Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-06-02 / 66. szám

^1927. jminis'^. Komáromi Lapok 8. oldal. tatotl fel bármennyi mulatságos öt­letet a rendezőség: ezen a gyö­nyörű és előkelő mulatságon vala­mennyi pezsgőmárka J;keserü volt; valamennyi legújabb amerikai jazz­­sláger bömböléséből az ötezer „Gueule Cassée“ panasza jajongott elő! Éjfél után már csak kél részeg amerikai táncol a terem közepén. A rendezőség megállapította, hogy a Grand Gala kitünően sikerült. Százötvenezer frankot gyűjtöttek, öt­ezer „Gueule Cassée“, darabonkint harminc frank. Minden pénteken este 8 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Duna rakpart 363 Trencsénteplicz csodás hatással gyógyít csúzt, kösz vényt, ischiast. Legerősebb hőforrások és iszap­fürdők. Pensió-lakás 40 Ké-tól. Információ: Lengyel Jenő Komárno Tolnai u, 5., vagy a fürdőigaz­gatóság. ___________J88 A faiszony. Párhuzamként nem arra a rettenetes betegségre gondolunk, amelyet a chi rurgiában víziszonynak neveznek, csak nem tudunk jellegzetesebb elnevezést találni arra a székében hosszában t& pasztaiható jelenségre, hogy azok a szerencsés halandók, akiket a pozem­­kovy urad juttatott parcellázottjbirtok­­hoz vagy még inkább, akiknek atyafi­­ságos vagy politikai szereplés adott maradékbirtokot: valóságos iszonnyal irtják a fákat, kerteket, uriparkokat. Mi lehet ennek az oka? Talán nem is annyira a pszichológiai szenvedély, mint inkább zsebrák kórság. Nekiállanak a fairtásnak, mert abból pénzelnek. A gyümölcsfa vagy más fa, kert vagy út­­széle, park vagy gyepű — csak ki a fákkal, mert ami házilag nem is kell, jó pénzért eladható. Abban senkise akadályozza az ilyen faiszonyban leledző barbárokat, nincs hatóság arra, hogy a törvény szigorával lesuíytanáoak reájuk, pedig nem egy törvény és akárhány törvényes rendelkezés áll kézhez, amely tiltja az oktalan fairtást. A gyümölcs­fák általában törvényes védelem alatt állanak, nem különben az akácosok, a méhek, a szederfák pedig a selyem­­hernyók tenyésztése szempontjából ré szesülnek törvényes védelemben. Az Utak mentét, vízmosásokat, partszaka­dékokat befásitani törvény rendeli, — tehát ezeket irtani, rongálni a törvény bünteti. Miért nem látja ezt a közigaz­gatási hatóság? A tanítók is meg van­nak akadva ilyen helyeken, mert szi­gor# miniszteri rendelet (26120—1906) van arra, hogy a gyermekeknek május vagy június hó egyik napján a fák és cserjéknek nagy jelentőségét megma­gyarázzák és a vidéki viszonyokhoz képest legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével a fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá tegyék. Ma annak a szegény nagyke­­rcskényi tanítónak ugyancsak elszorul­hat a szive, amidőn széttekint a volt kastélyok kiirtott parkján és gyümöl­csös kertjein, meg a vadgesztenyés és akácos árnyas utakon; mennyi lelketlen irtás, pusztítás, — pénzszerzés miatt felelőtlenül, büntetlenül 1 Azután tanítson fákat szeretni, ápolni, ültetni, amikor ily vad faiszony szúrja a sze­met és szorítja ökölbe a kezet, mert bántó látni és tudni azt, hogy a hasz­nos és szép alkotásokat ily barbármó­don lehet elpusztitani akadálytalanul. Egy apa kérelme a közönséghez. A fiam jövőjéért nem szégyenlem, hogy koldulnom kell. — Mentsék meg a fiam karriérjét. — A nyugdíjas kálváriája. — Szomorú látogatás a szerkesztőségben. Régóta rovom már a toliammal a papíron a barázdákat. E több, évtize­des ujságiróskodásom alatt sok vig és szomorú esetről kellett Írnom. Sajnos, az utóbbi időben a vig esetek mind ritkábbak lettek, mint a fehér hollók, de annál nagyobb számmal szaporod­tak meg a szomorú, a könnyetfacsaró jelenetek. Alig múlik el nap, hogy ne volna szerkesztőségünk valamelyik tagjának egy vagy két szomorú látogatója, aki elmondja megható élete folyását, vagy életének mind rosszabbra fordulását. A világháború élő halottjai, nyomo­rultjai, a világháború okozta gazdasági romlás kétségbeesett hajótöröttjei. A sok látogató közül talán egy se hatott úgy meg, mint egy utóbbi láto­gatás, amelyre minden érző szívnek meg kell indulnia. Egyik volt komárommegyei községi jegyző, alacsony nyugdijából nehezen tengődő nyugdíjas volt a szomorú láto­gató. Elmondotta hogy nagy lelki tépe­­lődések között jött ide hozzám, de a fia jövőjéről van szó, akin ha most nem tud segíteni, pótolhatatlan mulasztást követ el ellene. A fia a budapesti egyetem orvosi karára jár. Nehezen, keservesen tanít­tatta ki, mert hisz az orvosegyetemre járók helyzete a legnehezebb, azoknak állandóan ott kell lenni az előadásokon, azok nem nézhetnek mellékkereset után, mint teszik a jogászok és a bölcsé­szek. Junius hóban fogják doktorrá avatni a fiát, de oda pénz kelL A doktorrá avatás, diploma és egyéb dolgok sok költséget felemésztenek. Nap-nap után írja a fiú a sürgető, kétségbeejtő leveleket, hogy ha ekkorra és akkorra nem tudja letenni a dijakat, akkor le­marad az avatásról, a diplomi kézhez­­kapása késik, pedig az reá nézve élet­kérdés. ; A szegény apa teljesen kifogyott a pénzforrásokból. A végső reménye ben­nünk van. Kérő szóval forduljunk a közönséghez, hogy a nemes szivek se­gítsenek egy törekvő ifjút tanulmányai befejezéséhez. Mondottam, hogy majd megírjuk név nélkül, hogy adakozzanak. — Nem az én hibámból kell ezt a keserű lépést is megtennem. Nem szé­gyellem, hogy a karriérjéért, jövőjéért koldulok. Tessék csak kitenni a neve­met az újságba, Decsy Lajos vagyok, volt keszegfalusi, majd füri jegyző. A fiam Decsy Pál, aki most áll a dók­­torráavatás előtt. Az ő érdekében kol­dulok. A gyermekeiért az apának még ettől 3 keserves lépéstől sem szabad visszariadni Hiszen csak kölcsön kérek. A fiam amint állásba jut, hálás köszö­nettel fogja az adományokat visszafi­zetni azoknak a könyörületes sziveknek, akik kétségbeejtő helyzetéből kimen tették, (me átadjuk, közvetítjük a kétségbe­esett apa kérelmét a gyermeke érde­kében, Mindössze ezer koronáról van szó. Ha 20 ember találkoznék, aki fejenkint 50 koronát adna kölcsön, összegyűlne a kívánt összeg. Amikor még Decsy Lajosnak jól ment a sora, sok sok barátot számlál­hatott össze és sokan megfordultak nála vendégszerető házánál E sok barát közül bizonyára akad 20 könyörületes szív, aki kölcsön ad fejenként 50 K-t a szép pálya, biztos megélhetés előtt álló fiúnak. Donee érés felix. Mutlos Dumerabtä! amicos stb­­rnondja egyik régi latin közmondás, amit égy magyar költő így illesztett át rimes magyar versben : Mig ragyog égi napod, Lesz, mint föveny, annyi barátod. Hogyha napodra köd ül, Hordod a bűt egyedül Ne engedjék a régi barátok, hogy ennek a szomorú közmondásnak igaza legyen. Aztán a régi barátok, ismerő­sökön kivül a többi nemes szivek is mozduljanak meg. Természetesen, a legkisebb adományt, segélyt is köszönettel vesz és hirla­­pitag nyugtáz a fenti célra szerkesztő­ségünk és juttatjuk el a szegény apá­nak, aki nyomorúságos nyugdijából nem képes a kívánt összeget előterem­teni, mert hiszen magát és családját is tartani kell. Aki megirja e kor nyomorúságát, keservét a kérő soroknál uj fejeze­téhez ér a nélkülözéseknek, amikor a szerencsétlen apa azt mondja, hogy — írják ki a nevemet. Nem szégyen­lem, hogy a szép jövő előtt álló fiam érdekében koldulok és kölcsön-segé­lyeket kérek. Könyörületes szivek mozduljatok meg. A szives adományokat a Komáromi Lapok szerkesztőségéhez kérjük, ame­lyeket nyugtázni fogunk lapunk ha­sábjain. Így fiatalít és szépít a Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: »VÖRÖS RÁK“ GYÓGYSZERTÁR Bratislava—Pozsony. Alapítva: 1812. — június 1. A pozsonyi űtlevéihamisitás, mint előre látható volt, nemcsak lokális jel­leggel birt, de nagyobb kiterjedésűnek tűnt fel már az első pillanatban. Bár a komáromi rendőrségnek aMunkásotthon­­ban tartott házkutatása eredménytelenül fejeződött be, a pozsonyi utlevélhamisi­­tás leleplezésének hullámai most Ko­máromba is átcsaptak. Amint értesülünk, a komáromi államügyészség átiratot in­tézett a pozsonyi államügyészséghez, hogy az űtlevéihamisitás ügyében itt is megkezdték a nyomozást, még pedig három útlevél tárgyában, amelyeket három itteni kommunistának adtak, névszerint Szabó Gyulának, Szabó Imrének és Beck Dezsőnek. Ezek út­leveleiket hónapokkal ezelőtt kapták meg és gyanús lett, hogy egyiküknek sincs meg már. Az egyik közülük be­ismerte, hogy a Dunába ejtette, a má­sik azt állítja, hogy a vasúton vesz­tette el, a harmadik pedig az útlevelét dühében széttépte, mert sehol sem kapott munkát. A rendőrség természe tesen nem fogadta el ezeket a meg­­okolásokat. A vizsgálat tovább folyik. fl Oárföldön négy családot lakoltattak ki ti­zennyolc gyerekkel, akik Komá­romba jöttek szállást keresni. — junius L Hétfőn este újabb emberi nyomorú­ság zökkent be Komárom város utcá­ján, hat szekér négy várföldi családot hozott a városba, akiket a biróság ki. lakoltatott zseliéríakásaikból és fedél nélkül maradtak. A bírósági végrehajtó rendelkezésére kénytelenek voltak sze­gényes bútoraikkal és más ingóságaik­kal együtt Komáromba bekocsizni, ahol egészen idegenek. Itt a holmikat egy szállító raktárba helyezték el, amelyet lezártak és a végrehajtó magával vitte a kulcsot, úgy hogy a szerencsétlen négy család élelem nélkül maradi Az esetet az is körülményesebbé tette, hogy a városi istállóba tizennyolc gyerek került, ahová őket könyörtelenül beszál lásoltáb, ezek közül az egyik pedig már a belakoltatáskor magas lázban fekvő beteg volt. Tekintettel arra, hogy a vá­rosban amúgy is sok a hajléktalan és a Várföld tulajdonképen Nyitra megyé­hez tartozik, Csizmazia városbiró úgy intézkedett, hogy a négy családot minél előbb költöztessék vissza a Várföldre. hírek.- Ünnepi zenésmise a Szint And­rás templomban. A pünkösdi ünnepek áhitaiát nagyban fogja emelni a Szent András templomban pünkösd vasárnap­ján, délelőtt 9 órakor tartandó ünnepi szentmise, amelyet Majer Imre dr. apát plébános pontifikái fényes papi segéd­lettel. A mise alatt a katolikus egyházi énekkar Molecz Tivadar karnagy veze­tése és a helybeli katonai zenekar köz­reműködése mellett Zasskovszky »Missa Pontificalis in B" cimü hatalmas mü­vét fogja előadni.- Gyászrovat. Mélyen érzett őszinte részvéttel adtunk hirt előző számunk­ban arról a lesújtó gyászról, amely Baranyay József dr -t, lapunk szerkesz­tőjét és testvéreit, felejthetetlen jó édes­anyjuk, özv, Baranyay Kálmánné szül. malomrévi Lepossa Etelka elhunytával érte. A Mindenható különös kegyelmé­ből magas kort elért tiszteletreméltó matróna kihűlt porrészeit szerdán, ju­nius 1-én, délután, a komáromi evang. temetőben helyezték nagy részvét mel­lett örök pihenőre. Temetésén a tiszte­lők, barátok és ismerősök részvéte osz­tatlan őszinteséggel nyilvánult meg, a végtisztességtevők soraiban a Komá­romi Lapok szerkesztősége és kiadó­­hivatala és a Protestáns Jótékony Nő­egylet küldöttséggel képviseltette magát. A kegyelet koszorúival és a szeretet virágaival teljesen elborított koporsónál és a simái Jánossy Lajos evang. espe­res-lelkész mondott meigragadóan mély beszédet és magasszárnyalásu imát s a hit szavainak felemelő erejével nyújtott vigaszt a gyászolóknak ... A sir, amelyben a megboldogult hamvai pi­hennek, a legnemesebb, legjobb, leg­­áldozatkészebb édesanyai szivet zárja magába, amelyből mig élt, határtalan szeretet, soha meg nem szűnő áldás áradt szét szeretteire, akiknek hosszú özvegysége alatt egyetlen segítő táma­szuk és őriző angyaluk volt. És aki úgy szerette övéit, aki annyi Önfelál­dozással csüngött gyermekein, annak drága emlékét a síron túl is hálás ke­gyelet és áldás őrzi meg örökké sze­retteinek szivében I — A halálesetről a következő gyászjelentést vettük: Megtört sziwel, lesújtott lélekkel de a mindenható Isten akaratában meg­nyugodva tudatjuk, hogy a legigazabb, a legáldottabb szivü anya, testvér, nagy­anya és dédanya, anyós és rokon özv. Baranyay Kálmánné született maloméri Lepossa Etelka életének 83 dik évében 1927. május hó 30-án, hétfőn este 7 órakor keresztényi türelemmel viselt sok testi és lelki szenvedés után áldott jó szive utolsót dobbant és nemes lel­két visszaadta az Egek Urának. Drága, f eleji heteden halottunkat f. é. junius hó 1-én szerdán d. u. 4 órakor a komá­romi ág. ev. temető halottas házából helyezzük örök nyugalomra. Komárom, 1927. május 30 Pihenj csendesen! Soha el nem múló szeretetünk virasz­­szon drága poraid feletti Baranyay Kálmán, Baranyay Etelka férj özv. Apró Györgyné, Baranyay József dr. gyerme­kei. Lepossa Dániel testvére, uöhlert Béla, Apró Margit unokái. Göhlert La­­joska dédunokája. Világossy Rózsi, Vojtás Erzsébet menyei- A jublílö Református Ifjúsági Egyet ület. A Komáromi Református Ifjúsági Egyesület junius 12 én, vasár­nap fogja ünnepelni fennállásának há­rom évtizedes évfordulóját. A jubiláló egyesület nagyszabású ünnepélye dél­előtt a rét templomban fog kezdődni ünnepélyes istentisztelettel, amelyet Ga­lambos Zoltán ref. lelkész, tart. Délelőtt 11 órakor a Kollégium nagytermében díszközgyűlés lesz, amelyen az ünnepi Magyar gyermek magyar iskolába való t Hálom gyanm itlevül után nyomoz a MOli 1ÍÉ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom