Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-05-05 / 54. szám
'S 2. oldal. Komáromi Lapok 1927. májas 6. A mai napon nagyon, de nagyon szegény lett a magyarság, melyet sorsa ezekhez a rögökhöz köt, csak most tudja meg, hogy mekkora kincse volt Guta ősz papjában. Elmegy és elhagyja községét, hol ezren és ezren siratják meg áldott jó szivét, népéhez ragaszkodó lelkét és a községnek egy emberöltőn át bölcs vezérét. Isten veled Palkovich Viktor, Szlovenszkó nagy magyarja, a Te utad mától kezdve rózsákkal lesz behintve, élet-alkonyra hajló napjaidra. Isten veled Palkovich Viktor, aki nagy örökséget hagytál itt közöttünk, példádat, amelyet követnünk kell és magyar szivedet, mely onnan túlról is értünk fog megdobbanni. Fogadjuk, hogy nemes emléked megőrizzük. Sokaktól megsiratva távozol és sokaktól el nem feledve, szép emléked szálaival hozzánk kötözve indulsz régi hazádba, mely pihenőt és nyugalmat ád a harcok fáradt ősz bajnokának. Menj: a lelkek rádióján értesülsz majd rólunk, meghallod imádságunkat, megérzed izeneteinket és mi is megérezzük belőle érettünk dobogó szivednek minden izenetét és bölcsességed parancsszavait. A magyarság búcsúja száll feléd a tavaszi fuvalomban, hogy még egyszer magához öleljen, megsimogassa fáradt homlokod és bucsuesókot leheljen a legjobb magyar ember arcára. Ez az utravaló elki«.* sér egész életeden végig, ezt nem vámolhatják el földi hatalmak és súlyos podgyászodat az a végtelenül nagy megbecsülés és szeretet alkotja, melyet példás életeddel szereztél. Az érzés, a gondolat szabadon szárnyalhat és akadályt nem ismer; vidd magaddal utravalóul mindazt, amit lelkünk jobbik fele érez irántad és gondol rólad, szertehulló magyarságunknak tisztes ősz vezére ! A. Gy. •* * Guta, —május 2. Palkovich Viktor vasárnap, május elsején búcsúzott a gutái templomban híveitől. Nehéz napja volt ez a hatalmas község ősz lelkészének, aki munkás életének negyven esztendejét töltötte be gútai hívei körében. Az istenitisztelettel kapcsolatos szentbeszédben vett meleg búcsút híveitől és a templomot zsúfolásig megtöltő hívek szemei közül egy sem maradt szárazon. Az áldás után, melyet utoljára osztott híveinek, a padokban csendes zokogás moraja hangzott végig. Távozásakor százan és százan csókolták meg azokat a kezeket, amelyek oly sokat fáradoztak és annyit tettek ennek a községnek felvirágoztatásáért úgy a lelkiek terén, mint a mezőváros fejlesztése körül. Majd megindult a bucsuzók áradata a papiak felé. Megjelent búcsúzni a község tanácsa és elöljárósága, melyhez sokan csatlakoztak a képviselőtestület tagjai közül is, eljöttek bucsuvételre hű munkatársai a tanító és tanítónői testületek, a község minden egyes egyesülete és számosán a község lakosai közül. A bucsuvétel mindkét részről megható volt. Délután a jövő reménységei: az iskolás gyermekek búcsúztak. A Mária kongregáció alkalmi ünnepélyt rendezett nagy pátrónusa tiszteletére, amely megható jelenetekben bővelkedett. A kis leánykák igen szép színdarabban vettek búcsút ősz lelkipásztoruktól. Melegen búcsúzott a komáromi alesperesi kerület papsága is Palkovich Viktortól, Marczy József esperes vezetése alatt. A komáromi lelkeszi kar dr. Majer Imre apátplebános vezetése alatt vett búcsút a katolikus papság bölcs vezérétől. Itt említjük fel, hogy a nagyszombati apostoli adminisztratura arra kérte Palkovich esperes*, hogy hosszabbítsa meg | itteni tartózkodását. De Palkovich Vik- ] tor táviratban mondott nemet és kérte azonnal való felmentését, ami meg is történt. * Palkovich Viktor csendben távozott Komáromon keresztül Magyarországra, ahova dr. Alapy Gyula, a komáromi katolikus egyházközség elnöke kisérte el. Egy csendes és szép kolostor lesz jövő tartózkodási helye, ahol a világ zajától távol csendes szemlélődéssel fogja tölteni éveit Palkovich Viktor, a harcos magyar pap, akit aranymiséje alkalmával Kapisztrán János kereszttel leptek meg paptáraai. E szimbolikus jelvény kiséri el drága és felejthetetlen élmény gyanánt uj otthonába, találja meg benne, ami itt nem adatott neki, a nyugalmat. Magprizág a Jugoszlávia közt ütiMgl szerződés várhat!. — május 3. A belgrádi Politika munkatársa beszélgetést folytatott Bethlen miniszterelnökkel, aki kijelentette a Magyarország és Jugoszlávia közti viszonyra vonatkozóan, hogy a magyar kormány legtisztább törekvése a magyar-jugoszláv barátság kialakítása. A kölcsönös érdekek kívánják azt, hogy a szomszédok között kedvező hangulatot teremtsenek. A kereskedelmi szerződés megkötése a két ország között kedvező hangulatot létesített. A magyar-olasz barátsági szerződés kizáróan a két nem zet hagyományos barátságának kőnkre izálődását jeienti, amely távol áll attól, hogy bármely hatalom ellen irányuljon. A kisantant májas 12-ikS konferenciája újra Magyarország ellen ágál. A joachimsthali konferencián a kisantant állást akar foglalni a trianoni béke revíziója ellen és hogy a Habsburgok visszatérését háborús oknak tekintik. — Svehla lapja ugyanakkor azt írja, hogy a kisantantba Magyarországot is be keli vonni. A kisantant Joachimsthalban május 12-én tartja meg konferenciáját, amelylyel kapcsolatban a „Berliner Tagblatt“ hosszabb cikkben foglalkozik a kisantanttal és Magyarországgal. Többek között ezeket Írja : Az eddig közzétett napirend szerint a kisantanthoz tartozó államok kiilügy minisztereinek csak pár órányi ideje van egymással való tanácskozásra, eszerint a konferenciának csak formális jellege lesz, mivel a tárgyalás anyagát diplomáciai utón már előzőén megvitatják. Az Olaszország és Jugoszlávia között való veszedelmes feszültség természetesen a konferenciának bizonyos jelentőséget ád. Kétséges azonban, hogy a konferencia lesz-e abban a helyzetben, hogy az albán kérdésben egyöntetű megegyezésre jusson. Valószínűen megfognak elégedni azzal, hogy bizonyos általános jellegű kijelentéseket tegyenek, például, hogy a Balkán a balkáni népeké és ki fogják jelenteni, hogy az olasz-jugoszláv konfliktus voltaképen Jugoszláviának magán kérdése és a belgrádi kormánynak teljesen szabad a keze ebben az ügyben. Magyarország külpolitikai frontváltozása és az Itáliával kötött barátsági szerződése kétségkívül komoly megfontolás tárgya lesz a konferenciának. A kisantant meg van arról győződve, hogy Magyarország a trianoni szerződés revíziójára és a Habsburg restaurációra törekszik és ebben a kérdésben biztosította magának Olaszország támogatását. A kisantant a joachimsthali konferencián a lehető legélesebben fog tiltakozni a trianoni békeszerződés revíziója ellen és ki fogja jelenteni, hogy a Habsburgok visszatérését Magyarországra háborús oknak fogja tekinteni, — május 3# amint akkor is tette, mikor Károly király utoljára tért vissza magyar területre A konferencia továbbá foglalkozni fog az olasz-román szerződéssel, a beszarábiai kérdéssel és a Szovjetoroszország elismerésével. Az utóbbi kérdésben valószinüleg úgy fognak dönteni, l hogy minden országnak szabad kezet i adnak. A Berliner Tagblattnak ezzel a kom- ! mentáiásával szemben, mellyel a kis- j antant joachimsthali konferenciáját be- i harangozza, érdekesen hat Svehla ; miniszterelnök hivatalos lapjának, a ) „Venkov“~n&k cikke a kisantantbeli j politikáról. A „Venkov“ cikkének megállapítása szerint a kisantant politikai szerepe mindig ; több volt a Habsburg veszedelem \ ellen való védekezésnél. A kisantant jelentősége nem csökkent, j amikor a magyar veszedelem már nem ; játszotta az első szerepet a keleteurópai ; politikában és nem csökkenne akkor ; sem, ha ez a veszedelem megszűnnék. : Az európai erőviszonyok átcsoportosítása a kisantant szerepén mitsem változtathat, ellenkezően, a kisantant ebben a kikristályosodásban fontos tényező lehet és jó viszonya más államokhoz tovább fejlődhet. Csehszlovákia fontosnak tartja a Lengyelországgal való szoros együttműködést, de a kisantant komplexumát úgy kell kiépíteni, hogy abból nem hiányozhat Magyarország és Ausztria sem. A csehszlovák politikának természetesen meg kell várnia, mig földrajzilag és gazdaságilag egy komplexumba tartozó Ausztria és Magyarország politikájába a közös érdek tudata felülkerekedik. A kisantantnak elsősorban Franciaországra kell támaszkodnia, de nem szabad megfeledkeznie Olaszországról sem. Bethlen: Senkinek sem olyan nagy érdeke, mint a magyar nemzetnek, hogy az Adria és Közép-tenger mentén erős Olaszország legyen. A magyar miniszterelnök nagy beszédet mondott az olasz— magyar szerződésről, amely visszaadta Magyarországnak az elrabolt nemzeti becsületét. — május 3. a részünkre, a második cél az volt, hogy Rómában felújíthassuk a két nemzet között a tradicionális kapcsolatokat, amelyek a világháborúban megszakadtak és végül a harmadik cél az volt, hogy a két nemzet közötti barátságot szerződés formájában erősítsük meg. — Ne becsüljük le a magyar szabadkikötő ügyét és hogy tengerhez jutunk. Fiume az a biztos szelep, amelyre a ■ Az egységes párt hétfői értekezletén Bethlen István gróf magyar miniszterelnökjbeszámolt az olasz—magyar szerződésről és az olaszországi útjáról. A konferencián számos miniszter vett részt, ezenkívül az egységes párt vezető emberei nagy számban. — Olaszországi utamnak — mondotta Bethlen — három célja volt. Az egyik, hogy Fiume szabadkikötő legyen magyar közgazdasági életnek szüksége van, hogyha adott esetben a túlfűtött események erejétől nem akar felrobbanni. Természetes, hogy Fiúméba csak szárazföldi utón, Jugoszlávián keresztül juthatunk eí, ezert újabb feladat e tranzito forgalom biztosítása. Ezután részletesen foglalkozott a miniszterelnök a két nemzet közti tradicionális kapcsolatoknak az ismertetésével, mijd pedig a szerződés lényegéről a következőket mondotta: — Senkinek sem olyan nagy érdeke, mint a magyar nemzetnek, hogy az Adria és Közép tenger mentén erős Olaszország tegyen, de a másik oldalon Olaszországnak is érdeke, hogy a Duna völgyében erős, fejlődésképes magyar nemzet legyen. A két nemzet között teljes a harmónia. A megkötött szerződés életerős, élni akaró nemzetek együttélésének kifejezője. Mi nem akarunk kalandokba bocsárkozni, más nemzeteket megfenyegetni, hanem csu-, pán kizárólag a két nemzet közös érdekeinek megvédéséért Íratott alá a szerződés. A trianoni békeszerződés után Magyarország mindegyik országnál jobban érezte a lealacsonyító parancsszót, mert az egyenlőség megszűnt a nemzetek között és nap-nap után ki voltunk téve annak, hogy belügyeinkbe beavatkozzanak. Egyetlen nemzet sem érezte annyira megalázoítságának súlyát, mint a magyar. E megalázott helyzet közepette egy európai hatalom, amelynek súlya van az európai politikában, visszaállítja a régi helyzetet, egyenlő társnak fogad, meiy becsületet és tiszteletet ád a nemzetnek. A mi feladatunk, hogy a nemzet erényeit ápoljuk és fokozzuk, feladatunk, hogy a konszolidáció utján tovább haladjunk és a belső rendet még erősebbé tegyük. A miniszterelnök félórás beszédét az értekezlet tagjai szűnni nem akaró tapssal fogadták és a miniszterelnököt hoszszasan ünnepelték. Komlód nagy irodalmi ünnepe. Emléktáblával jelölik meg Pálóczi Horváth Ádám szülőházát. — Az ünnepély szerdán lesz. — A magyar Árion ünneplése. Még március hónapban jeleztük lapunkban, hogy Kömiőd község derék magyar népe kegyelettel emlékezik meg neves szülöttjéről, Pálóczi Horváth ódámról, a közkedvelt költőről, aki százhatvanhét évvel ezelőtt 1760-ban, egy szép májusi napon látta meg először a napvilágot. Születésének évfordulóján május 11-én szerdán nagy irodalmi ünnepély lesz a Magyarországnak jutott Komárom vármegye e virágzó községében, ahol a község derék lakossága kegyelettel rója le háláját nagynevű szülöttje emlékének és azt a házat, ahol Pálóczi Horváth Ádám bölcsője ringott, díszes emléktáblával jelölték meg és ennek az emléktáblának a leleplezése ünnepélyes keretek közt szerdán történik meg. Pálóczi Horváth Ádám szülőházának emléktáblával való megjelölése azonban nemcsak Kömiőd község ünnepe lesz, hanem abból részt kér az egész magyarság, az egész magyar irodalmi világ. Es lelkileg, a szellem szárnyain oda szállva sok-sok magyar szív fog a kömlődi irodalmi ünnepélyen összedobbanni, mert egy nemzet ezer féle szétszórt tagjait csak egy tudja összekapcsolni, a közös kultúra, a közös múlt és az a kegyeletes érzés, amellyel azokra emlékezünk vissza, akik a magyar kultúra munkásai, úttörői voltak és Pálóczi Horváth Ádám ezek közé az úttörők közé tartozott, akinek legnagyobb érdeme, hogy elsők között volt, akik a magyar népköltészetben rejlő kincseket, gyöngyöket felfedezték és a magyarság figyelmét azokra irányították. Pálóczi Horváth Ádám elévülhetetlen érdemeinek, emlékének lapunk, a Komáromi Lapok is áldozni fog és szombati számunkban erre a leghivatottabb toll, dr. Erdélyi Pál egyetemi tanár tolla fogja méltatni a magyar Árion Pálóczi Horváth Ádám érdemeit. Használt íróasztalt vesz a kiadóhivatal. Cl s c & fOB 15 \m SO 0 u *< oo 1 -ic "33 1 X3 u cs 03 & "S3 S3 SC 03 s S 5 8) fc* “CÖ C CSJ c co Sm o € C cc s s S3* CC 6 SE ü 'L p > i > i
