Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-12 / 57. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1927. májas 12. kiadását tervezi, amelyben részletesen fel akarja sorolni azokat az okokat, hogy miért szavaznak Masaryk ellen. Állitólag a manifesztummal kapcsolatban meginogna a szlovák miniszterek helyzete. Lesz maga juszt is az enyém. Szeret e még ? Tangó újdonságok kottái. Kaphatók lapunk kiadóhivatalában. Bethlen István Ausztria és Magyarország viszonyáról, a csatlakozási mozgalomról, a királykérdósról a kisantantról, és a varsói utazás hiréról — május 11. | Gróf Bethlen István miniszterelnök interjút adott a Neuss Wiener Journal egyik munkatársának és nyilatkozott a magyar királykérdésrö! Ausztriával kapcsolatosan s általában az aktuális problémákról, amelyekkel jelenleg a magyar politika vezetője szemközt ál*. Ausztria és Magyarország jó viszonya. — A háború után, különösen az összeomlásra következő első években, köztudomás szerint bizonyos félreértések voltak Ausztria és Magyarország között — mondotta gróf Bethlen István — de mindezeket a félreértéseket sikerült megegyezés u’ján kiküszöbölnünk. Azóta Magyarországon a legnagyobb rokonszenvvel kisé.ik Ausztria fejlődését és bizton remélem, hogy Ausztriában mi is hasonló szimpátiával találkozunk. — Nálunk senkinek sincs semmi oka arra, hogy bármilyen érzéseket sértsünk, amelyek egy barátságos nemzetre nézve szentes. Ha az olasz-magyar barátsági szerződésről mondott beszédem által mégis ilyen érzelmeket láttak megsértve, az csak téves értelmezésből keletkezhetett, mert Magyaiország és Ausztria közölt nincsenek vitás kérdések . és a jö vőben sem akarunk ilyeneket. Gazdasági viszonyunkat kereskedelmi szerződéssel szabályoztuk, amely mindkét szerződő fél érdekeit általában kielégíti és ha mind a két államban bizonyos ellenzéke akadt a szerződésnek, az csupán azt bizonyítja, hogy egyik fél sem károsította meg a másikat. Csatlakozási mozgalom. 7 — Nagy érdeklődéssel kisérem az ausztriai csatlakozási mozgalmat — folytatta a magyar miniszterelnök. — Mi a német birodalom és Ausztria egyesülésének kérdését olyan problémának tekintjük, amc y csak erre a két áliamra tartozik, ennek következtében Magyarország nem látja a saját érdekeinek veszedelmét a csatlakozásban. E— Elvégre a Népszövetség alkotmánya is elismeri Ausztria önrendelkezési jogát. Az a kikötés, hogy a Népszövetségnek beleszólási joga van, véleményem szerint nem jelenti a csatlakozási tilalmat, hanem csak olyan rendszabálynak tekinthető, amely iparkodik az önrendelkezési jogot általános európai érdekekkel összhangba hozni. De éppen úgy, amint a csatlakozást Ausztria és Németország belpolitikai problémájának tartom, Magyarország belpolitikai kérdésének kell tekintenem a mi önrendelkezési jogunkat ás. Ez áll mindenekelőtt a királykérdésről. A királykérdés. — Nagy súlyt helyeznek annak megállapítására, hogy a királykái dés megoldása nálunk rém lehet prejudicium Ausztriára nézve. Mennél nyomatékosabban hangoztatjuk, hogy tisztán és kizárólag magyar belpolitikai kérdésről van szó, annál erősebben kell kiemelnünk, hogy a megoldás Ausztriában nem vezethet belpolitikai konzekvenciákra. Egyébként a magyar királykérdás semmi tekintetben sem aktuális és én nem engedem, hogy a legközelebbi jövőben, vagy belátható időben ezt az ügyet a gyakorlati mego dás vágányára tolják. Magyarországnak fel kell gyógyulnia, a viszonyokat konszolidálni kell, a gazdasági feladatoknak meg kell felelni, csak azután kerülhet sor arra, hogy a királykérdés gyakorlati megoldásával foglalkozzunk. Odáig azonban még hosszú az ut. Ha mégis minden két hétben hire kel a királykérdés küszöbén álló megoldásának, akkor az nem egyéb, mint a közönség hiszékenységére spekuláló szenzációhajhászás. A kisantantról. — Ami a kisantant konferenciáját illeti, erészben többször hallatszott az utóbbi napokban, hogy Magyarország nyugtalan és ideges már csak azért is, mert a kisantant egyáltalán még létezik. Bizlosithatom önt, hogy Magyarországon egyetlen némileg is jelentős politikai tényező sem gondolta, hogy O aszországga! kötött szerződésünk véget fog vetni a kisantantnak. Tudatában vagyunk, hogy ez a hatalmi csoportosulás önálló és valószínűleg még egy deig fenn is marad. Nem nyugtalankodunk a konferencia miatt, f. Léve, hogy nem fog kísérletet tenni a magyar belügyekbe való beavatkozásra. Reméljük, hogy ilyen kísérlettől annál is inkább tartózkodni fog, mert a viszony köztünk és szomszédaink között az utolsó években javult. Kereskedelmi szerződésünk van Csehszlovákiával, a függő kérdések egész sorát rendezíük Jugoszláviával és éppen most készülünk Romániával nagyon fontos pénzügyi természetű részletkérdésekről tárgyalni. Tehát utalhatunk rá, hogy a megegyezés szellemében jelentékeny haladást tettünk. A varsói utazás terve: kacsa. — Éppen a legutolsó napokban a nemzetközi sajtóban gyakran merült fel a hir, mely állitólag küszöbön levő varsói utazásomról akar tudni. Ez nyilván kísérleti léggömb, t melynek eredetét nem ismerem. A tény az, hogy varsói utazásomról ép oly kevéssé lehet szó, mint belgrádi utamrój, amelyet régebben rólam költöttek. „A nemzeti kisebbségi kérdés megoldása nélkül nincsen béke Európában.“ SzQHc Géza beszéde az udvardi keresztényszocialista szervezet húsz éves jubileumé!?. — május 10. Udvard községben május 8-án, vasárnap ünnepelte meg a keresztényszocialista szervezet fennállásának 20 éves jubileumát, amelyen a keresztényszocialista párt részéről résztvett Szüllő Géza pártelnök és Gregorovitz Lipót nemzet gyűlési képviselő is. A párt kiküldötteit a pályaudvaron ünnepiesen fogadták, majd a hosszú kocsisorokból álló menet, amelynek élén lovasbandérium haladt, a község felé indult. A községben ünnepi Istentiszteletet celebrált Sipos Antal esperesplébános, aki megáldotta a keresztényszocialisták zászlóját. Az Istentisztelet---- uiajua iv< ulán a templom téré sereglett össze a község népe, de sokan jöttek a vidékről is, úgy hogy mintegy 3.000 ember hallgatta a szónokok beszédeit. A gyűlést Nagy Mátyás nyitotta meg, utána Szüllő Géza dr. országos pártelnök emelkedett szólásra, aki többek között a következőket mondotta: — Az Isten oltotta a magyar szivekbe a fajszeretetet, ezt örököltük őseinktől, ezt az örökséget meg kell becsülnünk s örökségünket nem szabad eladnunk. Szivünk érzését nem adjuk el kenyérmorzsákért, sem egy holdért, sem tiz holdért. {f — Jogaink kiküzdésében ki kell szilárdan tartanunk. A magyarságot a hatalom békediktátora szétnyirta, mint érzéktelen posztódarabot, nem nézték, mit nyÍrnak, hogy húsba, szívbe vág-e a kíméletlen olló. Kitagadottjai, minden rosszal befeketített kiverljei lettek a világnak a magyarok s mi csak befelé hullathatjuk könnyeinket. — Igazságtalanság történt velünk, jogtalanság, amelyet csak joggal, igazsággal lehet reparálni. Ezért Genfbe összehívtuk kongresszusra a nemzeti kisebbségeket, amelyen elfogadták és határozattá emelték és köztudatba is átment, hogy a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása nélkül nincsen béke Európában. — A múltban ránk fogták, hogy mi voltunk a nemzetiségek elnyomói. Most már ott tartunk, hogy azok a nemzetiségek tanúskodnak mellettünk a világ itélőszéke előtt, akiket elnyomottnak hirdettek, hogy jobb dolguk volt a régi Magyarországban, mint ma a republikában. Kezdenek bennünket megérteni, akikben ellenünk gyűlöletet szítottak. Kezdik meghallani panaszunkat, azok, akik idáig süketek voltak. Be kell látnia mindenkinek, hogy őseink véráztatta földjén jogunk van élni, jogunk van azt megtartani. — Ne keressük mi magyarok sose azt, ami elválaszt bennünket, de keressük mindig azt, ami összehoz, kiegyen lit, összetart. Egymást megbecsülnünk, egymást támogatnunk kell. — Ebben az államban a magyarság mindenben eleget tesz állampolgári kötelezettségének, de nem kap érte ellenértékét. — Mind a török, mind pedig a német elnyomatás esztendeiben mindig a magyar anyák voltak azok, akik a magyar nevelést, az iskolák szerepét átvették és így megmentették a jövő nemzedék leikét a nemzetnek. A mai magyar anyák is neveljék gyermekeiket a múlt dicsőségének emlőin és tanítsák meg, hogy kik voltak nemzetünk vezérei és nagyjai. Ebben a küzdelemben vezessen bennünket ez a zászló, kezdjünk bátorsággal, elszántsággal és akkor a jobb jövőt mielőbb elérjük. Szüilő Géza dr. nagy tetszéssel fogadott beszéde után Gregorovits Lipót nemzetgyűlési képviselő mondta el beszámolóját, ismertetve a magyarságot ért sérelmeket, majd a földbirtokreformmal és az egyházi birtokok ellen irányu ó akcióval íoglalkozott. Rámutatott a nyelvtörvény visszásságaira, hogy a magyar munkásságot mindenütt mellőzik és idegeneket juttatnak kenyérhez, A magyarság csak úgy segíthet balsorsán, ha valamennyien összefognak a közös ellenség ellen. Gregorovits beszédét néhány kom- I munista mindenáron meg akarta zavarni, ami azonban végül sem sikerült. Az impozáns módon sikerült gyűlést Nagy , Mátyás zárszavai után Farkas András a húsz éves egyesület alelnöke zárta be. A kisantant válsága és a joachimsthali konferencia a német sajtó megvilágításában, — március 11. A Neue Preussische Zeitung vezércikkben foglalkozik a kisantant joachimsthaii konferenciájává’. Többek között ezeket írja: — A kisantant csak nemrégiben hirdette az egész világ előtt, hogy szilár-, dabb jelenleg, mint valaha volt. Ez a megállapítás senkit nem téveszthet meg afelől, hogy az utóbbi évek politikai eseményei után a kisantant ma már minden létjogosultságát elvesztette, minthogy Európa déli és keleti részében azóta az államoknak olyan uj csoportosulása történt, amellyel együtt jár, hogy a kis győztes államoknak jelenlegi szövetségi rendszere nem rendelkezik már azokkal az alapvető feltételekkel, amelyek évekkel ezelőtt a kisantant megalapítására vezettek. A kisantant már csak azért sem felelhet meg feladatának, mert Ausztriával, Magyarországgal és Bulgáriával szemben negativ állá.-pontra helyezkedett és ezáltal önmaga erősítette ezeknek az államoknak azt a törekvését, hogy más államokkal keressenek kapcsolatokat. Ausztriának, Magyarországnak és Bu gáriának államférfiai elég okosak voltak ahhoz, hogy országaikat ne szolgáltassák ki a kisantantnak. Ennek az lett a következménye, hogy Magyarország és Bulgária Olaszországnál keresett és talált támasztékot, Ausztria pedig arra törekedett, hogy Németországgal kerüljön szoros kapcsolatba. Az említett államok csaknem teljes mértékben visszanyerték politikai cselekvőképességüket, a kisamanton belül viszont számottevő nehézségek merültek fel. A pánszlávisták befolyása a prágai kormányra Bukarestet elkedvetlenítette, mert ebben bókolást láttak Oroszország felé és ugyanígy hatott rá Jugoszláviának az orosz barát politikája is. Bukarest, Prága és Beigrád között olyan tátongó ellentétek vannak, hogy a joachimsíaü konferencián bajosan lesz képes azokat nehézség nélkül áthidalni. Jugoszlávia feltűnően kacérkodik Moszkvává! és Sztambullal, Romániának nem kis bosszúságára és a Magyarországgal való érintkezés megkezdésére gondol, ami viszont Csehszlovákia számításait zavarja meg. A kisantanton belül olyan feneketlen zűrzavar keletkezett, amelynél rosszabb el sem képzelhető. A „Vossische Zeitung“ ezzel szemben egészen ellentétes nézeten van és jól értesült helyről úgy tudja, hogy Bethlen István gróf római utazása ismét egyesítette a kisantant államait úgy, hogy a joachimstahli értekezlet napjanak egyik legfőbb pontja tesz a Bethlen és Mussolini közölt Rómában megkötött szerződés tárgyalása. A kisantant ezenkívül Magyarország katonai ellenőrzésének feliüntetése után egyéb garanciákat akar keresni, hogy továbbra is biztositassék a békeszerződés rendelkezéseinek megiariása Magyarországon. Ezenkívül szó lesz még Joachimsthalbin a magyar király kérdésről is, különösen pedig Albrecht királyi herceg trónralépési szándékaival fognak foglalkozni. KóborcigánjOi megtámadták a rendőrség embereit. — Idill a gólyacsárdánál. — Az egyik cgánysuhanc menekülés közben ruhástól átúszta a Vágót. — — május 11. Rafael István iizenkiiencéves cigánysuhanc kedden délelőtt bement a katonai kantinba és olt gyanúsan viselaedett. M után a kaníin személyzete azt hitte, hogy a cigányfiu lopott Vúlamít, ismeretlen tettes ellen feljelentést lettek lopásért a rendőrségen. A rendőrség s feljelentés és a rendelkezésre álló adatok alapján megindította a nyomozást. Két deteKtiv üldözőbe vette a gyanús cigányfiur, aki a gólyf csárdánál cigányul kiáltott az ott őgyelgő négy-öt cigánynak, amire azok megtámadták a két detektívet és kiszabadították kezükből az edogott cigányfiút. A detektívek megtámadása után a cigányok kereket oldottak, a megszökött Rafael István cigánysuhanc pedig ruhástul belevetette magát a Vagvizbe és átúszott a másik parira. A rendőrség a legnagyobb szigorral tovább folytatja a cigányok eden a nyomozást. Meg jelent a „Komáromi Lapok“ uj menetrendje. A magyar és csehszlovák állam• vasutak május 15-én érvénybe lépő új menetrendjéről a „Komáromi Lapok“ kiadásában kivonatos füzet jelent meg, amely nélkülözhetetlen minden komáromi lakosnak. Ára egy korona. Kapható lapunk kiadóhivatalában (Nádor utca 29). Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat Használt íróasztalt vesz a kiadóhivatal.
