. Gyilkosság vagy öngyilkosság okozta-e egy ismert komáromi fiatal leánynak rejtelmes halálát, akit szerdán délben agyonlőve találtak egyik nemesócsai házban. Bőgi Böske volt színésznő vérbe fagyott holttestét titokzatos rózsák veszik körül. Tegnap szerdán délután villámgyorsan terjedt el Komáromban a hir, hogy Nemesi csán egyik ismert földbirtokos házában átlőtt testtel halva találták B3gi Böske komáromi fiatal leányt, aki előbb a Földessy, majd a Faragó, illetve Iván színtársulatánál volt mint segédszinésznő alkalmazva. Bőgi Böske halálesete, amely a szenzáció erejével halott a városban, mindjárt kombinációkra adott alkalmat, egyik verzió szerint öngyilkosságról beszéltek, másik feltevés szerint pedig gyilkosság történt volna. Mindenesetre a haláleset rendkívül rejtélyes körülmények között következett be s a vizsgálat lesz hivatva megállapítani, hogy gyilkosság esete forog-e fenn, avagy pedig öngyilkosságról kell beszélni, ami mellett azonban kevés valószinüség szól. Munkatársunk a titokzatos halálesetről a kővetkezőket jelenti: Bőgi Erzsébet általánosan csak Bőgi Böske néven volt ismeretes Komáromban, apjának az Eötvös uxa 48. sz. alatt van tejkereskedése, régebben bádogos volt, de a háborúban nehéz hadirokkanttá vált, úgy hogy könnyebb természetű foglalkozás után kellett néznie. Erzsébet nevű leányi, aki 1909-be született, kontáromban végezte el a négy elemit és a négy polgárit, ami után egy éves kereskedelmi kurzust járt ugyanitt. Későbben szülei akarata ellenére színésznői pályára lálépet*, előbb a Földessy féle délszlovenszkói, majd 192ö-ban Faragó illetve Iván szintársu atanál működött segédszinésznői minőségben. A csinos külsejű fiatal leány Itgúcbb huzamosabban tartózkodott kontáromban szü einél. Junius 4 én szombaton Sulyok Julianna, akt Bőgi Böske keresztanyja, hívta ki magához látogatóba. Sulyok Julianna idősebb nő már és Holczer Sándor nemesócsai földbirtokos és malomtulajdonos gazdaságában házvezetőnő. Szombaton Holczer Sándor Budapestre utazott és ilyenkor, amikor nem tartózkodott otthon, Bőgi Böske már párszor kint volt keresztanyjánál vendégségben. A leány apjának állítása szerint először idén áprilisban egy napig, másodszor májusban egy napig, harmadszor pedig mu t szombaton ment ki Nemesócsára, ahová Komáromból Balham Oszkár soffőr vitte ki autón. A gazdaságban szolgál Vörös Margit 20 éves cselédlány mintegy 10 hónapja már. Bőgi Bőske és Vörös Margit szombaton este 7 órakor vonattal Pozsonyba utaztak, ahol három napot töltöttek el együtt és közösen szórakoztak. A két lány kedden a reggeli órákban visszatért Pozsonyból Nemesócsára és együtt tö'tötték el az időt egészen szerda délig, a végzetes óráig. Ilolczer Sándor szerdán délelőtt Komáromban tartózkodott. Délután két órakor ment vissza Nemesócsára autójával és ekkor szerzett tudomást a történtekről, amik a lávollétében házában bekövetkeztek. Tegnap, szerdán délben 12 óra tájban lövés hallatszott a lakásban, nem— Saját tudósítónktól. — sokára ezután Sulyok Juliannának Vörös Margit egykedvűen ezeket mondotta: — Juliska néni küldjön ‘orvosért, mert a Böske agyonlőtte magát. Sulyok Juliánná azonnal a szobába sietett, ahol Bőgi Böskét nagy vértőcsában a földön feküdve találta meg, mellette pedig 70 cm-nyi távolságban egy vadászpuska volt. Bőgi Böske ekkor még élt és haláltusájában vizet kivánt. Sulyok Juliánná rög'ön orvosért küldött, mire Róth Nándor orvos azonnal megjelent a helyszínen és injekcióval próbálta a leány életét megmenteni. A leányon azonban már ez nem segített és a lövés után krb. 20 perccel későbben meghalt. Ezalatt a csendőrséget is értesítették az esetről, mire Pekárek János csendőrőrmester azonnal a helyszínre érkezett kerékpáron. Mikor a csendőrőrmester megérkezett, akkor még Bőgi Böske élt pár percig, természetesen már nem volt eszméleténél. Vörös Margifot, akiapatikusan szólt Sulyok Juliannának a véres esetről, pár perccel későbben hányásinger fogta el. Hamarosan kiderült, hogy Vörös Margit gyufaoldatot ivott, nyiiván öngyilkossági szándékká', amit sz is bizonyított, hogy a szobában a szőnyegen levágott gyufaszátat találtak, de ezenkívül találtak kb. 25 doboznyi fejnélküli gyufaszálat is. Miután gyanú merült fel arra nézve, hogy Vörös Margit «zerepe nem tisztázódott, a csendőrség őrizetbe vette a leányt és beszállították Komáromba, ahol a vizsgálati fogda rabkórházában gyomormosást végeztek rajta. A titokzatos halálesettel kapcsolatban a csendőrség megkezdte a nyomozást. Bőgi Böske szüleit az esetről táviratilag értesi’ették és a szerencsétlen leány apja azonnal kiutazott Nemesócsára. Ugyancsak hamarosan megérkezett Kuiela Václav esendői főhadnagy is Komáromból, aki a nyomozást vezeti. Munkatársunknak alkalma volt röviddel az esemény megtörténte után Nemesőcsán a legilletékesebb tényezőktől információkat szerezni és a nyomozást vezető csendőrfőhadnaggyal beszélni. A községben rendkívül nagy izgalmat keltett, a titokzatos haláleset, amelyről mindeddig nem lehet biztosan tudni, hogy öngyilkosság történf-e vagy pedig bűnüggyel állunk szemben. A faluban a késő esti órákban is izgatottan tárgyalták a különös esetet és hol öngyilkosságról, hol pedig féltékenységből elkövetett gyilkosságról beszéltek. A gazdaságban, miután Holczer Sándor este 7 órakor Pozsonyba utazott, csak Sulyok Julianna van a házban egy kisebb cselédlánnyal és megrendülve tűnődnek a történteken. A lakás egyik szobájában, mikor munkatársunk megérkezett, Ku2eia csendőrfőhadnsgy, Pekárek őrmester és a szerencsétlenül járt leány atyja, Bőgi Mihály vannak jelen. Bőgi Mihály, aki korosabb férfi, fehér hajú, joviális arcú egyszerű ember, szemében könyeinek csillogásával siratja — június 9. leányát és maga előtt is, éppúgy mint a nyomozó csendőrök előtt is teljesen érthetetlen még az egész eset. Bőgi Mihály kivételével munkatársunk ezután a csendőrökkel együtt bement abba a szobába, amelyben a borzalmas esemény lejátszódott. A kézi villanylámpa fénye mellett rettenetes látvány tárult a nézők elé. A szőnyegen haiaimas vértócsában feküdt a fiatal leány, arccal a padlóra fordulva, csupán selyemharisnya volt a lábán és kihűlt formás testét hiányosan fedte csak a rózsaszínű kombinéja. Hátán lőtt seb piroslik, a lövés, mely négyes söréttől eredt, a baloldali tüdő alatt élűiről hatolt be és a háton kijött, sőt a falba is befuródott. A vadászpuska a holttest mellett kb. 70 cm.-nyi távolságban feküdt a földön, mellette pedig egy érintetlen töltény hevert, azonkívül összetört üvegdarabok és gyufafejek széthullva. A holttest körül szanaszét rózsák feküdtek, a cselédleány szerint a rózsákat azért dob'ák a földre, mert szép halottak akartak lenni. Az ágy még felbontva volt, valószínűleg csak délben kelt fel Bőgi Böske. Az egész ügy még rendkívül bonyolult és homályos, mivel a lövés pillanatában csak Bőgi Böske és Vörös Margit voltak a szobában. Bőgi Böske már nem fogja elárulni a titkot, viszont Vörös Margit egyelőre azt vallja, hogy a Bőgi lány önszántából vetett véget életének, mivel közösen határozták el magukat az öngyilkosságra. Az öngyilkosságot azonban valószínűtlenné teszi az a körülmény, hogy a holttest mellett nem találtak semmiféle búcsúlevele', pedig az öngyilkosoknak csaknem kivétel nélkül mindig van még valami mondanivalójuk a hátramaradottakhoz. Könnyen feltehető, hogy egy fiatal leánynak is, aki bizonyára szerette azéletet, lett volna valami mondanivalója valakihez, akárkihez. Másrészt azonban az öngyilkosság feltevését az is valószinültenné teszi, hogy egy fiatal tizennyolc éves leányban nem igen fogamzhatik meg közös öngyilkossági elhatározás egy másik leánnyal, aki nem is áll tulajdonképen annyira közel hozzá. De nehéz elgondolni az öngyilkosság esetét, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a másik leány miután közös elhatározással akartak állítólag elválni az élettől, nem a hasonló és biztosabb módot választotta a halálra, olyant, mint a társnője, szóval a fegyvert, hanem a gyújtó oldatot. Tehát: a vizsgálatnak kell majd megállapítania, hogy elfogsdhatók-e az öngyilkosság mellett szóló érvek, amiket Vörös Margit állít, vagy pedig fennáll a másik eset és akkor Bőgi Bözsi titokzatos halála mögött bűntény rejtőzik, amelynek indító motívuma minden bizonnyal a szerelmi féltékenység. Ebben az esetben a gyufaoldatnak is más szerepe lesz és a szétszórt rózsák talán a bűn takarására szolgáltak... Legkevésbbé hihető el az, hogy a fegyver véletlenül halálosan sült el, a gyufaoldat véletlenül került a cselédleány kezébe és a rózsák véletlenül hevertek szanaszét a földön. Trencsénteplicz csodás hatással gyógyít csúzt, köszvényt, ischiast. Legerősebb hőforrások és iszapfürdők. Pensió-lakás 40 Kő-tói. Információ: Lengyel Jenő Komárno Tolnai u 5., vagy a fürdőigazgatóság. Mg Binden jó háziasszony fehérneműjét otlthon varrja és hozzá a híres Sch olt ehifon, vász"n, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Pa, lanok. 307 Gyerekek, akiket Párizsban felejtenek. Franciaországban a talált gyerekek húsz százaléka idegen. A francia szegényügyi intézményeket egy idő óta mindjobban nyugtalanitja az elhagyott külföldi gyermekek egyre növekedő száma. Már 1926 ban is nagyon szomorú volt ez a statisztika, hiszen egyedül a Seine départementban 1953 talált gyermek közül 232 volt idegeD, tehát Í1.8 százalék. Ez az arány még rosszabb akkor, ha ideszámítjuk azokat a gyermekeket is, akiknél a nemzetiség nem volt pontosan megállapítható. Az 1927-es esztendő első három hónapjának a statisztikája még ennél is sokkal súlyosabb. Most már több, mint húsz százaléka a talált gyermekeknek idegen szülőktől származik. És ez az arány előreláthatóan a jövőben még nőni fog, mert a francia munkanélküliség, mint ismeretes elsősorban a külföldi munkásokat sújtotta. A munkanévül maradt idegen munkások egy része kénytelen volt elhagyni Franciaországot és vagy hazamentek, vagy pedig más idegen országban próbáltak elhelyezkedni. Annyi pénze rendesen nem volt a munkásoknak, hogy a családjaikat is magukkal vigyék munkakereső útjukra és igy legtöbbször a családfő egyedül ment, a jó sorsra és a barátok segítségére bízva családjaikat. Munkát a családfő rendesen külföldön se talált, vagy ha talált is, a családja kihozására sokáig nem gondolhatott. A feleség, aki a gyerekekkel egyedül maradt, nem tudott munkát találni és gyerekeinek kenyeret adni, tehát igen gyakran kényszerűségből kénytelen volt gyerekeit a francia Assistance Publique godjaira bizni. A párizsi szegényügyi intézmények egyik vezetője M Rousset erről a problémáról a kővetkezőképpen nyilatkozott: — Az elhagyott külföldi gyermekek szaporodása szorosan összefügg a franciaországi külföldi munkaerő problémájával. — A Lengyelországból, Csehszlovákiából, Magyarországból és Oroszországból ideözönlő munkások jelentékeny része magával hozta, vagy a későbbi idők folyamán kihozatta a családját is. Itt aztán gyakori dolog, hogy a család felbomlik. Rendszerint a férfi hagyja ott a nőt. Az elhagyott feleség nem tudja a gyerekeket eltartani és kénytelen elhagyni őket. így történik az esetek legnagyobb részénél. — Ha az elhagyott gyermeknél nem találunk semmiféle Írást, amelyből a szülők kilétét meg lehetne állapítani, akkor a dolog rendben van, a gyermek egész életére hozzánk tartozik és franciának neveljük fel. — Gyakran történik azonban, hogy a szülők fenntartják maguknak a jogot, hogy később, ha a dolgaik jobbra fordulnak visszakövetelhessék gyermekeiket. — Elvben az ilyen szülő köteles megtéríteni a gyermektartás költségeit !
