Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)

1927-05-24 / 62. szám

1927. máj IM 84. Komáromi Lapok 3. oldal. Csütörtökön d. u. 5 órai kezdettel közkívánatra megismételjük a 9 vidám diák délutánt lg olcsó helyárakkal. Helyárak: 1. hely 0, II. hely 4, állóhely 3 korona. Jegyek a Spitzer-féle könyvesboltban kaphatók. Fokozottabb súlyt fogoak helyezni a nemet nyelv tanítására. A középiskolák módosított tanrendje a köztársaságban. — május 23. Az iskolaügyi minisztérium a napok­ban küldte szét az országos iskolata­nácsoknak a középiskola tanrendjének módosítására vonatkozó javaslatát, ame lyet már a jövő tanévben fog rendele­tileg érvényre juttatni A módosítás célja a tanórák leszállítása. A német nyelv tanóráinak számát az alsóosztá­lyokban heti négy órával növelik majd míg a földrajz tanórák számát a felsőbb osztályokba egy órával leszállítják, va­lamint a nyolcadik osztályba a mate­matikát is. A reálgimnáziumokban az alsóbb osztályokban a német nyelv óraszámát négy órával növelik, a francia nyelv óráját pedig öt órával csökkentik, a földrajzot három órával, a vegytant, fi­zikát és a cseh, illetve szlovák nyelv­tant egy-egy órával, viszont a matema tika, geometria és természetrajz óra­számát egy-egy órával növelik. A leg nagyobb módosításokat a reform reál gimnáziumban fogják végrehajtani, a latinórák számát 12-vel, a franciáét 2 órával szállítják le az ábrázoló geomet ria óráit az 5 ik és 6 ik osztályban 1 órával, viszont a geometria óraszámát a 7-ik és 8-ik osztályban egy órával növelik. A rajztanitást a felsőbb osz­tályokban teljesen törlik, az alsóbb osztályokban pedig a rajzórák számát csökkentik. A földrajzórák számát az 5-ik és 6 ik osztályban egy órával csökkentik, viszont a 6-ik és 7-ik ősz tályban a német nyelv tanításának szá­mát eggyel növelik, A javaslat szerint a gimnázium heti óráinak számát 251- ről 244-re szállítják le, a reálgimná­ziumnál ugyancsak ennyire, a reálisko­láknál pedig 226 óráról 218 órára fog csökkenni a heti órák száma. Anglia tikit a szovjettel. Az angol ós francia kormány közös erővel hadat ü<en a moszkvai pro­pagandának. —március 23. Az angol politikai körökben érdek­lődéssel és feszültséggel tekintenek az angol alsóház keddi vitája elé, amely nek keretében a kormány nyilatkozni fog az Arcos-házban lefolytatott vizs­gálat eredményéről. Illetékes körökben meg vannak győződve arról, hogy az alsóház nagy többsége legalább a leg­fontosabb kompromittáló iratok közzé­tétele, a gazdasági viszonynak meg­szakítása és a meglévő kereskedelmi szerződés felbontása mellett fog állást foglalni. Hire jár annak is, hogy a kor­mány kebelében a túlnyomó többség nemcsak kereskedelempolitikai, hanem a diplomáciai viszonyt is meg akarja szakítani Oroszországgal, bár az angol alsó ház iak azok a független lagjti, akik állandóan az orosz kereskedelmi kapcsolat szükségességét hangoztatják, su yos gazdasági következményeket jó sóinak az orosz-angol diplomáciai vi­szony megszakítása esetére. Chamber­lain elientállása megtört és Doumergue francia köztársasági elnök londoni láto­gatása alatt az orosz kérdésben teljes megegyezést kötött Franciaországgal, aminek hamarosan érezhetők lesznek hatásai. Ha Franciaország oroszellenes akciója kellőképen elő lesz készítve, akkor a két hatalom közős erővel végte Moszkva ellen fordulhat. A nyugati hatalmak egyre nagyobb aggodalommal látják, milyen nagy aknamunkát végez Moszkva Londonban és Parisban. Ezzel a veszedelemmel szemben az angol és francia kormány sem tehet mást, mint hogy közös erővel hadat üzennek a moszkvai propagandának. Minden pénteken este 8 órakor Horváth- Étteremben Dunarakparf 863 Jön az utolsó fagyos szent. A levegő erősen lehűlt. — Az éjszakák hűvösek. — Fagytól lehet tartani — Védekezés a fagykár ellen a szőlőkben. Régi újságírói babona. — Talán segít rajtunk. Az utolsó fagyos szent, Orbán napja, szerdán május 25-én köszönt ránk és már sajnos ez is kezdi előre vetni a hideg­séget. Az előző fagyosszentek: Pongrátz, Szervác, Bonifác ugyancsak rosszul vi­selkedtek és nagyon félő, hogy a he­­rosztráteszi hírnévben az utolsó fagyos szent, Orbán se akar az elődeinél hátrább maradni. Az egész világ aggódva néz Orbán napja közeledte felé, mert hiszen egy késői fagy nemcsak a gazdákra lehet végzetes, hanem azt az egész világ megérezheti és pedig nagyon ke­servesen. Az előző fagyos szentek igen sok kárt tettek a szőlőkben Különösen nagy a kár a monostori szőlőkben Az almási és neszmélyi szőlőkben ellenben alig mutatkozik kár. Talán laikusak vagyunk ebben a dologban, de azért megírjuk, hogy a monostori szőlősgazdák mért nem védekeznek a fagyok ellen, amikor a késői fagyok terminusa már előre tudható, hiszen a fagyveszedelemtől fa­gyos szentek napján kell tartani, szóval mindössze pár napig kellene védekezni. Akinek kevesebb szőlőtőkéje van, az lassankint beszerezhet magának minden tőkéje számára egy egy papir-takarót, amellyel a fagyos szi ntek napjára leta­kargatná a szőlőtőkéket. Ez a védeke­zés nem utópia, mert ismerünk monos­tori szőlősgazdát, akinek igenis van több ezer ilyen takarója és minden szőlőtőkéjére jut belőle. Nagyobb szőlő­területeknél talán ez a letakarási mód kivihetetlen, de akkor tessék a fagyos szentek éjszakáin vizenyős szalmával, kóróval stb-vel lüzeltetni, szóval olyan tüzelőanyaggal, amely nagy füstöt ger­jeszt. A monostori szőlőkben mindig lengedez annyi szél, hogy az egész szőlőföldet füstköpenybe lehetne takarni Az elégetett szalma, kóró, giz gaz ára messze mögötte marad a megmentett szőlőtől várhdó termés jövedelmétől Ha minden szőlősgazda szőlőjében több helyen is tüzelt volna, meglehetett volna menteni a monostori szőlőt is az elfa­gyástól. A szőlő elfagyása sokkal nagyobb csapás a tulajdonosra nézve, mintha valakinek a gyümölcsfája, vagy a rozs­vetése elfagy, mert a gyümölcsfa az elfagyás után nem kiván sok gondozást, az eifagyott rozsvetést pedig lekaszál­ják, lesz belőle takarmány és a földet felszántják, még lehet bele v?tni mást, ami a veszteséget pótolja, vagy csök­kenti, de az elfagyott szőlőt ép úgy kell munkálni egész éven át, mintha legdusabb termést remélnénektőie.Eppen azért érthetetlen, hogy a sző ősgazdák nem védekeznek a fagy ellen Ha egész éven át összegyűjtenek a szőlő gyom­­lálása, kapálása közben előkerülő giz gazt, krumpliszárat, az árokban, a mes­­gyén talál fiató gyomot és ahhoz még . egy kis szalmát is tennének, ez mind } elég volna arra, hogy pár éjszakán át lehetne vele tüzelni. Kevés anyag keli hozzá, hiszen nem is a tűz a fontos, hanem a nagy füst, ami szárított trá­gyával, tőzeggel még jobban fokozható. Bizonyára a fejlett chémiai tudomány lúd felmutatni olyan olcsó anyagot, amely meggyujtva hatalmas füstöt ger­jeszt. Mért nem érdeklődnek a szőlős­gazdák ez irányban is. Még ha a pár éjszakai tüzelés költ­sége fel is emésztené a várható és megmentett termés értékét, még akkor is végre kellene hajtani ezt a védeke­­kezési eljárást, mert az elfagyott szőlőt is kell egész éven át munkáltatni a termés legcsekélyebb reménye nélkül. Az ezzel járó költségek valósággal a sárbadobottak és olyan érzést keltenek, mint amikor holt ember szájába öntik a drága orvosságot. Csak lélekemelőbb és kedé’ythozó eljárás egy olyan szőlőre költeni a? időt, munkát és pénzt, amelyről tudjuk, hogy termést ígér, amelynek fejlődésé­ben, növekedésében, gyarapodásában naponta gyönyörködhetünk. A szőlészet tudománya a sok perme­tező szer mellett keressen módot arra, hogy a fagyás ellen is lehessen véde­kezni. Ha ez irányban indu na meg a tudományos kutatás, lehetetlen, hogy már ne találtak volna fel valami olcsó és praktikus eljárást a fagyás ellen a fentebb említett éjszakai tüzelésen kívül, amely tüzelési védekezést nagyon sok gyümölcsösben, szőlőben bevezették már. A tüzveszedeiem elhárítására állan­dóan készenlétben kell lennünk, mett hiszen a tűz minden pillanatban tá madhat, tehát ellene való igazi véde­kezés már állandó készenlétet kiván. A fagykárok elleni védekezés ideje el­lenben napokra, esetleg egy hétre szo­rítkozik és az se szükséges minden évben. Csak készenlétben kell lenni a szél irányához mérten elhelyezett vizes szalma, kóró, giz gaz kupacokkal, ame­lyeket a szélirányvállozás szerint lehet ide oda nyalábolni. Ha a hőmérő le­száll, meg kell gyújtani a kupacokat és elhárítottuk a veszedelmet. Szerdán ránk köszönt az utolsó fa­­gyosszent és aggódva gondolunk az érhető veszedelemre. Régi újságírói babona, hogy mire a lap megjelenik, akkorra éppen ellenke­zőjére válik az időjárás. Ha az újság­író melegről panaszkodik, akkor bizto­san erősen lehűl a levegő; ha azl Írja, hogy hűvös idő van, akkor erősen fel­­melegszik az idő. Szeretnők hinni, hogy ez az újság­írói babona ezúttal is beválnék és mi­vel hideg időről írunk, az utolsó fagyos szent meleg időt hozna. Az időjárás és újságíró ugyanis régi halálos ellenségek. Az újságíró már évszázadok óta annyiszor kiszerkesz­tette az időjárást, hogy érthető köztük az elhidegülés. így aztán jogos, hogy a sok kiszerkesztésért az időjárás nem egyszer igyekszik megcáfolni az újság­írót. Az ifjúság ünnepe. Komárom, május 23. Kedves és megható ünnep folyt le vasárnap délután a kultúrpalotában: és igazi májusi hangulat áradt szét a azoknak lelkében akik ott voltak a zsúfolásig megtelt teremben. Mámoros lett a levegő, a kacagó, gondtalan gyermekektől, a kipirult arcú fiúktól, a világosruhás lányoktól, mert találkoz­tunk velük, az élet legszebb igézeté­vel, az ifjúsággal. Az if|úság maga a legtisztább mámor, állapítja meg vala­hol az örök ifjú Goethe, aki reszketős kezekkel irta meg hires elégiáját és megőszült fejjel életének határán úgy szenvedett, akár az első szerelmében csalódott kisfiú, amikor el kellett válnia a gyermek Levetzon Ulrikától. Mert weimari öreg urnák akkor ez a gyer­mek jelentette az ifjúságot és érezte, hogy az ifjúságtól válik el, mikor Le­vetzon Uirikátói kellett elválnia. Innen a közönség májusi hangulattá is : a nagyobbrészt szülők, tanárok, az ifjú­ság barátai a múltba visszaringató ér­zéssel csodálták az ifjúság szereplését, a kis gyermekek naiv hancúrozásait, az ifjak reményes jókedvét és a csuda ruganyos, gyönnyörüséggel, vágyakkal áldott állomhercegnőket. Az ifjúság a legtisztább, mámor és ez a mámor áradt szét a közönség körében vasárnap délután a vidám diákdélutánon is. A diákdélután referádájábán elsőként kell megemliteui Borka Géza dr. tanárt, akinek az ifjúságot szerető meleg szivéből fakadt az eszme, a délután megvalósítására és aki ötlettel, fáradt­sággal, ügyszeretettel, lelkesddéssel valósította meg ezt a nemes tervét. A derűs és szép órákért tehát a nép­szerű Borka tanárt illeti meg légió­ként a köszönet és elismerés. A délutánt Nagy Jenő fg. III. oszt, ta­nuló kedves prológus szavalata nyitotta meg, amelyet Borka dr. tanár irt erre az alkatomra. Utána a főgimnáziumi zene­kar nyitánya következett, amelyet Sebő Andor dirigált. Stern Livia bájosan és közvetlenül szavalt el két Farkas Imre verset: a Protekció és a Régiségek cimü verseket, melyekkel kiváltotta a közönség osztatlan tetszé­sét. Karinthy Frigyes „Megmagyarázom a bizonyítványom“ cimü vidám jelene­tében Katona Pál volt kifogástalanul diákosan jó szereplő, éppúgy a tehet­séges Haasz Endre is a papa szere­pében. Ezután „Marci meg a latin" cimü igen helyes vidám jelenet következett, amelyet Radványi Kálmán novellája után Borka Géza dr. irt át sikerültén. A jelenetben különösen kedves volt Bardócz Lacika Marcija, aki meglepően ügyesen, intelligensen és színészi tehet­séget mutatva mozgott a színpadon, de jól játszott a másik két szereplő, C éher József és Pfeifer László is. Nagyon bájos száma volt a műsornak a „Tün­dérek ébredése“ cimü pantomium, ame­lyet Gergely Alice tanárnő vezetésével táncoltak a leánynövendékek. Gergely Alice becsületes és valóban értékes női munkát végzett akkor, mikor nagy fáradt­sággal és szeretetével megrendezte Grieg muzsikájára, ezt a roppantul kedves, és a fiatalság apoteozisát hirdető panto­­mimt, A táncban az ifjúság varázslatos mozdulataival lejtették ritmusosan a leányok, Gergely Icu, aki a tánc előtt a prológus szavakat is mondotta Scheiner Baba, Sedivy Etel, Grünfeld Zsike, Filip Matyi, Mihola Li i, Fürst Györgyike és a hat kis manó. A válto­zatos és eleven műsorba hatásosan illeszkedett be Mikszáth Kálmán Hevessi által dramatizált „Tavaszi rügyek“ cimü egyfelvonásosa, amely az első szerelem selyemszálaiba bógozattan mutatta be a diákélet romantikáját. Az ügyesen, precízen előadott egyfelvonásban főként Haasz Endre játs'ott megint nagyon tehetségesen és Brauner Sárika alakí­tásában is sok szín ragyogott. De ha­misítatlan alakítást mutatott Sedivy László a szerelmes diák szer pében és közvetlen volt Politzer Baba is. Kitűnő figura volt a pedellus alakítása. A darab többi szereplői: Basilides István, Domonkos Kálmán, Katona Pál, Maurer Imre, Sümeg Miklós, Fekete Imre. Kalicza Géza, Doma Ervin és Riszdorfer Laci valamennyien harmo­nikusan illettek bele az együttes játékba. A szünet után következett volna Holczer István rajzai után készült vetí­tett képek, a diákéletből merített kari­katúrák bemutatása, aminek azonban a közönség nagy sajnálatára el kellett ma­radnia, mivel az előadás előtt eltört az egyetlen reflektoros lámpa. A gazdag műsor utolsó száma volt talán a műsor legtemperamentumosabb száma, Petőfi gyönyörű románcát, a Falu végén kurta kocsma című költeményét illuszt­rálták a színpadon igen hangulatosan és hiven. A színpadon valóságos viga­­dozás és sosem halunk, meg jókedv uralkodott, a pódium majdnem meg­szakadt a tüzes csárdásoktól. Brauner Sári és Basilidesz István táncjelenete fre­netikus ha'ást váltott ki, éppúgy mint Brauaer Sári és Sedivy László nótázá­­sai, melyeket a hátérben mulatozók kara kisért. A kocsmai jelenetben az említetteken kívül Katona Pál, Szabó Mihály, Goldring Bála, Juhász Béla, Varga Sándor, Sóos jenő.Nagy Árpád és Németh Jóska mulatoztak ügyesen. Ebben a jelenetben kiváltkép a VII. osztály tanulói tettek ki magukért. A műsor egyes számai a között a főgim­názium zenekara hangversenyzett, amely modern táncdallamokat adott elő. A közönség a szereplők mindegyikét kitüntető tapssal honorálta és minden­képen elmondható: kedves diákjaink a közkedvelt Borka tanár vezetésével megmutatták, meunyi cselekvési képes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom