Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-14 / 58. szám
1927 május 14. Komáromi Lapok 3. oldal. Állandó raktár [„-1 II' fakereskadó és Komarom es kör fllljjf lyillf építési vállal, nyéké részére 1 Mill ITJUf kozó cégnél, Komárom, Rákóczy-utca 40. Telefon szám 51. Állandó raktár Nagymegyer és vidéke részére Nagymegyer. fakereskedő cégnél Állandó raktár Kiirt és környéke részére Kürt. fakereskedő cégnél vies erélyes külpolitikájának lesz az állomása, Jugoszláv külpolitikai akciója lesz ez a ma raegnyiit konferencia s nem az „egymásra utalt utódállamok közös érdekeinek megvitatása*. Marinkovics az ulóbbi időben többször nyilatkozott cseh lapokban a kisantant konferenciájáról és ezek a nyilatkozatok főképen Olaszország címére szóltak. Marinkovics a diktátor határozottságával indította meg Jugoszlávia uj külpolitikai orientációját, amelynek demonstrativ állomása akar lenni a joachimsthaü konferencia. Marinkovics be akarja bizonyítani, hogy Jugoszláviának is erélyes szövetségesei vannak és hogy még Románia is, melyet barátság köt Olaszországhoz, hű tagja ennek a szövetségnek, Másrészt Marinkovics dokumentálni akarja a jugoszláv külpolitika cselekvőképességéi. A joachimsthaü konferenciának tehát egyetlen aktiv szereplője Jugoszlávia lesz, Románia és Csehszlovákia pedig inkább csak statisztálni fognak. A kisantant államai valószínűleg szabad kezet adnak majd egymásnak ebben a kérdésben és akkor Jugoszlávia és Csehszlovákia a két szláv állam feltétlenül elismeri Oroszországot. A kisantant ekkor arra a kettős szövetségre fog redukálódni, amelyből kiindult eredetileg: csehszlovák- jugoszláv szövetségre. Bizonyos, hogy a joachimsthaü konferencián a magyar kérdés is hosszas megvitatás alá kerül és a kisantant nem fogja elmulasztani az alkalmat, hogy ünnepélyesen ne deklarálja a középeurópai helyzet érintetlenségét. Szó lesz a magyar katonai ellenőrzés megszüntetéséről is, amelynek során a kisántánt képviselői hangsúlyozni fogják, hogy az ellenőrzés megszüntetése az ő beleegyezésükkel történt. A joachimsthali konferencia egy Önmagái túl élt fiktiv szövetség tüntetése, ameiy nem tudja elfelejteni, azt a manifesztálódó tényt, hogy a szövetség tagjai régen eltávolodjak már egymástól és mindegyik saját utján jár. A joachimsthaü konferencia meglepetése kétségtelenül Szovjetoroszország de jure elismerése lesz, amit Csehszlovákia gazdasági okokból nem késleltethet tovább, mig Jugoszlávia éppen az olasz kontroverzio miatt fog Oroszországban támaszt keresni. Csehszlovákiának e hónap végén lejár az a három hónapi határidő, amelyet Oroszország adott Csehszlovákiának az elismerésre s ha Csehszlovákia elmulasztja a terminust, Moszkva megszakítja a gazdasági összekötieiést Prágával. A francia újságok nagy érdeklődéssel tekintenek a konferencia elé és úgy fogják fel a helyzetet, hogy a kisantant fölrobbantására szánt kísérleteknek nem Budapest, hanem Róma a központja és éppen Mussolini az, aki nagy öszszeköttetései folytán a kisantant diszkreditálásán dolgozik. Mig a kisántánt államai állandóan azt hangsúlyozzák, hogy Benes szövetsége ellen csak Bethlen dől gozik, Párisban nagyon jól tudják, hogy a kisantant ellenes irányzat mélyebb és erősebb gyökerekben rejlik. A francia állásfoglalás nem rövidlátó és Párisba tudják, hogy Mussolini tö rekvései előidézhetik a kisántánt teljes felbomlását. Az angolok és amerikaiak szkeptikusan tekintenek az eredmények elé, a németek pedig máris elintézettnek tekintik a kisantantot. Péntek délután 3 órakor megkezdték a konferenciát. — május 14 A konferencia tegnap, pénteken délután 3 órakor kezdődött meg. Jól informált körök értesülése szerint a kon ferenda Magyarország irányában a leg barátságosabb hangot fogja megütni és azt is kifejezésre fogj 3 juttatni, hogy Magyarországgal a legjobb barátságban és gazdasági kooperációban akar élni. A három külügyminiszter délután háromnegyed 8 óráig tanácskozott, a miniszterek külpolitikai expozét mond tak, amit vita követett. A tanácskozásokról a lapoknak hivatalos kommünikét adnak ki, más feiviiágositássa! nem szolgáltak az uj Ságoknak. A miniszterek tanácskozásával egyidőben a kisantant sajtója is ülésezett, az egyes államok sajtóképvíselöi jelentést tettek a kisantant működéséről. Politikai körökben arról beszélnek, hogy a kommunisták vasárnap délelőttre népgy ülést hívtak össze Joachimsthalba, amelyen tüntetni fognak a kisantant ellen. A népgyűlés megtartását a politikai hatóságok a felettes hatóságoktól tették függővé. A legközelebbi gyűlést ma délelőtt tartják, melyen a külügyminiszterek folytatják a vitát az általános helyzetről. Minden jó háziasszony fehérneműjét ottthon varrja és hozzá a hires Schroll ehifon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács István, Rimaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat. Szőnyegek. Paplanok. 307 Minden pénteken este 8 órakor HALÁSZLÉ Horváth- Étteremben Duna rakpart. 363 Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Az Erzsébetsziget sorsa. — Komáromot meg akarják fosztani egyetlen és utolsó sétaterétől. — Komárom, május 13. A sors könyvében úgy volt megirva, hogy Komárom legnagyobb szerencsétlensége a Duna. Valamikor azt gondoltuk, hogy a Duna az, ami összekapcsol bennünket a jobbparttal, a világforgalommal és ott építjük ki Komárom gyárvárosát. Jött Trianon és elvette a Dunát tőlünk. Országhatárt csinált a Duna kellős közepén és elszakított bennünket életerünktől, a jobbparttól. Még alig ocsúdtunk fel ebből a szörnyű meglepetésből, máris másik meglepetést. hozott a Duna a városra Elajándékozta, mert háromnapos terminust kapott rá és kijátszották vele szemben a munkanélküli tömegeket, egész Kisdunáját * medrestül, rakpartját kockakövestül és ! védfalostul együtt potom pénzen az i állami kikötő céljaira. Nem ismerjük \ azokat a korszakalkotó előnyöket, amelyek ebből a városra zúdultak és I sehol sem találjuk az Eldorádót, amit j akkor Ígértek. Ellenben azt látjuk, hogy a város sétatere eltűnt, és annak egyharmadrésze maradt neg. Hogy meddig, azt nem tudjuk. De az a materialista élelmesség, amely ráfeküdt erre a városra, még ebből is fog egész biztosan valami hasznot facsarni, talán bérházakat j épit raji a, vagy ebből is kikötőt csinál. Dunarakpartunk, amely a város kereskedelmi életének gócpontja volt, most teherpályaudvar lett, ahol szenet rakodnak vasúti kocsikból az uszályokba. Azonban ez még mind kevés. Most az a riasztó hir járja be a várost és ejti újabb aggodalomba, hogy a kikötő kicsiny és a kielégíthetetlen étvágynak az Erzsébetsziget lesz a legújabb falatja. Egy részét már megveiték annak idején az állam részére, mely olcsón kial- , kudta és közvetítette a Skoda cég részére, most a felső, a nagyobb részére ! kerül a sor. A város könnyen megpuhult, mert állandó pénzzavarban van az állam- j fordulat óta és ha pénzt Ígértek neki, akkor hamar megjuhászodott. De az Erzsébetsziget felsőrésze hála Istennek nem a városé, vannak ott egyes por cellái, amelyeket bizonyára egy-két üveggyöngyért hajlandó lesz becserélni, de a szigeti kertek magántulajdonban vannak és azoknak a birtokáról azok tulajdonosainak többsége aligha lesz hajlandó lemondani. Arról vau ugyanis szó, hogy az Er zsébetszigeten dokkokat csinálnak és csatorna épül a mai főút helyén, a két oldalán pedig rakodóterületek lesznek, a mai kertek helyén. Az egész Dunapart tehát nem elég, sem a Vágduna mindkét partja, pont az Erzsébetszigetre van szüksége az államnak, hogy azt is elvegye a komáromi polgároktól Természetes, méltányos áron, szólnak a szirénhangok Megköszönjük alásan ezt a méltányosságot, de igazán nem kérünk belőle. Mert az Erzsébetszigettel el fog tűnni Komárom egyetlen sétatere. Még az egyetlen lehetőség, hogy a komáromi polgár valahol sétálhat, ez az Erzsébet sziget, amelynek főutja és két oldalán töltései a legjobb sétaút gyanánt kínálkoznak. Az úgynevezett Angliában nem lehet sétálni a gyermekkocsiktól és a dadáktól, aztán ezt a területet katonaság tartja megszállva, mely itt tölti szabad idejét. A komáromi polgárnak, — amióta elvették hatalmas sétahelyét, a Dunapartot, — csak az Erzsébetsziget maradt. Most erre kerül a sor. Ebből is kikötő lesz. Dehát kikötő épül a Benőben is, a Vág partjain és ha kikötő épül mindenütt, akkor Komárom lakosai be lesznek zárva egy kökalitkába, mely tele lesz porral és szénfüsttel. Ezt a szerencsétlenséget is a Duna hozza Komáromra. Ámde, ha sziget kell a kikötő céljaira ott a városnak másik szigete, az Apáli szige’, mely sokkal közelebb esik a a vasúti állomáshoz, mint az Erzsébetsziget és mindössze annyiba kerülne, hogy az állam a medrét a torkolattól az Apáli szigetig szabályozná a Vágdunának, hogy azon teherhajók is közlekedhessenek, az Apáli eladása nem izgatja a közvéleményt, mert ott csak széna termett, ha el nem vitte a viz és fűzfák ékeskedtek, amit hivatalosan kineveztek Komárom erdejének. Ezt az erdőt ám adja el a város és tapassza be vételárából adósságai folytonosságának egy kis hiányát, de az Erzsébetszigetre nézve ne álljon alkuba. Az Erzsébetsziget nemcsak legszebb sétahelye Komáromnak, hanem egyúttal egyetlen gyümölcstermőhelye és zöldséges kertje is a városnak. Mikor a Vágón túl eladó volt a várföldi birtok, akkor a várost is megkínálták vele, de Komáromnak akkor idegen polgármestere volt, aki nem értette meg, hogy Komárom városnak valahol terjeszkedni kell Ekkor ez a terület potom pénzen magántulajdonba került. Hol terjeszkedjék tehát a város? A Bene rendező pályaudvar lesz, azon túl a községi legelő terül el és a községnek liliputi határa, amely ötször egymásmelleit belefér például Guta község határába, A mai kis sétatér kincstári tulajdon, tehát nem eladó, a Nádorvonal szintén nebáncsvirág, mert a kincstár itt csak vesz telkeket és kisajátít, de el nem ad. Az Erzsébetsziget Komárom éléskamrája, piacának ellátója -zöldség és gyümölcs lélekkel. Tehát Komáromnak gazdasági és közélelmezési érdekei is a mellett szólnak, hogy ez az éléskamra megmaradjon. De Komárom közegészségügyének is elengedhetetlen szüksége van az Erzsébetszigetre, mint sétahelyre. M. lesz a sok tüdővészes emberrel, ha nem szívhat egy kis jó levegőt, az i g >sz városban! Hanem persze ezzel nem tö ődnek, ahol csak az üzleti szempontok uralkodnak. Nekünk elegendő ez a kikö ő, melytől lassanként nem tudunk mozogni, piacot tartani és közlekedésünknek hova tovább nagy akadálya lesz. Pozor na vlakl — kiabál ránk a meg nem értés sovinizmusa Pozor I Vigyázz az utamból — riad rá a polgárokr* ez a rideg akarat, mely vásárt csao legféltettebb tulajdonaink felett. Félre az útból, ez az értelme ennek a mohó terjeszkedésnek, mely megfoszt bennünket Dunánktól, annak partjaitól és gyöngyétől, az Erzsébet szigettől. r.-Rift'S árrwits?
