Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-28 / 64. szám

^egyvennyolcadik évfolyam. 64. szám. Szombat, 1937. májas 28. F0UT1KÄI LAP. B15fúeté»i ár csriuxlovik értékben: Üsiyben é, ridékre poitai *i6tküldé«sel: Stjécs érre 80 K, fétérrs 40 K, Hegyedéire 20 £. — Külföldön 150 Ef. ■vyss* szám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Sserkeiztöség ét kiadóhivatal: Nádor-u. i$„ Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. tankol újra igválisztották köztársasági 434 szavazatból 274 esett Masarykra és így már az első menetben elérte a háromötöd többséget. 104 törvényhozó üres lappal szavazott, 54 szavazat pe­dig a kommunista Sturzra esett. A kommunisták tüntetése az elnökválasztó nemzetgyűlésen. A két magyar párt törvényhozói üres lappal szavaztak. Prága, május 27 én. (Saját távirati tudósításunk.) A mai elnökválasztáson megjelent a nemzetgyűlésen összesen 43é sze­nátor és képviselő. Ezek közül Masarykra leadta szavazatát 27-t. Üres szavazó­lapot adott le 101 törvényhozó. A kommunisták jelöltje, Sturz ől szavazatot kapott. A választás eredménye szerint Masaryk elnök tehát már az első menet­ben megkapta az alkotmányos háromötöd szavazattöbbséget. Masaryk, az újonnan megválasztott köztársasági elnök Malypetr kép­viselőházi elnök kezébe azonnal letette az esküt a csehszlovák alkotmányra. tamil 0. fiás Komárom, — május 27. Harmadszor választotta meg Csehszlovákia a köztársaság elnö­kének Masaryk G. Tamást, har­madszor ruházta az ő köztisztelet­ben álló személyére a legfelsőbb jogokat, amelyeknek gyakorlásához nagy lelki emelkedettséggel páro­sult nemes pártatlanság és tapasz­talatokban gazdag államférfim böl­csesség szükségeltetik. A bizalom, amely a pártok többsége részéről ezúttal is feléje irányult, oly férfiúval szemben nyilatkozott meg, aki népe függet­lenségének megszerzésében és a csehszlovák állam megalapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Nemzetségének határtalan szere­­tete oly fölemelő módon nyilvánult meg ismét iránta, hogy az élte alkonyán levő agg államfő valóban a legboldogabb öntudattal tekint­het vissza arra az eseményekben gazdag, magasan Ívelő életpályára, amelynek eredményét nemzetének elismerése im újra megkoronázta. Az elnökjelölés körül keletkezett heves izgalmak hullámveréseitől kisért választással elcsendesült minden hang, amely ellenezte a régi elnök újra megválasztását és egy pillanatra a belpolitika zavaros vizeire is tisztitó hatást gyakorol az a tény, hogy a köztársaság elnö­kének jogai a régi kipróbált kezek­ben maradnak. Igaz, hogy ez csak a cseh nacionalizmus szempont­jából van igy, mert fájdalom, az eddigi irányzat az elnökválasztással ismételten megerősödött és akkor, amidőn a régi elnök megválasz­tása a republika nemzeti kisebb­ségeire végzetes kormányzati poli­tikának folytatását eredményezi, nem lehet csodálni, ha az öröm szivárványos hangulatába sötét ár­nyak vegyülnek és a lelkekben élő keserű érzések nem simulnak el. Igaz, hogy Masaryk elnök meg­választása az itt élő németek egy részének szavazatával történt, igaz, hogy az elnök nyilatkozataiban a nemzeti kisebbségek iránti meg­értést többször hangoztatta, azon­ban a tények nem fedték az elnök gondolkozását. A mindenkori kormá­nyok, amelyeket kinevezett, a legna­gyobb türelmetlenséget tanúsították a kisebbségekkel szemben és úgy­szólván teljesen figyelmen kívül hagyták az államfő intencióit. A kormányzati rendszer, dacára a megnyilatkozásoknak és az ígére­teknek, kilenc éven keresztül egy és ugyanaz maradt és nincs re mény arra, hogy az alkotmány­törvény igazi szellemében meg­változzék. Amíg az államban a polgárokat nemzetiségek szerint osztályozzák, amig a kisebbségek A mai elnökválasztás már hetek óta a csehszlovák politika érdeklődésének középpontjában állott. A kormánypártok közön az elnökválasztás kérdése újra erős ellentétekre adott alkalmat és az ügyes Svthlának nem kis mértékben kellett taktikáznia, hogy biziositsa az elnökválasztás zavartalan lefolyását. Leg­nagyobb gondját mindenesetre a nem­zeti demokratáknak és a szlovák nép­pártnak az álláspontja okozta s való­színű, hogy az elnökválasztás után a kormánytöbbségben ezt a két pártot más két párt fogja felváltani. Mivel a cseh és német katolikus pártok nem követték Hlinka példáját, előrelátható volt, hogy Masaryk már az első válasz­tással megkapja a szükséges három­ötöd többséget. A cseh néppárt már csak azért is leadta szavazatait Masa­rykra, mert szerintük az állam jó hír­nevének ártott volna az a körülmény, ha Masaryk a kommunisták segítségé­vel nyerte volna el az elnöki széket. A cseh néppártnak ez az aggodalma utóbb feleslegessé vált, mert a kommu­nisták abban állapodtak meg, hogy külön elnökjelöltet állítanak fel Sturz szenátor személyében, Az elnökválasztás előtti napon a német nemzeti párt elnöksége és a képviselők s szenátorok klubja Masaryk elnök újra való megvá­lasztása ellen foglalt állást. A klubgyülésen sajnálattal állapították meg, hogy a német parlamenti pártok­nak a csehszlovák állampolitikához való kötöttségük következtében olyan férfira kell adniok szavazataikat, aki nem csak a külföldön folyialott munkájával műkö­dött közre abban, hogy 3*5 millió né metet megfosszon az önrendelkezési jogtól, hanem arra is el van határozva, hogy ezt a jövőben is megtagadja tő­lük, hogy a németekkel éreztesse, hogy csak másodrangu állampolgárok és aki a szudéta németek jogfosztására min­jogai csak papiroson vannak meg, amig nem a teljes megértés fogja irányítani a kormányt rendelkezé­seiben, addig a nemzeti kisebbsé­gektől senki sem várhatja, hogy őszinte szívvel vegyen részt a vá­lasztás örömeiben. Minden tiszteletünk és elisme­résünk dacára is, amellyel minden­kor adózunk a tudós Masaryk G. Tamás személyisége iránt, mi most den törvényt jóváhagyott. A cseh nemzeti demokrata párt képviselőinek és szenátorainak klubja ugyancsak a választás előtti napon határozottan állást foglalt, hogy Masarykot nem támogatja szavazataival, mert a klub igyekezete, hogy a cseh­szlovák többségi pártok közös jelöltet állítsanak fel, nem vezetett célra. Csütörtökön délután a Bund der Landwirte és a kiub­­hoz tartozó német párt is teljes ülést tartott és elhatározták, hogy szavazataikat Masaryk elnökre ad ják le. A német szociáldemokrata munkáspárt elhatározta, hogy Masarykra szavaz, a némeí-cseh polgári kormány nacionalista, fa­­si8ta és klerikális elemeinek üzelmeire való tekintettel. Az országos keresztényszocialista pírt, mint vezérei kijelentették, nem szavaz Masarykra és ha nincs megfelelelő ellen­­jelölt nincs, úgy üres szavazólapot ad nak be. Az utolsó órákban. Az elnökválasztás előtti utolsó érák­ban izgalmas képet nyújtotta parlament, ahová reggel 9 tői kezdve jöttek a tör- E vényhozók újságírók és a közönség. A l magyar nemzed párt klubja délelőtt 9 i órakor Törköly József dr. országos p irt- j elnök elnöklete alatt elhatározta, hogy I a magyar nemzeti párt törvényhozói | nem szavaznak Masarykra, hanem üres | szavazó lapokat adnak le. A szlovák nép párt törvényhozói utolsó percig is ki­tartottak Masaryk ellenes állásfoglalásuk mellett. A törvényhozók sorában ott volt a magyarság két pártjának csaknem v<ila mennyi törvényhozója Törköly József szenátor és Szüllő Géza dr. képviselő országos elnökök vezetésével Szent !v ny is csak szorongó szívvel gondol­hatunk arra, hogy a csehszlovák köztársaságban harmadrendű po - gárok vagyunk, akiknek sorsa an­nál súlyosabb, mert semmi remény sem mutatkozik, hogy alárendelt­ségünkből végre kiemeltessünk s egyenlő kötelezettségeink mellet» egyenlő jogokban és egyenlő elbá­násban részesülhessünk. József a magyar nemzeti párt vezére nem jelenhetett meg, mert értesülésünk sze­rint bajai otthonában magas lázzal fekszik. | Tizenegy órakor Svehla miniszter- 1 elnök kivételével bevonultak a kormány | tagjai. A kormány után a két törvény­­; hozó testület aleinökei foglalták el he* « lyeikef. Az elnökválasztó ülés. A nemzetgyűlés elnökválasztó ülését Malypetr, a képvíselőbáz elnöke nyitotta meg és vezette. Az ülés 11 óra 15 perc­kor kezdődött. A kommunisták körében mindjárt nagy zaj és nyugtalanság keletkezik. Padjaik­ról következő kiáltások hallatszanak: — Szedorják képviselő börtönben ül. A zaj lecsillapodása után az elnök felolvassa azoknak a képviselőknek és szenátoroknak a neveit, akik kimen­tették magukat az ülésről. Szavait azon­­j ban túlnyomórészt elnyomja a kom­­\ munisták lármája. Ezután megállapítja, hogy a képviselőház 299 tagja közül 273,150 szenátusi tag közül 138 vannak jelen. A szavazás 11 óra 22 perckor kez­dődik. 12 óra 11 perckor az elnök már közölte a szavazás eredményét, amely a következő: A nemzetgyűlés jelenlévő 434 tagja összesen 432 érvényes szavazói? pót adott le. A megkövetelt % többség tehát 261-et tett ki. Masaryk Tamás­ra 274, Sturc Vencel szenátorra 54 szavazat esett, 104 szavazólap pe­dig üres volt. Az ellenzék elhagyja az üléstermet. “A választás eredményének kihirdeté­sét nagy tetszéssel fogadták Masaryk hívei, míg a kommunista, német nem­zeti párti és német nemzeti szocialista képviselők és szenátorok elhagyták az üléstermet. Malypetr elnök ezután felkérte a kormányelnököt, hogy a választás ered­ményét közölje a köztársasági elnökkel, ezután felfüggesztette az ülést. Abban a pillanatban, amikor a nem­zetgyűlés elnöke kihirdette az ülésen Masaryk Tamás dr. nak a köztársaság elnökévé való megválasztását, a parla­ment épületére kitűzték a hatalmas ál­lami lobogót. A diszszázad parancsnoka tisztelgést vezényelt s a katonai zenekar a két állami himnust játszotta. A tüzér­ség Petrinből 21 üdvlövést adott le. Az első lövés után a kbely i repülőtéren- i5 repülőgépből álló raj szállott a le­- vegőbe és Prága felett cirkált. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom