Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-26 / 63. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1987. május 26. Dérer Iván újabb kirohanása a magyarok ellen. Amióta a köztársaságot a kettős monarchia példátlan feldarabolásával életre hivták, a politikai élet egyes szerepvivő szlovák vezérei egyetlen egy alkalmat sem szalasztanak el, hogy amikor csak lehetséges, ne ócsárolják a legdurvábban Magyarországot és vele természetesen a magyarokat. Erén a téren legtöbbször enged szabad utat gyűlöletének Dérer Iván dr., a volt unifikációs miniszter, aki a csehszlovák szociáldemokrata pártnak elnöke Szlovenszkón s aki a köztársaság megteremtéséért annak idején a jól ismert recipe szerint a külföldön mindent megtett. Most az elnökválasztást használja föl arra, hogy tajtékozó dühvei rontson neki a régi Magyarországnak és újra elzengedezze megkopott nótáját a „magyar járomiról és a „szörnyűséges magyar uralomról“, amely alól Masaryk szabadította föl a szlovákokat, A szlovák néppártot buzdítja most a demagógia szólamaival arra, hogy Masaryk mellé álljanak és szavazataikat adják a katolikus egyház elveivel homlokegyenest ellenkező világnézetű elnökre. Érveit a régi lomtárból veszi, nyilván arra gondolva, hogy soha sem szabad elfelejteni a szlovákoknak azokat az izgató meséket, amelyekkel oly nagy előszeretettel akarják megindokolni a szlovákok „felszabadítását“, — a szlovákokét, akik keserű csalódással gondolnak a történelem ama idejére, amely őket cseh testvéreikkel egyesítette s amely szinte napirendszerüen adja már a szlovákság ajkára a sóhajt, hogy jobb volt Magyarországon I... Benes kiadja emlékiratait. Benes külügyminiszter emlékiratai már az ősz elején fognak megjelenni. A memoárok tartalmazni fogják mindazokat az okmányokat, melyek a csehszlovák állam megteremtésével kapcsolatos úgynevezett külföldi forradalomra vonatkoznak és ennek a forradalomnak vezérei és az ántánt államfárfiai között fennállott vonatkozásokra világítanak rá. Benes memoárjai a cseh nyelven kívül több világnyelven is megjelenik majd. HMnka fellépését Masaryk ellen a Vatikán hivatalosan is méltányolja. A miniszterelnökhöz közelálló Bohémia szerint Svehta miniszterelnök nyílt kihívásnak tekinti Kramar eljárását, aki ellenzi Masaryk elnök jelöltségét és ebből a helyzetből az elnökválasztás után haladéktalanul le fogja vonni a konzekvenciát. A nemzeti demokraták és a Hlinka pártiak kicserélését most már rendkivül időszerűvé tette az a magatartás, amelyet ezek a pártok az elnökválasztás körül tanúsítanak. Természetesen az ilyen kicseréléseknek nehézségei is vannak, elsősorban azért, mert a szenátus nem tárgyalta még le az adóreformot. Bizonyos, hogy a koalíció lappangó válságával számolni kell, amelynek nyilt kitörése legrövidebb időn belül, az elnökválasztás után várható. Sokat beszélnek arról is, hogy Hlinka fellépését Masaryk ellen a Vatikán hivatalosan is méltányolja. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat London után Csehszlovákia lett a moszkvai szovjetkormány utlevéliigyeinek központja. Pozsonyban nagy politikai bűnügyet lepleztek ie, amelynek szálai Prágáig, Ruszinszkóig, sőt a messze külföldig is elnyúlnak. — Letartóztattak egy háromtagú társaságot, amely Moszkva futárjait hamis csehszlovák útlevelekkel látta el. — május 25. ban végzett revízió hozta napvilágra* ekkor ugyanis Moszkva újabb aknamunkájáról tett bizonyságot az a leleplezés, amelyet a pozsonyi rendőrségnek sikerült most kiderítenie. Pozsonyban, három hétig tartó titkos nyomozás után, kedden letartóztatták Singer Jenő városi tanácsost, Gutmann Miksát, a kommunista ifjúmunkások volt vezetőjét és Musil Ágostont, a pozsonyi rendőrigazgatóság egyik hivatalnokát, a rendőrség utlevélosztályának főnökét. Singer Jenő, aki a párt legaktívabb tagjai közé tartozott és másik két társa ellen az az alapos gyanú merült fel, hogy hamis útleveleket állítottak ki. Valószínű, hogy nagy politikai bűnügyről van szó, amelynek szálai az egész országra kiterjednek, sőt a messze külföldig is elnyúlnak. A moszkvai kormány propaganda osztálya azt az utasítást adra a csehszlovák kommunista párt prágai központjának, hogy a szovjet agitátorai részére igyekezzenek csehszlovákiai passzusokat szerezni, akiket Franciaországba, Olaszországba és a többi államba szándékoztak küldeni. A prágai kommunista párt az utasítás értelmében érintkezésbe lépett a pozsonyi és ruszinszkói pártok bizalmi embereivel, akik már tavaly ősz óta készítették elő a talajt, hogy a kommunista agitáció nemzetközi működésére útleveleket szerezzenek. Singer és Guttmann azóta keresték állandóan Musillal a barátkozást, aki a hamis útlevelek kiállítása folytán hónapok óta valósággal a kommunista pártból élt, élelmiszereket, ruhákat, ruhaszöveteket és likőröket kapott. A pozsonyi rendőrség távirati utón érintkezésbe lépett különböző, franciaországi, németországi és hollandiai rendőrségekkel, hogy a kommunista futároknak megakadályozzák utazgatásait. Musilt már márciusban helyezték el az útlevélosztály éléről, mert a rendőrség már akkor kezdett gyanút fogni üzelmelre, néhány héttel ezelőtt pedig az útlevélosztály két hivatalnokát is másutt osztották be. Az ügyeket az utlevélosztálykiderült, hogy több kiadott útlevélen más fénykép volt, mint a mellékelt okmányok tulajdonosainak fényképe. A nyomozás eddigi szálai Prágába, Munkácsra, Ungvárra, Becsbe és más helyekre is vezetnek és a közeljövőben a letartóztatások egész sora várható, miután a rendőrségnek máris olyan további adatok vannak a kezében, amelyeket a nyomozás érdekében még el kell titkolnia. A pozsonyi botrány tehát jóval kiemelkedik pozsonyi lokális érdekeltségéből, sőt az országos jelentőségen túl esetleg világszenzációvá fog dagadni, mert a több ezer kilométeres távolság ellenére is a pozsonyi események mögött a londoni rendőrség keze keresendő, amely az Arcosban történt házkutatás után még éberebben teljesíti szolgálatát. Moszkva nemzetközi futárjait nem íudia kellő útlevelekkel felszerelni otthon, ezért a moszkvai propaganda központ utasította a londoni pártszervezetet, hogy befolyásos embereik révén mindazoknak, akik Moszkva megbízásából kérik, szerezzenek útlevelet a londoni utlevélosztályon. De még az Arcosban történt házkutatás előtt a londoni rendőrség ébersége lehetetlenné tette a szovjetnek a további utlevélszolgálatot és akkor Moszkva utasítására Csehszlovákiába helyezték át a futárszolgálat utlevélügyének központját és az akció kereteibe bevonták a pozsonyi központot is, amelyen most újra nyakát törte a kommunisták eljárása. Minden pénteken este 8 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Dunarakparf 363 Anglia megszakítja Szovjetoroszországgal a diplomáciai és kereskedelmi viszonyt. Baldwin bejelentett«, hogy az Arcosban talált iratok szerint beigazolódott a szoyjetlormány bolseviki munkája Aagliában. — május 25. Az angol kormány, ha a kamara csütörtöki ülése hozzájárul, elhatározta, hogy felbontja Oroszországgal a kereskedelmi szerződést és az orosz kereskedelmi delegációt és a szovjet missziót felszólítja London elhagyására, egyidejűén Moszkvából is viszahivják az angol missziót. Az angol alsóház keddi ülésén, amely elé feszült érdeklődéssel nézett az ang'ol közvélemény, Baldwin miniszterelnök bejelentette ezt a szándékát, amelyet az Arcos épületben talált iratokkal indokolt meg, mert beigazolódott az, hogy a szovjetdelegácíó Angliában kommunista propagandát folytat és kommunista elemekkel akarja megmérgezni az angol kereskedelmi flotta szellemét. Bebizonyitottnak találta a miniszterelnök, hogy Oroszország Kínában angolellenes propagandát fejtett ki. A londoni szovjetépületből nemcsak katonai kémkedést, de forradalmi propagandát is folytattak. A Times bejelenti, hogy Anglia megszakítja Szovjetoroszországgal a diplomáciai és kereskedelmi viszonyt. Az angol kormány ezt a lépését fehér könyv kiadásával fogja megindokolni, amelyben közzé teszi az orosz propagandára vonatkozó adatokat. Záróra-rend. Komárom város közgyűlése még 1923- ban sáróra szabályrendeletet fogadott el, melyei a Kereskedők Testületé megfelebbezett. E kérdés azóta napirenden van s nem tudott nyujvó pontra jutni. Most a törvényhozás előkészítő bizottságai foglalkoznak ezen az egész ország kereskedelmét érintő fontos kérdéssel. A javaslat tervezete az egyes rendőr- és iparhatóságai eié kerültek véleményezés céljából. Az a vélemény kezd kialakulni, hogy olt ahol a megalkotandó törvény már megteremtelstt és jól bevált rendet talál, azt hagyja meg; ahol azonban az üzleti órák nincsenek szabályozva, ott a tervezet nagyon megközelíti a munkások és alkalmazottak részére megállapított 8 órai munka, illetőleg üzleti időt: 8—12 és 2-6 volna az üzlet nyitvatnrthatási ideje. E kérdést még az is aktuálissá tette, hogy az alkalmazottakkal dolgozó üzletek hátrányba kerültek a segédek nélkül dolgozó kisebb üzletekkel szemben. Ez indította a komáromi kereskedők testületé, hogy a hatóságok véleményét, tanácsát megértse, önmaga, saját elhatározásából állapitassa meg az itteni kereskedőkkel, hogy miként Kívánják a záróra rendet megteremteni. Ca 8 nap óta esténként folynak a tárgyalások, amelyre szzkmánként hivettak meg a kereskedők. Dicséretére a komáromi kereskedők igen nagy többségének, e tárgyalások ha hosszas viták és érvelések mellett, de végeredményben egységes rendet hoztak létre. Néhány kicsinyes, kapzsi kereskedő meghívás dacára távol tartotta magát e gyűlésektől, azt gondolván, ha ő nincs jelen és nem írja alá a megállapodásokat, úgy őrá nézve ez nem lesz kötelező. Az ilyen alacsony gondolkozásu és versenytársai józan gondolkodását ezek kárára és saját előnyére a helyzetet kihasználni akaró kereskedőt a hatóság igen gyorsan ki fogja ábrándítani hiú reményeiből. A vásárló közönséget már ezúton is kérjük, forduljon el az ilyen telhetetlen kereskedőtől és csak azokat támogassa, akik az egységes rendet létrehozták és fenntartják, A megállapodás f. é. Junius l-én szerdán lép életbe és 1927 szeptember 30-ig van fixirozva, és pedig a következőképen: I. Élelmiszerkereskedők, fűszeresek, vegyeskereskedők, cukorka-, ruhakereskedők, cipőüzletek: reggel 630 órától — déli 1230 óráig, délután 1 '30 „ —este 7 30 „ tarthatók nyitva. Kivételek: a bodegák, hentesek, akik ugyanezen renddel, de este 8 óráig tarthatnak nyitva. II. Norinbergi-, szövet-, díszműáru-, ékszerüzlet, vaskereskedők, könyv-, papír-, üveg-, porcellánkereskedők, drogériák : reggel 7-30 órától — déli 12'30 óráig délután 1*30 „ — este 7*— óráig Hetivásáros napokon: hétfőn és csütörtökön a déli záróra senkire sem kötelező. A vasárnapi zárórát a törvény szabályozza. A vasárnapi nyitási idő azonos a hétköznapi nyitási idővel. A megállapodás az alkalmazottak jogviszonyát nem érinti. A kereskedőket rendkivül súlyos büntetés éii, ha be nem tartják a nyitási és zárási időrendet. Megintés, majd 50, harmadizben 100 Ke pénzbüntetés és negyedízben a társak és közönség bojkottja. A vásárló közönség legyen tehát belátó és alkalmazkodó. Mindenki idejében szerezze be szükségletét és ne a záróra utolsó percei előtt. Ha valami i^en kell, vegyük meg idejében; ha lekéstünk a záróra rend miatt, másnap megvásárolhatjuk rendes, szokott kereskedőnknél. A hatóságok igen szigorúak lesznek s ha lenne rendbontó kereskedő, ennek elveszik a kedvét. A közönség szükséglete és annak jó elláíhatása volt a legfőbb vezérelve a kereskedőknek s csak másodsorban a kereskedőnek pihenésre szükséges idő beállítása; s igy első sorban a közönség támogassa a rendet s ne adjon alkalmat hatósági beavatkozásra a kereskedő. Mindig friss prágai sonka, |J füstölt áru, konzervek, szardíniák, sajtok, borok és likőrök P legolcsóbb beszerzési forrása: liiittiii Komárom, Klapka-tér, 14 Ilii a magjai n biz elölt. A magyar képviselőház keddi ülésén Kéthly Anna felszólalásában kérte az elnököt, hogy a magyar törvényhozás is keressen alkalmat Lindbergh sikere feletti örömének kifejezésére. Kéthly felszólalása után Hermann Miksa kereskedelmi miniszter állott fel szólásra és ezeket mondotta: — A magyar törvényhozás meghajtja az elismerés zászlaját Lindberg előtt. A tudás, az akarat és a nemzeiszereiet a legnagyobb tényekre is képesít. Mi, visszatartva a fejlődésben, csak szerény tagjai vagyunk az aviatikának, de csodálattal nézzük a fejlődés ekkora lehetőségét és csak annyit kívánunk, hogy nékünk is megadassanak a lehetőségek követni a többi nemzeteket a levegő meghódításának utján. Ezután Huszár Károly elnök mondotta a következőket. — A törvényhozás elismerését fejezi ki Lindberghnek, megemlékezve egyúttal azokról az úttörőkről is, akik ugyanerre a feladatra vállalkoztak, de célt nem értek. Üdvözli az amerikai törvényhozást, mim a faji öntudat és nemzeti becsvágy gyönyörű példáját és annak a kívánságának ád kifejezést, hogy ez a nagy teljesítmény minden idők békéjének teljesítménye legyen. Az elnök szavait az egész ház felállva, tapssal fogadta.
