Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-31 / 65. szám
2. oldal. Komáromi Lap ok 1927. májas M:. ismeretes, nem szavaztak Masaryk elnökre, illetve a szavazásnál üres lapot adtak be. Emiatt a párt ellentétek keletkeztek, amelyek abban nyilvánulnak, hogy a pártban több tekintélyes vezető tagja bejelentette a pártból való kilépését. A zavarok legélesebben Pardubitzban és Briinnben mutatkoznak, ahol a párt elnökei és vezető tagjai közül sokan kiléptek a pártból. A kilépések száma előreláthatóan szaporodni fog. A magyarság élni akarásának impozáns meg nyilvánnlása volt a dunaszerdahelyi pártgyűlés. A két magyar pártnak együttesen és jó viszonyban kell küzdeni a magyarság érdekeiért. — A magyar nemzeti párt törvényhozóinak hatalmas beszédei a dnnaszerdahelyi pártgyűlésen. — Mintegy ember áll a párt Szent-Ivány mögött! — Táviratilag üdvözölték a távollevő pártvezért! — Koczor Gyula nagy beszéde a földreformról. Dunaszerdahely. — május 29’ A magyar nemzeti párt vasárnap, május 29-én hatalmas monstre-gyülést tartott a Csallóközben Dunaszerdahelyen, mely minden tekintetben fényes bizonyítéka volt a szlovenszkói magyarság törhetetlen élniakarásának és elpusztíthatatlan életerejének és lelket örvendeztető, impozáns tanuságtéteilel dokumentálta a nagy magyar tömegek tántoríthatatlan ragaszkodását a magyar nemzeti párt politikájához és Szent- Ivány József pártvezérhez. A minden tekintetben nagy jelentőségű gyűlés lefolyásáról az alábbi tudósításban számolunk be: Á fogadtatás. Vasárnap délelőtt fél 11 órára volt hirdetve a nagygyűlés a gabonapiactérre. A napok óta tartó esőzés miatt azonban a gyűlést a Kázmér-féle vendéglő nagytermében tartották meg. A kedvezőtlen időjárás ellenére is hatalmas tömegekben vonult föl Dunaszerdahely közönsége és Csallóköz gazdatársadalma, valamint nagyszámú iparos és munkás ember. A Csánki-párt emberei éjszaka nemzeti párt ellenes plakátokkal ragasztották tele a falakat, azonban a gazdák csak mosolyogtak az ügyetlen hazugságokon. A gyűlésre egybegyüit tömegben a dunaszerdahelyi közönségen kivül nagy lelkesedéssel vonult fel a Csallóközből Sikabony, Nemesabony, Nemeshodos, Patonyszél, Gelleszél, Somorja, Baka, Bős, Alistál, Felistái, Tönye, Mad, Patas, Albár, Hegybeneéte, Balázsfa, Lidértejed, Pódafa, Csenkeszfa, Nagy- és Kisudvarnok, Tőkés, P.-eperjes, Vásárut, Cs.-kürt, Alsónyárasd, Cs.-nádasd, Karcsaszél és több más falu magyarsága. Csikós ruhába öltözött lovas magyar falusi legények csapata fogadta a két autón érkező törvényhozókat. Megjelent dr. Törköly József szenátor országos elnök vezetésével a párt egész törvényhozói kara. Richter János szenátor, Nitsch Andor, dr. Holota János, ifj. Koczor Gyula és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviseld, akiket a gyűlés lelkes éljenzéssel és hosszas tapssal fogadott. Az érkező törvényhozóknak a dunaszerdahelyi járás és Dunaszerdahely községnek magyar ifjúsága nevében a négy bájos leányka, Csiba Esztike, Bognár Erzsiké, Sándor Juliska és Drancsik Juliska gyönyörű virágcsokrokat nyújtott át rövid üdvözlő beszéd kíséretében. Holota János dr. képviselő meghatott szavakban köszönte meg a szeretetnek ezt a szivből fakadt megnyilatkozását. I^A törvényhozók az emelvényen elkészített szónoki asztal körül foglaltak helyet. A törvényhozók között nem láttuk ott a párt vezért Szent-Ivány Józsefet, akit betegsége akadályozott meg abban, hogy a gyűlésen megjelenjen és aki emiatt nem vehetett részt már a pénteki elnökválasztáson sem. Az emelvényen ott láttuk Bartal Iván körzeti elnököt, Lukovits Ferenc t. b. országos igazgatói, Rázgha Károly somorjai osztályelnököt és több falusi helyi szervezet elnökéi A szónoki asztal mellett Kása Ferenc amadékarcsai kisgazda tartotta a helyi szervezet gyönyörű nehéz selyemből készült zászlóját melyen ez a fölirás ékeskedett: .Istennek nevében Megértés, Szeretet“ A gyűlés lefolyásq. Bartal Iván osztály körzeti elnök pontban fél 11 órakor nyitja meg a monstre gyűlési a zsúfolásig megtöltött nagy terem élőit. Ember-ember hátán azorong a teremben, a több mint félezer tömeg egy része már be sem fért a terembe és a nyitott ajtók előtt a folyosókon és az udvaron szorongva éljenzi meg a megnyitó szavakat. Bartal Iván meleg szavakkal üdvözli a megjelenteket és felhívja a hallgatóság figyelmét a gyűlés nagy jelentőségére. Lukovics Ferenc t. b. orsz. igazgató nagyhatású beszéd keretében foglalkozik a magyar kisgazda és kisiparos társadalom és a magyar munkásság helyzetével, rámutatva azokra a sérelmekre, amelyek nap nap után érik a magyarságot. A nagy tapssal fogadott beszéd után Bartal iván felkérte a törvényhozókat, hogy tartsák meg beszámolóikat : Törköly József dr. orsz. elnök nagy beszéde a magyarság egységéről. A jelenlevők szűnni nem akaró lelkes éljenzése között emelkedett szólásra a magyar nemzeti párt országos elnöke, a köztiszteletben álló Törköly József dr. szenátor, aki állandó helyeslés és „úgy van“ kiáltások közben mondotta el gyönyörűen felépített, úgy formájában, mint belső tartalmában monumentálisán szép beszédét. Beszédjének bevezetőjében bejelentette, hogy Szent-Ivány József pártvezért betegsége akadályozta a megjelenésben, de őáltala küldi meleg üdvözletét és szeretetét Dunaszerdahely és a Csallóköz magyarságának. Ezen bejelentés után a gyűlés percekig tartó tapsviharral fejezte ki szeretető! és ragaszkodását a pártvezér iránt. Törköly József dr. szenátor beszéde után Nitsch Andor, Richter János szenátor, Holota János dr., ifj. Koczor Gyula és Füssy Kálmán mondták el beszédjüket az aktuális politikai kérdésekről, Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő beszéde, Általános érdeklődés és tetszés közben mondotta el ifj. Koczor Gyuia a következő beszédét, melyet gyakran szakított meg a közönség lelkes tetszésnyilvánítása. Magyar Testvéreim! Eljöttünk a kalászt ringató róna szivébe, melynek minden röge magyar múltról és magyar jövőről beszél, hol az első pillantásra mindent feltár a végtelen róna, mely olyan, mint a magyar természet, hogy magyaros őszinteséggel beszéljünk népünk előtt. A magyarság helyzete. Nemzetünk történetében az elmúlt néhány év a kálváriajárás végtelen sorozata. Letiportattunk s minden bűn, mely a nagy világégés felidézéséért valakit is terhei, a mi rovásunkra íratott. Történelmi okmányok alapján már bebizonyosodott, hogy mi ártatlanak voltunk, hogy nem akartuk, sőt akaratunk ellenére történt a nagy háború, de már késő volt, az Ítélet akkor már meghozatott, — s a perújítás mindig nehéz lábon jár. Elitéltettünk s mint a kipusztitásra Ítélt duvad, mindenkinek szabad prédája lettünk. A csehszlovák köztársasághoz csatolt magyarság is ennek az Ítéletnek átka alatt görnyed. A magyar veszedelem ellen mindent szabad, mindent lehet, volt a jelszó, igyekeztek tehát minden magyar értéket, lett légyen az nemzeti, gazdasági, vagy kulturális megsemmisíteni, hogy az itt élő magyarság is megsemmisíthető legyen. Ennek a szándéknak többen is kifejezést adtak, amikor azt mondották, hogy a köztársaságban egypár év múlva nem lesz snaalanti cikkekben Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19. 1*0' ««Ti« >o Férfi fehérnemű. Női seines nadrágkombiné; Női- és férfi harisnya, Uosé selyem harisnya, Női selyem alsónadrág, Vulkán és bOraofferek;. Divatos bőr retikölök, Kötött pull-over ás mellény, Férfi Pyjamas, Nyakkendő újdonságok, Mosó játszó ruha, TETRA babakelengye, Féiharisnya és matrózing, Vászon zsebkendő; Divatemyők ég bambuskotok. Crépe de chine sálok, Sport gyermekkocsi 93 >Kc, ezenkívül különlegességek saekréayalaku éa -siijjrugós koraikban. rxTM«J«-» gyár kérdés, ami csak finomabb formában való kifejezése annak, hogy mi el fogunk tűnni, meg fogmik semmisittetni. Utah keresései Természetes, hogy ezzel a megsemmisítésünkre törő szándékkal keményen szembehelyeztük élni és lenni akarásunk sok véres évszázadban kipróbált szívós erejét s mindem nehézség, balsors ellenére is kiirthatatlanul él bennünk a jobb magyar jövő hite. A legodaadóbb küzdelem ellenére sem csökkent azonban a reánk nehezedő nyomás.- A, szélső csehszlovák nacionalisták csak a mi megsemmisítésünkben iátták a köztársaság üdvét, a külföldön pedig süket fü* lekre találtak panaszaink. Eközben a megállapítások közben talált bennünket az a körülmény, hogy a csehszlovák belpolitika szélső szocialista irányából folyó anyagi túlterhelés következtében a csehszlovák lakosság is elviselhetetlennek találta a helyzetet s legalább is más gazdaság — politikai irányt követelt. így született meg a német pártok nagyobb részének bevonásával az u. n. polgári többség, melynek hí var tása a lakosság mindea rétegét egyenlően szcigáló gazdasági politika és a nemzetek egyenjogúságának és megértésénak megvalósitá&a volrja. A német gazdapárttal és a német iparos párttal szövetségben lévén,, mi; is felhívást kaptunk e többség támogatására. Vábszképen kidolgoztuk a magyarság követeléseit és azok teljesítése esetén kilátásba helyeztük a többség táriogatását, majd megindultak az erre vonatkozó tárgyalások. Tagadhatatlan, hogy a hivatalos körökben bizonyos megértés és jóakarat mutatkozik, viszont az is tény, hogy még mindig nagyon erősen ülnek nyeregben a túlzó nacionalisták, akik az egyik napon elértet a másik napra sokszor lerombolják. Felelőségünk tudatában ezt a lépést kötelességünknek tartottuk, mert meggyőződésünk szerint minden módot meg kell próbálnunk, ami népürak helyzetének javulásához vezethet, hisz a reánk nehezedő nyomás enyhítésével, helyzetünk javulásával és ebből folyóíag gazdasági megerősödésünkkel, csak céljainkat mozdítanánk elő és a magyarság érdekében folytatott küzdelemnek csak ujjabb erőforrásokat nyitnánk meg. Soha sem hagytunk azonban senkit kétségben afelől, hogy a többséget csak abban az esetben vagyunk hajlandók támogatni, ha követeléseinket teljesítik, vissza kell tehát utasítanunk a keresztényszocíalisia párt részétől az. utóbbi időben támasztott azon vádat,, hogy a kormánykoalíciónak tagjai volnánk, mert ha a mezőgazdaság védelméről és a kongruáról szóló törvények megszavazása, — melyeket elfogadandónak tartottunk — már kormánypártiság, úgy a keresztényszocialista párt is kormánypárti, mert szintén megszavazta a a kongrua törvényt. A keresztényszocialista párttal való viszony. Magyar Testvéreim! Pártunk szenátoraitól, képviselőitől vagy bármely funkcionáriusától soha sem hallották és nem fogják hallani a keresztényszociálista párt lekicsinylését, amikor tehát e keresztényszociálista párttal foglalkozom ezt nem azzal a szándékkal teszem, mert minden lépést^ minden szót, mely magyar és magyar között ellentéteket támaszt, bűnnek tartok, d* teszem azért, mert annak vezető férfiai az utóbbi időben többször foglalkoztak velünk és teszem azért, mert azt remélem, hogy ez is közelebb hozza az itt élő magyarság megértését és egységét. Tagadhatatlan, hogy köztünk és a keresztényszociálista párt között ellentétek vannak. Ezek a politikai irány külömböző eltérő felfogásából erednek. A polgári többség megalakulásakor nekünk az volt az álláspontunk, hogy alkotó munkára való hajlandóságunkat be kell bizonyítani, a kormánnyal tárgyalnunk kell, és ha a magyar kívánságokat legalább elfogadható mértékbe magokévá teszik, úgy levegyük népünkről, ha csak részben is a reája nehezedő nyomást és megkönnyítsük nemzeti, gazdasági és kulturális erőinek kifejtését, vagy pedig, ha a jogos magyar kívánságok visszautasításra találnak, bizonyságát szolgáltassuk annak, hogy a kormányzat a magyarság megsemmisítését célzó politikával nem akar felhagyni, nekünk tehát nemzetünk érdekében csak egy kötelességünk lehet: a minden eszközzel folytatandó önvédelmi tharc. Ezzel a felfogással szemben a keresztényszociálista párt azt a felfogást vallotta, hogy minden tárgyalás fölösleges és célra nem vezető, mi pedig előbb elmondott indokaink alapján azt az álláspontot képviseltük, Siogy ha nem is vezetnének eredményre tárgyalásaink. mégis kötelességünk azokat tgfolytatni. Nemzeti kisebbségi, vagy nemzeti gazdasági és kultúrpolitika. Bizonyos el lentét származott közöttünk politikának főbb irányvonalainak felfogásából is, amit Szüllő Gésa képviselőtársam, a keresztényszociálista párt általam igen tisztelt elnöke rimaszombati beszédében nagyon határozottan kifejezésre is juttat, amikOF azt mondja: nekünk itt nemzeti kisebbségi politikát keli folytatnunk s nem gazdasági politikát. Nem vonjuk kétségbe a nemzeti kisebbségi politika fontosságát s ennek szükségtelenségéi soha nem is állítottuk, de semmi sem tud attól a meggyőződésünktől eltántorítani, hogy kizárólag nemzeti kisebbségü politika folytatása hiba lenne, s egy hajszálnyival sem szabad kisebb súlyt helyeznünk a gazdasági és kulturális politikára, mint amarra és ezeknek karöltve kell haladni. A mai rohamosan fejlődő korban gazdasági megerősödésünk és haladásunk tálán egyúttal létünk feltétele, s félő, hogy elmaradásunk, melyet többé nem lehetne behozni, végzetes lehet. A történelem azt tanítja, hogy a gazdaságilag és a kultúrában előrehaladott népek jobban ellent tudnak áilani a megsemmisítési kísérletnek. Ez természetes is, mert a gazdasági és kulturális erő önbizalmat, kitartást ad és rendelkezésre álló anyagi eszközei folytán, mely nélkül harc nem folytatható, lehetővé teszi a küzdelmet. Ha a múltban igy volt ez, úgy fokozott mértékben áll ez ma, mikor az a veszély fenyeget, hogy a gazdaságilag nem erősödő, sőt leromló magyarság tömegei az internacionáiis szocialista, bolse-
