Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-04-28 / 51. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1927. áprtKs 2«. tud gyermekük és dicsérjék okosságát, stb A játék. Lehetőleg el kell tehát kerülni, hogy a gyermek idejét felnőttek körében töltse. Ezen vagy oly módon segitünk, hogy gondoskodunk hasonló korú gyermekek társaságáról, otthon, esetleg óvodákban, gyermekkertekben, vagy lehetőleg olyan játékszerrel látjuk el, amelylyel órák hosszat is szívesen eljátszadozik.;; Minél egyszerűbb a játékszer, annál ’jobban megfelel a gyermeknek, míg a bonyolultabbakkal igen sokszor nem is törődik. Egész helytelen azért, ha a gyermeknek sok különösnél különösebb játékszert vásárolnak. Főleg ott látjuk ezt, ahol kiterjedt tehetős rokonságban igen kevés a gyermek. Célját is tévesztette ez, mert nemhogy örömet okozna neki, de untatja is, azt sem itudja,'melyikhez nyúljon, s nincs kedve egyikkel sem hosszabb ideig eljátszani, pedig a gyermek foglalkoztatásánál még arra is súlyt kell vetnünk, hogy a gyermeket kitartásra szoktasuk. Ennek nagy hasznát veszi majd nemcsak a felnőtt korában, hanem már az iskolai életben is,ahola huzamosan kitartó foglalkozás ugyanazzal a tárgygyal, nagyon fontos szerepet játszik. A játékszerek megválasztásánál még egy szempont jöhet figyelembe: a megfigyelésre szoktatás. Ezt érjük el az építőkövekkel, vagy más olyan játékokkal, amelyeket egy bizonyos minta után kell a gyermeknek öszszeállítania. Az elmondottakban csak nehány szempontra hívtam fel a figyelmet, melyet a kisgyermek nevelésénél különösen fontosnak tartottam. Sok részletre nem térhettem ki és csak hangsúlyozni szeretném még, hogy itt is, mint mindenhol individualizálni kell. Perbete község gyásza. Múlt számunkban már megírtuk, hogy Matula Domokos perbetei r. k. tanító meghalt. A halálesetről koináromszentpéteri tudósítónk a következőket jelenti : Matula Domokos perbetei római katolikus tanító április hó 19-én a pozsonyi evangélikus kórházban meghalt. Perbetén 16 évig működött, mint osztálytanító. Matula nehéz betegségbe esett, súlyos műtétnek kellett magát alá vetni, de elgyengült fizikuma nem bírta ki az operáció utáni nagy elgyengülést és nehéz szenvedések után 40 éves korában jobblétre szenderült. Temetése április 22-én délután 4 órakor ment végbe Perbetén, mivel saját kívánsága szerint ott akart megpihenni, az iskolaszék hazahozatta holttestét. Temetésén megjelentek az udvardi, kürti és helybeli esperesek, továbbá a jászfalusi, bajcsi, kurtakeszi-i, szentpéteri plébánosok, helybeli segéd lelkész. Megható volt a helybeli elaggott esperes megjelenése, aki már járni sem tudván, kocsin vitette magát a templom térre és ott hallgatta végig a szertartást. Ott voltak a község elöljárói főjegyzőjük vezetésével, a katolikus iskolaszék,' a református presbitérium lelkészük és tanítóik vezetésével, továbbá az ógyaliai járás tanító karából mintegy 50 tanitó Dinnyés Károly megyei és Kőrös Imre járási elnökök vezetésével. Ott voltak az orvosi karból a helybeli, párkányi és naszvadi orvos barátai és az egész falu népe vallásfelekezeti különbség nélkül. A hatalmas templom melletti téren sok százra tehető lélek lehetett jelen. Impozáns módon nyilvánult meg a perbetei nép szeretete és kegyelete Matula Domokos koporsójánál. A gyászszertartást az udvardi esperes végezte a jelenlevő lelkészek segédletével. A tanítók énekkara Csongrádi Árpád vezetésével gyászda lókat énekelt. Majd a szertartás végeztével a II. számú tankerület segéd an felügyelője Pokorny, aki iskoiatársa is volt a megboldogultnak, búcsúztatta el a tankerület tanítóitól Utár.na az ógyaliai tanítói járáskör nevében Kőrös Imre járásköri elnök búcsúztatta el a felejthetetlen kartársat, ugv is mint a járásköri egyesület jegyzőjét, úgy is mint hü barátot, hű munkást, aki tiszíeletet szerzett a tanítói névnek. Jellemezte az elhunyt kartársnak rövid, de rendkívül kedves és eredményes perbetei működését. Aki bár liptómegyei szlovák fiú volt, mégis kedves, megnyerő modorával, kötelessége hű teljesítésével, nyájas beszédével, humorával az egész falu előtt, vallásfelekezeti különség nélkül tiszteletet és szeretetet vivott ki magának. A beszéd alatt a koporsót körül vevő tanítványai, kartársai, tisztelői és a falu népe az igaz részvét könnyeit hullatták Matula Domokos szeretett tanítójuk és szerető kartárs, jóbarát felett. Az énekkar gyászéneke után meg-A szabadelvüségnek és a modern idők modern eszméihez való alkalmazkodásnak az angol élet minden terén való megnyilvánuláshoz teljes mértékben alkalmazkodnak a különböző angol egyházak is. Világnézeti és dogmatikai kérdésekben vallott liberalizmusuk, szociális kérdésekben elfoglalt, mellékszempontokat nem ismerő pártatlanságuk a kontinenst egyházak és papság óvatos konzervatizmusával összehasonlítva, nem egyszer valósággal forradalmi merészségűnek látszik. A hit és az élet problémáinak, ezek egymáshoz való viszonyának legélesekb ezemü figyelője, legmélyebben szántó mommtntátora London — nyugodtan mondhatjuk — világhírű esperese, a Szent Pál katedrális lelkésze, „Dean“, az „Esperes“, ahogy őt szerte az angolul beszélő világban ismerik, az angol egyházi életnek legkiemelkedőbb, legérdekesebb alakja. Állandó, és mint mondják, egyik legjobban fizetett cikkírója a nagy angol és amerikai lapoknak s cikkei, melyekben a politikai, szociális és tudományos élet problémáiról mondja el véleményét, a publicisztikának valóságos remekművei. Újság és szószék Az újságírással való szoros kapcsolata ellenére is inge nagytiszteletű úr egyike a legnehezebben megközelíthető nyilatkozónak. — Én biz őszintén bevallom, hogy nem szeretek ujságnyilatkozatokat adni — mondja nevelve. — Inkább magam irom meg mondanivalóimat. Tagadha tatlanul meglepett, hogy egyik püspökünk is szóvá tette a cikkeimet, mert mint mondotta, ez árt a papi méltóságnak. Az én felfogásom azonban teljesen más. Én igazán nem látok valami nagy külömbséget aközött, hogy a szószékről közöljük-e mondanivalóinkat, vagy az újságok hasábjairól. Ellenkezőleg, be kell látnunk, hogy az újságok, amelyeket naponta milliók olvasnak, sokkal hatásosabb eszközei a mindenféle propagandának, mint a szószék természetszerűleg korlátozottabb nyilvánossága. És nagy hiba is lenne ezt a teret teljesen a mi világfelfogásunk ellenségei számára átengedni. Az angol egyházi, sőt az angol politikai és közéletnek is talán legégetőbb problémájáról az angol egyház imakönyvének sokat emlegetett problémájáról rezerváltságán is keresztül ütköző aggodalommal nyilatkozik az esperes úr. — Amennyire tudom, — mondja — külföldön általában nem hü világításban látják ezt a kérdést. Abban a kérdésben, amiről most voltaképpen szó van, az imakönyv reformja ügyében megoszolhatnak és meg is oszolnak a vélemények. Abban azonban, hogy ennek a revíziónak egyetlen lépéssel sem szabad közelebb vinni bennünket Rómához, nem szabad megosztania és néhány szélsőséges fanatikus kivételével teljesen egyhangú is Anglia közvéleménye. Uj reformok felé. Azok a reformok, amelyekre az anglikán egyháznak valóban szüksége van, egészen más irányúik. Ez a reform a vallás tanainak és liturgiájának a modern élet követelményeivel, a modern tudomány eredményeivel való összhangba hozása. Ma a papnak hinnie, vagy legalább is vallania kell egész sereg olyan tisztára tudományos jellegű, a hittel voltakép semmi szorosabb kapcsolatban nem álló dogmát, melyeknek tarthatatlanságát minden félig műveit ember tudja. Nem szabad megengedni, hogy a hit csakugyan azzá kondultak mindkét templom tornyában a harangok s megindult a gyászmenet a közeli temetőbe, ahol a sirbatétel előtt Dinnyés Károly, a megyei tanitó egyesület elnöke mondott búcsúbeszédet és utolsó Istenhozzádot a magyar kuliura hű munkásának porai felett, kifejtvén a jelenlevő szülők előli, hogy mig a magyar kultúrának ilyen tanítói lesznek, addig nyugodt lélekkel bizhatja gyermekét tanítójára. Áldott legyen a hű munkás emléke. legyen, ahogyan állítólag egy diák definiálta: „A hit hivés abban, amiről tudjuk, hogy nem igaz.“ Én egyénileg egyáltalán nem félek attól, hogy a modern tudomány eredményeinek becsületes és nemcsak hallgatólagos, de bátran hangoztatott nyilt tudomásulvétele a legkevésbbé is el fog vezetni bennünket az igazi Keresztyénségtől. Hisz, miként azt Tertullian már közel másfélezreddel ezelőtt megírta: „A mi Urunk mindig csak Igazságnak nevezte magát, sohasem Tradíciónak. Rabbi a székesegyházban, Szóba kerül ezután az a nemrégiben nagy feltűnést keltett esemény, hogy Anglia magyar származású főrabbija, Hertz dr. egy angol templomban, a Szent Patrik székesegyházban prédikált. — Ó, ez nem szokatlan dolog nálunk, — mondja London esperese, — hiszen már az én templomomban is sok másfelekezetü pap prédikált. így sok svéd evangélikus lelkész, több ortodox püspök, így az athéni és ciprusi pátriárka, sőt egy szerb egyházfő is. Semmi elvi akadálya nincs tehát annak, hogy a zsidó vallás főpapja is használhassa szószékünket. Elvégre nem is lehet, de nem is szükséges tagadni, hogy a zsidó vallásnak volt némi köze a keresztyén vallás kialakulásához. A teológus számára a keresztyénség egy nagy folyó, melynek forrása Palesztinában van és amely haladása közben minden oldalról vette fel magába mellékfolyók Az úgynevezett anuszemitizmus egyébként csak speciális kontinentális tünet. És — és ebben a felfogásomban bizonyára egész Anglia véleményét fejezem ki, — nem ismerek zsidókérdést. Vagy máskép szólva ezt a sok helyen oly rettenetes fontosnak tartott problémát egyszerűen abba foglalom össze, hogy minden országnak olyan zsidósága van, amilyent megérdemel. Mi, akik mindig tiszteségesen bántunk zsidóvallásu pol gártársainkkal, megérdemeltük, hogy elmondhassuk azt: soha semmi okunk nem volt még arra, hogy megbánjuk ezt. Mi megszoktuk azt, hogy mindenkit csak egyéni értéke szerint Ítéljünk meg. Ez fontosabb, mint mindenkiről nyilvántariani azt, hogy milyen vallás, faj vagy nemzet kötelékébe tartozik az illető. Hiszen például hogy ne említsek mást, a háború alatt, ami pedig az angol történelemnek kétségkívül leg válságosabb korszaka volt, a miniszterelnök welsz volt, a külügyminiszter skót, a flotta admirálisa ir, Indiának, ennek a kimondhitatlanul fontos do miniumnak alkirátya pedig zsidó. Sen kinek eszébe sem jutott azonban, ezen csak a legkevésbé is megütközni. Előtr tünk részint érthetetlen, részint nevetséges minden efajta megkülömböztetés. Mi az antiszemitizmus ? — A kontinensi antiszemitizmus hangadói szeretik hangoztatatni, hogy az antiszemitizmus voltakép antibolsevizmus, mert a bolsevizmusnak a zsidók voltak a megteremtői. Én bevallom, hogy nagyon kételkedem ennek az állításnak az alapos és helytálló voltában. Kételkedem pedig egyszerűen azért, mert egyébként is, de mégis speciálisan éppen annak a karakterrajznak az alapján. amit az antiszemitizmus a zsidókról fest, arra a meggyőződésre kell jutnom, hogy a zsidók kétségtelenül a legutolsók azok között, akik privátvagyon eltörlését és a kommunizmust szívesen látnák. Bár egész őszintén szólva, én még azon se csodálkoznék, ha a zsidóknak nagyobb szerepe lett i volna a bolsevizmusban, mint amilyen tényleg volt. Hiszen ha valahol jogosult volt a gyűlölet érzése, úgy az bizonyára így volt az oroszországi zsidók esetében azzal a cári rezsimmel szemben, amelynek egyik legkedvesebb szórakozása a zsidó vadászat volt. Ok pogromnak hívták ... Egyébként is a bolsevizmus egyáltalán nem aj dolog. Jack Cade alakjában például már Shakespeare is a mai bolsevista tipikus alakját rajzolta meg. Az egész földet fel kell osztani, ne legyen tulajdon és ne legyen pénzl Mindenkit egy öltözetbe kell öltöztetni és mindnyájan testvérek leszünk 1 Égessétek el az összes törvénykönyveket, az én szám lesz ezután Anglia parlamentje I Mondhatna-e ennél többet egy mai bolsevistaagitátor! Pedig — úgy tudom, sem Shakespeare, sőt még Jack Cade sem volt zsidó ... Bolsevisták A bolsevizmus okait én két egészen más tényezőben látom, mint a zsidóság. Elsősorban, hogy Oroszország lakosságát túlnyomó részben egy a civilizációnak csak vékony rétegével borított tatár, vagy legalább is tatár vegyülékü nép alkotja. Ez és az ehez hasonló többi népek a forradalmak legalkalmasabb nyersanyagai. Normális időkben lekötve tartja őket a civilizáció organizált ereje, de ha háborúk vagy éhség megrendítik ezt az erőt, azonnal felhasználják az alkalmat és ugrásra készülnek. A bolsevizmus egyáltalán nem újdonság ezeknél a népeknél Pugacsev forradalma már II. Katalin idejében is egy a maihoz lényegében teljesen hasonló forradalmi uralmat teremtett, amely három évig tartett. Sőt ha jól tudom, Magyarországon is volt már néhány évszázad előtt egy ehez hasonló parasztforradalom. A bolsevizmus szeljeme tehát semmiképen sem uj. Már pedig ha azt vizsgáljuk, hogy kik voltak azok, akik az orosz bolsevizmust ma életre keltették, úgy előttem kétségtelen, hogy a német nacionalistákat és a német militarizmust illeti elsősorban ez a kétes értékű dicsőség. Ami pedig azt illeti, hogy a bolsevizmus vezetői között túlságosan nagy számmal vannak a zsidók, ezt én elsősorban nem látom bebizonyitottnak, másodsorban pedig még ha úgy lenne is, akkor sem lehetne annak különösebb jelentőséget tulajdonítani. Minden nemzetközi mozgalom, legyen az kapitalista vagy revolucionarista, felhasználja a zsidó észt és tehetséget. De épp az, hogy ugyanekkor a kapitalizmust is, mint zsidó machinációt igyekeznek legtöbbször feltüntetni, mutatja, hogy az i egésznek nincs komoly alapja. Hiszen Kőrös Imre rét ig. tanitó. Inge, az „esperes“ — a zsidókról. A Szent Pál kateárdlis hires lelkésze. Inge esperes elmélkedése a protestantizmusról, zsidókérdésről és bolsevizmusról.
